A Jó Pásztor, 1956. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)

1956-02-24 / 8. szám

AMERIKA JLEGRAGYUíJH MAGYAR HETILAPJA Th* GOOD SHEPHERD Is ihe largest Hungarian Weekly Newspaper In America Beolvadt lapok: KERESZT. EGYETÉRTÉS. VÁROSI ÉLET, AMERIKAI MAGYARSÁG. BUFFALOI HÍRADÓ. PHILAI FÜG GETLENSÉG VOL. 34. ÉVFOLYAM CLEVELAND, O. péntek, 1956 február 24. EGYES SZÁM ÁRA 15 CENT No. 8. SZÁM. JÁTÉK A TŰZZEL Izrael kormánya évek óta tervezi a Jordán folyó szabályozását, hogy öntözni és termékennyé tenni le­hessen nagy területeket, amelyek most pusztaságok. Az volt a terv, — amelyet Amerika is erőteljesen sür­getett és támogatni akar —, hogy ;a folyamszabályo­zás előnyeiben osztozzanak Izrael, Szíria és Jordán. De hiába Ígérte Amerika támogatását, az arab orszá­gok ellenzik a hasznos tervet, egyedül azért, mert az Izraellel való együttműködés Izráel politikai elisme­rését jelentené részükről. A sziriai és jordáni akadékoskodás f olytán Izráel kormánya tavaly bejelentette, hogy fha ez év márciu­sáig vagy áprilisáig nem jön létre megegyezés, ők maguk fogják a folyamszabályozásnak a területükre eső részét megkezdeni. Ez volt a helyzet, amikor a szovjet beleszólt a vitába. Hogy a feszült közelkeleti helyzetben a zava­rosban halászhasson, a szovjet nehéz fegyverzettel látta el az arabok vezető országát, Egyiptomot és most Egyiptom és Szíria diktátorai kijelentették, hogy abban a percben, amikor Izráel a vizszabályo­­zást megkezdi, háborút indítanak Izráel ellen. Ez a fenyegetés komoly, mert most Egyiptom orosz tankokkal, ágyukkal, repülőgépekkel, tenger­alattjáró hadihajókkal rendelkezik és ráadásul még Angliából és más országokból is kap gyilkos fegyve­reket. Ugyanakkor Izráel kérését, hogy Amerikában fegyvereket vsárolhasson, Dulles külügyminiszter el­utasította, hivatkozva Eisenhower elnök álláspont­jára, hogy a Közel-Kelet békéjét nem fegyverkezési versennyel, hanem más eszközökkel kell megvédeni. A “más eszközök” egyike: Egyiptomnak többszáz millió dollár kölcsönt adni egy nagy nílusi gát építé­sére, hogy Nasser diktátor háborús kalandok helyett építő munkát végezhessen. De ennek ellenére szikrák pattognak a puska­poros hordó veszélyes közelségében s bármely napon wcyralósvlhat szovjet szándék?.: “koreai” háborút Lzitani a Szentföldön. Ebben a feszült helyzetben a múlt héten meg­döbbentő fordulat történt. Brooklyn kikötőjében ha­jóra raktak 18 elsőrangú amerikai tankot — az Iz­­ráel ellen háborúra készülő arab országok egyiké­nek, Saudi Arábia részére. Amikor ennek hire ment, a kongresszus több demokrata tagja nyomban a leg­élesebben tiltakozott a tankok szállítása ellen, ami csak fokozná a háborús veszélyt. A külügyminiszté­rium erre visszakozott és általános fegyver-kiviteli tilalmat hirdetett ki. A 18 tank itthon maradt. De csak 24 óráig maradt itthon a 18 tank. Her­bert Hoover külügyi államtitkár rábeszélte Eisenho­wer elnököt, hogy mégis engedje meg a tankok 1- iszállitását, mire ez megtörtént. Washingtonban nagy az izgalom és úgy hiszik, ezek után kormányunk nem tagadhatja meg tovább Izraelnek sem a két katonai f elszereléseket. Mert ha az arabok túlerői* tesznek szert, elkrülhetetlen lenne a háború, amelybe kétségtelenül beavatkoznék a szovjet is. A diktátor a demokrácia utján Nasser ezredes, az egyiptomi katonai kormány feje, nemrég alkotmányt adott nemzetének, amely­nek lényege az, hogy a nemzet még politikailag éret­len s ezért a megválasztandó parlamentben csak egy párt lehet — akárcsak a kommunista és a fasiszta ‘ ‘p a i'lamentekben ’ ’. A demokrácia utján a második lépést most tette Egyiptom 'katonai diktátora: Az újságokat a kor­mány propagandaosztályának felügyelete alá helyez­te. A cenzor mondja meg az újságoknak, hogy mit és hogyan kell megírni, sőt még azt is, 'hogy erről vagy arról hány sort Szabad nyomtatni. írásban hatásosabb Németország szovjetzónájából tilos a menekü­lés a nyugati szabad övezetbe. Akit menekülés köz­ben elfognak, börtönbe kerül, akárcsak a vasfüg­gönnyel lezárt csatlósországokban. Eddig az volt a gyakorlat, hogy aki kiutazási engedélyt kért, annak azt mondták, hogy: Nem lehet! Most változás állt be, most már nem mondják, hogy nem lehet kiutazni a szovjetparadicsomlból, most már írásban adják a kér­vényezőnek a tilalmat. Az hiszik a keletnémet kom­munisták, hogy az írásos tilalom hatékonyabb lesz a szóbelinél. Benszülött kosztümben mutatott be hadi táncokat a nigériai Durbar törzs II. Eli­zabeth angol királynő előtt. ii m$CSeV programbeszéde Öt éra hosszat beszélt semmi újat nem mondott Minden negyedik évben tart országos kongresszust az olyankor a fő-fő elvtárs nagy beszédet mond. 1952-ben még Sztálin volt a fő-fő elvtárs, ő tartott egy hatalmas beszé­det amely azóta az ő politi­kai végrendeletének számit. Ennek a nagy beszédnek lé­nyege az volt, hogy a kapi-ta­­izmus — értsd: Amerika — sorr(a elveszti p. világon pia­cai, nem tud exportálni, export nékül elsorvad és meg­érik arra, hogy a kommunis­­:ák átvegyék a hatalmat az: Egyesült Államokban és min­­ienütt másutt, ahol hasonló válságba jut a kapitalista ter­melés. Várnak, várnak . . . Most Kruscses van az élen s ő túltett még elődjén is, öt­órás beszédet mondott. Amit jbbői a végnélküli szóáradat­ból olvastunk, az elárulja, hogy a kommunistákat nem 'ehet kigyógyitani abból a Varga Jenő-féle hit-remény­ből, hogy Amerika egy szép napon összeomlik mint a köz­mondásos kártyavár. Krus­­csev megismételte a sztálini okfejtést, hogy ez az össze­omlás a piacok hiánya miatt fog bekövetkezni és nem mondta kifejezetten, de gon­dolta: minél több országot elzárunk az amerikai piactól, annál gyorsabban fog bekö­vetkezni Amerika összeomlá­sa. Békét prédikálnak De ugyanakkor hangsú­lyozta (békés, barátságos, együttéléses és hasonló frá­zisokkal íspékelve) annak szükségességét, hogy a kom­munista és a kapitalista or­szágok fokozzák kereskedel­mi kapcsolataikat. Ez, ugye, ellentmond, a Sztalin-Varga- Kruscsev összeomlási elmé­letnek és az ellentmondásnak magyarázata az, hogy ők nem igazi kereskedelmi kap­csolatot, árucserét akarnak, hanem katonai szempontból fontos és értékes anyagokat és gyártmányokat szeretné­nek kapni a kapitalista or­szágoktól, hogy aztán az eb­ből is készített fegyverekkel lecsaphassanak a kapitalis­tákra. Milyen naivnak tart­ja ez a fő-fő elvtárs a szabad világot! Aki öt óra hosszat beszél, annak valami eredetit is kell mondania, máskülönben még a leghívebb és legszolgalel­­kübb alattvalói is elszundi­kálnak. Ezért Kruscses ki­mondta a nagy szót, amit másnak, mint kommunista fő-embernek tarkólövés ter­he alatt tilos kimondani: A nagy Lenin tézisei közük egy idejét múlta, nem érvényes többé az a tétel, hogy a ka­pitalisták uralmát a proleta­riátus csak erőszakkal, véres forradalommal döntheti meg. Es mivel indokéba meg ezt az er ;i; -k—? Azzal, hogy a tépett kapita­­ista országokban a munkás­ságnak már oly nagy a poli­tikai befolyása, hogy szava­zás utján, tehát demokrati­kus rendszerben is megka­parinthatják a munkások a hatalmat. Ez a meglepően uj, Lenint meghazudtoló elmélet nem is vadonatúj, . hanem inkább legfelsőbb helyen hitelesíté­se annak az elméletnek, ame­lyet a csehszlovák Fierlinger és a magyar Rákosi Mátyás már évekkel ezelőtt hirdet­tek. Eszerint az első lépés a népfront, vagyis kommu­nista és nem-kommunista elemek koalíciós kormányza­ta, aztán a kormányból ki­fúrják (Fierlinger) vagy ki­szeletelik (Rákosi) a polgári elemeket és kész a proletár­­diktatúra, a szovjet csatlós gyarmat . . . Ki fog harcolni? De persze, ahol a kapita­lista osztály nagyon erős és nagy katonai és rendőri ké­szenléttel rendelkezik, ott előbb-utóbb elkerülhetetlen lesz az osztályharc, a forra­dalom, a kormányhatalom­nak erőszakkal való elfogla­lása. Ez Amerikára vonatko­zik, arra az országra, ahol a szervezett munkásság milliói a leghatározottabban ellen­zik a kommunista diktatúra rendszerét. Ha itt a munkás­ság ellenzi a kommunizmust, ki fogja csinálni a kommu­nista forradalmat ? A Daily Worker hat vagy nyolc mun­katársa ? A továbbiakban Kruscsev hangoztatta, hogy békét akar, barátságot minden or­szággal, még a kapitalista Amerikával is, továbbá, hogy ugyanakkor a legéleseb fegy­verkezési versenyre lép a szabad világgal, hogy úgy Európában, mint Ázsiában biztonságot szeretne terem­teni, és igy tovább. Semmi újat nem mondott 5 óra alatt és amit; mondott, annak nincsen gyakorlati értéke. Tény az, hogy a szovjet min­denütt a világon igyekszik egyenetlenséget (szitani, za­varosban halászni, az arab kényurakat háborúra hecceli, a csatlós országokat rabság­ban tartja és az orosz impe­rializmus szolgálatába pa­rancsolja, a kis országikat (mint Perzsiát és Törökor­szágot) fenyegeti, a nagyobb semleges országoknak (In­dia, Indonézia, stb.) mézes­madzagot mutogat, az észak­­afrikai francia-arab viszályt izzásig szitani igyekszik, és igy tovább. Egyszóval meleg szavakat mond és hideghá­borút csinál. A szabad vilá­got azonban nem tudja fél­revezetni. Szavai elhangzot­tak és minden maradt a régi­ben. Rózsaszínű jövő Persze otthoni fogyasztás­ra is kecsegtető falatokat tá­lalt fel a szovjet az orosz nép­nek, ha csak Ígéret formájá­ban is. Nagyhangon bejelen­tette, hogy olyan jól megy minden, hogy az uj ötéves terv végrehajtása után az orosz munkásoknak niár csak heti 30 órát kell majd dol­­gozniok és lesz minden hő­ven, bor, búza és — ami­ben most legnagyobb a hi­ány — lakás, öt év múlva paradicsomi élet lesz az orosz mezőkön. 1917 óta egyre ezt Ígérik a népnek a kommunista vezérek: minden jó lesz, csak várjatok türe­lemmel. Es a nép nem tehet egyebet, vár türelemmel. Munkanélküliség az autóiparban Ugyaniakkor, amikor a nagy autóvállalatok so'k­­száz milliós rekord haszonról számolnak he, fenn­akadás állt be uj autók eladásánál. Emiatt már ka­rácsony óta egyre-másra elbocsátanak autómunká­­sokat. Újabban Chrysler elbocsátott 4300 Dodge és DeSoto gyári munkást, miáltal a Chrysler gyárból el­bocsátottak szájma 24,000-re emelkedett. Detroitban az autóiparban 43,000 a munkanélküliek száma, I egész Michigaripan 99,000 munkanélküli van. Eisenhower — egészséges A múlt héten az orvosok kimondták a verdik­tet: Eisenhower elnök egészségi állapota olyan, hogy bátran vállalhatja újabb négy évre az elnöki hivatal­lal járó kötelességeiket. Ennek az orvosi verdiktnek alapján Eisenhower most már végleg nyilatkozhat, hogy fellép-e, vagy sem novemberben. Ezt alaposan meg akarja fontolni s e végből pár napra visszavonul Georgiába. Való­színű, hogy február végén vagy március elején nyi­latkozni fog. Republikánus körökben nagy örömöt keltett az orvosok kedvező Ítélete. Hiszik és remélik, hogy je­löltetni fogja magát Eisenhower, az egyedüli repub­likánus, akinek megválasztását, úgy vélik, biztosra lehet venni. A nagyipar és a nagyüzlet reménykedéssel néz egy uj négyéves Eisenhower kormányzat elé, a gaz­dasági élet hatalmasságai tudják nagyon jól, hogy négy évi republikánus kormányzat négy jó évet je­lent nekik, és tudják azt is, hogy négy republikánus évet csak Eisenhower nevének varázsa tud biztosíta­ni nekik. Hogy ez igy van, megmutatkozott mindjárt azon a napon, amikor az orvosok kedvező Ítélete el­hangzott: A new yorki értéktőzsdén a részvények ára olyan nagyot ugrott, hogy a szerencsés nyerők együtt és összesen kétezer millió dollárral lettek gaz­dagabbak. Sürgődéiből ágaskodó bolonditók Az indiai parlamentben Nehru miniszterelnök alaposan odamondott a kommunistáknak. Azt mond­ta : Az indiai kommunisták rég eltemetett, elavult el­méletekre esküsznek, amelyeknek a jelenben nincsen érvényességük. A marxi elmélet, amely szerint a pro­­letáriátus kizsákmányolását az uralkodó kapitalista osztály által cöak véres forradalom utján, az állam­­hatalom átvétele -utján lehet megszüntetni a mai vi­lágban nem áll meg, mert a világ sok részében látjuk, hogy demokratikus eszközökkel, békés utón is lehet a gazdasági és társadalmi ■ problémákat megoldani. Amikor tehát az indiai kommunisták — a szovjetet majmolva — marxista forradalmat prédikálnak, ők nem a haladást szolgálják, hanem a visszaesést a múltba, rakciót. REAKCIÓSOK Ezzel Nehru egyben a szovjetet is reakciós ha­talomnak bélyegezte meg. De hozzátette, hogy India sem egyik, sem másik táborhoz nem csatlakozik, sem a szovjethez, sem az amerikai vezetés alatt álló ellen­­csoporthoz, hanem -a sajátos indiai helyzetnek meg­felelően készít elő gazdasági és társadalmi reformo­kat. Elismerte, hogy Indiában társadalmi osztályok közt érdekellentétek vannak, de hiszi, hogy ezeket ki lehet egyenlíteni osztályharc nélkül is, békés, par­lamenti, demokratikus módszerrel. Nehru miniszterelnöknek ezek a fejtegetései megcáfolják azt a hiedelmet, ami Kruscsev és Bulga­nin orosz vezérek fényes fogadtatása alkalmával az egész világon lábrakelt, hogy India a szovjet oldalá­ra állt abban az orosz-amerikai világkonfliktusban, India igyekszik távoltartani magát a két óriás pár­harcától. Soha többe háborút—mondja a polgárháború utolsó hőse DULUTH, Minn. — Albert Woolson, a polgárháború utol­só életben levő katonája, aki most ünnepelte 109-ik szüle­tése napját Duluthban, azt mondotta az összesereglő új­ságíróknak, hogy “soha többé ne legyen háború, mert nincs annál nagyobb képtelenség.” A maga részéről azt jósol­ja, hogy béke lesz a földön, mert az embereknek megjön az eszük és nem folyamodnak többé tömeggyilkosságokhoz. Eisenhowerről jó véleménye van a Union hadsereg vete­ránjának, de az ő eszményké­pe immár a sírig Ulysses S. Grant tábornok marad. Az utolsó élő Civil War ve­teránnak Eisenhower elnök is gratulált. A születésnapi ebé­den a családtagok és közeli ba­rátok vettek részt, összesen 14-en.. Közöttük volt 7 -éves dédunokája is, Katherine Ann Roth. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents