A Jó Pásztor, 1955. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)

1955-02-04 / 5. szám

ff-TK OLDAL A JÖ PÁSZTOR faüirtiiiQmiaCJinnjjnüüiiniiiiiii'i^riaLUJijiDBiiiiguiui ar-mimurmöiiuig Élet a vasfüggöny mögött így maktaak a bugád parasztok Ä pesti Szabad Nép beszámolója egy érdekes bu­gaci kultureseményről: Harmincctezerholdas nagy terület a bugaci ha­tár. Fél napot is kutyagolhat az ember, ha egyik vagy másik széléről a faluba akar jutni. Vasárnapon­ként mégis benépesülnek az utak. Fiatalok százai, s idősebbek is menetelnek a központ felé. S ott szorong a többszáz ember a mozi előtt. Tud­ja a jó ég, mi volt ez az épület azelőtt. Annyi bizo­nyos, hogy egy valamirevaló gazda a világért se köt­né bele tisztára csutakolt lovát. De ez semmi — mond­ják a bugaciak. Az előadás a fontos. S megváltják a jegyet. Ki drágábbat, ki olcsóbat. Amilyen jut. Kezdődik az előadás. Berregni kezd a gép, s a falon megjelenik valami éktelenül maszatos pacni. Olyan zöldes, kavargó szörnyűség, mintha árviz tör­ne Bugacra. Zörgés támad, a gyerekek a szék alá bújnak. Azután tisztul a helyzet. Igaz, kicsit még hin­tázik a kép, s ezért a néző úgy érzi magát, mintha süllyedő halóban ülne. Egyszercsak villogó fénycsikok törnek elő az egyre félelmetesebben zörgő masinából, s ijedten fut­­károznak a falon, mint a riadt egerek. Majd egy halk kattanás, egy hangosabb reccsegés és vége. — Megint bedöglött az agregátor — kiáltják a nézők bosszankodva. Ám a bosszankodókat hamar letorkolja egy érdes hang a vetítőgép mellől: — Vége az előadásnak, mehetnek haza! A zúgolódás lassan csillapodik. Egyesek még vi­gasztalódnak is: Úgysem hirtuk volna ki a két órát — mondják. S igazuk van, nem emberi fülnek való a barbár hangzavar, amit a rozzant masina csap be­széd címén. Még büntetésnek is sok, nem szórakozás­nak. S hosszu-hosszu idő óta minden mozielőadás Így végződik Bugacon. il. Mert a kecsekeméti MOKÉP Vállalat a leg­rosszabb agregátort, használhatatlan vetítőgépet, s a vetítéshez teljesen analfabéta embereket küld Bu­gacra. Mentségére szolgáljon: a belépődíjakat igy is megkapja. 2. Mert a járási és a megyei párt és tanácsszer­vek sem törődnek az 5600 lelket számlődó község, il­letve tanyavilág kulturális életével. Bugacnak igy is jó. Ha eddig kibírták kultúra nélkül, kibírják ezután is — gondolják bizonyára. , Csendélet a pesti fi-os villamoson A Szabad Nép panaszlevél-ládájából: Rólam van szó és a 6-os villamos más. munkából thazatérő utasairól, akik csirkefogók, aljas gazem­berek és disznók. Egy gyönyörű jelzőkkel a 6-os vil­lamos egyik választékos stílusban értekező kalauz­hője illetett bennünket, szombaton délután, kevés­sel három után, a Rákóczi-térnél. A 6034-es kocsin történt az eset. Ez a kocsi gyár­iparunk gyönyörű, uj terméke, olyan, amelynek aj­taját az érvényes és szerintem is helyes rendelke­zések szerint menetközben zárva kell tartani. A Rá­kóczi-térné! többen le akartak szállni, de az ajtó nem nyílt ki. A leszállni akaró hat-nyolc utas előbb kérte, maid hívta a kalauznöt, segítsen ajtót nyitni, mert elindul a kocsi. A kalauznő oda se hederitett. Az utasok sehogyse boldogultak az ajtóval, s igy a kocsi elindult;. Közben állandóan szólongattták a ka­lauznőt, de ő idegtépő nyugalommal teljesítette há­rom-négy méterrel odébb a bevételi tervet. Erre, az egyébként mindeddig jómódom utasok egyike lecsen­gette a kocsit. Ez azonban olyan dolog, ami nyilván a szabályzatban a kalauznő jogai közé van iktatva, az utasnak ilyet tenni nem szabad, az utasnak csak a kocsin maradni és feleslegesen továbbutazni sza­bad ! A kalauznő magából kikelve csirkefogózni, gaz­­emberezni, disznózni kezdte az utasokat, akiknek le­törne a kezük, ha egy ajtót kinyitnának. Holott csak a gombot kéne lenyomni a fogantyún és máris nyíl­nék az ajtó ... Hát ez lehetséges! Valószínű, hogy a gomb volt az oka ... Dehát nem volt ideje a kalauznőnek addig nyilatkozni a gombról, amig állt a kocsi? Köteles vágyik én kitalálni, hogy a gyár hová és miért rak bombot? S oktattak engem arra, miként nyomjam meg a gombot? Nem ártana egyeseknek az udvariasság és a jó­modor terén is “megnyomni a gombot”! Alföldi Imre Nincs kizsákmányolás? Azt állítják a szovjetisták, hogy a kommuniz­mus megszüntette a kizsákmányolást, a kapitalista gazdálkodás eredendő bűnét. Nos, kérdezzük, ha nincs náluk kizsákmányolás, mivel magyarázzák a következő panaszokat és pa­naszokat és panasz-elintézéseket, amelyekről a pesti Népszava október 31-iki száma beszámol: Aleva János, a kurityáni bányaüzem dolgozója arról tájékoztatta a szerkesztőségünket, hogy a szál­lításnál nem megfelelő a norma, ami miatt sok mun­kás elégedetlen. : i A bányászszakszervezet bérosztálya helytállónak találta a panaszt. Ui normát állapiottak meg és ma már a szállítómunkások megkapják az őket jogosan megillető bért. ___ , Rakó Ferenc, az óbudai Sportszergyárból, arról pa­naszkodott, hogy az uj tipusu stafétabotok elkészíté­séhez ugyanazt a darabbért kapta, mint korábban, an­nak ellenére, hogy az uj stafétabotok gyártása sok­lovar-szornyek, amelyeknek nem árt a ÓIT Félelmetes szúnyogok terjesztik a maláriát Egy idő óta a világ minden részéből jön a vészhir, hogy a DDT, amely a közelmúltban a leghatásosabb fegyver volt az emberiség halálos ellensége, a malária-terjesztő szúnyog el­len, erejét vesztete. Illetve, helyesebben, a moszkitók let­tek edzettebbek. Azok a szú­nyogok, melyek átvészelték a DDT korszakot, a természet különös kegyelméből szivósab­­bak lettek elődeiknél és a száz százalékos rovarirtószerek se ártanak már nekik. Elsősorban az ázsiai szúnyo­gok kaptak erőre és a legvál­tozatosabb mérgek, halálos gá­zok sem tudják már olyan mér­tékben irtani őket, mint a DDT tette, amikor még uj volt ez a szer. * Dichloro-diphenyl-trichloro­­ethane a teljes neve a vegy­szernek, amelyet egy német vegyész talált fel 1874-ben, de csak 1939-ben kezdtek ismét foglalkozni a szerrel. Dr. Paul Müller svájci vegyész jött rá, hogy a szer, röviden DDT, ki­tűnő rovarirtó. A második vi­lágháború alatt kezdték nagy­ban gyártani Amerkiában és Angliában. A mocsaras terüle­teken állomásozó vagy harcoló csapatokat védték meg DDT- yel. Jelenleg évente százmillió fontot gyártanak belőle. A DDT — idegméreg, meg­bénítja a rovarok és kisebb ál­latok ide grendszerét, igy okozva pusztulásukat. Szeren­csére az adag, amely végez a rovarokkal, nem árt az embe­reknek és állatoknak. Statisztikusok kiszámítot­ták, hogy DDT 5 millió életet mentett meg és legalább száz­millió megbetegedést akadá­lyozott meg 1942 óta. Természettudósok elei nte attól tartottak, hogy a DDT túlzott használata felborítja majd a rovar és állatvilág egyensúlyát. Arra hivatkoz­tak, hogy a rovarokra a ma­daraknak és rágcsálóknak van szükségük ^amelyeknek ez a táplálékuk. De a félelem alap­talan volt. Az egyensúly nem borult fel. Ellenben uj fordu­lat következett be, amely ala­posan zavarba hozta az embe­riséget. A DDT-vel dacoló szúnyog olyan viharedzett és méreg-ed­zett, hogy a szó szoros érte­lemben egyenkint kell őket agyonverni. “Ha igy haladunk — jegyezte meg gúnyosan egy szakorvas, — nemsokára gép­fegyverrel kell majd irtani a malária-ter j esztő moszkitó­kat.” A DDT bizonyos fokig bu­merángnak bizonyult. Más ro­varok, igy a sáskák, legyek is hozzá edződtek a méreghez. Másfelől az emberiséget is veszélyezteti, mert a mérges vegyszer nem oldódik fel, nem semmisül meg, mint más mér­gek, de a rovar tesétben, vagy a földben, vagy élelmiszeren át az emberi szervezetbe jut­va, továbbra is hatékony ma­rad. Boncolások alkalmával számtalan emberi testben ta­láltak DDT mérget. A DDT-vel kezelt élelmisze­rek, növények révén kerül az emberi szervezetbe ez a mé­reg. Számos étteremben ren­deztek vizsgálatot és megálla­pították, hogy úgyszólván minden ételben van DDT. Egy ember megmérgezésé­­bez 1 gramm DDT kell. De na-! csak 184 microgram DDT-t fo­gyaszt az ember. Az orvoskutatók azt remé­lik, hogy — bár a DDT terme­lés nagyban folyik és a hatal­mas mennyiségű méreg haté­konyan marad fenn a földön — az emberi szervezet, a ro­varokéhoz hasonló ellenmér­get termel majd, amely az idők folyamán ártalmatlanná teszi az idegbénító mérget. Közben pedig azoknak, akik nem szeretik nyáron a legye­ket, szúnyogokat, azt tanácsol­juk, térjenek vissza régi jól­bevált fegyverhez: a légycsa­póhoz. CSINOS HÖLGYNEK SZIVES FIGYELMÉBE Salisbury, Md. — Mrs. Mau­de Floyd 10,000 dolláros kár­térítésre perli a Read Drug and Chemical Co. baltimorei céget, mert a home permanent folyadék, a cég gyártmánya, majdnem minden hajszálát ki­­hullasztotta. Kiderült azonban, hogy Mrs. Maude gondtalansága okozta a baj t. Ugyanis az üveg címké­jén világosan, olvashatóan állt ez a figyelmeztetés: “Ne hasz­nálja, ha szőkített vagy fes­tett haja van.” ÉRETT KORBAN . . . Mikor lép a nő érett korba? Albert Rubin londoni ban-Brack Miklós Zilriclen befejezte a vám ügyben folytatott tárgyalásait Kisebb lesz a dollár vám és jobbak, olcsóbbak lesznek az IKKA csomagok Megáradt a Rajna, Németország nyugati határfolyó­ja, elöntött több várost és falut. Schierstein városban az elöntött utcákon magas gyalogjárókat rögtönöz­tek. kai több munkát igények __ Rakó elvtárs panaszát a Vegyesfaipari Igazga­tóság jogosnak találta és utasította a vállalatot, hogy fizessék ki Rakó elvtársnak a bérkülönbözetet. És nincs munkanélküliség ? Azzal is büszkélkednek a szovjetisták, hogy ná­luk nincs munkanélküliség. Hát akkor miért kellett kibocsátani “A racionalizálással kapcsolatos létszám­­csökkentés során elbocsátott dolgozók helyzetének könnyítéséről” szóló törvényerejű rendeletet? Ebben a rendeletben arról van szó, hogy a tö­megesen elbocsátott munkásoknak a vállalatok kö­telesek dupla felmondási illetményt fizetni. Ha a munkás hat hónapon belül uj munkát talál, akkor a hat havi munkanélküliséget a biztosításnál nem számítják le. A családtagok is a betegsegélyezési il­letményeket legfeljebb hat hónapon át kaphatják. Uj idők, uj emberek A budapesti Népszavából értesülünk, hogy a kommunista állam jobban megbecsüli a dolgozókat, mint a régi bűnös kizsákmányoló kapitalista állam. Ez a megbecsülés már a kommunista nyelvújításban is kifejezésre jut. A régi rossz világban a kocsist ko­csisnak hívták, de a népi demokráciában előlépett lovaskocsihajtóvá. Pincér? Ez a régi rossz világban megalázó elnevezés volt. Ma tisztelik a pincért és vendéglátódpari dolgozónak nevezik. Irigylésreméltók azok a pincér elvtársak! Miklós kérte, hogy a leszállí­tott forint vámhoz arányitva a dollár vámot is csökkentsék, úgy hogy a fontonként 1 dol­láros vám helyett csak legfel­jebb 60 centbe kerüljön egy fontnak a vámja. Részletes tárgyalás folyt le IKKA csomagok uj összeálli­­tása, ára és más cikkek bevo­nása érdekében is. Brack Mik­lós kifogásolta, hogy csaknem minden csomagban ital van, ami súlyos ellenszenvet vált ki a megrendelőkben. Aján­lotta, hogy vezessenek be uj cikkeket, és pedig gyapjufo­­nalat, tüzelőanyagot, biciklit, varrógépet, zsirj; és egyéb hasznos árukat. Brack Miklós határozott ígéretet kapott az IKKA két igazgatójától, hogy a fonton­ként 1 dolláros vám jegyek árának leszállítása érdekében tett javaslatát pártolólag fog­ják hatóságaik elé terjeszte­ni. Az illetékes magyar ható­ságok egy módosító rendele­tet fognak kiadni, amely ki­zárólag az Egyesült Államok és Canada területére leszál­lítja a vám jegyek árát. Arra is határozott ígéretet kapott Brack Miklós, hogy az IKKA árjegyzéket megvál­toztatják. Kéréséhez képest a csomagokból kiveszik az italokat és uj cikkeket hoznak forgalomba. Úgy a vámjegyek árának leszállítása, mint az uj kár nézete szerint 50 éves kor­ban. Minthogy ez volt a nézete, Rubin 56,000 dollár vagyonát leányára Valériára hagyta, de azzal a kikötéssel, hogy majd csak 24 év múlva szabad neki a kezébe adni azt a sok pénzt. Mert csak 24 év múlva lesz 50 éves, vagyis csak akkor lesz eléggé érett ahhoz, hogy ilyen nagy összeget a kezére lehes­sen bízni. Végrendeletében Albert Ru­bin kifejezetten leszögezte azt a véleményét, hogy az 50 éves érettségi korhatár minden nő­re érvényes, és Valériára nem kivétel. YES YES ... St. Louis. — Harry Land, egy tőzsdei ügynök alkalma­zottja, húsz éven át sokszor tett kis 'szolgálatokat egy ügyfélnek, Miss Henrietta Marbesnek. Minden alkalom­mal a vénkisasszony azt mond ta: thank you, és minden al­kalommal Harry azt mondta: “A végrendeletében ne feled­kezzék meg rólam,” és ugyan­csak minden alkalommal a kisasszony azt mondta: “Yes yes.” Most meghalt 79 éves korá­ban a vénkisasszony és vagyo­nának h a rminc százalékát Harryra hagyta. Ez a 30 szán zalék 195,852 dollárt tesz ki. SÚLYOS ESET Baltimore. — A házasság­­közvetitő iroda leírása szerint a hölgy 5 láb 4 incs magas és a testsúlya körülbelül 118 font. Karcsú hölgy . . . Megismerkedtek és ekkor kiderült, hogy a hölgy 6 láb magas és — akár hiszik akár nem — 332 fonttal többet nyomott a hírénél, vagyis 450 font nehéz volt. Mégis feleségül vette a nem éppen karcsú hölgyet a 62 éves Herbert Jackson. Hogy most elváltak, annak más, a súlynál súlyosabb oka volt. Az, hogy Bonnié, az 54 éves nehézsúlyú feleség nem tűrte, hogy őt a férje nehéz­súlyúnak nevezze és kineves­se. Mert Herbert mégis több­ször megcsufolta, Bonnie egy­szer nagyon megharagudott s forró vizet öntött az arcába, másszor rálőtt és — ami még súlyosabban esik a latba — egyáltalán nem becsülte meg azt a szerencsét, hogy nem holmi vézna teremtést kapott feleségnek. IKKA árjegyzék kibocsátása március hónapra várható. Mrs. Eleanor Roosevelt előadást tartott Kansas City­ben. Elképzelhető a meglepetése, amint váratlanul odalép hozzá Harry S. Truman, aki ugyanabban a házban lakott, ahol ő: a Fehér Házban . . . HUSZONNÉGY ÓRÁN BÉLÜL . JjTstJriö b illuk ten-cCet&á el , Utu/í/aXoT ZfccuzZcb HAVE.TED, KAKAO. NYLON HARISNYA SZÖVET, CIPŐ. VÁSZON^ CIGARETTA - ÉS EGYEB CIKKEKET A MAGYAR HATÓSÁGOK ENGEDÉLYÉVEL VÁMMENTESÉN' KAPJÁK CÍMZETTEK KÉZHEZ AZ IKKA BUDAPESTI RAKTARABOt Kyfr/e</rj~ehe! - 'titi't'ftío/frr hész~sé&t/eZ hülcíunK. U.S. RELIEF PARCEL SERVICE inc BRACK M/KLOS IGAZGATÓ , w #/ M éTiPM • 315 CAST 79 ST. NEW YORK2/. XY H/Jp %+UlWW * “ PRONE: LEHIGH 5 - 3535 UA ------------Twnn. 1 __________^ \ ^ AZOK A NŐK Jelentettük, hogy Brack liklós, a U.S. Relief Parcel ervice igazgatója, már hóna­­okkal azelőtt a fontonként 1 olláros vámjegyek árának a iszállitását kérelmezte a ma­­yar hatóságoktól és ennek legbeszélésére Budapestről ét megbizott utazott Zürich­­e, hogy Brack igazgatóval árgyaljanak. Brack, aki az merikai hatóságok jóváha­­yásával ment el tárgyalni a íagyar kiküldöttekkel, már isszaérkezett Zürichből és a övetkezőkben számol be tar­­yalásairól és azok eredmé­­yéről.. Zürichben a Seefeld Strasse 3 alatt van a magyar keres­­edelmi attache irodája és tt folytak a tárgyalások, [indkét kiküldött a magyar ereskedelmi mini sztérium ebeiébe tartozó IKKA állami állalat igazgatója volt. A [agyarországba érkező szere­­ätcsomagok vámügye azelőtt pénz ti gyminisztériumhoz irtózott, most azonban a ke­­iskede.lmi minisztérium ha­­ískörébe utalták át. A tárgyalások január 13- n kezdődtek és három napon eresztül folytatódtak. A ne­­yedik nap vasárnap volt és z ötödik napon is szünetelt a írgyalás, mert a delegátusok, kik jelentést küldtek Buda­­estre, várták felettes ható­ágaiktól a további utasitáso­­at. A hatodik napon ismét gy több órás tanácskozás elyt, végül a hetedik napon, muár 20-án, két órás meg­­eszélés után befejeződtek a árgyalások. Legtöbb időt vettek igény­­e az Amerikában dollárban izetendő vámnak, illetve a ámj egyek árának leszállítá­sra vonatkozó tárgyalások. Ibben az ügyben sok vita angzott el, mig végre sike­­ült Brack Miklósnak érvei Dgosságát a delegátusokkal legértetni. A vámjegyek árának leszál­­tásánál szóba került a cim­­ettek által Magyarországon orintban fizetendő vám a iszállitása is, amelyet Brack liklós már hónapok óta szül­én száihtalanszor kérelme­­ett az illetékes magyar ható­ágoktól. Erre vonatkozólag z IKKA igazgatói kijelentet­ek, hogy a forint vám leszal­­tásá időközben már megtör-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents