A Jó Pásztor, 1955. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)
1955-08-19 / 33. szám
1 ^ Pünkösd után 12-ik vasárnap I 4 EVANGÉLIUM r Szent Lukács, 10. fej., 23—37 Az időben tanítványaihoz fordulván Jézus, mondá tanítványainak: Boldogok a szemek, melyek látják, miket ti láttok. Mert mondom nektek, hogy sok próféta és király kívánta látni, amiket ti láttok, de nem látta és hallni, amiket ti hallotok, de nem hallotta . . . És ime fölkele egy törvénytudó, kisértvén őt és mondván: Mester, mit cselekedjem, hogy az örök életet elnyerjem? Ő pedig mondá neki'- Mi vagyon írva a törvényben, miképen olvasod? Amaz felelvén, mondá: Szeresd a te Uradat, Istenedet teljes szivedből és teljes telkedből és minden erődből és egész elmédből, felebarátodat pedig úgy, mint saját magadat- És mondá neki: Helyesen feleltél, ezt cselekedjed és élni fogsz. Amaz pedig igazolni akarván magát, mondá Jézusnak: De hát ki az én felebarátom? Felelvén pedig Jézus, mondá: Egy ember Jeruzsálemből Jerikóba menvén, rablók közé került, akik kifoszták őt és sebesre vervén, félholtan hagyták őt és eltávozának. Véletlenül azon az utón jött lefelé egy pap és látván őt, tovább méné. Hasonlóképen viselkedett egy lévita is, midőn azon helyhez ért és látá őt, elméne mellette. Arra utazván pedig egy szamaritánus, odaméne s látván őt, könyörületre indula. És hozzája járulván, bekötözé sebeit, olajat és bort öntvén azokba, föltevé őt barmára s a szállásra vivé és gondját vitelé. Másnap elővévén két dénárt, a gazdának adá és mondá neki: Viselj gondot reá és ha többet költenél reá, én amikor visszatérek, megadom neked. E három közül, mit gondolsz, melyik volt felebarátja annak, aki a rablók közé jutott? Amaz pedig mondá: Aki irgalmasságot cselekedett vele. És mondá neki Jézus: Menj és te is hasonlóképen cselekedjél. SZENTBESZÉD ^ A katolikus életben nagyon sokan, még a jobb érzésű és hitük szerint élők között is olyan vélemény alakult ki, mely szerint a hit nem más, mint nehéz kötelességeknek sorozata. Tényleg vannak kötelességek is a hívők számára, nemcsak lelkileg kell törődniük önmagukkal, hanem anyagiak terén is sokszor nehéz feladatok elé "Tan állítva a katolikus ember. Nehéz hitközségi terhek, amelyeket együttes jrővel kell elviselni és amellett más törvények is állnak az emberek előtt, melyek bizonyos fokig korlátokat jelentenek s gátat vetnek annak a szabadosságnak, melynek szabadon áldozhat a hitetlen ember. Túlzás volna azonban, ha valaki csak ezeket mérlegelné az életben és ilyen nehézségek láttára sötét vigasztalannak minősítené a katolikus életet. Olyan^ valami volna ez, mintha valaki találna egy régimódi, ütött-kopott ládikát és azonmód el is dobná,^ jóllehet, ha kinyitná, azt szinarannyal tömve találná, de mert ő csak az elnyűtt külsőt nézte, elvetette azt és igy annak a birtokába jutnak a kincsek, aki okos megfontolással a belsejébe is beletekint-Az anyagi javakról helyesen akkor gondolkodik az ember, ha nem ragaszkodik hozzá annyira, hogy még attól az áldozattól is irtózik, ami Isten dicsőségére megy. Hiszen templomnak adni annyit jelent, mint a legjobb takarékpénztárba tenni pénzünkét, amely dupla kamatot hoz mindenkinek: segít földi, anyagi ügyeinkben is megszerezni az Isten áldását,^ mely nélkül egy tapodtat sem mehetünk tovább és- kamatozik az örök élet számára, hisz annak adtuk, akinél bőkezűbben senki sem tudná azt nekünk visszafizetni. Ha valaki igy megfontolja az Egyházával szemben köteles anyagi nehézségeit, akkor nem fog kibújni ez alól soha. A katolikus élet virágzása idején épültek azok a világhírű dómok és évszázados hitről tanúskodó regi kolostorok, amelyek azt bizonyítják, hogy azok a kegyes alapítók tudták értékelni az Istennek szánt adományok fontosságát. A vallásos élet egyéb áldozatai, a szentmise hallgatása, szentségek felvétele, böjt, egyházi törvények betartása is csak első pillanatra tűnnek fel nehéznek, de ha megfontoljuk azt, hogy az Isten jósága rendelte ezeket nekünk, hogy Isten gyermekeihez illő nemes és tisztult felfogásban lelki nyugalmat és tartós békességet nyújtó módon élhessük le az életünket, akkor nemcsak hogy nagyra fogjuk becsülni, de szeretni is fogjuk a lelkűnkkel szemben tartozó kötelességeinket. Már az Ószövetségben is hangoztatja az Ur ennek a szükségességét, amikor jóakarattal figyelmezteti az embert arra, hogy a pogányok útjaira ne térjenek, mert az a kárhozatra vezet. Vészes tűzijáték Tokióban a folyó egyik szigetén épült nagy tüzijátékigyárban robbanás folytán tűz támadt, 13 munkás életét vesztette, sokan megsérültek. A tűz átcsapott a part mentén levő házakra és tizenhét faházat elhamvasztott. s Plsrrm Susan Bryan (balról) és Andy Lerios San Franciscoból indultak el világkörüli repülőútjukra. Susan Kelet felé, Lerios Nyugatnak indult el. Szent István legendája (Az ausztriai Szent Keresztről nevezett monostornak legendáriumából kijegyezte és magyarra fordította: Tor may Cecil.) GÉZA FEJEDELEM ÁLMA Amaz időkben volt egy Gyécsának mondott fejedelem, ötödik attól fogva, ki is magyaroknak Pannóniába való bejövetelükkor első vezérük volt. Kezdetben keményebben és kegyetlenebbül bánt övéivel, de felette könyörületes és bőkezű volt az idegenekkel és kiváltképen a keresztényekkel. Elérkezett az égben elrendelt idő és ő az atya fiaival hivésre tért, és megkeresztelkedett, fogadván, hogy minden jó alattvalóit a keresztény hitre fogná téríteni. Csodálatos éjszakai látomással vigasztalta őt az Ur, állitván elébe gyönyörűséges ábrázatu ifjút, (az Urnák angyalát) , ki is mondotta neki: “Békesség véled, Krisztusnak választottja, meghagyom neked, légy a te busulásodnak felőle bátorságban, nem néked adatott véghezvinni azokat, amiken elmélkedel. Tőled származand a születendő fiú, kire is az isteni gondviselés rendezéséből mindezeknek elvégzését bízza az Ur. Lészen belőle az Urnák egyik választott királya, ki a földi élet koronáját elcserélendi az örökkévaló koronával.’’ A KORONÁZOTT Megszületők a fejedelemnek az Úrtól megjövendölt fia, kit is a próféta szerint elsőbben ismert az Ur, mintsem hogy anyja méhében fögantatott volna. Eme fiút az Istennek előtte kedves Adalbert püspök az ő hitének igazsága szerint felkente olajjal, megkeresztelte és befogadta. Adatott neki Stephanusnak, vagyis Istvánnak neve, nem hisszük, hogy ez Isten akaratának kívüle történt volna. Mert István jelentése görögül az, mi latinul: koronázott. Növekedett a kisded, királyi neveléssel tápláltatván, és amikor a gyermekkoron áthaladt, atyja összehívta Magyarországnak főembereit a következő renddel együtt, a közös tanácskozás végzéséből fiát, az utána majdan uralkodó Istvánt, a népnek élére állította és ennek megerősítésére az ő hittevésüket vette. POGÁNYOK TÉRÍTÉSE Mikoron is a pannoniai ország már a boldog ifjú akaratára figyelmeztetett, ő a körülálló népekkel a hittevéssel kötött békességet megerősítette. De minden jónak elllensége, az irigységgel és gonoszsággal teljes ördög, ellene belső háborúságot támasztott, mikor is sugallására a pogány nép vonakodván nyakát a keresztény hit igájának alávetni, azon mesterkedék, hogy vezéreivel egyetemben kivonja magát uralma alól. Ezeket mindnyájukat legott maga szolgálatára hajlította és a keresztelő vízben meg feredetteket, osztatván nékik hivséges papoknak általa az üdvösségnek intelmeit, az egy Isten tiszteletére kényszeritette. ÉLJEN ISTVÁN KIRÁLY! Atyjának halála után ötödik esztendőben, minekutána elhozták az apostoli áldásnak leveleit, a püspökök a papsággal, az ispánok a néppel illő dicséretet nagy fenhangon kiáltozván az Istennek kedves Istvánt kikiáltj ák királynak és a szent kenettel felkentet királyi méltóságú koronával szerencsésen megkoronázzák. Hogy ő milyen életű és megfontolása férfi volt, bizonyságot tesz törvénykönyve, hol is, és ez tudni méltó, mindennemű .ellenkezésnek mérge ellen való orvosságát rendelte. Királyságának társául pediglen, kiváltképen sarjadékainak okáért a felséges méltóságú római császárnak. Heinriknek Gizla nevezetű húgát vette feleségnek, kit is szent kenettel felkenvén, a koronának viselésébe társának kijelentett. MÁRIA OLTALMA ALATT Eme férfi hivséges volt mind az ő cselekedeteiben, magát Istennek mindenestől alávetette, magát országával együtt Isten örökké szűz anyjának, Máriának oltalma alá helyezte, kinek tisztelete és dicsősége oly hires a magyaroknál, hogy eme Szűz mennybemenetelének ünnepét, nyelvünkön Királynéasszony napjának hidogálják. Jeruzsálemben, Krisztusnak emberi természet szerinti tartózkodása helyén, szerzeteseknek klastromot állított. A világ fővárosában, Rómában az első vértanúnak, Istvánnak nevéről nevezett tizenkét kanonokot számláló, minden hozzávalókban bővelkedő gyülekezetét alapított és kővel körülfalazott szállást, az apostolok fejedelmének, Szent Péternek küszöbét imádság okából kereső magyaroknak befogadására. SORSCSAPÁSOK Tudva van: “sok sanyargattatásnak általa kell bemennünk Istennek országába” és ami olvastatik a bölcseség könyvében: “kiket Isten szeret, azokat megfenyíti és megostorozza az atya az ő fiát, kit magához elfogad.” Mert sokféleképen alá volt vetve Szent István király az isteni fenyítésnek, három éveken keresztül szüntelen betegségben sínylődvén. Miután ebből Isten kegyelmének orvossága által meggyógyult, saját fiainak kimúlásában ismét érezte, hogy veszszőztetik, kiket ártatlanokat kisdedségük fokán aki adta, elvette. Kiknek halála miatt való szomorkodását életbenmaradott, természet szerint szent indulatu Imre fiához való szerelmének vigasztalásával enyhítette. Atyai szerelmének lángolásától serkentve, könyvecskét szerzett az erkölcsök oktatásáról, melyben az intésnek beszédeivel leikéből szólott hozzá, tanítván őt. Az ilyen és ezekhez hasonlatos tudományoknak általa oktatott felette dicséretes ifjú, Imre fia, az Örökkévalónak rendeléséből, kinek is mindenek alája vannak vetve, az Ur megtestesülésének 1031 esztendejében eme halandó életet felaserélte az örök élettel. Plus pápa hivó szózata a keleti egyházakhoz Pius pápa az ifjabb Szent Bertalan apát halálának 900- ik évfordulója alkalmából levelet irt Isidore Croce archimandritának, a Róma város határában levő Santa Maria Grottaferrata kolostor priorjának az évszázados egyházszakadás megszüntetése érdekében. Ez a kegyeletes Grottaferrata kolostor a szék helye azoknak a keleti egyházaknak, amelyek — ellentétben a keleti egyházak többségével — elismerik a pápa egyházi főhatóságát. A keleti apáthoz irt levelében a pápa megújította a pápáknak évszázadok óta újra és újra megismételt felhívását, hogy a keleti egyházak egyesüljenek a római egyház zal. A kelet népeinek semmitől sem kell tartaniok, ha egyesül nek a római, egyházzal, irta a pápa; ellenkezőleg, csak nyerhetnek, növelhetik egyházaik dicsőségét és védelmét, megtarthatják* fenséges szertartásaikat és szent hagyományaikat. A keleti ortodox egyházaknak lélekszáma körülbelül 128 millió, a római katolikusoknak 400 millinyi tömegével szemben. Legtöbben Oroszországban, más Balkán országokban és Kisázsiában élnek. .Több oka volt annak, hogy régmúlt századokban a keleti és nyugati egyházak elváltak egymástól. A végleges szakítás 1472-ben történt a flórenci zsinaton, amikor a keleti egyházmegyék küldöttei viszszautasitották a zsinat egyesülési tervét. A szakadásnak okai voltak: a távolság Rómától, a nyelvi nehézségek, úgy szintén hitelvi és hatásköri nézeteltérések, utóbbiak elsősorban a pápa egyházi hatalmát illetőleg. Pünkösd után 12-ik vasárnap I EVANGÉLIUM I Szent Máté, 19, 16—26. I Azon időben: Egy ifjú jőve Jézushoz, térdre ■ esvén előtte és mondván' Jó mester! mi jót cseleked- I jem, hogy örök életem legyen? Ő pedig mondó neki: ■ Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó, csak I egyedül az Isten. Ha pedig az életre be akarsz men- I ni, tartsd meg a parancsolatokat. Kérdé őt:: Melye- M két? Jézus pedig mondá: Ezeket: Ne ölj, ne paráz- ■ nálkodjál, ne orozz, hamis tanúságot ne szólj. Atyá- a dat és anyádat tiszteljed, és szeressed felebarátodat, m mint tennenmagadat. Mondá neki az ifjú: Mindeze- I két megtartottam ifjúságomtól, mi híjával vagyok 9 még? Mondá neki Jézus: Ha tökéletes akarsz lenni, akkor menj, add el a mid vagyon, és oszd a szegényéknek, és kincsed leszen mennyben; azután jöjj, H és kövess engem. Mikor pedig az ifjú hallotta ez igét, S megszomorodva méné el, mert sok jószága vala. Jé- K zus pedig mondá tanítványainak: Bizony mondom ■ nektek, hogy nehéz a gazdagnak bejutni mennyek- ■ nek országába- És ismét mondom nektek: Köny- ■ nyebb a tevének átmenni a tü fokán, mint a gazdag- ■ nak bejutni mennyeknek országába. Hallván pedig ezeket a tanítványok, igen csodálkozának, mondván' Ki üdvözülhet tehát? Jézus pedig rájuk tekintvén, mondá nekik: Embereknél ez lehetetlen, de Istennél minden lehetséges. SZENTBESZÉD A mai evangéliumban —nem elsőizben— Krisztus Urunk nagyon éles szavakkal kel ki a gazdagok ellen, kiparancsolva őket a mennyek országából. Ezt a szenvedélyes kifakadást-nem szabad félremagyarázni. Nem minden gazdag ember ellen szól a vád, hogy önzők, kapzsiak s balga módon az aranyban látják a boldogság kutforrását. A példabeszéd egy bizonyos gazdagot említ és persze vonatkozik mindazokra, akik hasonlóképpen gondolkodnak és cselekednek, mint a megszomorodott szivü gazdag, aki embertelenül fukar lévén, még a mennyei örök boldogságot is olcsó pénzen szerette volna megvásárolni. Pedig hát az örök boldogságot megvásárolni nem lehet, se pénzzel, se más földi kinccsel' Legyen ez figyelmeztetés azoknak, akiket a sors anyagi jóléttel látott el. Legyen figyelmeztetcvheg^^ a sors nem azért halmozta el földi javakkal, hogy azokban dúskáljon, azokat őrizze és vigyázzon, hogy azokból egy garas, egy falat se jusson a szegényeknek, az ínségeseknek, az éhezőknek. Krisztus megbélyegző szavai csak azokra a gazdagokra vonatkoznak, akik a keresztényi felebaráti szeretet parancsát nem követik: “Szegény gazdagoknak” szoktuk nevezni az ilyen gazdagokat, és joggal igy, mert lelkűk mindig üres lesz, lelkiekben koldusok marad- j nak világéletükben. I És összeharácsolt és felhalmozott földi javaikat I nem vihetik magukkal az örök életbe ezek a rövid- I látó és szűkkeblű gazdagok. így nyerik el méltó . I büntetésüket. Előbb vagy utóbb megszólal lelkiisme- -I retük és figyelmezteti őket a szomorú végre: Jaj an- I nak, akinek lelkiismerete akkor szólal meg, amikor I más késő. fl BIBLIAI JELENETEK Szent Kristóf a kis Jézust átviszi a folyón ~ B-IK OLDAT!
