A Jó Pásztor, 1956. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)

1956-04-13 / 15. szám

2-IK OLDAL A JÓ PÁSZTOR (THE GOOD SHEPHERD; Founder: B. T. TÁRKÁNY alapította Megjelenik minden pénteken Published every Friday Published by — Kiadó THE GOOD SHEPHERD PUBLISHING COMPANY Szerkesztőség és kiadóhivatal — Publication Office 1736 EAST 22nd STREET CLEVELAND 14, OHIO Telefon: CHerry 1-5028 ______________ 53 _______ „ ELŐFIZETÉSI DIJAK: SUBSCRIPTION. RATES: Egy évre ---------------------------$6.00 One Year _________________$6.00 Fél évre ---------------------------$3.50 Half Year ________________$3.50 ntered as second class matter September 1st, 1938, at the Post Office of Cleveland, Ohio, under the Act of March 3rd, 1879. RÁDIÓLÁZ BUDAPESTEN Lázban ég Budapest népe. Nagy dolog történt. Lehet rádió venni részletfizetésre! Szinte hihetetlen: rádió részletfizetésre! A berlini szovjet zónában lebontják a Sztálin Alle figyelmeztető táblát. i Ä szabadságharc anekdotakincse NEM ISMERI A Ló TERMÉSZETÉT ' Eperjes városában sok pecsovics volt 48-ban. Guyon serege ide vonult be a branyiszikói győzelem után. A honvédők közt mindenféle rémhírek terjed­tek el a lakosság gyanús magatartásáról. Az előcsa­­pat és a lovas-üteg már délben megérkezett s a tisz­tek egy Szeleistey nevű táklabirónál szálltak meg. Ebéd alatt egy szekerésztiszt ront be s remegve ha­darja : — A nép ímegmérgezte a lovainkat. A tisztek mind felugrottak és kirohantak. Aztán végigszaladtak a paripák előtt. Nagyon busák voltak, de nem döiglődtek. — Mivel mérgezték meg őket? — kérdezte Des­­sewffy kapitány a szeleburdi hadnagytól. — A vizűket mérgezték meg, mert alig isznak egy-két kortyot (belőle. — Ebédelt már hadnagy ur? — Igen. Persze (az amerikai 'magyar újságolvasó neun tud­ja, hogy ez szinte hihetetlen nagy szenzáció, azért pár (szóval és pár számmal meg kell ezt magyarázni. Pár szó: Szomjazzák az igazságot, az igaz hí­reket és bíznak abban, hogy a rádió hullámain át elér hozzájuk az igaz szó. Pár szám: Háromféle rádiót lehet most Buda­pesten részletre venni: 1800 forintost, 2900 forintost és 3200 forintost. Ezek megfizethetetlen árak, tekint­ve, hegy a magyarországi munkás átlagois havi bére (nem heti, hanem havi bére!) 1000 forint körül van. De több évi részletfizetésre mégis meg tudják, meg akarják venni a megfizethetetlen rádiót. Az amerikai magyar újságolvasó elcsodálkozva, megdöbbenve bólogat: Egy rádió két hónapi, három hónapi munkába ikerül ? Azt hiresztelik, hogy nna Ma­gyarországon imunkásparadicisom van. Szép munkás­­paradcsom az, ahol egy rádióért nyolc vagy egy tucat hétig kell dolgozni! Amerikáiban gyári munkás vagy bányász már egy napi munkabérén jó rádiót vásárol­hat ! . . . Hirforrásunlki ennek az Írásnak számadatai te­kintetében a budapesti Népszava. Olvassunk tovább a Népszava tudósításában: Az Állami Áruházban a riporter érdeklődik: Ki tudják-e elégíteni az igényeket? Ezt a felvilágosítást-kapta: — Sajnos, nem teljesen. Már előjegyeztünk 15 vásárlót 180Ó forintos rádióra, több előjegyzést nem merünk elfogadni, miért nincs egy darab készülékünk sem .. . Másszóval még a méregnél is drágább rádióról is azt kell mondani, amit mia Magyarországon sok egyébre, például tejre, tojásra, húsra is mondani kell: van, de nincs. Ki korán kel, talán kap, de jaj a későn­­jövőknek! Paradicsomi élet. . . Nem kérünk belőle. AZ ARANJUEZI SZÉP NAPOK VÉGE Az autóipar, amely ezideig szívósan tagadta, hogy visszaesés állott be a termelésben és a kereslet­ben, most végre (beismeri, hogy pang a piac és az aramjuezi szép napok, melyek éveiken át tartottak, véget értek. Az autóra éhes amerikai közönség milliószámra vásárolta az uj kocsikat a háború után. Tavaly több mint nyolc millió uj kocsi fogyott el. Az idén azon­ban olyan lanyha a vétiellkiedv, hogy a nagy gyárak csakúgy, mint a kicsik, kénytelenek voltak kevesebb autót gyártani. Hivatalos becslés szerint 30 százalékkal csök­kent a termelés Detroitiban. Ennek oka, hogy a kö­zönség fülig eladósodott éis még a hosszúlejáratú részleteket sem képes fizetni. A másik magyarázat: a piac túltelítettsége. Még mindig vagy húsz millió ócska (kocsi döcög az amerikai országutakon, de ezek gazdáinak miég használt autóra is nehezen telik. A kereskedők panaszolják, hogy drágák az uj autóik. Összehasonlítva a három év előtti árakkal, je­lentősen drágultak az uj autók. Ezzel szemben a csil­logó króim gyorsabban rozsdásodik, a festék gyorsab­ban fakul el és pattog le. A “boom” tehát véget ért és a gyárak, viszont­eladók beérik imiajd kevesebb haszonnal. Talán, ha j'dbib és olcsóbb autókat dobnának piacra, az ismét fellendítené a vételkedvet. GRACE KELLY ESKÜVŐJE Nem vagyunk hivatalosak Grace Kelly és Raini­­ér herceg esküvőjére, de (kívánunk minden jót a fia­tal párnak. Kívánunk bőséges gyermekáldást, közöt­te sok fiúval, — ami a házasság tulajdonképpeni cél­ja — és kívánunk bőséges 'turista forgalmat a kis her­cegségnek, amelyet az esküvő meg is fög hozni. Mo­naco kétségkívül újból divatba fog jönni. Elutazása előtt Grace Kelly fontos nyilatkozatot tett, mint ahogy illik is egy hercegnőnek. A fia — mondotta — monacói lesz és a hercegség trónján fog ülni. Szép becsvágy egy philadelphiai kőműves lánya Azt mondja a magyar ember — Hát adasson abrakot a lovainknak, akkor azok is inni fognak. Egy vén Nádor-huszár ránézett a szekerész­­tiszt finom /kis kezére s beled önmögte a bajuszába: — Na ez is csak a tintanyaláshoz ért, azért nem isimeri a ló természetiét. KECSKE VAGY PATTANTYÚS Mikor a 9-ik zászlóalj számára toboroztak Mis­kolcon, Vadnay Károlyinak, a későbbi Írónak és lap­­szerkesztőnek roppant kedve lett volna felcsapni. De csak 14 éves volt s Gencsy László főszolgabiró nem akarta bevenni. Erre ötödmagával összebeszélt, hogy de bizony mégis honvéd lesz. Elszöknek Egerbe s ott állnak ke honvédnek. Ámde (Shakespeare szerint a titok hogy titok maradjon, szükséges, hogy kettő kö­zül az egyik ne tudja. Valamelyik kikottyantotta a tervet és szülei is megtudták. De mikor tüzérek ke­rültek Miskolcra, nem lehetett többé bírni vele. Be­állott tüzérnek, édesapja szép posztó egyenruhát csi­náltatott neki. Mindjárt a szabónál beileugrott és Her­mann Ottó, akkor még miskolci kis diák, roppant irigykedve bámulta. Jött a bécsi halálfejes légió. Csupa 16—20 éves ifjak, a szabadság rajongói. A város ünniepiesen fo­gadta őket s a tüzérek diszlövéssel készültek üdvö­zölni. Vadnayniaik kellett elsütni az egyik ágyút. A kanócot a csőbe dugta, aztán behunyta a szemét. Az - ágyú elsült s olyat dördült, hogy Vadnay ijedtében egy ölet ugrott hátra. A tűzmester elnevette magát. — No öcsém, te is inkább kecskének termettéi, mint pattantyúsnak. Vadnay elröstelte imagát, átlépett gyalogosnak a 22-ik zászlóaljba. Akkor életében először és utoljára sütötte el az ágyút, de a hangját egész életében hallotta, 'ahány­szor csak a honvédvilágra gondolt. TALÁLÓ IDÉZET Vadnay Károly, a diákból lett honvéd zászlóal­jával a imáraimarosi hegyek közé indult s vígan dalol­ták az ifjú vitézeik: Akkor csinos a bakancsos Mikor a nadrágja rongyos, Künn a térde a nadráglból, Mint a rózsa bimbójából. Egy fordulónál aztán szénibe jött velük egy má- - sík honvédzászlóalj. Egyik hadnagyuk, Fürth Lip ót, felismerte Vadiniayt, mert egy évvel azelőtt németül tanította Miskolcon. Odament hozzá, vállára ütött s csodálkozva kérdezte: — Hogyan, hát még ön se maradt otthon? Vadnay erre egy spanyol grand büszkeségével felelte: — Hadnagy ur, mivel ön német nyelvmesterem volt, Schillerből idézek: Ha mindenki elment, Ká­roly sem maradhatott otthon. ÉL MINT MARCI HEVESEN Eígy úri ember, kíit a. Gse­­reháton, ikiözicuiségeseon csak Mariéi 'bácsinak hívtak, mikor mér vagyonkáiénak teljesen a nyakára hágoítit, egyiilk Al­­fcldön halkló régi ismére.-ín ál ihíuizőldotit meg és; ott nyert ivailáimilféle alkalmazásit. A Csereháton Marci bácsi­ról már el is feledkeztek és az volt a közhiedelem, hogy el­költözött ő is őséihez, a jól megérdemelt nyugalomba. Egyszer azonban valaki er­ről a vidékről az Alföldön jár­ván, egy vásáron összeakadt a holtnak vélt Marci bácsival. — Hát maga meg, kedves urambátyám él még? kérdi a meglepett és saját szemeinek is hinni nem akaró ember., — Élek, kedves uramöcsém, — felel a találkozásnak örven­dő öreg, — gond1 nélkül Heve­sen. A Csereháton azóta arról az emberről, ki gondtalan életet él, azt szokták mondani: “Él, mint Marci Hevesen.” KOLOMPSZÓ UTÁN INDULT A vizsolyi korcsmáros kert­jében egy pár 'barackfa gyö­nyörű termést hozott. Fente is rá a fogát a falu valamennyi vásott gyermeke erősen; de tudta ezt a zsidó is és annyira őrizte, hogy még éjjel is egy fa alá helyezett dikón aludt. Két suhanó kieszelvén, hogy a barackhoz szép szerivel hoz­zá nem jut, egy furfangos cselvetés'hez folyamodott. Az egyikük egy fehér szűrt vett fel magára: nyakába kólóm - pot akasztott és sötét éjjel garádon keresztül a kertbe ugorva, a zöldség között elkez­dett ide s tova járkálni. Amikor a zsidó meghallotta a kölompszót, azt hitte, hogy valami elszabadult tehén jött be a kertjébe s elkezdte egy bottal hajkurászni kifelé on­nan. A tehénnek öltözött fiú pedig nyakában a kolomppal hol ide, hol oda futkosott és mindaddig nem ment ki, mig társa az őrizetlenül hagyott barackból alaposan meg nem rakodott. Abaujban azóta arról az em­berről, kit csel vetéssel szed­nek rá, azt szekták mondani: “Kolompszó után indult, mint a vizsolyi korcsmáros”. ÉRTI, MINT A VIZSOLYI SUSZTER A FAVÁGÁST A sokat emlegetett vizsolyi suszternak jóképű fiú volt az inasa. Sürgősen szüksége lé­vén a majszternénak tűzifára, kiküldte az inast, hogy haso­gasson csak iziben egy kis fát. Soká elmaradt az inas, ami­ért is a majszter mérgesen rá­­rivklt, hogy miért vágja olyan lassan a fát, és magyarázatá­nak hathatósakba tételére ki­kapta kezéből a baltát és mu­tatta az inasnak, hogyan kell vágni fát, csakhogy az első vágásnál a fa helyett á saját lábába vágott. A Hernád mentén az, olyan emberre, ki nagyon is min­dent akar tudni s fonákul cse­lekszik, azt szokták mondani: “Érti a dolgot, akárcsak a vizsolyi suszter a favágást”. A TIZENHARMADIK ESIK LEGJOBBAN Egy Szintur nevű ember éle­tének felét a korcsmában töl­tötte el. Az volt a szokása, hogy egy porció pálinkánál egyszerre többet soha se kért de ezt az egy porciót igen sű­rűn megismételgette. Egyszer a felesége, mert már nem győzte 'haza várni, el­ment érte a korcsmába, hogy haza hívja. — Jöjjön kend, az Isten áld­ja meg, — mondja neki, — hisz’ mindjárt este lesz, és még egy szál szalmát se tett keresztül. — Hagyj békét, asszony, — dörmögi az asszony, — még csak a kilencedik porciónál já­rok, pedig te tudhatnád már, hogy nekem a tizenharmadik esik a legjobban. Az érckorhely embernek a jellemzésére azt szokták mon­dani : “Neki is, mint Szinturnak, a tizenharmadik esik legjob­ban.” Ä hét legjobb vicce Kitífóu áll a mozi előtt az ©siti előadásira várva. Egy is­me-rés bácsi megveregeiti az arcát: — Ilyenkor készülsz, mozi­ba? Miért nem miész haizia? — Nem lelhet. Apukla és anyuka pántlökolán vannak, én mozi után megvárom és ihazakis'érem őket. SZÜKSÉG ÉS SEGÍTSÉG Delaware államban, ha pénz>­­szüke áll be, mindjárt jön se­gítség — a Du Pont családtól, amely nemcsak a legnépesebb család Amerikában, hanem a leggazdagabb is. Az uj állami költségvetés összeállításánál, azt az aggasztó felfedezést tették, hogy több az előirány­zott. kiadás, mint a várható bevétel. De nem sokat búsul­tak, hiszen (két év előtt meg­halt egy DuPont és most a ha­gyatéki bíróság négy és fél millió dollár örökségi adót jut­tatott Delaware államnak. Tavaly sem voltak financiá­lis gondjai az állami kormány­zatnak. Nem volt deficit, sőt még negyedmillió felesleg is volt. Aztán aranyeső hullt a pénztárosi hivatalra — hét és egynegyed millió örökségi adó jött egy DuPonttól. A DuPont családnak több mint egy tucat tagja van és mindegyiknek, még a csecse­mőknek is, milliói vannak és lesznek. Jó érzés a republiká­nusoknak, tudni, hogy Dela­­wareben van egy család, mely­nek 123 republikánus tagja van és még a bölcsőben ringa­tott republikánus bébik is ad­hatnak — a szigorú törvény érteimében — 5000 dollár kampány adományt, A Jó Pásztor Verses Krónikája Szikiák villannak tüzek élednek... Irta: SZEGEDY LÁSZLÓ Robog a sorvonat, csattog a kereke, egyre borusabb lesz a bus magyar rege. Aludt a pályaőr a pályaváltáskor, s kisiklott vonatunk itt is, ott is párszor. Náci állomáson siklott ki először, s holtakat huztunk ki a rom-temetőből. Mi lett Magyarország? Átok és kárhozat, s végül a nemzet lett a véres áldozat. Aztán boísi pályán siklott ki a pálya s ez lett Magyarország ujabib csúf halála. Rablabak tiporják most a véres avart: meddig korbácsolja a halsors a magyart? Hideg magyar télben kis tüzek élednek, villanó szikrái magyar reményeknek. Bár messze a remény, bár messze a távol, néhány reményszikra lelkűnkben világok Éled már a szent tűz, a hunyó zsarátnok, rab magyar lelkekből törnek fel a lángok. Vagy csak lidércfények a porladó siron, s bennem lobognak csak, mig e pár sort Írom? Kis reménytüzei a nagy hideg télnek, jelzőlámpácskái a lélekben élnek. . ........................ Kicsik még a tüzek a nagy magyar télben, mégis világitnak már a sötét éjben. Itt villan egy szikra^ ott ködük egy remény, Szent jánosbogárkák bus éltünk peremén. Szentjánosbogárkák . . . parányi kis fények, hirdetői mégis a magyar reménynek. Szentjánosbogárkák . . . mindenütt szétszórva: hej, mért nem lobbantok egy lángba fogózva? Milyen nagy fény volna, milyen nagy fény lenne: az uj sarlós cimer elhamvadna benne. Kis szentjánosfények . . . nagy lehet belőle: az eltiport magyar feltámadhat tőle. Bár szétszórtak vagyunk, óvjuk a szent lángot, s feltámaszthatjuk még Nagymagyar országot! részéről. Reméljük, beteljesül és Graceből anyaher­cegnő lesz. és egy uj hercegi család ős1?. Az esküvői jókívánság mellett nekünk csak egy megjegyzésünk van Grace nyilatkozatához. Részünk­ről rendben van, ha fiát Monaéonak adja, — de ha lánya születik, azt adja Amerikának. Ha az alma nem esik messze a fájától, a lány is olyan szép lesz, mint a mamája és egy szép lány ennek az országnak legalább olyan fontos, mint egy utód Monaco trónján.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents