A Jó Pásztor, 1956. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)
1956-06-29 / 26. szám
AMERIKA LEGHAGYOBS MAGYAR HETILAPJA ft« GOOD SHEPHERD Is it« lergest HurgaHas We«k!f N«r»«psp9* !s« AíüsHcs Beolvadt lapok: KERESZT, EGYETERTES, VÁROSI ELET, AMERIKAI MAGYARSAG, BUFFALOI,HÍRADÓ, PHILAI FÜG GETLENSÉG VOL. 34. ÉVFOLYAM CLEVELAND, O. péntek, 1956 június 29. EGYES SZÁM ÁRA 15 CENT No. 26. SZÁM. Egyiptom a szovjet bűvkörében J ‘ Nasser egyiptomi katonai diktátornak ünnepnapjai voltak a múlt héten: Kairóba jött látogatóba Sepilov, a szovjet uj külügyminisztere, Molotov utóda. Naponta többször tanácskozásra ültek össze és kiszivárgott hírek szerint, már megállapodásokat is kötöttek. Eszerint a szovjet segítséget fog nyújtani Egyiptomnak az asszuáni Nílus gát építésénél, melynek költségei körülbelül 1300 millió dollárt fognak kitenni. Azonkívül a szovjet további is ellátja Egyiptomot gyilkos fegyverekkel, hogy mihelyt az egyiptomi katonák megtanulják azok kezelését, megkezdhessék a háborút Izrael ellen. Sepilov külügyminiszter ezeken kívül még sok más segítséget ígért az egyiptomi diktátornak, ipari felszereléseket ,egész gyárak építését és berendezését. A múlt héten a Szuez végleg és teljesen az egyiptomiak birtokába került, az angol főhadiszállás épületének ormáról bevonták az angol lobogót és kitűzték az egyiptomi zászlót. Az ünnepélyen, amely Anglia súlyos veresége jegyében állt, díszvendégként megjelent a szovjet külügyminiszter. KÜLÜGYMINISZTERNŐ Ugyanakkor Izraelben nagy változás történt. Sharett külügyminiszter, aki 1948 óta, az uj nemzet megszületése óta állt a külügyminisztérium élén, lemondott és helyébe Golda Meyerson asszony lépett, aki eddig munkaügyi miniszter volt. Golda Meyerson 62 éves, Amerikában nevelkedett. Ä változásnak nagy politikai jelentősége van. Sharett ugyanis a mérsékelt és türelmes diplomáciai alkudozás politikáját vallotta helyesnek, míg Ben G úrion miniszterelnök, tűrhetetlennek érezve az egyiptomiak és a többi arab országok örökös határmenti támadásait, az erélyes megtorlást tartja helyesebbnek. Meyerson asszony egyetért Ben Güri ónnal abban, hogy az arabokat fegyverrel a kézben kell )gzbeztériteni. Sharettnek azt is szemére vetették, Ciogy nem sikerült kieszközölni Amerikában, hogy ott Izráel fegyvereket vásárolhasson, a szovjet fegyverszállitásainak ellensúlyozására. Ma az a helyzet, hogy Egyiptom és a'többi arab országok egyre újabb és egyre több fegyvert kapnak a szovjettől, Izraelnek ellenben tilos Amerikában készpénzért fegyvereket vásárolni. NASSER FENYEGETŐZIK Nasser ezredes, Egyiptom diktátora és szombat óta “egyhangúlag megválasztott elnöke” kijelentette, hogy hajlandó elfogadni a szovjet és a szabad világ szolgálatait a palesztinai kérdés megoldására, de csak egy feltétellel, és ez a feltétel az arab országok követelésének teljesítése, Izráel megsemmisítése. Hozzátette, hogy azért vásárolta a szovjettől a bombavető repülőgépeket, ágyukat, tankokat és tengeralattjárókat, hogy rendet teremthessen a Szentföldön. Ugyanakkor kijelentette, hogy hajlandó elfogadni úgy a szovjettől, mint Amerikától és Angliától akár ezer millió dollárt is az asszuáni Nilus-gát építésére. KELETNÉMET SZÁN0MBÁN0M Moszkvai utasításra a keletnémetországi kommunisták rájöttek arra, hogy ők éppen olyan gazemberek, mint Sztálin volt. Őlk is jogtalanul bebörtönöztek, ok nélkül üldöztek embereket, az uj szovjet szójárás szerint “illegális cselekvésekkel vétettek a nép ellen”. Moszkvai utasításra megnyitották tehát a börtönök kapuit és — mint most hivatalosan jelentik — egész tömegek özönlöttek ki a börtönökből. Eddig 19,064 ártatlan ember hagyta el a börtönöket. 19,064 ártatlan ember! A VÖRÖS HILDA Rájár a rúd egy barna-hajú nőre, akit Vörös Hildának nevezett el a nép. Ez a Hilda Benjámin 54 éves asszony, az igazságügyminiszter, aki mint vérengző nőstény tigris vette üldözőbe annakidején az orosz tankok segítségével elnyomott júniusi felkelést — (ódig az egyedüli felkelést egy csatlósország kommunista zsarnoksága ellen. Most a Vörös Hilda és a főügyész, Ernst Melsheiimer ellen emelik a gyalázatos visszaélések vádját és valószínű, hogy mindket- Ujüket “likvidálni” fogják. Szerencséjükre az uj moszkvai likvidálási mód nem a tarkólövés, hanem a nyugdíjazás. James Hagerty, a Fehér Ház sajtótitkára közölte az újságírókkal, hogy Eisenhower elnök rohamosan gyógyul. TITO A KERESZTUTON Egyetért a szovjettel a világpolitika fő kérdéseiben, de nem fordít hátat a szabad világnak Tito marsai, Jugoszlávia kommunista diktátora, három hetet töltött Moszkvában és elutazása előtt közöss orosz-jugoszláv nyilatkozat jelent meg a nagy találkozásról és a megállapodásokról. A fő pontok, amikben a szovjet vezérekkel megegyezik Tito, homlokegyenest ellenkeznek a jelenlegi amerikai politikával. íme: 1. Kina kommunista korJ mányát fel kell venni az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. . 2. Németországot nem lehet egyesíteni szabad választások utján, hanem csakis a nyuganémet és keletnémet kormányok közti egyezkedés alapján. 3. Formosa, szigetét, alhiol most Csiang nacionalista kormánya és hadserege van, át kell adni a kinai kommunistáknak. MÉGIS BARÁT MARÁD? Minthogy a szovjetet mi ellenségünknek tekintjük, és az is, a Tito-Rruscsev megállapodást ellenséges aktusnak kellene tekintenünk. De Tito azt mondja: “Nem úgy van, a szovjettel kötött megállapodásaim nem változtatnak a Nyugathoz való viszonyomon.” Érti, aki érti; mi nem értjük. KARDCSÖRTETÉS Zsukov orosz tábornagy, akit sokszor — teljesen alaptalanul — Eisenhower elnök barátjának neveznek az ame-NEM MÚLIK El HÉT DRÁGULÁS NÉLKÜL A négy legnagyobb amerikai szőnyeggyár munkásai béremelést kaptak. A szőnyegek árai ennek megfelelően magasabbak lesznek ezután. rikai sajtóban, ez alkalommal Titotól a legmagasabb vette át a magas (kitüntetést és biztosította Titot. hogy “a jövő háborújában a szovjet és Jugoszlávia egymás oldalán fognak harcóini.” És Tito hallgatott. De amikor Bohlen amerikai nagykövet megkérdezte, mit szól ehhez, Tito azt felelte, hogy ó maga részéről jugoszláv-orosz fegyverbarátságról csak a múltra nézve szólott és semmi ilyen értelmű katonai megállapodást nem kötött a szovjettel. KITÉRŐ FELELET Belgrádban ugyanakkor megkérdezték Popovic külügyminisztert: mit szól ő mindéhez? Azt felelte, reméli hogy háborúra nem kerül sor. A moszkvai orosz-jugoszláv Ibarátkozás fejtörős probléma elé állítja Amerikát: tartsa-e fenn a langyos barát.. * ságot Jugoszláviával és támogassa-e tovább, vagy szakítson Titóval és kergesse teljesen és végleg Kruscsevék karjaiba? Ebben a nehéz kérdésben a döntés egyedül Eisenhower elnök feladata, és ő még hetekig nem lesz abban a belyeztben, hogy öszszes politikai és katonai tanácsadóival alaposan informáltassa magát, mielőtt határoz. Addig is külügyminisztériumunk úgy véli, hogy Titonak tovább is adni kell gazdasági és némi katonai segítséget. Törvényesítik a magzatelhajtást A budapesti lapok jelentése szerint a kormány uj rendeletet bocsát ki, amely úgyszólván teljesen szabaddá teszi a magzatelhajtást. Dr. Lóránt Imre, az egészségcsecsemő és gy ermek (védelmi osztályának vezetője úgy nyilatkozott, hogy ezentúl, a régi rendszertől eltérően, nem két, hanem egy bizottság fogja engedélyezni a terhesség megszakítását. A bizottsági tagok gondosan megvizsgálják az összes körülményeiket. És ha úgy látják, hogy sem egészségügyi, sem szociális okokból nem indokolt .az abortusz, megkísérlik meggyőzni a leendő anyát arról, hogy helyesebb lenne terhességét megtartani. Felvilágosítják majd arról, hogy már az első abortusz is veszélyekkel járhat — még akkor is, ha intézetben történik —, de különösen veszélyekkel járhat ismétlődések esetén. Előidézhet különböző súlyos női betegségeket és meddőséget is. Amennyiben a meggyőzés sikertelen, a bizottság engedélyezi a terhesség megszakítását. Ez azonban csak gyógyintézetben történhet, és csupán 12 hetes terhességig terjedő határidőn belül. Ez világos beszéd. Eszerint a magzatelhajtás megengedik akkor is, ha azt egészségi okok vagy “társadalmi szempontok” (például a leányanya szégyenkezése) nem tennék jogosulttá. Szabad a magzatelhajtás! Egy újabb szabadsággal gazdagodott a szovjetrabságban élő Magyar ország. GARÁZDA KATONÁINK Nyugat Németországban komoly problémává vált az amerikai katonák garázdálkodása. Egyre több ellenük a panasz. A legújabb incidensek: Münchenben a “Hetedik Menyország” mulatóhelyen kézigránát robbant, 9 német és 8 amerikai vendég megsérült. Egy amerikai katona dobta a gránátot. Egy kisebb bajorországi folyóparti városban a komp kormányosát egy amerikai agyonszurta és megsebesített egy leányt is, aki a kormányos védelmére sietett. Az egész német sajtó megbotránkozással ir az amerikai katonák viselkedéséről, minek folytán egyre ellenségesebb a hangulat. Hasonló panaszok vannak angol és francia katonák ellen is. Politikai erdőtűz Cyprus szigeten A cyprusi görög nacionalisták 14 hónap óta egyre hevesebb harcban állnak az angolokkal, akiknek eltakarodását, a szigetnek Görclkországhoz való csatolását követelik. A görögök követelését teljesíteni nehéz, két okból ; Az egyik ok az, hogy a sziget lakói ugyan tulnyomcrésziben görögök, de sok török is él ott és a török kisebbség elnyomástól tart; a másik nehézség az, hogy a szigeten levő haditengerészeti és repülő bázisra az angoloknak feltétlenül szükségük van, ha nem akarják teljesen elveszteni hatalmukat a Földközi tenger keleti végében és a Közlekeleten, ahonnan Angliának csaknem teljes olajszükséglete származik. A szovjet és az egyiptomi diktátor, Nasser, egyesült erővel iparkodnak azon, hogy Angliát ebből a hatalmi pozícióból kiemeljék, kizavarják és magukhoz kaparinthassák az arab országok olajkincsét. Ennek az egész nagy területnek védelme lehetetlenné válnék, ha az angolok feladnák: Cyprus szigetét. 19 HALOTT Nicosiában és Cyprus sziget más városaiban egymást követik lesipuskás, dinamitos merényletek angolok ellen. Eddig a legsúlyosabb veszteséget a múlt heti erdőtűzben szenvedték az angolok. Cyprusi “földalatti” ellenállók felgyújtottak egy erdőt, melyben 2000 angol katona lázadók után kutatott. A tűznek 19 angol katona áldozatul esett. AMERIKAI ÁLDOZATOK De amerikai áldozatai is vannak a cyprusi véres harcnak. Lázadók bombát dobtak egy vendéglőibe, ahol amerikaiak ebédeltek, William Boteler, amerikai, alkonzul életét vesztette, két amerikai marine katona súlyosan megsérült. VÉRONTÁS ALGÍRBAN Élethalál harcot vívnak a franciák Algírban, az északafrikai tartományban, amely négyszer olyan kiterjedésű, mint Franciaország és ahol nyolc millió arab és egy millió francia él. Miután Marokkó és Tunis kierőszakolták a franciáktól állami önállóságukat (amelyre még korántsem érteik meg, most Algírban ás fellázadtak a nacionalisták és olyan véres polgárháborút provokáltak, amely minden eddigi északafrikai zendülést hevességében felülmúl. Az óriási területet a francia katonaság nem tudja ellenőrizni és így napról-napra történnek szörnyű merényleteik. Arab felkelők átvágják békés francia lakosok nyakát, egész családokat kiirtanak, áldozataikat vadállati módon feldarabolják. A megtorlás nem marad el, a franciák egész falvakat felperzselnek, mindennap elfognak és felakasztanak arab terroristákat. A SZOVJET A HÁTTÉRBEN A lázadókat “erkölcsileg” és fegyverekkel támogatják nyíltan az egyiptomiak és titokban az oro.szok, akik tudják, hogy Franciaország, ha elveszti Algírt, elveszti nagyhatalmi pozícióját a. világpolitikában. , A múlt héten egy arab terrorista banda Algiers városban, a délutáni mumkautáni nagy forgalom idején, a főuteván lövöldözni kezdett. Hét halott és 19 sebesült feküdt a gyalogjárókon, amikor a terroristák elmenekültek. Az áldozatok valamennyien franciák voltaik. A lövöldöző terroristák közül 40-et sikerült elfogni. Tizenegyet a francia katonai bíróság nyomban halálra ítélt és kivégezte tett. ELÉGEDETLEN EMIGRANT Stanislaw Mackiewiez, aki a háború idején a londoni lengyel emigráns kormány miniszterelnöke volt, kijelentette, hogy visszatér hazájába. Hangoztatta, hogy ő most is antikommunista, mégis hazamegy kommunista kormányzat alatt álló hazájába, mert ikiábrándult az angol és amerikai politikából. Az angolok és amerikaiak elárulták a lengyel népet, mondotta Mackiewiez; nincsen remény Lengyelország f elszab a d itás ára. É:s hozzátette: “Az emigráns politika nem egyéb, mint álmodozás”.
