A Jó Pásztor, 1955. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)

1955-12-02 / 48. szám

VOL. 33. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 0. péntek, 1955 december 2 EGYES SZÁM ÁRA 15 CENT No. 48. SZÁM AMERIKA LEGNAGYOBB MAGYAR HETILAPJA The GOOD SHEPHERD is the largest Hungarian Weekly Newspaper In America Beolvadt lapok: KERESZT, EGYETÉRTÉS, VÁROSI ÉLET, AMERIKAI MAGYARSÁG, BUFFALOI HÍRADÓ, PHILAI FÜG GETLENSÉG A BAGDADI VÉDELMI GYŰRŰ A bibliai idők tej jel-mézzel folyó országában, a Tigris és Eufrát folyók közt elterülő Mezopotámiá­ban — a imái nevén Irak arab országban —, ennek az országnak ősidőkben virágzó, mesés szépségű függő virágkertjeiről hires fővárosában, Bagdadban a múlt héten formálisan is megalakult a szovjet déli határán öt nemzet védelmi gyűrűje. Irak, Perzsia (mai nevén Irán), Pakisztán és Törökország ázsiai országok és Anglia kormánya védelmi szövetségi szerződést irtaik alá. A eél gazdasági és katonai együttműködés, hogy szovjet támadás ellen megvéd­hessek magukat és a védelmi -gyűrű mögött levő sza­bad országokat. De kimondták azt is, hogy közösen védekezni fognak nemcsak fegyveres támadás ellen, hanem szovjet belső aknamunka és kommunista ha­zugságpropaganda ellen is. Amerika nem csatlakozott formálisan a védelmi gyűrű Szövetséghez, Amerika politikai és katonai de­legátusai csak, mint megfigyelők vettek részt a két napon át tartott tanácskozásban. De a résztvevő öt kormány képviselői a szerződésről kiadott hivatalos jelentésben hálával emlékezteik meg a hathatós se­gítségről, amit Amerika oly bőkezűen juttatott nekik már eddig is. IDEGES A SZOVJET. Ennek a szovjet déli határát őrző védelmi gyű­rűnek értékét a szovjet azzal próbálja gyengíteni, hogy barátságot és fegyvereket ikinál a többi arab országoknak, elsősorban Egyiptomnak, abban a re­ményben, hogy sikerül háborúba uszítani Egyipto­mot Izrael ellen s aztán a zavarosban halászhat. Máris megszólalt a szovjet lapja, a Pravda: A bagdadi szerződés nem egyéb, mint támadás a szov­jet ellen; a szövetségesek célja a résztvevő és szom­szédos elmaradt országok kizsákmányolása és sza­badságmozgalmaik elfojtása; az egyiptomiak és iz­raeliek egymásra uszítása. (Ilyesféleképpen beszélt a szovjet a koreai kommunista támadásról is: az is a nyugati hatalmak támadása volt a békés, orosz ágyukkal, tankokkal és MÍG repülőgépekkel Dél­­.Koreát megrohanó északkoreai kommunisták ellen.) EZ NEM GENFI HANG . . . Bagdadban már nem lengedezett genfi szellő és ugyanakkor Londonból elsőizben küldtek a szovjet­nek éleshangu üzenetet. Az angol külügyminiszté­rium álszenteskedőnek nevezte Bulganin szovjet mi­niszterelnököt, aki Indiában azt merészelte hazudni, hogy az oroszok tiszteletben tartják más országok függetlenségét és nem avatkoznak be idegen orszá­gok belügyeibe. Elég rámutatni arra — üzente Lon­don —, hogy a keletnémetországi szovjetkormányt az oroszok nevezték ki és tartják hatalmon a német nép megkérdezése nélkül. (Ugyanez, persze, vonat­kozik Magyarországra, Romániára, Bulgáriára és Csehszlovákiára is, amely szovjet gyarmatok valódi kormánya Moszkvában székel. Gyerünk a százmilliókkal! Egyiptom katonai kormányának feje, Nasser ez­redes miniszterelnök ezt üzente Amerikának: Gye­rünk a százmilliókkal! Háromszáz millió dollárra van szükségünk, hogy felépíthessünk egy uj Nílus gátat, amelynek segítségével uj nagy területeket lehet ter­mékennyé tenni és Egyiptom ipari fejlődését is meg­lehet gyorsítani. Háromszáz milliót kérünk kölcsön. Adtok 300 milliót? Ha -nem adtok, úgy lesz, mint a fegyverszállítással volt: a szovjettől kérjük a pénzt. Kutyaszorítóban Mit lehet tenni? Nehogy a szovjet megvethesse a lábát Afrika gazdasági életében és ez alapon szov­­jetizálhassa Egyiptomot, az egész arab világot és végül egész Afrikát, kénytelenek vagyunk mosolygó arcot vágni a keserű elhatározáshoz, meg kell ad­nunk Nassernek, amit követel. A gátépitési kölcsön ügyében már évek óta foly­nak a tárgyalások a Világbankkal s eddig azért nem vezettek eredményre, mert Egyiptom nem tudta vagy nem akarta teljesíteni a hatalmas kölcsön feltételeit. Most, hogy a szovjet a fegyverszállításokkal behatolt az arab világba, Amerika kényszerhelyzetben van és úgy kell táncolnia, ahogyan az egyiptomi ezredes fü­tyül. Ezt is, mint oly sok más bajt, a szovjetnek kö­szönhetjük. Gettysburg népe lelkesedéssel fogadta az Eisenhower párt A rossz bevándorlási törvényt módosítani akarják a demokraták A MiCarran-Walter törvény igazságtalan a középeurópai népek-Rend és rendzavarás Marokkóban A marokkói arabok és berberek lázadása a fran­cia uralom ellen sikerrel járt. A francia proktektorá­­tus, amely 1912 óta állt fenn, megszűnt. A franciák akik két év előtt Madagascar szigetére száműzték Ma­rokko szultánját, most kénytelenek voltak őt vissza­hívni, a szultán átvette a főhatalmat és ezzel Marok­ko független ország lett. De csak politikailag lett füg­getlen, nem kulturális és gazdasági téren is, merthi­­szen a francia kultúra és gazdaság emelte fel ezt az országot ősi elmaradottságából és a szultán nem akar végképp szakítani országa francia kapcsolataival. Szidi Mohamed Ben Jusszef szultánnak vannak ellenlábasai a feudális arab és a nomád berber tör­zsek körében, mégis központi hatalma szilárd. Csak elvétve fordulnak elő még mindig kisebbarányu, he­lyi lázongások, gyilkos merényletek. Például éppen a szultán udvarában gyilkolta meg egy berber fanati­kus Marokko egyik köztiszteletben állt kalifáját. Amerikai repülőterek Hamarosan megalakul a marokkói kormány, az első, amely nem Párisból kapja utasításait. És hama­rosan uj nagy problémák fognak előállni a felszaba­dult országban, amely még nem érett az önkormány­zatra. Komoly problémák elé fogják állítani Ameri­kát is a marokkói amerikai légi bázisok kérdésében. Az amerikai légi bázisok építését a francia Pro­tektor kormány engedte meg és az uj szultán most még csak annyit mond, hogy ezek a szerződések az ő tudta nélkül jöttek létre... Könnyű megjósolni, hogy Amerika ott zsarolásnak lesz kitéve: a marokkóiak, most már a maguk urai, nem fognak olcsón egyez­kedni az Egyesült Államokkal. kel szemben és ártalmas a nemzeti biztonság szempontjából Harley M. Kilgore west-vir­­giniai demokrata szenátor el­nöklete alatt a szenátus be­vándorlási albizottsága a múlt héten megkezdte a kihallgatá­somé h Mcrorrar~Waltei:£?