A Jó Pásztor, 1956. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)

1956-05-18 / 20. szám

Élet a vasfüggöny mögött A CSOMAG-VÁM ÉS UTAS-VÁM (FEP) — A Magyar Közlöny c. hivatalos lap 1956 március 17-ii száma közli a külkereskedelmi mi­niszter rendeletét a vámjog uj szabályozásáról szóló rendeletek végrehajtásáról s mellékletkép az “utasta­rifát” és az ajándékcsomagokban küldhető cikkek felsorolását. Ez nem tér el a régi szabályozástól. Uj tárgyaknál 70 százalék a vám, használt dolgoknál 35 százalék, a “(belföldi forgalmi érték” után számítva, ami a vámolást végső közegek jó- vagy rosszindula­tának szolgáltatja; ki a címzettet. Az “utastarifa” vámtételei aránylag alacsonyak, pl. 1 kg rizs vámja 5 forint, tea 60 forint, bor és rum literje 5 írt., egy vászonöltöny 100 forint, gyapjuöl­­töny vagy télikábát 300 forint. A KOMINFORM FELOSZLÁSA UTÁN i (FEP) — A budapesti rádió április 17-én beje­lentette a kommunista párt moszkvai világszerveze­tének: a világ összes pártjait ellenőrző, magatartásu­kat megszabó Kominform feloszlatását. A Kossuth rádió a Kominform feloszlatását azzal indokolja meg, hogy “a szocializmus ma már elhagyta egyetlen országnak, a Szovjetuniónak a kereteit és uralkodó tényezővé vált az egész, világon, ennélfogva megvan a lehetősége annak, hogy minden államban és min­den területen teljesen önállóan lépjen fel”. Ez a megokolás; megtagadása a sztálini jelszó­nak, a “szocializmus egy országban” szólamnak, a mely azt hirdette, hogy miután a szocializmus egye­dül a Szovjetunióban valósult meg, minden szem­pontot, bármely országról legyen is szó, alá kell ren­delni a Szovjetunió fennmaradása és emelkedése szempontjából. Rákosi Mátyás tudvalevőleg vezető helyet töl­tött be a Kominformiban. A közeljövő fogja megmu­tatni, hogy a Kominform feloszlatása íkilhat-e a ma­gyarországi vezetők pozíciójára. A SZÁZADIK ELLENŐR Az ibrányi községi tanács házi ünnepséget ké­szített elő annak a megünneplésére, hogy 1956-ban a századik ellenőr fogja meglátogatni a községi ta­nácsot. Eddig az első negyedév folyamán 99 ellenőr jelentkezett. A századik ellenőr ünnepélyes fogad­tatására kivezényelték a tűzoltó zenekart, kifénye­sítették a trombitákat, zászlódiszbe öltöztették a tanácsházat és egy fehérruhás kislánykát is kivezé­nyeltek, hogy átadja a virágcsokrot a jövevénynek. Ámde zavar állt be az ünneplésben, mert azon a na­pon, amikorra a századik ellenőr bejelentette a láto­gatást, egyszerre három ellenőr jelent meg s így nagy lett a tanácstalanság, hogy melyiket is ünnepeljék, mint a jubiláló századikat. MEGKEZDTÉK A TITELI TISZA-HID ÉPÍTÉSÉT (FEP) — A Szabad Nép közli, hogy1 a belgrádi Pionéri épitővállalat megkezdte Titelnél, a Tisza-hid építését. A Tiisztorkolat feletti hídnak nagy jelentő­sége van, mert össze fogja kötni a Bácskát a Bánság­gal. A 394 méter hosszú hidat a háború alatt felrob­bantott, jóval keskenyebb bid helyett építik és egyfor­mán szolgál majd vasúti és közúti forgalomra. A hid 1957 végére készül el. MAGYAR TELEVÍZIÓ (FEP) — Az uj gazdagok számára már készül­nek Magyarországon a televíziós vevőkészülékek. Jóllehet eddig még száz készülék sem; került forga­lomba, máris műsort sugároznak a kivételezett tulaj­donosok számára. Az eddigi műsor Kodály Zoltán kórusainak kislányok által való előadását mutatja be, továbbá műsorra került Rácz Aladár, a világhírű cimbalomművész, aki kiét rokokó menüettet játszik el. A következő szám egy német televíziós film át­vétele, amelyen Pankey néger basszista énekel, vé­gül pedig bemutatták a nyugatnémet-magyar labda­rugó mérkőzésről készült hangosfilmet. A MUNKAHELY ELHAGYÁSA BŰNCSELEKMÉNY (FEP) — A budapesti Népszava április 7-iki száma a Sztalin-időkre emlékeztető szigorral állapít­ja meg, hogy az a munkás, aki önkényesen hagyja el helyét és ezzel a népgazdasági terv vagy valamely­­részletterv megvuiósitását veszélyezteti, bűncselek­ményt követ el, bíróság elé Ikerül. VEGYE MAGÁRA, AKIT ILLET Kossuth Lajos mondta egy­szer néhány .szájhősnek: —Önök mindig az utolsó csepp vérükre hivatkoznak. Szeretném végre látni önök közül azt, aki odaadja az első csepp vérét. A JŐ PÁSZTOR A helikopter sokoldalúságára jellemző ez a felvétel . Képünkön egy helikopter egy 300 tonnás úszó javító műhelyt vontat. Állat vagy növény? Vannak határesetek, amikor nem olyan könnyű külömbséget tenni az állat és növény között és csak a természettudós képes rá Ha valakitől megkérdezzük, hogy miben is különböznek az állatok a növényektől, legtöb­ben kétségtelenül egész sor jellemvonást tudnak habozás nélkül felsorolni, amelyben az élők világának e két csoportj a feltűnően eltér egymástól. El­sősorban valószínűleg arra fog rámutatni, hogy a növénynek rendszerint központi törzse van, amelyből lent a talajban gyökerek, a levegőben pedig az ágak és azokon a levelek messzire szétterjednek. Ezzel ellentétben az állati szervezet központositottaibb, vastag tör­zséből legfeljebb viszonylag rövid helyváltoztató, valamint érzékelő szervei nyúlnak ki. Élettani szempontból valószí­nűleg hangsúlyozni fogja azt, bogy a növények belyhezkö­­tött, önálló mozgásra nem ké­pes élőlények, az állat viszont a természet örökösen nyüzsgő­mozgó, helyét szabadon vál­toztató vándora. Ezek a meg­­állapitások -azonban csak ál­talánosságban helyesek. AZ ÁLLATOK ÉLETMÓDJA Az állatok szerves táplálé­kukat — a növényekkel ellen­tétben — nem mindenkor és nem mindenütt találják meg. Helyváltoztató mozgással tud­ják csak megszerezni. Ez élet­mód hatására fejlődtek vég­tagjaik, érzékszerveik és ideg­rendszerük. Ha az állat ráakad táplálékára, azt mielőbb és minél nagyobb mennyiségben igyekszik a maga számára biz­­tositani. Ennek legegysze­rűbb módja pedig az, hogy a táplálékát a szájnyíláson át mindenestől lenyeli, és csak a test belső szervei válogatják ki belőle a test számára hasz­nos anyagokat. Innen van az, hogy az állat táplálkozási szervei a test más részeihez képest feltűnően vastag tör­zsében befelé fejlődnek; a nö­vény gyökérszálai és légzőnyi­­lása-i pedig ezer és ezer ponton a külső felületen végződnek. A növény tehát nem szervezetén belül válogatja ki az anyago­kat, nincs szája, nincsenek be­lei, sem végbélnyílása. Az állat állandóan érzékel, tapasztalatokat gyűjt, táplálé­ka után jár, ez állandó erőfe­szítésbe kerül. Innen van az, hogy aránylag rövid időn át növekszik, táplálékot tartósan nem raktároz fel, hanem ép­pen ellenkezőleg, egész élete szerves vegyületek felbontásá­ban és a felbontásakor felsza­baduló energiák felihasználá­sán alapszik. A növénynél ez­zel szemben csaknem minden felvett táplálék a test gyara­pítását, a növekedést szolgál­ja. Élete végéig folyton szer­ves anyagokat és azokban -nagymennyiségű kötött ener­giát halmoz fel. Emiatt a nö­vény viszonylag nagyobb mé­reteket érhet el és még az ál­latvilág legnagyobb képviselői, a bálna és az elefánt is eltör­pülnek Ausztrália és Califor­nia faóriásai mellett. ALACSONYRENDÜ ÉLŐLÉNYEK Az elmondott megállapítá­sok nem kizárólagosak és sem­miképen sem általánosíthatók. A növény és állat között csak akkor állapíthatunk meg ily lényegesnek látszó különbsé­geket, ha az összehasonlítás­ra innen is onnan is -magasabb­­rendü -lényeket veszünk elő. Minél alsóbbrendű állatot vagy növényt hasonlítunk ösz­­sze, ezek a különbségek annál inkább elmosódnak. Az ala­csony abbrendif' -állatok között vannak helyhezkötött, sőt egyenesen valamely -bokor vagy fa módjára -szé tterpesz­kedő élőlények. Nézzünk meg néhány példát. Ilyenek pl. a virágállatok — különböző al­­katuak és változatos -szinpom­­pájuk miatt találóan tengeri szekfünek, tengeri rózsának, tengeri kökörcsinnek elneve­zett képviselői, a koral-lok, vagy a tenger fenekén ugyan­csak helyhez kötött, helybe-n­­ülő életmódot folytató és in­kább valamely mohára, gom­bár vagy cserjére emlékezte­tő szivacsok: a -mohaállatkák, a -mi édesvízi hidránk stb. Nem csoda, hogy külső alak­juk után több mint másfél­ezer éven -keresztül a szakem­berek is növényeknek tartot­ták. De nem felel meg teljesen a valóságnak az az állítás sem, -hogy kizárólag a növényi plaz­ma tud csak cellulózét előállí­tani. Az állatvilágnak egy már aránylag magasabbfend-ü cso­portjában, a zsákállatoknál a test u. n. köpenye nagyrészt szintén ebből az anyagból épül fel. Ismerünk másrészt szép­­számiban olyan növényeket is, amelyek sejtjeiben nem talál­ható levélzöld (klorofil), en­nek következtében tehát asszi­milálni sem tudnak. I-gy pl. a gombák -és általában az élős­ködő életmódot folytató növé­nyek óriási serege az állatok­hoz -hasonlóan kész szerves anyagból táplálkozik. Az ala­­csonyrendü növények -és ál­latok e tulajdonságának ha­sonlósága azt bizonyltja, hogy a fejlődés alacsony fokán kö­zelebb álltak egymáshoz a nö­vényi és állati szervezetek, mint ma. INGERLÉKENYSÉG ÉS MOZGÁSKÉPESSÉG Az élőlények — állatok és növények — között az inger­lékenység -és a mozgásképes­ségben is vannak hasonlósá­gok. Igaz ugyan, hogy a maga­sabbrendü növények -helyüket valóban nem tudják változtat­ni, de szerveik mozgásai vi­szont sokszor nagyon is feltű­nőek. Tudjuk, hogy a zöld nö­vények csaknem állandóan rendkívül lassú mozgásokat végeznek, amennyiben leveleik a fény felé fordulnak. A me­legházakban is tenyésztett délszaki félcserjéről pedig, a mimózáról közismert, hogy in­gerlésre hirtelen összecsapja az akáeffáéra emlékeztető le­­yéllémezeit. Ha viszont pl. va­lamely szivacsot vizsgálunk, azon az állati elevenségnek, a mozgásnak -és az érzésnek alig vesszük valami -nyomát -észré. Ha alaposabban meggondol­juk, a táplálkozásban is van­nak hasonlóságok a növény azonban — amennyiben kloro­fil van benne — ezt a tápanya­got saját maga tudja a nap­fény -segitség-ével szervetlen anya-ggokból előállítani Teljesen hibás tehát az az általánosan elterjedt felfogás, amely szerint a növények anyagcseréje éppen fordított­ja az állatokénak, mivel a “nö­vény oxigént, az állat szénsa­vat lehel ki.” A felsorolt példák és ellent­mondások — amelyek -számát még gyarapithatnának is — világosan mutatják, hogy nem -könnyű olyan jellemvonáso­kat megadni, melyek egyrészt minden állatra, másrészt min­den növényre egyaránt jel­lemzőek volnának. De tanú­sítják egyúttal azt is, hogy nincs éles határ, elválasztó szakadék az élők két nagy cso­portja között. Valamely -szervezet állati vagy növényi mivoltának el­döntésénél természetesen nem szabad egy-két kiragadott ibé­­lyeg-ha-sonlóság vagy külömb­­ség alapján ítélni, hanem va­lamennyi ismertető jelet, és fő­iként az illető szervezet egyedi fejlődését is figyelembe kell venni. így — amennyiben sok­sejtű lényről van szó — a sok megegyező vonás ellenére ma -már sohasem jelent problémát annak eldöntése, hogy állattal vagy növénnyel van-e dolgunk. Ha azonban az élők törzsfá­ján tovább haladunk lefelé, lé­nyegesen mekváltozik a hely­zet. EGYSEJTŰEK VILÁGÁBAN A mikroszkopikus lények kutatója meglepetéssel ta­pasztalja, hogy rengeteg egy­sejtű növény a vízben állatok módjára szabadon változtatja a helyét, hogy külső ingerek­re gyors mozgásaikkal vála­szol, és hogy az -érzékelést egyikük-másikuk parányi ér­­zékszervecskével, “szemfolt­tal” végzi. Mások -egyideig klorofil -segítségével, és eset­leg letelepedve, szabályszerű­en növényi módra élnek -ugyan, de a megváltozott körülmé­nyek hatására (pl. fény hiá­nya) gyorsan megváltoznak, klorofiljukat elvesztik, nyujt­­ványaik segítségével önállóan mozognak, miközben még ná­*** ? " 3-IK OLDAL UTAZÁS A FÖLD KÖRÜL EGY PERC ALATI KÖLN, Németország. — Az 1775 láb hosszú Königs cl orfer alagút rossz állapotban volt és valamit tenni kellett rendbelhozásá-ra, mert azon át fut a nem­zetközi vasút Belgium felé. A mérnökök kiszáimitot­­tálk, hogy a javítás túl drága lenne, ezért inkább le­hordtáik a hegyet, amelyen át az alagút vez-et. A hegy eltávolításán hat hónapon át éjjel-nappal dolgoztak a munkások, a hegy eltávolítása több mint három millió dollárba került. CALCUTTA, India. — Az orissai acélműveket építő munkások nem 'sztrájkolnak, csak éppen t-ávol­­ma-radn-ak a munkától. Ennek a különös munkabe­­szünetésnek oika az, hogy azon a vidéken garázdál­kodik egy veszedelmes tigris, amely két év óta 43 embert falt fel és még -mindig nem sikerült ártalmat­lanná tenni. TOKIO. — Akiihito herceg, a 22 éves- japán trónörökös, befejezte négy éves egyetemi tanulmá­nyait, de nem kapott diplomát, me-rt 1953-ban hat hónapot mulasztott, amikor körúton volt Ameriká­iban és Európában. KATMANDU, Nepal. — A Himalája magasla­tait megmászó svájci expedició egyik tagja vakbél­­gyulladásban ímegbetegdett. Társai rádió utján ké­rik a nepáli kormányt, hogy küldjön egy helikoptert a beteg elszállítására. Az expedíció 13,000 láb ma­gasságban van, feleuton a 27,840 láb magas Lhotse magaslat ormától. BAYREUTH, Németország. — 1938 november 10-érn -a Sánta Ördög, Dr. Joseph Göbbels, a náci pro­­pagandiaminiszter, kiadta a jelszót, hogy Németor­szágiban és Ausztriában fel kell gyújtani miniden zsi­dó templomot, szét kell rombolni minden zsidó üz­letet. A nép, az istnadta nép mindenütt nagy lelkese­déssel fogadta a legfelsőbb parancsot, gyújtogattak, romboltak, lövöldöztek, ’gyilkoltak, zsidók tízezreit koncentrációs táborokba hurcolták el. A gonoszte­vők közül sokat már a háború utáni években elért az igazságszolgáltatás keze, nemzetközi és német bíró­ságok sokakat börtönbe vetettek. De még mindig fel­fedeznek bűnösöket. Nemrég feljelentés alapján le­tartóztatták B-ayreuthban Paul Yollrath egykori ná­ci kerületi parancsnokot, aki ellen az volt a vád, hogy halálra ikinz-ott egy rabbit. A bűnügyben tanuképen kihallgatták többek közt Heinz Siegmian náci vezért és ekkor különös fordulat állt be: Si-egman könnyek közt bevallotta, hogy nem Yollrath, hanem ő követ­te el a bűncselekményt. Azóta, mondta, a lelkiisrme­­rete gyötörte, egy nyugodt perc-e sem volt és most amikor értesült Vollrath letartóztatásáról, úgy érez­te, hogy nem bírja tovább őrizni titkát és vallania kellett. COLOMBO, Ceylon. — Az uj miniszterelnök elrendelte, hogy hivatalos ünnepélyeken és- banket­teken ne szolgáljanak fel italt. Mrs. Gloria Dillenbeck hipnózis hatása alatt szülte meg gyermekét. Noha császármetszésre volt szükség, fájdalmat nem érzett. Ez az első eset az orvostudo­mányban, hogy egy anya fájdalom nélkül ad életet gyermekének, hipnózis alatt. luknál is -kisebb élőlényeket lemben vett növényállatkát fogdosnak össze és bekebele- tehát valójában sem az álla­zik, megeszik azokat. Tehát tok, sem pedig a növények kö­tél jesen állati életmódra tér- zé nem sorolhatunk. Éppen ez­­nek át. Mások egyidejűleg ért van ezeknek a primitiv egyesitik parányi testükben szervezetiknek többek között az állati és növényi sajátságo- mérhetetlen jelentőségük az kát. így pl. az ostoros végié- élők származása, szerveződé­­nyekhez tartozó Eugléna, mi- sük alapvonásainak me-gitélé­­vel klorofil van testében, ki- se szempontjából. Ezek teszik tűnőén asszimilál, de néha tő- kétségtelenné előttünk, hogy megesen é-1 szerves eredetű az élet kialakulásánál nem kő­anyagokkal tartalmazó -szeny- lön alakult ki a növény- és ál­­nyezett vizekben is, ahol nem! latvilág, hanem az egysejtü­­asszimilál növényi -módra. Egy J éknél ágazott szét a két élő­­egy ilyen, a szó-szoros érte-, lény-csoport fejlődése.

Next

/
Thumbnails
Contents