A Jó Pásztor, 1955. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)

1955-09-02 / 35. szám

MDUPLÁZNAK A G, M. ÉS FORD ENGEDMÉNYEIRE Az Allis-Chalmers mezőgazdasági gépgyár a kollektiv alkudozás során olyan ajánlatot tett az au­tóipari uniónak, amely megduplázza a General Mo­tors és Ford által nyújtott félévi bérgaranciát. Allis- Ghalmers egész éven át garantálja “letett” munká­soknak bérük 65 százalékát, ha a unió hajlandó négy évre szóló kollektiv szerződést kötni. A unió ezt a fényes ajánlatot nem hajlandó el­fogadni. Az alkudozás tovább folyik. DRÁGUL A MEGÉLHETÉS Amerika nem vásárol békét - melynek népek rabsága az ára A szovjet békevágyának próbája; helyreállitja-e az ember! sza­badságot és a nemzeti független léget a jelenleg rabságban tar­tott országokban? A munkaügyi minisztérium jelenti, hogy junius után júliusban is emelkedtek a megélhetés költségei. A statisztika júliusban háromtized százalékot mutat. Főleg a lakás, a háztartás és az orvosi-kórházi keze­lés költségei emelkedtek. A drágulás folytán a General Motors és Ford munkásai 1 cent órabéremelést kapnak, ami órán­­kint 6,500 dollárt tesz ki a két nagyvállalat 650,000 munkásánál. A drágasági index az 1947-1949 évi átlaggal szemben 114.7 százalék. KASZTRENDSZER TEXASRAN India amerikai nagykövete, Gaganvihari Lallub­­hai Mehta, elégedetten mosolyogva vette tudomásul, hogy az indiai kasztrendszernek Texasban is van né­mi nyoma. Az történt, hogy a nagykövet és kísérete, útban Mexico felé, leszálltak a houstoni repülőtéren s be­tértek ebédre a repülőtéren levő Horizon House ét­termébe. Ott a manager udvariasan felszólította őket, jp'*.1« .,«!* LL^éUibahe voRüfyäfiak-visz­­■>za egy négerek részére fenntartott kisebb terembe. A nagykövet még annyit sem mondott, hogy ‘‘mink nem vagyunk négereik”; szó nélkül követte a magasabbrendü manager utasítását és kíséretével beült az alacsonyabbrendüek éttermébe. Ott jóízű­en elfogyasztották a kitűnő ebédet. Bármennyire hasonlatos ez a kis eset az általá­nos indiai rendszerhez, mégis kínos benyomást tett mindenkire ,aki tanúja volt és az egész nemzetre, mert hiszen az ország összes lapjai megírták, hogy Texasban ilyesmi történt. BARNA, NEM FEKETE A jogi helyzet ebben az esetiben nem egészen világos. Texasban állami törvény Írja elő, hogy fe­héreket és négereket nem szabad egy étteremben ki­szolgálni. Viszont a houstoni Nemzetközi Repülőté­ren nem kizárólag texasi törvény van 'érvényben, ha­nem egy szerződés is, amelyet Houston város az or­szágos kormánnyal kötött s amely úgy szól, hogy a repülőtér területén a fehér-néger megkülönböztetés tilos. Ügyvédek vitatkozhatnak, hogy a Horizon House étterem a repülőtérnek egy részege vagy sem, hogy tehát az országos szerződés az étteremre is vo­natkozik-e vagy sem. i Mindenesetre elmaradt volna a kínos incidens, ha India barnabőrü nagykövetét nem nézték volna négernek. Yéitelen bábom vérontással Az a háború, amelyet indiai nacionalisták foly­tatnak az országuk nyugati partján levő Goa portu­gál gyarmat meghódításáért, se hidegháború, se vé­res háború. Csak tüntetés. És mégis, a múlt héten, amikor India több mint 300 milliónyi népe az angol gyarmati uralom alóli felszabadulás nyolcadik év­­: fordulóját ünnepelte meg, vér folyt Goa városában. Fegyvertelen indiai nacionalisták ezrei benyomultak a portugál gyarmatvárosba, a portugál rendőrség tüzelt és 20 békés indiai frontharcos halva maradt az utcák sarában. A hinduk, híven Gandhi tanításához és Nehru miniszterelnök utasitásához, tartózkodtak fegyveres akciótól, ezért rendezték azt a gyászos végű- tünte­tést. A fegyvertelen ellenállás, melyet Gandhi a nem­zetnek előirt, nyolc évvel ezelőtt győzelemre veze­tett, az angolok több mint 300 évi uralom után ki­vonultak Indiából. De amit az angol világbirodalom­mal szemben az indiai nacionalisták elértek, azt, úgy látszik, nem tudják elérni a gyenge Portugáliává A genfi négyhatalmi kon­ferencia után Amerikában olyan hangok hallatszottak, hogy a szovjet mostani ba­rátságos, derűs, engedékeny magatartása egy csapda, me­lyet jó lesz kikerülni. Komoly államférfiak s politikusok azt gyanítják, hogy az orosz bé­­külékenységnek nem a béke biztosítása a célja, hanem a szabad nemzetek szövetségé­nek szétbontása. Moszkva el­gondolása és terve ez: A bé­ke hamis reménységébe rin­gatni Európa nyugati nem­zeteit és kormányait, hogy ezek csökkentsék a katonai erejüket, fellazítsák a nyuga­ti szövetséget, kitessékeljék az amerikai katonaságot — mint felesleges, iszüségtelen védelmi erőt — Nyugat-Né­­metországból és a többi nyu­gati országokból, más szóval a szovjet a békesség és sem­legesség hirdetésével akarja elérni azt, mit fegyveres erő­vel nem mer megkiisérelni — Amerika eltávolítását Euró­pából. Ha ez sikerül, Európá­ban csak egy nagy katonai hatalom lesz, a szovjet, és akkor eljön az ő idejük, szov­­jetizálhatják a középeurópai csatlós országok módjára a nyugateurópai országokat is. Komoly aggodalom ez és éppen ezért szükségessé vált Amerika népének felvilágosi­­tása arról, hogy Amierika tel­jesen tisztában van az orosz békefuvolázás veszélyeivel. Hogy erről az egész világ tu­domást vehessen, Eisenhow­er elnök Philadelphiában, a történelmi Independence Hall ban, elmondott egy tanács­adói által nagy gonddal fel­épített beszédet, amely lénye­gében nem más, mint üzenet Moszkva felé: “Mi átlátunk a szitán, mi csak igazi békét akarunk, nem hamis békét.” NINCSEN OK A CSATLÓ­SOK RABSÁGBAN TARTÁSÁRA A Moszkva említése nélkül Moszkva felé irányított üze­netek lényege a következő: Tartós béke csakis igaz­ságra építhető fel. Mi semmi­esetre sem fogunk olyan meg­állapodásokat kötni, melyek állandósítanának j e 1 enlegi igazságtalanságokat. Ezek a jelenlegi igazságta­lanságok: Németország kele­ti részének szovjet rabságban tartása, csatlós kormányzat fenntartása Középeurópában, és a nemzetközi kommunista összeesküvés, a világforrada­lom és világhóditás agitáto­rainak működése úgyszólván minden szabad országban. Ha némelyek (tudniillik az oroszok) úgy vélik, hogy Ke- Jet-Németországot és a kö­zépeurópai országokat rab­ságban kell tartaniok saját biztonságuk védelmében, azt üzenjük nekik, hogy gyanak­vásuk és félelmük alaptalan, a szabad világ nem készül háborúra a szovjet ellen, így tehát nincsen szükség „ • hogy Keleü-Nérixiot, és a Dunatáján szovjet mili­tarista rezsimek tartsák rab­ságban a népeket. Tévednek azok, akik azt hi­szik, hogy Amerika emberek szabadságát és nemzetek füg­getlenségét hajlandó lenne megvásárolni “egy tál hamis békéért”. 1 Minthogy az elnök hivatko­zott a genfi konferencián uralkodott békés, sőt barátsá­gos hangulatra, világos, hogy ez az amerikai intelem a Génf ben elhatározott októberi kül­ügyminiszteri kon ferencia résztvevőinek szól, akiknek feladata lesz a genfi békeszel­lemet a valóságba átültetni, vagyis ezen a jövő konferen­cián a szovjetnek meg kell mutatnia, hogy a béke érde­kében hódításairól és erősza­kos uralmáról is le kell mon­dania, ha azt akarja, hogy a világon a feszültség enyhül­jön és a háború veszélye el múljon. A Genfben elhang­zott beszédek és felköszön­tők nagyon biztatók voltak, de a szép szavakat igazságos tetteknek kell követniök. A szovjet rabságban tartott né­peknek vissza kell adni sza­badságukat és általában vé­get kell vetni a terror ural­mának, a r e n d őrállamok rendszerének. CAIN PÁLF0RDULÁSA MAGYARORSZÁGBÓL NEM VONUL KI AZ OROSZ szemben. Különös: a törpe erősebbnek bizonyul, mint az óriás! De meddig? . . . India követeli ,hogy a portugá­lok takarodjanak el indiai területről. Előbb-utóbb kenyértörésre viszi Nehru Goa felszabaditásának kérdését. A portugáloknak el kell takarodniok on­nan, mert most divatba jött, hogy a fehér embernek el kell takarodnia minden gyarmatról . . . Belgrádiból az a jelentés ér­kezik, hogy az oroszok, ami­kor nemrég ott jártak, Ígére­tet tettek Tito jugoszláviái kommunista d i k t á tornak, hogy Magyarországból és Ro­mániából vissza fogják von­ni csapataik nagy részét, ez­zel adva jelét engedékenysé­güknek és békevágyuknak. FCií-veiőra tény az, hogy most több orosz katona van ma­gyar földön, mint valaha, mert oda viszik Ausztriából a megszálló katonaságot. Éis nem erősíti meg a bel­grádi jelentést az a bukares­ti jelentés, amely szerint a román kommunista miniszter elnök kijelentette, hogy a szovjet addig nem vonul ki Magyarországból és Romániá­ból, amig Amerika el nem ta­karodik Európából és amig a nyugati védelmi szövetség fel nem bomlik. Gain a szenátusban nem volt “jó fiú”. Washing­ton államnak volt republikánus szenátora és a leg­­reakciósabb szenátorok egyikének tartották. Mc­Carthy barátja volt. A Time magazin egyszer azt ir­ta róla, hogy “egy garast sem ér”. Ez persze csak képletes beszéd volt, mert Cain nem garasokat, ha­nem százmilliókat ért — az ingatlan érdekeltségnek. Cain a legutóbbi választás alkalmával kibukott a szenátusból és, mert jó republikánus volt világéle­tében, Eisenhower elnök azzal vigasztalta és jutal­mazta meg, hogy kinevezte a Felforgató Bizottság tagjává. Ez az a bizottság, amely megállapítja, hogy bi­zonyos egyesületek kommunista irányítás alatt áll­­nak-e, vagy sem. Ebben a bizottságban a legreakció­­sabb szenátorból a legliberálisabb demokratává ved­lett át. Ismételten megdöbbenésének adott kifejezést afelett, hogy ebben a mi szabad demokráciánkban olyan könnyelműen kommunistákká vagy társuta­sokká bélyegeznek embereket, akiknek egyedüli bű­nük az, hogy saját véleményük van, olyan vélemé­nyük, amelyekkel McCarthy és Brownell nem érte­nek egyet. Valóságos kereszteshadjáratot indított meg Cain, államról államra, városról városra ván­dorolt és szónokolt és ostorozta a boszorkányüldö­zést. ÉLJEN! LE VELE! Bukarestben járt a napok­ban Kruscsev, az orosz kom­munista párt főtitkára. Ez a látogatás arra a híresztelés­re vezetett, hogy Kruscsev fel akarja oszlatni a Komin­­formot, a világ valamennyi kommunista pártjának szö­vetségét. De Kruscsev eluta­zott anélkül, hogy ez megtör­tént volna. Cain legutóbbi csatája: Védelmére kelt egy ten­gerésznek, aki sikerrel bevégezte kiképzési tanulmá­nyait, de nem eskették fel tisztnek, mert az édesany­ja, állítólag, valamikor régen kommunistákkal ba­rátkozott. Cain szerint ez nem lehet ok érdemes és tehetséges fiatalember karrierjének összetörésére. Cain nézetei nem tetszenek ott, ahonnan befo­lyása — bizottsági tagsága — ered: a Fehér Házban. Eisenhower elnök fő tanácsadója becitálta Caint a Fehéu.Háy.ba és alaposan le'rmrdin _ miatt. Brownell igazság ,öt7....... ért szembehelyezkedik a “republikánus vonaliak’,' amelynek lényegéhez tartozik annak hangoztatása, hogy a republikánusok antikommunistábbak, mint a demokraták. De nem mindenki vélekedik úgy, mint Sherman Adams elnöki fő tanácsadó és Brownell igazságügy­­miniszter. Például: Earl Warren, a Legfelsőbb Bíró­ság főbírája (republikánus . . . ) és Frankfurter és Burton főlbirák gratuláló leveleket Írtak Cainnak. Burton főbíró nem gépírásos, hanem sajátkezű levél­ben ezt irta: “Az ön bátor, tárgyilagos és tanulságos fellépése épen annyira üdvös és biztató, mint arneny­­nyire, sajnos, ritkaságszámba megy”. APIA-FIA VÁD ALATT Ennek a híresztelésnek és meg-nem-történésnek jelen­tősége az, hogy Tito javasolta a kommunista világszövetség feloszlatását, ami a gyakor­latban azt jelentené, hogy minden ország kommunistái a maguk megyőződése szerint járhatnának el, nem pedig a Moszkva utasítására. És eb­ben az összefüggésben meg­említendő, hogy amit Eisen­hower elnök Philadelphiában mondott a szovjet minden szabad országban végzett ak­namunkájáról, az éppen a Kominform létezésére vonat­kozott. Amig a Kominform létezik, vagyis amig minden ország kommunista pártjai a Moszkva füttyére táncolnak s a moszkvai világhóditási po­litika érdekében végzik bom­lasztó munkájukat, addig az oroszoknak nem hisszük el azt, amit Genfben pezsgő és vodka mellett megfogadtak: hogy békét akarnak. A béké­nek első feltételei közt van a kommunista, világösszeeskü­vés felszámolása. Eisenhower elnök vakációja alatt Denverben golfo­zással üti agyon szabad idejét. “Az egyedüli szemrehányás, amivel engem illet­nek az, hogy az apám fia vagyok”, — ezt irta a 22 éves Stephen Branzovich az Air Force parancsnok­ságának. “A légierő nem kevesebbet követel tőlem, mint azt, hogy tagadjam meg az apámat. Ilyen ke­gyetlenséget ember ember ellen sohse szabad, hogy elkövessen”. Furcsa dolog . . . Stephen Branzovich a repülőknél szolggált 1953 januártól 1954 februárig s akikor saját kívánságára tartalékba helyezték, mert kívüle nem volt senki más, aki apjáról gondoskodni tudott volna. Nemrég, ez év májusában, a légierő parancs­noksága értesítette őt, hogy eljárás indult meg elle­ne : az ő személyét a nemzeti biztonság szempontjá­ból megbizhatatlannak vélik és ezért megtagadják tőle a becsületben való elbocsátást azért, mert (szó­­szerint): “Hosszas, szoros kapcsolatot tartott fenn apjával, Charles Branzovich-al, aki 1943-ban és ké­sőbb is, nem: lehet tudni meddig, a kommufrista párt­nak tagja volt, vagy pedig a kommunista párttal szo­ros kapcsolatban állt Pittsburghban, vagy pedig Pittsburgh és Sharön közelében.” Branzovich a fent idézett levelet irta a légierő parancsnokának s augusztus 30-án lesz a kihallgatá­sa a Mitchell repülőállomáson, New York államban. Farrel, Pa.-ban, iszülővárosában, Branzovich vé­delmére kelt több társadalmi egyesület, a Mercer megyei ügyvédszövetség ingyen védőt rendelt mellé­je, az American Legion állást foglalt mellette. A GÖRÖG FLOTTA VERESÉGE Syracusa sziciliai város kö­zelében volt a nagy tengeri ütközet, amelyben a görög hadiflotta úgyszólván telje­sen megsemmisült. Most bú­várok megtalálták a flotta maradványait. Az a nagy tengeri ütközet 2368 évvel ezelőtt volt.- - * ■------— - -- . .....................................-----Ti# GOOD SHEPHERD Is Use largest iYiitmavlan UFaaItI« ■_ t___«_ Í AMERIKA LEGHAGYöM MAGYAR HETILAPJA «pp Wmß - «pr mmm ámmm «pump wm* l Beolvadt lapoki KERESZT. EGYETÉRTÉS. VÁ ROSI ÉLET, AMERIKAI MAGYARSÁG. BUFFALOI HÍRADÓ HÍRADÓ, FÜGGETLENSÉG ( jj VOL. 33. ÉVFOLYAM CLEVELAND, O. péntek, 1955 szeptember 2 EGYES SZÁM ÁRA 10 CENT No. 35. SZÁM

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents