A Jó Pásztor, 1955. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)
1955-11-11 / 45. szám
EGYRE SZIGORÚBB A New York Times magyarországi tudósitója bejárta az ország több mezőgazdasági centrumát és észleletei alapján azt jelenti, hogy a magyar szovjetkormány a korbács és cukor módszerével erélyesebben mint valaha azon iparkodik, hogy minél több önállóan, dolgozó parasztot a kolhozokba bekényszeritsen. A KORBÁCS: Uj rendelet jelent meg, amely szerint egy község parasztjai nem határozhatnak önállóan, hogy csatlakoznak-e vagy sem egy kolhoz közösséghez; ha a falu népének többsége úgy határoz, hogy kolhozba akarnak tömörülni, akkor a kolhozparasztok birtokai közt levő önálló birtokokat kisajátítják, hogy a kolhoz egységes terület legyen. Az önálló paraszt birtokáért kártalanítást kap . . . Aki kolhozba belépett, abból három éven belül nem léphet ki. Az önállóan dolgozó parasztok, ha az előirt menynyiséget beszolgáltatták, termésfeleslegüket a szabad piacon (magasabb árakon) árusíthatják. így voll ez eddig minden korlátozás nélkül. De most uj rendelet előírja, hogy egy községben az önálló parasztok ezt az előnyt csak akkor élvezik, ha az egész közsép beszolgáltatási kvótája teljesítve lett. A “kulákok” üldözése könyör'telenebbül folyik mint valaha. A CUKOR : A kolhozba belépő paraszt pénzbeli kártalanítási kap a behozott jószágáért és gépeiért. Ez az egyetlen kocka cukor, amit a magyarországi szovjet a parasztságnak igér. És ennek a jóságnak alapos oka van. Ugyanis a tapasztalás azt mutatta, hogy a parasztok, akiket többé-kevésbbé erőszakkal betereltek a .J$p]hqjo&hp: sietve pénzzé tették fel-, szereléseiket és állatállományukat. így törteni ez, egyébként Oroszországban is az erőszakos kolhozositás idején és az orosz leckét megszívlelték a magyai csatlósok. A NÉLKÜLÖZHETETLENEK Az Eger-vidéki szőllőgazdaságokban az amerikai újságíró meggyőződött arról, hogy az önálló szőllőgazdáknak jól megy a soruk, szépen keresnek. Ez látszólag ellentmondott falusi észleleteinek, amennyiben a szőllőkulákokat a kormány látszólag békén hagyta. Mi a magyarázata ennek ? — kérdezte az egri városi tanács egyik tagját, aki kommunista. Ezt a felvilágosítást kapta: — Ezekkel a gazdákkal meg vagyunk elégedve, .nert bőségesen termelnek. — Dehiszen ezek módos gazdák, vagyis az önök felfogása szerint kulákok! — Nem, kérem, ezek nem kulákok, — magyarázta a kommunista városi tanácsos. — Ezek becsületes dolgozók. Kulákoknak nevezzük mi azokat, akii nem dolgoznak, hanem másokat kizsákmányolnak akik henyélnek és spekulálnak. Az igazság az, hogy a bőségesen termelő parasz tokát azért kíméli, mert az ő termelésük nélkül a né} ellátása lehetetlen lenne. Amugyis oly nagy az élei miszerhiány Magyarországon, hogy a kormány kény télén búzát importálni, sőt még tojást is — Kinábó! SZABAD AZ UTAZÁS AZ ŐHAZÁBJ A genfi négyhatalmi külügyminiszteri konferer cia, mint előrelátható volt, a hidegháború fő probk máit megoldatlanul hagyta. Csak kisebb jelentőség eredményekről lehet beszámolni. Ezek közül legérd« kesebb a magyar olvasó számára az, hogy Amerik kormánya — a nyugat és kelet közti üzleti és szem« lyes érintkezés előmozdítása végett — megszünteti az eddig fennállt utazási tilalmat. A jövőben tehí amerikaiak kaphatnak Magyarországba és a töbl szovjet országokba szóló útlevelet. Azt persze az amerikai kormány nem garants hatja, hogy az óhazába ellátogató magyaroknak ne lesz bántódásuk. Megeshet, hogy meggyűlik a bajuk magyar gestapoval, ha olyasmik iránt érdeklődne amik itt köztudott dolgok, például egy gyár term lése. Amit itt minden újságban olvasni lehet, az c hivatalos vagy katonai titok és könnyen kémked« perre és börtönbüntetésre vezethet. \ Wisconsin nevű csatahajó sziklazátonyra futott Manhattan közelében. 45 per;ig tartott, mig a vontatóhajók kiszabadították kényelmetlen helyzetéből a 35,X)0 tonnás hadihajót. A szovjet az arab világban Az újságolvasó közönséget li ne tévesszék meg a minden- t napi események, amelyek a fo Közel-Keleten, Egyptom és t Izráel körül történnek. Igaz t ugyan, hogy az egyptomi ka- t tonaság, amelyre a kormány / támaszkodik, azért kért íegy- d vereket a szovjettől, mert e bosszuháborura készül és meg n akarja semmisíteni a zsidó ál- l lamot, de a szovjet nem az- £ ért, ,ad fegyvereket, amiért az r egjpLuniiarv ci/j\ji\ckv uo*.*.•*. c szovjetet nem érdekli Izráel, s ez a parányi ország, amely a a mai világhelyzetben, ahol két óriás, Amerika és a Szovjet áll szemközt, egyáltalán nem ] számit. Az oroszoknak meszszebbmenő céljaik vannak. A mohamedán vallásu arabok , kegyét keresik, a arab országok katonai erejét akarják nö- j vélni, hogy ezek fokozott erővei tudjanak szembeszállni az ( úgynevezett gyarmatosító sza- . bad orságokkal, amelyek közé számítja a .szovjetpropaganda Amerikát is. LAZÍTANAK Az oroszok lázitják az arabokat Amerika, Anglia és Franciaország ellen, egyrészt azért, hogy veszélyeztessék az északafrikai arab orságokban levő amerikai légi állomásokat, amelyek atom- és hidrogénbomba küldésére vannak berendezkedve, másrészt azért, hogy felrobbantsák a török-iráki-perzsiai-p a k isztáni • szövetséget. Egy pillantás a i térképre azt mutatja, hogy ezek az országok, Törökországtól Pakistánig, egy sokezer mérföld hosszú Védelmi vona. lat alkotnak a szovjet esetleges terjeszkedése ellen. Minthogy ezeknek az országoknak lakossága nagyrészt mohamedán, az oroszok a mohamedán világ védőiképpen lépnek fel s igy próbálják gyengíteni ezek- ben az országokban a szabad i világ iránti rokonszenvet. ' « VESZÉLYES JÁTÉK Szét akarják robbantani Amerika védelmi övezetét lenőrzése alatt áll a Szuez csatorna, amelynek elzárása háború esetén helyrehozhatatlan kárt és nehézségeket okozna a hadiflottával rendelkező hatalmaknak, Amerikának és Angliának. Máris kiszivárgott diplomáciai forrásból, hogy az egyptomi katonai kormány megállapodott a szovjettel, hogy háború esetén elzárja Szuez csatoj:^^^mm|^J^ szerződés nem számit ott, ahol a orosz keveri a mérget.) A BARBÁRSÁG ' ELŐRETÖRÉSE Ha a szovjetnek ikerül az, ami Mussolininak js Hitlernek nem sikerült: a arab világban ellenségeskelést szítani az egész demokralkus világ ellen, akkor teljeseikbe menne a cárok évszázadé álnia, az orosz birodalom átírná határait és betörne a nygati civilizáció évszázados «thonába. Ennek további köstkezménye lehetne, hogy aamerikai légi bázisok ezen aerületen tarthatatlanokká vánának, továbbá az, hogy Afrika el; vesztené leggazdagtb olaj: forrásait Saudi Aráéban. A . szovjet erősbbödnél Ameri. ka és az egész szád világ . gyengülne. FUTÓVERSENY A védekezésnek e izély ellen kézenfekvő módjenne a fegyverkezési versei) annyi, vagy több fegyvert ii Izraelnek, mint amennyi szovjet ad Egyptomnak.» Amerika nemcsak prédiki, mint a szovjet, hanem gcorolni is akarja a fegyvezések csökkentését s ezértís tervei vannak kormántknak : fokozott gazdasági technikai segítséget adni anakaz elmaradt, szegény sknek, amelyeknek éppen eliadottságát és szegénység,zeretmé a szovjet kihaslni a szovjetizálás érdekében. Amerika a gazdasági és technikai segélyezés fegyverével megnyerheti a versenyfutást a fegyvereket kínáló szovjettel. Ez az uj- politika — amelyet az egyptom-izráeli válság tesz szükségessé — most van kialakulóban. Annyit már most meg lehet állapítani, hogy, ha segítségről van szó, a szovjet van többel..tud Ígérni, de f <■*> i — többet tud adni. Majd meglátjuk, mi kedvesebb az araboknak: tettek vagy szavak. A Közel-Keleten most folyó hatalmi versengés világpolitikai vonatkozásaitól eltekintve, érdekes .rámutatni arra, hogy a szovjet tulajdonképpen olcsó vásárt rendez. Ugyanis olyan fegyvereket küld Egyptomnak és igér más arab országoknak, amelyek elavultak s a szabad világ elleni esetleges háborúban amugysem volnának használhatók. Ezzzel lehet magyarázni azt a különös körülményt is, hogy a szovjet,amely európai csatlósországait, köztük Magyarországot, a kereskedelmi forgalomban könyörtelenül kiszipolyoztfy az egyiptomiaknak potom bargain árakon kínál repülőgépeket ,tankokat, stb. AHOL VISZÁLY VAN, MEGJELENIK A SZOVJET Az afrikai- ázsiai szabad védelmi övezet keleti szélén van egy elmaradott ország, Afghanisztán. Hogy ennek az országnak elmaradottságáról fogalmat szerezzünk, elég azt említeni, hogy Kabul fővárosnak nincsen egyetlenegy kikövezett utcája sem. Nos, ennek az Afghanisztánnak most viszálya támadt a szomszédos Pakisztánnal, amely — mint feljebb említettük — a szabad világ védelmi övezetének része. Ketten civakodnak és máris jelentkezik a szovjet és fegyvereket kínál Afghanisztánnak a pakisztániak ellen. Egyptom katonai megerősitése az első és legfontosabb feladat ennél az orosz aknamunkánál, több okból. Mindenekelőtt azért, mert Egyptom ugyan katonailag éppen úgy mint gazdaságilag gyenge, de mégis, az összes arab országok közt a legerősebb. Másodszor azért, mert Egyptom — nem az egyptomi nép, hanem a katonai uralkodó banda — nagyzási mániában szenved és az arab világ vezérnemzetének szerepére pályázik. Harmadszor azért, mert Egyptom el-OIISÓINKHOZ! A papirdrági és a nyomdai költségek emelkedése akényszerit bennünket, hogy lapunk példánkinti árát péntektől, november 11-tőlzdve az egész országban 15 centre eme fel. A KIADÓHIVATAL. NOBEL BEKEDUAT KAPOTT A ÖN Az 1954 évi Nobel békedijat a norvégiai parlament az Egyesült Nemzetek menekült-segélyső szervezetének ítélte oda, amelynek élén a svájci Genf városban székelő Dr. Goedhart volt hollandiai igazságügyminiszter áll. Ez a szervezet, amelyet a szovjet kivételével minden U. N. tagnemzet anyagi hozzájárulásával tartanak fenn, a háború óta idegenben, főleg német földön rekedt politikai és vallási üldözötteket istápolja, foglalkoztatásukról és kivándorlásukról gondoskodik. Az 1955 évi békedij kiosztását későbbre halasztotta a norvég parlamenti bizottság. (Itt jegyezzük meg, hogy a többi Nobel békedijakat a svéd király osztja ki.) A Nobel békedijakat általában személyeknek szokták megítélni, de ritkábban intézmények is kapják. Például a Nemzetközi Vörös Kereszt áldásos működését már kétszer tisztelték meg a békedijjal......... SZOVJET AKNAMUNKA A most az Egyesült Nemzetek egyik szervezetének megítélt békedij elsősorban Amerika megtiszteltetése, mert a szükséges pénzösszegek legnagyobb részét Amerika szolgáltatja. Ezzel szemben a szovjet nemcsak nem ad egyetlen centet sem, hanem még örökösen támadja ezt az emberbaráti intézményt. Azt hazudja, hogy a nyugati országokban erőszakkal viszszatartanak és mint olcsó munkaerőt kizsákmányolnak 100,000 szovjet és csatlós állampolgárt, és követeli ezeknek — akik a valóságban a vasfüggöny mögül jött menekültek — erőszakkal való kiszolgáltatását, a vasfüggöny mögé toloncolását. NÉPSZERŰSÉGI VERSENY WASHINGTONBAN A republikánusok körében élénk találgatás folyik : melyik kimagasló személyük veheti fel a harcot a demokrata jelölttel jövő novemberben? Melyik alkalmas az elnöki állásra és melyik népszerű? A hoszszu lista egyik érdekessége az, hogy Nixon alelnök neve hol első, hol utolsó helyen szerepel. Ez különös, tekintve azt, hogy az alelnök szinte hagyományosan utódja szokott lenni az elnöknek, aki valamely okból idő előtt elhagyja a Fehér Házat. SEREGSZEMLE Ezek a nevek vannak forgalomban: Knight californiai kormányzó, Knowland ealiforniai szenátor, a magyarok barátja, Herter massachusettsi kormányzó, Humphrey pénzügyminiszter, Dewey, volt new yorki kormányzó, aki már kétszer lebukott a Fehér Ház küszöbén, Paul Hoffman nagyiparos, Brownell igazságügyminiszter, aki Truman elnököt árulónak ócsárolta, Dirksen illinoisi szenátor, Milton Eisenhower, az elnök öccse, Adams elnöki titkár, Stassen lefegyverkezési miniszter, Bricker ohioi szenátor, aki az elnöki hatalmat szeretné megnyirbálni és — utolsónak, vagy elsőnek: Nixon alelnök. NEM ALKALMAS A republikánus pártnak akkor, amikor Eisenhower elnök bejelenti, hogy nem jelölteti magát másodszor, nyomban határoznia kell, hogy Nixon alelnöiköt jelöli-e vagy mást. Nixonnak vannak hívei a szélsőséges republikánusok közt, akik szembenállnak Eisenhower külpoltikájával, de a pártvezérek többsége nem szereti. Kicsinynek tartják a nagy állásra. % A bostoni Monitor, a legtekintélyesebb republikánus lapok egyike, azt Írja, hogy Nixon nagyon jól kiszolgálta Eisenhower elnököt politikai küldönc szerepében, amikor a párt kebelében dúlt konfliktusokat kellett kisimítani, de ez még nem jele elnöki rátermettségének. Valaki lehet jó alelnök, de nem alkalmas elnöknek. Paul Butler, a demokrata párt országos bizottságának elnöke, igy nyilatkozott: Mi, demokraták senkit sem tudnánk jövő novemberben oly könnyen legyőzni, mint Nixont De győzni fogunk minden más jelölttel szemben is. Hogy ki lesz a demokraták elnökjelöltje, az még nem bizonyos. De valószínű, hogy megint Stevensont állítják az élre. Harriman new yorki kormányzó is kombinációban van, de esélyei kisebbek. The GOOD SHEPHERD !■ the largest Hungarian Weekly Newspaper In America """"1 AMERIKA LEGNAGYOBB I MAGYAR HETILAPJA Beolvadt lapok: KERESZT, EGYETÉRTÉS, VÁROSI ÉLET, AMERIKAI MAGYARSÁG, BUFFALOI HÍRADÓ, PHILAI FÜG GETLENSEG
