A Jó Pásztor, 1956. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)

1956-02-03 / 5. szám

A JŐ PÁSZTOR 3-IK OLDAE Élet a vasfüggöny nsögöti ELÉGEDETLEN A MUNKÁSSÁG 4 A kommunista termelési mód, amelyet helyeseb­ben hivatalnoki vezetés alatti termelésnek kell ne­vezni, nem tetszik a magyar munkásoknak, éppen úgy, mint ahogyan a földművelésben és állattenyész­tésben bevezetett kényszerszövetkezés — a kolhoz — ellenállásra készteti a parasztságot. Hiába min­den lelkesítés, propaganda »hajsza, büntetés — a mun­kások passzív ellenállást tanúsítanak, a lelketlen haj­rá ellen otthonmaradással védekeznek. Ezeket a je­lenségeket mi gyakran feljegyeztük. Most közlünk néhány adalékot ehhez a témához, szószerint kivé­ve budapesti lapokból. A lógosok Ismét lazult a munkafegyelem üzemünkben. A múlt hónapban hárman hiányoztak igazolatlanul. Há­rom notórius lógós. Vizi Mihály vésős hat napig volt távol s ezzel harminc darab exportrugó elkészítését akadályozta meg. Balázs Gáspár kovács három na­pot hiányzott. Mintegy 40,000 forint értékű export­áru határidőre való elkészülését gátolta. És sorol­hatnám tovább, milyen kárt okozott Potyka József marós, akit már egyszer el is bocsátottak üzemünk­ből, de visszakönyörögte magát. Megígérte, hogy megváltozik, de minden maradt a régiben. Mi történik nálunk ezekkel a notórius fegyelem­bontókkal? Ahogy én látom, műszaki vezetőiknek elég nehéz a feladata. Alkalmaznak ugyan büntetést (fizetett szabadság elvonás, jutalmak, szociális jut­tatások elvonása), de ez nem vezet sok eredményre. A radikálisabb eljárástól, az elküldéstől, mégis hú­zódoznak a vezetők, mert a kimaradók munkáját ne­hezen tudják pótolni. Kevés az ilyenfajta szakmun­kás és ha elküldenek valakit, talán még nagyobb visz­­szaesés mutatkozna a termelésben. MÉSZÁROS GYULA Dimavag rugóüzem Lopnak pazarolnak Sok munka és anyag vesz kárba . .. alig használt fenyőpallót tüzelnek el, mert nem kapnak tüzrevalót. Tarthatatlanok a fatelepi állapotok is. Erről a hely­ről annyi fát lopnak el, hogy értékéből háromszor be lehetett volna keríteni a telepet. És sajnos, ez a -jelenség nem ritkaság, mert a nemtörődömségből, ha­nyagságból, kártevő közömbösségből származó ká­rok megmutatkoznak Dudaron és Rudabányán épp­úgy, mint az ország más vidékein. Az építésvezetők közömbösen nézik, hogyan törik-zuzzák a nélkülözhe­tetlen drága faanyagot. Nincs munkaverseny E A szocialista versenyeknek jelenleg országszer­te alábbhagyott a lendülete. A Táncsics Bőrgyárban például a legutóbb mindössze 54 dolgozó tett felaján­lást. (A Táncsics Bőrgyárban a munkásság létszá­ma kb. 1500, tehát a munkásságnak mindössze 4 szá­zaléka tett felajánlást.) Az építőiparban, ahol a havi versenyt kezdeményezték, ennek a versenyformának egyszerűen nyoma veszett: Alig folyik valahol ver­seny az üzem legjobb öntője, esztergályosa, szövője címéért. Talán nincs is értelme a kérdésnek: a dol­gozókban van-e a hiba? Joe Louis és Jim Braddock jelenlétében adta át Rocky Marciano Bob Murphy nak New Yorkban a “Rookie of the year” emlékplakettet. Murphy a könnyű­súlyú ökölvívás világbajnoka. A többnej üség ■■ erkölcsi vagy gazdasági kérdés A kérdés világszerte figyelmet kap és a fiatal generáció lázadozik ellene Régen nem igy volt Bár az üzemi bizottság támasza, segítője a bizal­mi, előfordul, hogy egyesek húzódoznak a bizalmi munkától, nem veszik szívesen, ha rájuk esik a vá­lasztás. Eszembe jut — írja a Népszava cikkírója — a milliomos Weiss Manfréd bárónak némely bogara. Az öreg tőkés le-fel sétált a gyárudvaron, felszedegette az elhullott csavarokat, nem restéit lehajolni egy-egy darab szénért sem és mindenki megkapta tőle a ma­gáért, akit rajtakapott, hogy sárba ejtett akár csak egy dekányit is az ő vagyonából. Komikus figura az öreg gyáros tagadhatatlanul; de vájjon csak moso­lyogni kell rajta? Aztán ott voltak a Sorgek. Aki náluk a zsaluzás­hoz fűrészt használt, az utcára került. Sorg Antal minden deka épületfájával takarékoskodtak a mun­kások. Távol áll tőlem, hogy példaképen állítsam bár­ki elé is Weiss Manfrédot, Sorg Antalt és társaikat, De vannak dolgok, amiket ellenségtől is meg lehet ta­nulni és meg kell tanulni. Trockij gyilkosa MEXICO CITY — A me­­xicoi főbiróság elutasította Jacques Mornard kegyelmi kérvényét. Mornard több mint 20 év előtt Sztálin meg­bízásából meggyilkolta Troc­kij száműzött bolsevista ve­zért s 20 évi börtönbüntetést kapott. A főbiróság a gyilkos kegyelmi kérvényének eluta­sítását azzal indokolta meg, hogy ő “még mindig veszélyes ember”. Csak büntetése letöl­tése után, 1960 augusztusában szabadulhat a börtönből. Volt idő, amikor a polygá­­mia — többnej üség — telje­sen elfogadott és önmagától értetődő intézmény volt a vi­lág egyes részein és ugyanak­kor a fehér emberek és ke­reszténység világában mint exotikumot tekintették és er­kölcsileg megvetették. Azóta sokat változott a világ. Az Írástudás és felvilágosodás terjedésével világszerte láza­dás folyik a többnejüség el­len, főleg a fiatalabb nemze­dék részéről. A hagyomány — és legtöbb esetben a gazdasá­gi szükségszerűség — oly erős azonban, bogy kétséges, váj­jon ennek a lázadásnak lesz­­nek-e eredményei. Minden­esetre azonban, a többnejü­ség ma nagyobb figyelmet kap világszerte, mint valaha a múltban. A UN vizsgálatot indit A kérdés olyannyira világ­figyelme tárgya lett, hogy múlt évben a UN gazdasági és kulturális osztálya — a UNESCO — vizsgálatot indí­tott és az afrikai népek több­­nejüségét tette tanulmány tárgyává. Több mint egy évig tartó vizsgálat után a UN je­lentése ingadozó álláspontra helyezkedett: míg egyrészt erkölcsileg kárhozatosnak tartja a többnejüséget, kény­telen megállapítani, hogy Af­rikában gazdasági szükségsze­rűség, az ottani felfogás sze­rint nem erkölcstelen, és az ottani lányok javarésze nehe­zen remélhetné, hogy férjhez­­rnegy, ha az egynej üség tör­vény lenne. A kérdés vizsgálatánál fi­gyelembe kell venni, hogy mintegy 600 millió lélékre — a föld lakosságának negyed­része — rúg azoknak a népek­nek a száma, ahol a többne­jüség dívik. Némely ország­ban újabban törvények tilt­ják, de a hagyomány erősebb, mint a törvény. Más orszá­gokban nem tilos, de az utób­bi években a gazdasági nyo­mor akadályozza meg, hogy a lakosság nagyobb részié gya­korolja, és csak gazdagok él­nek vele. Többnejüség és politika Nem egy esetben kínos po­litika bonyodalmakat okozott a többnejüség. Például Indo­néziában, ahol a kormány ígé­retet tett a többnejüség meg­szüntetésére — de még nem iktatta törvénybe — majd­nem kormányválságot oko­zott, amikor Soedastramoe köztársasági elnök másodszor is megnősült. Mohamed Ali, Pakistan követe Washington­ban és volt Pakistani minisz­terelnök, majdnem kínos za­varba hozta a State Depart­­mentet, amikor kinevezték, mert mind a két feleségét ma­gával akarta hozni az ameri­kai fővárosba. Hivatalos álla­mi események alkalmával a kormánynak igen kínos di­lemma lehetett volna két fe­leséget meghívni. Szerencsé­re Ali nagykövet tapintato­san úgy döntött, hogy csak egyik feleségét hozza magá­val — a fiatala Olyan országok diplomatái, ahol a többnejüség dívik, rendszerint csak egyetlen fe­leséget visznek magukkal, ha nyugati fővárosokba nevezik ki őket, hogy elkerüljék a bo­nyodalmakat. De legutóbb, amikor a franciák a szám­űzött Mohamed ben Youssef marokkói szultánt két évi száműzetés után visszaültet­ték a trónra, abba a kényel­metlen helyzetbe kerültek, hogy 42 felesége szállításáról is gondoskodni kellett. Kommunisták és többnejüség Tévedés lenne azt hinni, hogy csak a mohamedán val­­lásu népek körében van több­nejüség. Hinduk és kínaiak körében is dívik, főleg ha azok mohamedán országban élnek, mint kisebbség. Mala­­yában, Burmában és más ázsiai országokban erős gyö­kerei vannak a többnejüség­­nek nemcsak a mohamedánok között. Egy kis gazdasági fel­lendülést nyomban követ a többnejüség megerősödése. A kommunisták — és ez rit­kán nyer említést a nyugati sajtóban — jó propagandát találnak a többnejüség elle­ni izgatásban. Mi sem termé­szetesebb, mint hogy elsősor­ban a lelvilágosodottabb fia­talság ellenzi a többnejüsé­­get, és miután a kommunis­ták főleg a fiatalság sorában keresnek híveket, sok tanult ázsiai fiatal a többnejüség el­leni tüntetésből lesz kommu­nista. A szovjet képmutatá­sát bizonyítja, hogy mig egy­részt izgat a többnejüség el­len, egyre jobban keresi a szoros diplomáciai kapcsola­tokat a többnejű államokkal. Kényes kérdés A nyugati országok, ha van valami befolyásuk egy több­nejű országban, kényes kér­désnek találják a többnejü­ség elítélését, politikai okok­ból. Az ilyesmi “beavatkozás az ország belügyeibe” vagy “sértő a hagyomány okra.” Valóban, a többnejüség oka mély történelmi és gazdasági okokban található. Azokban az országokban, ahol többne jüséget találunk, a nőknek nincs szavazati joguk, nem örökölhetnek vagyont, nem vezethetnek üzletet. _ Ennél­fogva a családi érdek az, hogy legyen fiú örökös, aki gondo' visel majd a családi vagyon ra. De ha az első f eleség nem képes fiú örököst szülni, a férj jogosultnak látja — még ha szereti is feleségét — hogy másodszor, harmadszor is nő süljön. Miután azonban az el ső feleségnek törvény bizto­sítja, hogy osztozik férje va­gyonában, a válás sokszor a vagyon kettéosztását jelente­né. Sokkal egyszerűbb a több­szörös házasodás. Mikor fog eltűnni? Egyetlen mohamedán or­szág van a világon, ahol a többnejüséget sikeresen meg­szüntették: Törökország. Ez a vaskezü Kemál pasának, a modern Törökország “atyjá­nak” müve volt. Más orszá­gokban lappangó és veszélyes politikai robbanó anyag ma­rad. Például múlt héten Ma­lay ában a rendőrségnek kel­lett szétszórni többezer fiatal tüntető nőt, akik a többnejü­ség megszüntetését követel­ték. Múlt évben az iráni kül­ügyminiszter fia és az iraqi király egyik lánya között meghiúsult a tervezett házas­ság — holott politikai érdek lett volna — mert a nyugati egyetemeken nevelkedett lány nem volt hajlandó bele­egyezni férje többnej üsége jogába. A többnejüség, mondják a megfigyelők, előbb-utóbb meg fog szűnni, de egyelőre igen erős gyökerei vannak. De az egész kérdés csak az érde­kelt országok politikai jog­rendszerének teljes átalaku­lásával érhető ei. A nők tel­jes politikai egyenjogúsítás? lenne szükséges hozzá, amely esetben megszűnne a többne­jüség egyik gazdasági oka. A másik fontos feltétel az élet­színvonal emelkedése} mert ma sok ázsiai országban a szü­lők szerencsének tekintik, ha zsenge korban lévő lányaikat férjhez adhatják, persze ho­zomány ellenében, amelyet a szülők kapnak — egy gazdag emberhez, akinek már több felesége van. A kérdés tehát bonyolultabb, mint első pil­lantásra látszik és csak a de­mokrácia terjedésével fog véglegesen megoldást nyerni. UTAZÁS A FÖLD KÖRÜL EGY PERC ALATT SALZGITTER, Németország. — Betörő járt egy irodaépületben, fejbevágta Kurt Dittmar, 57 éves éjjeli őrt, de mikor látta, hogy vér csorog le áldozata homlokáról, részvéttel igy szólt hozzá: “Sajnálom, de nem tehetek róla, most először- csináltam ilyesmit, még nincsen gyakorlottságom”. Szólt és bekötötte az éjjeli őr sebét. És vigasztalásul még 10 márkát is adott neki a zsákmányból. CHORLEY, Anglia. — Egyedül ült egy vonat­­fülkében Maureen Howarth, 25 éves tanítónő, de ha­marosan utitársat kapott. Ez az utitárs beszélgetésbe elegyedett a tanítónővel, majd elővette revolverét és csendesen parancsolt rá. A kofferéből kivette a hölgy bugyiját és melltartóját, aztán a legközelebbi állomásnál csóikot nyomott a lány arcára és sietve el­távozott. KIEL, Nyugat-Német ország. — Itt is, mint min­denütt a világon, a fiatalokkal van baj. A felnőttek közt olyan kevés a Itünöző, hogy több fogházat be kellett zárni. Ellenben a fiatalkom bűnözők száma egyre nő. MÜNCHEN. — Az országos statisztikai hivatal kimutatása szerint amerikaiak egyre nagyobb szám­ban vesznek feleségül német lányokat. 1954-ben 3698 vegyes (külföldi-német) házasságot kötöttek és négy közül három esetben a férj amerikai volt. Hat év óta folyik ez, német nők bevándorlása ame­­■ikai férj oldalán. BUENOS AIRES. — Mint most a Peron diktá­­or bukását követő vizsgálatok során kiderült, annak­­dején, amikor a diktátor felesége meghalt, minden férfinek kötelessége volt a gyász jeléül fekete nyak­kendőt viselni. Antonio Carcamo, a Banco de Santa jfé elnöke, akkor elbocsátotta a bank egyik fiókjá­­lak igazgatóját, mert piros nyakkendőt viselt. TOKIÓ. — Miosi Micubosi szenvedélyes anti­­communista. Nem akar vörös zászlót, vörös szint tát­ik Ha vöröst lát, vérbeborul a szeme és olyankor akármire képes. Ha az autóbuszban lát egy nőt vörös uhálfcan, feltépi a ruhát. Most idegen ingó vagyon negrongálása címén letartóztatták s ő mindjárt be­állott több mint egy tucat vörös szoknya felhasítást. De hogy miért csak éppen a szoknya vörös színe iz­gatja őt annyira, arról nem nyilatkozott, j TEL AVIV, Izráel. — A legutóbbi sáskajárás­nak igen sok méhraj esett áldozatul, különösen Gti­de ra környékén. Amikor megindult az irtóhadjárat a sáskák ellen, többek között a narancsosakat is be­permetezték mérges anyagokkal. Úgy látszik, hogy a méhek megnyalogatták a permetezett leveleket és gyümölcsöket, ami a. vesztüket okozta, mert a méreg megölte őket. MANILA. — A Fülöp szigetek egyik legna­gyobbikán, Mindanaón, a Cayagan de Oro városi ta­nács felírt az állami törvényhozó testülethez, hozzon törvényt, amly szerint koldulni csak pénteki napokon szabad. JAMAGUSI, Japán. — Az egyik itteni moziban páholyok vannak, amelyekből nem lehet látni a be­mutatásra kerülő filmet, mert függöny zárja el a ki­látást. A páholyfülkét belülről 'becsukhatja a mozi­látogató, illetőleg a mozilátogató pár, mert hiszen az újítás a párok kényelmét szolgálja. Dívány is van a páholylhan. A városatyák a fejükbubját vakargatják, nem tudják, mitévők legyenek, mert a városi szabály­­rendelet szerint csak azon a címen tilthatnák be az ilyesmit, hogy ha a szerelmi páholy tűzveszélyes, már pedig az egyáltalán nem tűzveszélyes. A rendőr­főnök is kijelentette, hogy nincs módjában páholy­­tilalmat elrendelni. így hát továbbra is ebbe a mozi­ba fognak járni azok, akiket még a legérdekesebb film sem érdekli. JERUZSÁLEM. — Kestudzsa japán egyetemi tanár a keleti nyelvek és népek világhírű kutatója közli, hogy több tudós kíséretében Izráelbe jön. A professzor azt állítja, hogy a japán nép a tiz izráeli törzs egyikének leszármazottja. A professzor tudo­mányos felfedezése, amelyet 15—20 évvel ezelőtt több értekezés és könyv formájában hozott nyilvá­nosságra, sok hívet szerzett ennek az elméletnek. Kestudzsa fordította le a bibliát japán nyelvre ás már régebben áttért családjával együtt a zsidó hit­re. A második világháború idején, mint a hirosimai egyetem tanára éles támadásoknak és üldöztetések­nek volt kitéve németbarát fasiszta körök részéről. A professzor tökéletesen bírja a héber nyelvet. Nem fizet adót Miss Ruth C. Mareschall, a honvédelmi minisztérium tisztviselőnője, nem fizetett jövedelmi adót s az adóhiva­tal intő leveleire nem is vála­szolt. Miért? — Azért, mert azokon a le­veleken a nevem rosszul volt írva. Ez a magyarázat nem elégí­tette ki az adóhivatalt, 100 dollár pénzbírságot kapott a finnyás spelling bee.

Next

/
Thumbnails
Contents