A Jó Pásztor, 1956. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)

1956-03-02 / 9. szám

VOL. 34. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 0. péntek, 1956 március 2. EGYES SZÁM ÁRA 15 CENT No. 9. SZÁM AMERIKA LEGNAGYOBB MAGYAR HETILAPJA TI»* GOOD SHEPHERD Is th# Isrgesi Hungarian Waakly Newspaper la America Beolvadt lapok: KERESZT, EGYETÉRTÉS, VÁROSI ÉLET, AMERIKAI MAGYARSAG, BUFFALOI HÍRADÓ, PHILAI FÜG GETLENSÉG A MEGVESZTEGETÉS HATÁRÁN Minden amerikainak, akár fűszeres segéd, akár sokbilliós olajrészvénytársaság elnöke, joga van képviselői és szenátori támogatását kérni valamely törvény érdekében. Mindenkinek joga van választási kampány céljaira bizonyos összeget, a jelenlegi tör­vény szerint legfeljebb 5000 dollárt, adományozni. Bármely vállalatnak jogában áll egy állandó, fizeté­ses közbenjárót alkalmazni, aki a kongresszus folyo­sóján képviselőkkel és szenátorokkal érintkezésbe lép és egy tárgyalás alatt levő törvényjavaslat dolgá­ban felvilágosításokat, statisztikákat, magyarázato­kat ad. A HATÁR.. . De van egy határvonal, amelyet nem szabad át­lépni. Nem szabad kampány adományt Ígérni vagy adni azért, hogy a képviselő vagy szenátor igy vagy úgy szavazzon. Ez történt a nemrég a szenátusban tárgyalás alatt volt gázdrágitási törvényjavaslat ese­tében. A Superior Oil Company elnöke, ügyvédje ut­ján, 2500 dollárt ajánlott fel Case dakotai szenátor­nak, hálából azért, hogy a javaslat mellett fog sza­vazni. De Case szenátor megvesztegetési kisérletet szimatolt és visszadobta a pénzt. Ebből botrány lett, szenátusi vizsgálat, és a törvényhozóknak ilyen alat­tomos módon való megkörnyékezése országos prob­lémává nőtt. A szenátusi vizsgálat egyre szélesebb körökre terjedt ki, a múlt héten már 8000 dollár Su­perior Oil pénz foglalkoztatta a bizottságot. Kide­rült, hogy az olajérdekeltség bőségesen osztogatott pénzt, hogy szavazatokat gyűjtsön a törvényjavaslat mellett, amely a földgáz árának szabályozását meg­szüntetné. VÉTÓ A botrány első következménye lett, hogy Eisen­hower elnök kénytelen volt a gáztörvényt vétóval ha­tályon kivül helyezni, nehogy korrupció vádjával le­hessen illetni a republikánus pártot. (.A demokraták, fi déliek kivételével, nagyjában a törvény ellen vol­tak.) TISZTA VÁLASZTÁST! A vizsgálat nem egy vagy több olajtársaság el­len irányul, hanem elvi jelentőségű. A szenátus min­denekelőtt tisztán akar látni ebben a megvesztegetési dzsungelben, aztán megfelelő törvényhozási intéz­kedésre kerül sor. Máris felmerült az a gondolat, hogy a kampányra való adakozást egyáltalában meg­tiltják. Ez nem uj gondolat, már Theodore Roosevelt elnök felvetette ezt az eszmét fél évszázaddal ezelőtt. Az elgondolás ez: Amig szabad bárkinek kampány céljaira adományokat adni, a gazdagok befolyása túlságosan nagy lesz, egyszerűen azért, mert többet tudnak adni. Igaz ugyan, hogy a törvény egy személy­nek csak 5000 dollár adományozását engedi meg, de mit ér ilyen korlátozás, ha mondjuk, a DuPont csa­ládnak 123 tagja egyenként 5000 dollárt ad egy re­publikánus képviselő vagy szenátor jelölt kampány alapjára? Neuberger oregoni szenátor, Theodore Roose­velt nyomdokaiba lépve, azt ajánlja, hogy a kormány fizesse a választási kampány költségeit, még pedig annyiszor 20 dollárt, ahány szavazó van a választó­­kerületben. FORD SEM MARAD MÁTRA Miután General Motors és Chrysler rekord el­adásról és rekord haszonról számoltak be, most köz­zétette 1955 évi üzlet jelentését a Ford Motor Com­pany is és — rekordról számol be. A vállalat bevéte­le 5594 millió dollár volt, a tiszta haszon 437 millió dollár. Úgy az eladás, mint a profit legnagyobb volt a vállalat 53 évi fennállása alatt. Az eladás 38 száza­lékkal haladta meg az előző évit, a haszon pedig csaknem duplája volt az előző évinek. AZ ÉREM MÁSIK OLDALA i Túlsók uj autó van, kevés vevő. Az elárusítók erőlködnek: árengedményeket adnak, a régi kocsit magas áron számítják be, fantasztkus hirdetési kam­pányokat indítanak. De mi idéz nem segít és a gyá­rak kénytelenek a termelést korlátozni, munkások ez­reit “letenni”. Jelenleg 43,000 munkanélküli van, mondják a gyárak. De az au tó munkás unió azt mond­ja, hogy a letett munkások száma 70,000. Detroitban és más autóvárosokban borús a han­gulat, a társaságok rekord nyereségei ellenére. A légihaderő “Voodoo” hosszutávu repülőgépe, a levegőben ment közben veszi fel az üzemanyagot egy tanker repülőgépről. Sztálin második temetése Kun Béla emlékét tisztára mossák a szovjet uj zsarnokai Az orosz kommunista párt­­gyűlés első napjaiban Krus­­"sev, a párt főtitkára, és se­gédje, Bulganin miniszter­elnök, meg a többi szovjet nagyságok i— köztük Zsu­­kov hadügyminiszter — fő­­!eg Amerika felé küldtek fe­nyegető üzeneteket, amelyek i régi recept szerint ugv szól­tak, hogy, először, nekik ha­talmasabb fegyvereik van­nak, mint Amerikának és, másodszor, hogy ők háború nélkül is el tudják pusztítani r kapitalista világot és előbb­­ntóbb ők lesznek az egész vi­lág urai. Aztán fordulat történt. Egymásután felszólal tak Kruscsev és a többi vezérek és dörgedelmes szózatokban ócsárolták azt az embert, akit eddig istenítettek: Sztálint. Lélekzetelfojtva figyelte a világ ezt a fordulatot. Összetörik a bálványt Négy évvel ezelőtt Krus­csev igy beszélt Sztálinról: ■‘A pártnak a szovjet népnek és az egész világ munkásai­nak atyja, bölcs tanítómes­tere, iránymutató lángelmé­je.” Négy évvel ezelőtt Mikoján gazdasági miniszter igy be­szélt : “Sztálin remekműve, az orosz kommunista párt töi'ténete, magasztos eszmék­nek gazdag kincsestára . . . Sztálin elvtárs a tudomány ragyogó fényével világította meg az életünket . . .” Most Kruscsev, Mikoján és utánuk a többiek szinte ve­télkedtek a nagy és erős sza­vakért, hogy hatásosan le tudják rombolni a Sztálin le­gendát. Ilyeneket mondtak: Sztálin történelemhamisitó volt, nem is értette az utolsó húsz év eseményeit, megha­misította a kommunista elve­ket . . . ^ Sztálin rémuralmat terem­tett ... a harmincas évek­ben agyonlövette, gyalázatos hazaárulási perek utján, a kommunista mozgalom leg­kiválóbb vezetőit, Lenin leg­hívebb tanítványait — Buk­­harint, Radeket, Zinovjevet, Trockijt . . . Malenkov, aki Sztálin vé­­reskezü jobbkeze volt, most alaposan megmondta a véle­ményét elődjéről: “Véreske­­zü zsarnok volt, aki meggya­lázta a kommunista mozgal­mat és a kommunista esz­méket.” Uj hazugságok Ilyen és hasonló gyalázko­­dások nyomában mindjárt el­rendelték a szovjet uj kény­urai a történelemkönyvek uj kiadását. Az uj könyvekben Sztálint, mint az orosz nép és a kommunizmus legártal­masabb ellenségét kell fel­tüntetni és helyre kell állí­tani azok becsületét, akiket Sztálin sorban kiirtott, hogy magához ragadhassa az egyeduralmat. At fogják irni a csatlós­országok történetét is, reha­bilitálni fogják Sztálin rém­uralmának lengyel, ukrán, magyar és más áldozatait. Tito jugoszláv kommunis­ta diktátor már nyilatkozott: Jugoszlávia és Magyarország közt barátságos kapcsolat csak akkor állhat be, ha le­mossák az árulás gyalázatos vádját Rajk László volt ma­gyar külügyminiszterről, akit Rákosi és társai titóizmus címén felakaszttalKi k. A cseh kommunisták is arra készülnek, hogy tisztáz­zák Slansky és társai emlé­két, akiket Gottwald minisz­terelnök, Sztálin követője, ki végeztetett. Kun Béla nem volt áruló . . . Minket magyarokat köze­lebbről érdekel a szovjet pál­­íordulás Kun Béla személyét illetőleg. Kun Béla az 1919 évi rö­­vidélető magyarországi pro­letár diktatúra vezére volt. Bukása után Ausztriába me­nekült s onnan Oroszország­ba ment. Később, a huszas évek közepetáján, titokban, Sztálin megbízásából, visz­­szajött Bécsbe, nyilván az­ért, hogy megszervezze az osztrák kommunista pártot. Egy Klein Sándor nevű ma­gyar kommunista menekült, aki akkor a bécsi rendőrség besúgója volt, felismerte az utcán és elárulta. Kun Bélát tiltott határátlépés miatt perbefogták s néhány hónapi fogházbüntetésre ítélték, Politikai bosszú DETROIT. — Dr. Gurden Marik 45 éves orosz orvost, aki angol tudás hiányában nem orvosi gyakorlatot foly­tatott, hanem a Cadillac autó­gyárban dolgozott, kora reg­gel az utcán agyonlőve ta­lálták. A tettesnek semmi nyoma. Marik a háborúban német hadifogságban volt, az amerikai katonaság szabadí­totta ki. Nincs kizárva, hogy íogolytáborbeli társa ölte meg. majd kiutasították s ő ismét Oroszországba ment. Csak gyéren érkeztek hí­rek róla; kommunista kö­rökben úgy tudták, hogy magas állást kapott az orosz kommunista pártban. A harmincas években azután, amikor Sztálin sorra kivé­geztette azokat a párthiveit, akik egyetértettek Trockij elveivel. Kun Béla is eltűnt. Sztálin agyonlövette Kun Bé­lát, aki barátja és leghí­vebb hive volt az orosz kom­munizmus atyjának, Lenin­nek. Mint trockistát lövette agyon Sztálin. Mindenki aki Trockij hive volt, áruló lett Sztálin szemében . . . Átkozott név . . . Minthogy Sztálin Kun Bé­lát agyonlövette, az ő nevét többé említeni nem volt sza­bad és csakugyan, amikor 1947-ben a vörös hadsereg segítségével Rákosi Mátyás átvette az uralmat Magyar­­országon, Kun Béla — nem létezett többé. A magyar kommunisták minden évben megünnepelték az 1919 évi proletárd iktatúra kikiálts á­­nak emléknapját, március 21- et, de sem az újságokban, sem az ünnepi beszédekben nem említették Kun Bélát. Az 1919 évi proletárdiktatú­ra vezére e történelemhami­(Folytatás a 7-ik oldalon) Kisiklott a vonat Washington és New York közt, Marylandban, kisiklott az Embassy gyorsvonat, a 14 kocsi közül 7 lezuhant a vas­pályáról, a megrongált ko­csikban 5 utast holtan, 95-öt sérülten találtak. A katasz­trófát egy eltörött tengely okozta. 220 MILLIÓ RAB Kruscsv, a szovjet uj rab­tartója, jelenti, hogy az orosz birodalom népessége elérte a 220 milliót. REKORD General Electric több mint 2000 millió dollár tiszta ha­szonnal zárta az 1955 üzleti évet. ATOM A BÉKE SZOLGÁLATÁBAN Miután Bulganin orosz minisztereinc;k a kom­munista kongresszuson 'bejelentette, bogy a szovjet nagy mértékben szándékozik a civil termelést atom­energiával elősegiteni, Eisenhower elnök 24 órával később kijelentette, bogy Amerika szét fog osztani 88,000 font urániumot — az atomenergia alapanya­gát — ezer millió dollár értékben, itt és külföldön. De csakis szabad és barátságos országok kapnak eb­ből az ajándékból; az oroszoknak és a csatlós orszá­goknak nem jut belőle. NYUGTALANSÁG A DÉLEN Amióta a Legfelsőbb Bíróság kimondta, bogy a nyilvános iskolákban fokozatosan be kell vezetni a fehér és néger diákok közös oktatását, nyugtalanság van a déli államokban s már több helyen súlyos kon­fliktusok támadtak. Egyes államok és egyes városok nyíltan dacolnak a fő-bírósági döntéssel és azt az el­vet hangoztatják, amely annakidején a véres polgár­háborúra vezetett: hogy az államoknak joguk van a maguk megítélése szerint eljárni, ha az országos ha­tóság (ez esetiben a Legfelsőbb Bíróság) az állam jo­gait megesorbitaná. Egyes déli államok oly módon dacolnak, hogy anyagilag támogatnak privát iskolá­kat, amelyekbe csak fehéreket vesznek fel. Az alabamai állami egyetemen, ahol egy néger diáknőt vettek fel, oly zavargás támadt, hogy az egyetem vezetősége kénytelen volt meghátrálni a fe­hér diákok terrorjától. Montgomery alabamai városban a négerek au­tóbusz bojkotott rendeznek, hogy ki-kényszeritsék á megalázó elkülönítés enyhítését. Ez a bojkott már tizenkettedik hetében van, súlyos veszteséget okoz a buszvállalatnak. Hogy a bojkottot megtörjék, az ügyészség kihalászott a törvénytárból egy 1825-ből származó törvényt, amely tiltja a kereskedelmet aka­dályozó összebeszéléseket, és ez alapon sorra letar­tóztatta a bojkottmozgalom vezetőit, köztük 24 bap­tista papot. A rendőrség a szokott módon, mint go­nosztevőiket kezeli foglyait: ujjlenyomatokat vesz­nek fel, lefényképezik a bűnözők albuma részére a papokat és a négerek többi szószólóit. A néger papok a templomban prédikálják, hogy senkise vetemedjék tettlegességre: “Isten segedelmét kérjétek azok ellen, akik gyűlölnek benneteket!” ÍTÉLETIDŐ EURÓPÁBAN Európában senkisem emlékszik oly szörnyű tél­re, mint amilyen a mostani; nem is emlékezhet senki, hiszen 100 év óta nem volt ilyen nagy hideg és ily sok időjárás-okozta katasztrófa. Immár negyedik hete van elviselhetetlenül kegyetlen telük az euró­paiaknak és a halálos áldozatok száma már megha­ladja a 900-at. Egyetlen országot sem kiméit meg az Ítéletidő. Olaszországban a hegyi utak a magas hó miatt jár­hatatlanok., a falvak el vannak zárva a közlekedés­től, élelem hiány és a dermesztő fagy egyre szedik ál­dozataikat. Az ország déli “meleg” vidékein a cit­rom, narancs, olajfa és zöldség ültetvényekben oly nagy a fagykár, hogy Olaszország nemcsak nem exportálhat, mint szokott termékekből, hanem még a 'belföldi piacon is hiányt fog szenvedni. Az olaszok bíznak abban, hogy hamarosan jön amerikai élelmi­szer segítség, de ilyen délvidéki termékekre nem szá­­mithatnak. Szerencsére a kenyérmagvak termését a fagy ezideig nem károsította nagy mértékben. Gronchi köztársasági -elnök meleghangú levél­ben köszönte meg Eisenhower elnök ajánlatát, hogy gyorssegélyt küld az olasz népnek. Spanyolországból valóságos rémhírek jönnek: a narancs termésnek a fele, a citrcmtermésnek több mint egybarmada elpusztult. A kárt 50 millió dollár­ra becsülik. Az ország elvesztette fő export termé­keit. A Caritas római katolikus népjóléti intézmény 10,000 tonna amerikai tejport küldött a spanyolok­nak első segélyképpen. Ez a küldemény az amerikai feleslegekből származik, amelyek -több európai or­szágiban vannak felhalmozva, abból a célból, hogy ahol szükség támad, azonnal segiten lehessen. Angliában a hóvihar sok helyen lehetetlenné tette a vasutak közlekedését és leállította az ország­úti közlekedést. A Csatornában több hajó elsülyedt. Jugoszláviában, az albán határon, egy lavina pillanatok alatt maga alá temetett egy falut, amely­nek csak egyetlen lakója menekült meg. Ez a szom­széd városba szaladt, hirt vitt a katasztrófáról, mire többezer ember ásni kezdett s-a magas hó alól ki­emeltek 54 holttestet. Szíria is kap orosz fegyvereket A szovjet tovább folytatja aknamunkáját az ara­bok köréiben, hogy viszályt tudjon szitai az arab or­szágok és Izrael közt, úgyszintén az arab országok és Amerika közt. Újabban Szíriának ajánlottak fel az oroszok “szinte hihetetlenül kedvező feltételek mel­lett” olajfinomító üzem felszerelést és — amit egyelő­re még nem hoztak nyilvánosságra — fegyvereket.

Next

/
Thumbnails
Contents