A Jó Pásztor, 1956. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-06 / 1. szám

AMERIKA LEGNAGYOBB MAGYAR HETILAPJA Tfc® GOOD SHEPHERD Is tba largest Hungarian Weekly Newspaper In America Beolvadt lapok: KERESZT. EGYETÉRTÉS, VÁROSI ÉLET. AMERIKAI MAGYARSÁG. BUFFALOI HÍRADÓ, PHILAI FÜGGETLENSÉG í VOL. 34. ÉVFOLYAM CLEVELAND, O. péntek, 1956 január 6. EGYES SZÁM ÁRA 15 CENT No. 1. SZÁM A FORD VAGYON- Wt BILLIÓ Hétpecsétes titok volt eddig, hogy mennyit ér a Ford Motor Company, vagyis, hogy mennyi vagyo­na van a Ford családnak. Az ugyanis sohasem volt titok, hogy a Ford vállalat a Ford családnak — a privát családnak és az üzleti családnak — a vagyo­na. A Ford üzleti család az igazgatókból áll, akik évenikint magas fizetésükön felül még olcsó áron Ford részvényeket is kaptak. Most, amikor a vállalat elhatározta, hogy piacra dobja több mint tiz millió részvényét, a törvény elő­írása Szerint köteles volt pénzügyeiről informálni az illetékes szövetségi hatóságot. Most először értesül tehát a világ Fordék financiális titkairól. Itt egy pár sokatmondó adat: VAGYON ÉS HASZON A Ford Motor Company vagyona 2,483,000,000 dollár. Az utóbbi kilenc évben, a háború óta, a'vállalat évi tiszta haszna 62 millió és 260 millió dollár közt váltakozott, de az első háború utáni évben, 1946-ban 8 millió dollár veszteséggel zárult az év. A vállalat élén álló főtisztviselők érthetően ma­gas fizetéseiket kaptak. Az elnök, Henry Ford II. (az alapitó Ford unokája) és Ernest R. Breech, az igaz­gatóság elnöke, ebben az évben egyenlő fizetéseket kaptak: 321,000 dollárt, azonkívül 136,000 dollár bonuszt. Egyes igazgatók esetében a bonusz— Ford részvények olcsó áron, helyesebben mélyen áron alul — több, mint a fizetés. KIS KEZDETBŐL Mint oly sok más amerikai mamimutvállalat, a Ford Motor Company is szerény keretek közt indult hóditó útjára. Az öreg Henry Ford 1903-ban alapí­totta meg a részvénytársaságot 28,000 dollár alaptő­kével. 1947-ben, az alapító halála után, a részvények-* nek egy nagy kötege, amely szavazó joggal nem biró részvényekből állt, a végrendelet értelmében a Ford Alapítvány tulajdonába ment át. Ezt Ford azért ren­delte el, hogy ne kelljen örökösödési adót fizetni. A Ford Alapítvány, mint közhasznú intézmény, adó­mentes. Most a Ford Alapítvány piacra dob, elad a rész­vényeiből több mint tiz millió darábot s ebből 600 vagy talán 750 millió dollár bevétele lesz. Mint már korábban jelentettük, az Alapitvány nemrég szét­osztott kórházak és egyetemek közt 500 millió dol­lárt. A most eladásra kerülő több mint tiz millió rész­vény kevesebb, mint egynegyede a Ford Alapitvány részvény-vagyonának, amelyet eszerint két és fél vagy három billió dollárra lehet becsülni. NAGY CSALD A Ford részvények eladása azt jelenti, hogy a Ford Motor Company megszűnt családi részvénytár­saság lenni, százezreknek lesznek ezentúl Ford rész­vényeik, a “Ford család” tehát kibővül és nem is le­het többé családnak nevezni. Egyelőre az a terv, hogy egy-egy személynek vagy családnak legfeljebb 200 részvényt adnak el. A Ford család továbbra is megtart magának 40 százalékot a részvényekből, miáltal évekre biztosít­va lesz többsége a részvényesek közgyűlésén, tekint­ve azt, hogy az ország minden részében szétszórt sok kisebb részvényes nem él szavazati jogával. HIDEG ZUHANY Piros rózsák ezreit szórták indiai iskolásgyer­mekek a nagy szovjet vezérek lábai elé és Kruscsev, a részeges pártfőtitkár, meg az inasa, Bulganin mi­niszterelnök nagyon meg voltak elégedve a fényes és szívélyes fogadtatással. Ezen felbátorodva, bősz ha­raggal üvöltöttek és szidták, gyalázták Amerikát és Angliát, amely országok állítólag ellenségei Ázsia népeinek. Most hideg zuhanyt kaptak a nagy szovjet vezé­rek Nehru indiai miniszterelnöktől. Azt mondta, nem érti, miért keltették mindenfelé olyan nagy izgalmat az oroszok propaganda beszédei. Aztán az indiai kommunisták ellen fordult és kijelentette, hogy ezek — és a kommunisták általában — nem prograsszi­­vek, nem haladószellemüek, hanem reakciósok, akik görcsösen ragaszkodnak Marx multszázadbeli ,telje­sen elavult eszméihez és elveihez. Ez a vasfüggöny. Szegesdrótkeritéssel védik a szabad szó és az igazság behato­lása ellen a szovjet poklokat. Magyarországot a szovjet nem adja ki a kezéből Krus&hev támad, fenyegetőzik, viccel és védekezik Nagy napjai voltak a múlt héten az orosz szovjetbiroda­­lomnak: Moszkvában össze­gyűlt az országos parlament, amelynek egyedüli feladata és kötelessége a lelkes és egy­hangú “Da!” (Igen!) kiáltás... Ennek az úgynevezett par­lamentnek az ülésén Krus­csev, az orosz kommunista főtitkára, és segédje, a miniszterelnök Bulganin, be­számoltak ázsiai utjukról és annak sikeréről. Legnagyobb sikerüket azzal érték el, hogy Ázsia írástudatlan és tudat­lan népei körében egyre azt hajtogatták, hogy minden ba­juknak az angolok és a többi gyarmati hatalmak voltak az okozói és hogy ők, az oroszok, a kommunisták, a gyarmato­sítás ellen harcolnak. HAZUGSÁGOK VÁSÁRA Azt elfelej tették megemlí­teni, hogy Anglia és a többi gyarmatosító hatalmak a vi­lágháború óta 600 millió nép­nek teljes függetlenséget ad­tak, olyan 600 millió népnek, amelyeket az idők folyamán ők, az angolok, emeltek fel ősi elmaradottságukból olyan szellemi színvonalra, hogy most már maguk igazíthatják el a dolgaikat. És persze azt is elfelejtették megemlíteni, hogy az angolok, a franciák és a hollandok Ázsiában sok millió, sőt billió dollár értékű alkotásokat engedtek át a fel­szabadult népeknek — Indiá­nak és Pakisztánnak, Ceylon­nak és Burmának;, Indo-Kiná­­nak és az indonéziai szigetvi­lágnak. Természetesen azt sem em­lítették, hogy mig az ango­lok és a többi gyarmatosító hatalmak függetlenséget ad­taik a függetlenségre meg­érett népeknek, a szovjet uj gyarmatbirodalmat teremtett fegyveres erővel Európa ke­letén és közepén, gyarmati sorba döntött — nem elmara­dott népeket, hanem oly nem­zeteket, amelyeknek kultúrá­ja az oroszországi, szibériai, turkesztáni, georgiai, druziai és más kultúrákat hegyma­gasságban felülmúlja. De ha Kruscsev és segédje az orosz gyarmatosítást nem is említették, azt mégis beszé­deik fő témájául választották, mégpedig olyképpen, hogy tiltakoztak az ellen, hogy Amerika és a szabad világ a csatlós országok felszabadu­lását egyik fő céljának tekin­tik. Tiltakoztak ugyanis az el­len, hogy Amerikában ilyen értelmű karácsonyi szózatok hangzottak el. íme a Kruscsev-féle handa­­bandázás kivonata: — Azokba az országokba so­hasem fo^ k újra beengedni a kiűzött kapitalistákat és földbirtokokat, mint ahogyan Oroszországba sem térhettek vissza a kiüldözött kapitalis­ták . . . Azok a karácsonyi szózatok, amelyek a kelet- és közép-európai népek felszaba­dulásáról szólnak, ellentétben vannak a genfi szelemmel . . . Eisenhower elnök karácsonyi szózata nem egyéb, mint iz­gatás azoknak a népeknek kö­rében . . . Harriman new yor­­ki kormányzó nemcsak azért imádkozott karácsonykor, hogy a kapitalisták visszame­hessenek Magyarországra, ha­nem azért is, hogy 6 maga visszaszerezhesse a háború előtt Magyarországon vásá­rolt birtokait . . . ROSSZ TRÉFA E’zután következett a gyarmatositási handabandá­­zás: A bagdadi szövetség (Perzsia, Pakisztán, Irak, Tö­rökország szövetkezése szov­jet támadás kivédése céljá­ból) nem egyéb, mint gyar­mati elnyomás . . . Dulles külügyminiszter védelmébe vette Portugália jogát, hogy megtarthassa a parányi Goa tartományt India partján, mert az 400 év óta portugál gyarmat. Hát ha következe­tes akar maradni, ismerje el azt is, hogy Amerika őfelsége Erzsébet királynő gyarma­ta? . . . (Röhögés a jobb és baloldalon és a középen.) Kashmirt Indiának! — ki­áltotta lelkesen Kruscsev. Miért kiáltotta ezt oly lelke­sen? Hát egyszerűen azért, mert Kashmir himalájai or­szágra igént tart Pakisztán is, amely Amerika szövetsé­gese. Ahol csak lehet, vi­szályt szeretnének szitni a kommunisták. FÉLNEK . . . * Kruscsev i kirohanásának legfigyelemreméltóbb része a fenyegetés volt amelyből ki lehetett érezni az amerikai fejlettebb ipar és fegyverke­zés fölényes hatalmától való rettegést. Büszkélkedett az­zal, hogy nemrég felrobban­tottak egy pusztitóerejü hid­rogénbombát elárulva ezzel, hogy fél Amerika még hatal­masabb és nagyobbszámu ha­sonló bombáitól. Aztán mély lélekzetet vett és megismé­telte századszor, ezredszer, azt a követelést hogy be kell tiltani minden atom- s hid­rogén-bombát. Es be kell til­tani a sokezer kilőhető raké­tabombákat is. Egyáltalán: be kell tiltani minden fegy­vert, amitől a kommunisták télnek és amiből Amerikának több van; be kell tiltani, hogy aztán az orosz vörös hadsereg akadálytalanul legázolhassa Európa még szabad országait. DA!DA! A bábuk, amelyek a szov­jet parlament padjain egy­más mellett szorongtak, adott jelre lelkesen éljenezni kezd­tek és minden legfelsőbb elő­terjesztést egyhangúlag elfo­gadtak, majd elénekelték az Internacionálét, amely úgy kezdődik, hogy “Fel, fel, ti rabjai a Földnek . . .” De a szovjet rabjai nem lázadhatnak fel, mert ha ezt tennék, ha követnék a kelet­németországi rabok két és fél év előtti példát, orosz gép­fegyverek, ágyuk és Sztalin­­tankok lekaszabolnák őket. POKOLGÉPES ŐRÜLT Kétségtelenül elmebeteg az a Dániel Havas curász — ne­ve után ítélve talán magyar —, aki karácsony napján Pá­­ris egyik legszebb templomá­ban a Montmartre hegy tete­jén fehér márványból és grá­nitból épült Szent Szív temp­lomban pokolgépet helyezett el ass oltár közelében. Szeren­csére az időre beállított bom­bát idejében felfedezték és el­távolították; máskülönben ta­lán .sokszáz áldozata lett vol­na a tervezett merényletnek. Mindjárt el is fogták a po­kolgépes embert s ő azt mon­dotta, a világ figyelmét fel akarta hívni az atombomba veszedelmességére. Most el­meorvosi megfigyelés alatt van. DRÁGA HAJNYIRÁS LONDON. — A borbélyok felemelték 35 centre a hajvá­gás árát. VÁLSÁG AZ ÚJSÁGPAPÍR FRONTON A papír, amelyen az újságokat nyomják, drága és kevés. A kanadai papírgyárak nemrég felemelték a papír árát tonnáníkint 130 dollárra. Ez egymagá­ban elég nagy baj, különösen a kisebb újságokat sújtja, amelyek amúgy is nehézségekkel küzdenek. De éppen olyan nagy baj az, hogy nincs elég újság­papír. Sok újság csak úgy tud elegendő újságpapír­hoz jutni, hogy akár 200 dollárt is fizet a papír ton­nájáért. Az ujságpapirbiánynak oka az, hogy a mostani nagy prosperitás megnövelte a hirdetéseket. Majd­nem mindenkinek több költőpénze van, az üzletem­berek a rengeteg pénzből magukhoz akarnak csalo­gatni minél többet, ezért erősen, egyre erősebben hirdetik portékáikat — főleg a legjobb hirdetési or­gánumban, az újságban. A világ ujságpapir termelésének fele Kanadából jön s annak 80 százalékát az amerikai lapok vásárol­ják és használják el. A mostani válságos helyzetben sok amerikai lapvállalat a világ minden részében ke­resve keres papirt és importál európai országokból, még a kommunista Lengyelországból is. Az amerikai sajtó évente 780 millió dollárért vá­sárol újságpapírt kanadai gyárosoktól. IZGALOM A DIONNE CSALÁDBAN t Amióta Mrs. Dionne ötösikreknek adott életet, nem volt a háziban olyan nagy izgalom, mint most. A Dionne papa panaszkodik, hogy az ikrek — csak négyen, mert egyikük tavaly meghalt — elhidegül­­tek a szülőktől és testvéreiktől, még csak karácsonyi üdvözlő kártyát sem küldtek a családnak Montreal­­ból. * Mi tö^jmt? Az fcMat, hogy a lányok elérték 21-ik évüket, nagykonU*K lettek és most már szaba­don rendelkezhetnek vagyonukkal, egyenkint ne­gyedmillió dollárral. A pénz öntudatosokká, önállób­bakká tette őket. Azt mondják, hogy most már ők tnaguk akarják az életüket elrendezni, elegük volt az örökös babusgatásból 'és éjjel-nappali szigorú ellen­őrzésből. A karácsonyi ünnepi ebédre meghívtak két fiút. . . No, nem olyan komoly a családi konfliktus. Új­évre mégis hazalátogattak hárman a hires négyek közül. A negyedik beteg, Montrealban maradt. JÖVEDELMI ADÓ LEVONÁS Ha adóügyben az adóhivatal és az adóalany közt nézeteltérés merül fel, utolsó fokon a U. S. Adóügyi Bíróság dönt. Érdemes figyelemmel kisémi ennek az adóügyi főbiróságnak fontosabb döntéseit, mert azokból az ember következtethet arra, hogy április 15-én mi jövedelem után kell és mi után nem kell adót fizetni. Ezt tartva szem, előtt, ismertetjük Mr. és Mrs. Brock adóügyét, amely 1950 óta folyt és most happy enddel végződött. Mr. és Mrs. Broeknak tejgazdaságuk van Erie, Pariban. Jövedelmüket bevallották, de jócskán éltek levonási jogukkal is. Többek közt levonásba hozták egy afrikai 'oroszlánvadászat összes költségeit 16,818 dollár összegben is. TEHÉN ÉS OROSZLÁN Az adóhivatal ezt nem ismerte el, mint üzleti kiadást. Azt mondta: Az oroszlánvadászatnak sem­mi köze a tejtermeléshez, az oroszlánvadászat privát passzió, olyan, mint példának okáért a moziba járás. Mr. és Mrs. Brock fellebbeztek. Azt mondták: Igenis üzleti célból utaztunk Afrikába vadász kör­útra. Annyiban volt ez üzleti kiadás, hogy 1. jó rek­lám volt a cégnek, 2. üzletfeleiknek afrikai vadhúst szoktak felszolgálni, ami szintén jó reklám, 3. a tej­­farmon minden helyiséget afrikai vadállatok csont­vázaival díszítették fel, ami ugyancsak jó reklám, 4. a farmon valóságos afrikai múzeumot állítottak: fel, ami kétségkívül emelte népszerűségüket üzletfeleik és azok ismerősei körében. Hogyan döntött a legfelsőbb adóügyi bíróság? Úgy döntött, hogy igazuk van az oroszlánvadász tej­termelőknek, ilyen jó reklámot a szokott módon sem tudták volna elérni ilyen vagy olcsóbb áron.

Next

/
Thumbnails
Contents