é-; le bevándorlási és honosítási törvény módosításáról. Több oldalról, egyházi és világi ol­dalról számos panasz gyülem­­lett fel 1953 óta, amióta ez az uj törvény van érvényben és általános a felfogás, hogy ez a törvény több tekintetben rossz és módosításra szorul. A kongresszus mindkét háza előtt vannak javaslatok, ame­lyeket teljesen elvetik vagy egyes részeiben módosítani akarják a törvényt. FAJI ELMÉLET A fő panasz a törvény ellen az, hogy a magában véve is igazságtalan kvótarendszer fenntartásával továbbra is fenntartja azt a hamis elvet, hogy vannak felsőbbrendü és alsóbbrendű népek és hogy fő­leg a felsőbbrendüeket kell Amerikába mint bevándorló­kat és jövő polgárokat bebo­­csátani. A felsőbbrendü népek angolok, írek, germán erede­tű népek (németek, hollandok, skandinávok) és franciák, ala­­csomyrendüeknek tekinti a törvény a magyarokat, len­gyeleket, olaszokat, görögö­ket és a balkáni népeket. Az alacsonyrendü déleurópai né­pek közé tartoznak ugyan a spanyolok is, de azoknak egyik népcsoportja, a baszk, olcsó A hét legjobb vicce.. Valami hiba van a mi külpo­litikánk körül, mondja Harri­­man kormányzó. Egyes baráti nemzeteket annyira magunk­ra haragítottunk, hogy már nem fogadnak el több pénzt tőlünk .. . munkaerőket, juhászokat tud szállítani az elhunyt McCar­­ran szenátor államának, Né­vadónak és ezért mindig kivé­teles kedvezésben részesült, kv(Unja«ii**i®Bfc^V.ottak( be a baszk juhászé«^ ELPOCSÉKOLT KVÓTÁK Az úgynevezett felsőbbren­dü népeknek nyújtott kedve­zés arra a ferde helyzetre ve­zetett, hogy nagy kvótájuk van éppen azoknak a nemze­teknek, amelyeknek fiai csak kis számban óhajtanak beván­dorolni. Például angolok és franciák a kvóta rendszer be­vezetése óta minden egyes év­ben felhasználatlanul hagyták kvótájuk egy részét. A legke­vesebb, amit most egyes kon­gresszusi képviselők ajánla­nak az, hogy ezeket a fölös kvótaszámokat adják azoknak az “alacsonyrendü” népeknek, amelyeknek kvótái nevetsége­sen kicsinyek, például a ma­gyar évi kvóta kevesebb mint 800 és ráadásul még meg van terhelve a D.P. hontalanok­nak korábban adott kvótaszá­mok adósságával. Egyes javaslatok a kvóta­rendszer teljes elvetését ajánl jak, mert az amerikai közfel­fogás szerint az embert kell nézni és nem származását, mi­kor arról döntünk, hogy kit fogadunk be, kitől várhatjuk, hogy jó amerikai polgár lesz. A NEMZETI ÉRDEK Kilgore szenátor a vizsgálat megindítása alkalmából fel­hívta a bizottság tagjainak a figyelmét a fő szempontokra, amelyeket szem előtt kell tar­tani: Azt, hogy vájjon a Mc- Carran-Walter törvény szűk­markúsága megfelel-e az ame­rikai közfelfogásnak, hogy a középeurópai népek csaknem teljes kizárása nemzeti érdek szempontjából kivánatos-e, az hogy nemzetközi viszonylat­ban nem ártalmasak-e ezek (és más, színes népekre vonat­kozó) megszoritások, hogy amerikai polgároknak jogos érdekeit sértik-e a családok egyesülését megnehezitő tör­vényi rendelkezések. A szenátusi bizottság a múlt héten meghallgatta Reuther CIO-elnököt, Mason AFL-tit­­kárt, a katolikus, protestáns s ; zsidó egyházak szószéi óit, Lehman newyorki demokrata szenátort, aki a törvény módo­sításának előharcosa, és Dr. Bean nemzetgazdasági szakér­tőt, akik mind a törvény mó­dosítása mellett foglaltak ál­lást.------------- * A gázkamrától fél Gilbert Graham, aki nem rettegett a gondolattól, hogy édesanyja és még néhány tu­cat férfi és nő életüket fogják veszíteni, amikor felrobban a pokolgép, amelyet anyja bő­röndjében helyezett el, most retteg saját nyomorult életé­ért. Miután az FBI előtt beval­lotta a dinamitos tömeggyil­kosságot, visszavonta azt és kijelentette, hogy mitsem tud a bombamerényletről. De Kremmling faluiból, mely 110 mérföldnyire van Denver­­től , egy kereskedő felismerte benne azt a vevőjét, ki három nappal a tragédia előtt üzleté­ben dinamitot, drótot és rob­­bantókat vásárolt. Ezután már hiába tagad az elvetemült — vagy talán őrült — gonosz­tevő. BÉKE! Kruscsev, a szovjet főem­bere, aki segédjével, Bulga­nin marsai miniszterelnökkel lelkes fogadtatásban részesült Indiában, ottan hangzatos bé­keprédikációkat tartott és egyben kijelentette, hogy Oroszországban sikerült fel­robbantani az első hidrogén­bombát. A bomba ereje egy­millió tonna dinamitnak felel meg. Ehhez megjegyezzük, hogy az amerikai hidrogén­bomba, amelyet tavaly a Csen­des-tenger egyik szigetén fel­robbantottak, 15 millió ton­na dinamit erejű volt. Levél a csomagban Újítást jelent be a postaügyi minisztérium: Ezentúl lehet postacsomagba betenni leve­let. De azért külön meg kell fi­zetni a levélportót a csomag­küldési díjjal együtt. Egysze­rűbben : a csomagszállitási dí­jon felül még 3 cent bélyeget kell a csomag borítékra ra­gasztani és ráírni, hogy levél van a csomagban. A csatlós országok és az Egyesült Nemzetek Az Egyesült Nemzetek előtt több felvételi kére­lem van, az Egyesült Nemzetek szervezetébe szeret­nénk beléoni nemcsak demokratánk államok, hanem szovjetcsatlós gyarmatok is és a kommunista Kina. A jelentkezések sorsa bizonytalan, mert az oroszok többek közt követelik Mongolia felvételét is, amit azonban Amerika semmiesetre sem engedhet meg, mert Mongolia nem egy ország, hanem Oroszország­nak egy névleg független tartománya. Az európai csatlós országokat — amelyek ugyancsak a szovjet gyarmatai — Amerika és a többi szabad nemzetek képviselői kénytelen-kelletlen felvennék, mert ez len­ne az ára annak, hogy a szovjet ne emeljen kifogást Olaszország, Ausztria, Japán, Nyugatnémtország, stb. felvétele ellen. Hosszú bünlista De persze a magyar és a többi szovjet gyarmatok Amerikában élő menekültjei nem jó szemmel nézik ezt az alkut. Attól tartanak, hogy a csatlós kormá­nyok delegátusainak meghívása emelné ezeknek a kormányoknak nemzetközi tekintélyét és késleltetné a rabnépek felszabadulását. Ez okból az Európai Rab­nemzetek Szövetsége azzal a kérelemmel fordult az Egyesült Nemzetek szervezetében helyt foglaló 41 szabad nemzet delegátusaihoz és külügyminisztereihez hogy inkább vessék el az egész csoportos jelentkezést, de semmiesetre se engedjék meg, hogy a kommunista összeesküvés középeurópai tagozatai az Egyesült Nemzetek fórumáról hallathassák hangjukat. A rabnemzetek szószólói rámutatnak arra, hogy a csatlós országok nem függetlenek és nem tartják tiszteletben az Egyesült Nemzetek elveit és célkitű­zéseit, lábbal tiporják a békeszerződéseket és más szerződéseiket, dacolnak a világközvéleményével és nem ismerik el az alapvető emberi jogokat. REKŰLDTE MÁR HÁTRALÉKOS ELŐFIZETÉSÉT? Ha nem, siessen, hogy ön is INGYEN KAPJA AZ 1956 ÉVI KÉPES NAGY NAPTÁR pompás kötetét. Elkészült már és rövidesen elkezdjük szétküldését. Olvasmányok tárháza ez a NAPTÁR! Ott a helye minden magyar család asztalán! Küldje be hátralékos előfizetését azonnal, hogy ingyen és bérmentve kapja kézhez naptárunkat. Korlátozott példányszámban nyomtuk. Ne késlekedjék!

Next

/
Thumbnails
Contents