A Jó Pásztor, 1955. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)

1955-05-27 / 21. szám

VITA A SALK OLTÓSZER KÓRÜL A polio elleni oltás életbevágó fontosságára te­kintettel a kormány egészségügyi főhatósága szük­ségét látta annak, hogy újabb tudományos vizsgá­latnak vesse alá az egyes gyárak készítési módját, miértis uj szérumkészletek szállítása némi halasz­tást szenved. Minden módon tökéletesíteni akarják a szert, úgy hatásosság, mint biztonság tekintetében. Ez a tudományos vizsgálat arra is kiterjed, hogy lehetséges-e az oltóanyag mennyiségét csökkenteni. Tudományos körökben felmerült az a nézet ,hogy a jelenlegi egy köbcentiméter szérum helyett egytized köbcentiméter oltóanyagot használnak s ezt nem az izomba, hanem a bőr alá fecskendezik. Dr. Salk és más tudósok úgy vélik, hogy a bőr alá fecskendezett oltószer gyorsabban eljut a szervezet minden részé­be s eléggé felvértezi azt polio fertőzés ellen. De az országos egészségügyi főhatóságnak erre nézve ké­telyei vannak s ezért, veszélyes kockázat elkerülése végett, egyelőre az egyköbcentiméteres adag kerül szétosztásra. GYÓGYSZER A POLIO ELLEN? Ugyanakkor Tokióból az a feltünéstkeltő hir jött, hogy egy Hideo Sako nevű orvos egy általa feltalált orvossággal gyógyítani tudja a poliot. Ha ez a hir valónak bizonyul, óriási jelentősége lesz. Eddig az orvosi tudomány kénytelen volt bevallani, hogy nin­csen orvosság a gyermekparalizis ellen, hanem csak megelőzni lehet azt — legújabban, a Dr. Salk-féle oltóanyaggal. A japán orvos azt állítja, hogy kilenc betegén próbálta ki szerét s már egy hónap után annak jóté­kony hatása mutatkozott. Az orvosság (adrenocor­tical hormon, a B2 vitamin egy változatával megerő­sítve) fokozza a vérkeringést a polio folytán eler­­nyedt izmokban. De maga Hideo Sato sem meri még határozottan állítani, hogy ennek az orvosságnak Hatása tartós. A német uniók a fegyverkezés mellett A nemzetközi szakszervezeti konvención Bécs­­oen a nyugatnémet uniók állást foglaltak a német felfegyverkezés mellett. Eddig — a szociáldemokra­ta párt felfogásának hatása alatt — a szakszerveze­tek ellenezték a fegyverkezést és az oroszokkal való alkudozást követelték. ÓRIÁSI PIAC? Mindenki a formosai krízisről beszél. De nem szabad megfeledkezni arról, hogy ha háború tör ki, kiújulnak a harcok ezen a vonalon is: a koreai fegyver­szüneti határvonalon. Végetér a hidegháború? A szovjet katonai túlereje megingott — ezért békés húrokat kezd pengetni Nem 600 milliós, hanem csak 200 milliós piac az orosz, mégis sokan a szabad világban, különösen az angol üzletemberek, úgy vélték, hogy ezen a nagy piacon jó üzletet lehet csinálni. Ezért sürgették, hogy Amerika oldja fel, vagy legalábbis lazítsa fel a kommunista országokba való áruszállítás korlá­tozásait. Az örökös sürgetésnek meg is volt az ered­ménye, egyre több árucikket nyilvánítottak nem-ka­tonai jellegűnek, minek folytán ily árukat az ango­lok és mások szabadon eladhattak az oroszoknak. A múlt évben angol üzletemberek több száz mil­lió dollár értékű áruk szállításáról álmodtak és több mint 100 milliós rendelések csakugyan jöttek Orosz­országból. De mit mutatott a mérleg az év végén? Vala­mivel kevesebb mint 40 millió dollár értékű árut vá­sároltak tényleg az oroszok, ellenben ők eladtak az angoloknak nyersanyagokat 117 millió dollár érték­ben. Nem éppen kedvező külkereskedelmi mérleg! Hogy miért helyeztek kilátásba az oroszok oly sok rendelést és miért rendeltek meg tényleg oly ke­veset? Ennek oka az volt, hogy Moszkvában a kom­munista nagyurak közt belső háborúság folyt, Malen­­kovot félretolták, helyébe Bulganin került, vagy Hruscsev — nem lehet tudni, melyik a nagy fiú az oroszoknál. Nos, a nagy rendelések Malenkov ide­jében történtek, aki használati cikkek bőségét Ígérte az orosz népnek és ilyeneket vagy ilyenek gyártásá­ra szolgáló gépeket rendelt Angliában; de amikor az­tán Bulganin vagy Hruscsev került az élre, a rende­lések legnagyobb részét törölték, mert az uj jelszó az, hogy “Nem használati cikkeket a népnek, hanem nehézipart a vörös hadseregnek!” MIT HOZ A HOLNAP? Egyáltalán, minden orosz kereskedelmi szerző­désnek van egy törlési záradéka, ami azt jelenti, hogy Még nem látjuk tisztán, (ho­gyan fog a világihelyzet a kö­zeljövőben kibontakozni, de talán nem tévedünk, ha az ausztriai békekötésben egy jobb jövő előjelét sejtjük. Az oroszok a háború idején füg­getlenséget ígértek Ausztriá­nak, mégis 379 békealkudozás a szovjet és a szabad megszál­ló nemzetek közt meghiúsult „ i„i]__i-ii—--------í--^—j-.ii—ü­miatt. Most mégis önként je­lentkeztek az oroszok és fel­ajánlották a békekötést, a vö­rös hadsereg kivonását Ausz­triából. Annak jele ez, hogy viszakozni akarnak és kezde­nek. FELÉBREDTEK Azért mutatnak engedés kenységet, mert végrevalalhá­­•ra ráébredtek arra a kiábrán­dító tényre, hogy nem erő­sebbek katonailag, no meg gazdaságilag sem, mint a sza­bad nemzetek. Miután Európa nyugatán teljes lett az egység Németország bevonásával, az egyensúly megbillent a szov­jet rovására. A világuralmi álom szétfoszlott. A szovjet urai visszarettentek a gondo­lattól, hogy Sztálin nyomdo­kait követve egy napon hábo­rúba mennek a szabad világ ellen. Megrettentek a birodal­mukat mindenfelől körülvevő amerikai légi állomásoktól, amelyekről néhány óra alatt atom és hidrogén (bombát vivő repülőgépek elérhetik s a föld­del egyenlővé tehetik Moszk­vát és Leningrádot, a nagy acélműveket és hadiipari gyárvárosokat. TÜRELEM RÓZSÁT TEREM Igaznak bizonyult a türel­mes, sokat tűrt szabad világ jelmondása, hogy a szovjet csak egy nyélvet ért: a kato­nai erő nyelvét. A világháború (után minden szabad ország­ban általános és ellenállhatat­lan volt a vágy, hogy a kato­nák mindenünnen hazajöjje­nek ; csak a szovjetföldön volt tilos ennék a vágynak kifeje­zést adni. így Sztalinék nem két csökkenteni, ellenkezőleg, erőltetett fegyverkezésbe fog­tak, remélve, hogy ily módon katonai túlerőt érnek el és le­­győz'hetetlenek 1 eszn e k — akárcsak Hitler ezeréves biro­dalma, amely rövid öt év alatt elpusztult . . . Tíz évig tartott, amíg a szabad nemzetek a ka­tonai hatalomnak oly fokát ér­ték el, amely mellett semmivé "T*1 "v ■ 7 'vi 1 ághódi tási alom. Százszor-i.­­vág­tatta Sztálin a harmadik vi­lágháború kitörését (például az aljas berlini blokáddal, a yaltai egyezmény 'megsérté­sével, egy tucatnyi európai nemzet csatlós sorba döntésé­vel, utoljára Csehszlovákia kommunizálásával, a koreai támadással) de mindannyi­szor megrettent, az utolsó pil­lanatban az amerikái légi bá­zis gyűrű megtorló akciójától való félelmében. Sztálin időn­­kinti ijedelmei a szovjet mai urainál állandó ijedtségi álla­pottá váltak. Ma így gondol­kodnak a szovjet nagyok: Há­borútól semmi jót nem várha­tunk, miért ne próbálnánk te­hát békességben élni a kapita­listákkal ? A békességben élésnek nagy előnyei lennének ott épp úgy, mint minálunk. 1917 óta ural­kodnak az orosz nép felett a kommunisták és azóta egyre ígérgetnek egy jobb világot, de csak ígérni tudnak, a nyo­morúság ma olyan nagy, mint volt Lenin idejében. Ha béké­sebb hangulatban csökkentbe tik a fegyverkezést, talán mé­gis juttathatnak valamit az orosz népnek, több élőimet és több kenyeret. RÉSEN KELL ÁLLNI! Persze még nincsen ok lel­kesedésre. A hidegháború még nem ért véget az auszt­riai kivonulással. Éppen a leg­súlyosabb probléma vár még megoldásra: Németország jö­vője. Nyuga t-Németország felfegyverkezése papi roson ■már megindult és a békehuro­­kat pengető szovjetnek legkö­■ zelőbbi célja a tényleges fel­■ fegyverkezés meghiúsítása. (Talán ez a közvetlen oka a voltak kénytelenek haderejü- békés hurok pengetésének.) “sohasem lehet tudni, mi lesz holnap.” Ma Malenkov és rendelés, holnap Bulganin-Hrus­­csev és lerendelés. A Bulganin-Hruscsev vörös cári ikerpár eddig 12 és fél millió dolláros rendeléseket vont vissza és ki tudja, mennyit fognak még lerendel­ni. Póruljártak az angol üzletemberek, akik azt hit­ték, hogy a szovjettel kedvező üzleti összeköttetésbe léphetnek. A tanulság ebből világos. Ahol kommunis­ták az urak, ott nincs piac a szabad országok áru­feleslege számára. A szovjet javaslata: Legyen ( Németország semleges, mint . Ausztria! De nagyon jól tudják Molo­­tovék, hogy erre a szabad nemzeteknek ez a válaszuk: Jól van, beleegyezünk abba, hogy Németország fegyverte­len és semleges legyen, de — fegyvertelenek és semlegesek gy qiTolc SiZ Összes cstvbl'ós or_ ‘ id, <x J3«dtí-Ueng^eírtől le a Balkánig és nyugat felé Ma­gyarországig ! MAGYAR REMÉNYSÉG All az alku és felcsillan egy reménysugár Magyarország sötét égboltozatán. Ha a nagy­hatalmak megkötik az alkut, a csatlós országokban szabad választásokra kerül sor és egészen biztos, hogy a népek haragja a kommunista rab­tartókat odúikba kergeti visz­­sza — odúikba, ahonnan a vö­rös hadsereg védelme alatt előbujtak. HELYES POLITIKA VOLT Truman elnök politikája he­lyesnek bizonyult és ennek a végső sikere remélhetőleg meghozza a magyar nép fel­szabadulását is. A Truman-fé­­le demokrata kormányzat po­litikájának lényege ez volt: Tűrni a sztálini banditizmus kihívó előretöréseit a d d i g, amíg nem erősödünk meg annyira, hogy megálljt tu­dunk nekik kiáltani világhá­ború veszélye nélkül. Ennek a politikának voltak legfőbb fejleményei: Görögországnak megvédése a kommunista lá­zadók támadásával szemben; Törökország megerősitése, hogy ellen tudjon állni Sztá­lin területi követeléseinek, a Marshall: terv, amely segített gazdaságilag 1 á b r a á 1 Irtani Nyugat-Európa szabad nem­zeteit; Dél-Korea megvédése a kommunista északi ország­rész támadásával szemben; Csiang kínai nacionalista kor­mányzatának támogatása a végsőkig; az elmaradt, éhező, még szabad ázsiai népeknek segítség nyújtása: főleg pedig a nyugateurópai országok kö­zös védelmének megszervezé­se, közben az amerikai és szö­vetséges haderők fejlesztése, légi bázisok megteremtése a földgömb minden pontján, ily módon acélgyürüvel sakkban tartva a háborús ugrásra kész szovjetet. > Ezt a demokrata külpoliti­kát folytatja a jelenlegi re­publikánus kormányzat is, és az előjelek szerint ez a poli­­. tika megérleli gyümölcsét. Az államvallás végnapjai Az argentínai képviselőház 121 szavazattal 12 ellen elfogadta a Peron kormány által előterjesztett javaslatot, amely elvben kimondja , az állam és az egyház elválasztását. Minthogy a katolikus egyház előjogai az alkotmányban vannak lefektetve, az al­kotmány módosítása szükséges a parlamenti hatá­rozat végrehajtásához. Evégből féléven belül népsza­vazást rendelnek el s annak keresztülvitelére 30 napi határidőt szabtak. Eszerint még ennek az évnek vé­gén megszűnnek Argentínában a katolikus egyház előjogai. Ezt biztosra lehet venni, mert a nép többsé­ge mindenben követi Peron és pártja akcióit és ja­vaslatait.' 145 ÉV UTÁN Több mint évszázados hagyománnyal szakit ily­­képpen Argentina. 1810-ben szakadt el az ország a spanyol anyaországtól, de a katolikus egyház hely­zete a függetlenné lett argentin köztársaságban ugyanaz maradt, mint volt a gyarmati időben: az egyház minden évben nagyösszegü támogatást ka­pott az államtól a felekezeti iskolák fenntartására és a vallási oktatás kötelező volt a nyilvános iskolák­ban is. A DIKTÁTOR ÖNBIZALMA Amikor Peron ezredes a hatalom birtokába ju­tott, mindezeket a katolikus előjogokat fenntartotta és viszont az egyház támogatta őt diktatúrájának felépítésében és megerősítésében. Azóta évek múltak el, Peron hatalma megszilárdult és most úgy érzi, hogy nincsen többé szüksége az egyház támogatásá­ra, inkább az országos munkás szervezetek támoga­tására alapítja befolyását és hatalmát. Hét hónap­pal ezelőtt megkezdte tehát az egyház befolyásának íáttéribe szorítását. Ez az ellenséges akció éles össze­tűzésekre vezetett a hívők és a peronisták közt s lét hónap óta 41 papot börtönbe vetett a kormány. VEGE A DICSŐSÉGNEK Vietnam ázsiai országnak déli részében, amely­ben még nem a kommunisták az urak, Diem minisz­terelnök árulónak nyilvánította ki az államfőt, Bao Dait, aki a francia tengerparton mulatós gavallérok és kétes erkölcsű szép nők társaságában éldegél — ezekben a zivataros időkben, amikor az országában polgárháború dúl s a fővárosban, Saigonban, láng­ban állnak a házak és vér folyik. 40,000 vietnami la­tos lelkesen megéljenezte a miniszterelnököt, amikor ez hazaárulónak bélyegezte meg Bao Dait. Annak a Vietnam országnak a világháború előtt Annám volt a neve és Bao Dai volt a császára. Pearl Harbor után a japánok megszállták az országot, Bao Dait egy ideig megtűrték a trónján, aztán elűzték s a háború után a franciák újra átadták neki a fő­hatalmat, de nem császári méltóságban, hanem csak államfői rangban. Mint államfő, Bao Dai csúfosan cserbenhagyta népét, amikor Vietnamben nyolc éven át élethalál harc folyt a kommunisták és az antikom­­munisták közt. TAVASZBÓL AZ ŐSZBE REPÜLTEK Négy amerikai Thunder jet rakétamotoros, atom­­bombás harci repülőgép uj rekordot állított fel: Ja­pánból Ausztriába repültek közbenső leszállás nél­kül, 4840 mérföldnyi légi utat tettek meg. A repülés a japáni szép májusi tavaszból az ausztráliai csípős hideg őszbe vitte őket — 12 óira és 2 perc alatt. Ezzel a négy Thunderjet megtörte az eddigi vi­lágrekordot, az 1953 augusztusi 4630 mérföldes non­stop repülést Georgiából Angliába. De ez még semmi, mondja Harold McClelland ezredes, a Thunderjet raj vezetője: még 6 órát, még 2000 mérföldet is repül­hettünk volna tovább . . . Nem mindenkinek jut ki a szerencséből, hogy ilyen rekord repülésben résztvehessen. Baleset a le­vegőben nem ritkaság. Itt is igy volt. Hat Thunder­jet szállt fel a japáni repülőtéren, de Ausztráliában csak négy szállt le. Az egyiknek már Japán felett üzemi zavara támadt, a pilóta idejében ejtőernyővel kiszállt s a repülőgép lezuhant. A másiknak Guam sziget felett a rádiója felmondta a szolgálatot, azért kénytelen volt az útját megszakítani. Nem puszta sportszerű teljesítmény volt ez a távrepülés, hanem annak bemutatása, hogy a repü­lési technika mai állásánál milyen közel vannak egy­máshoz azok az ázsiai és csendestengeri országok, amelyek nemrég Manilában szövetkeztek, hogy táma­dás esetén egyesült erővel szállnak szembe a kínai és szovjet esetleges újabb előretörésével. U tik& I^irgesi Ifo Hungarian Weekly Newspaper In America ok: KERESZT, EGYETÉRTÉS. VÁ ROSI ÉLET, AMERIKAI MAGYARSÁG. BUFFALOI HÍRADÓ HÍRADÓ, FÜGGETLENSÉG AMERIKA LZGI7AGTCQ2 (MAGYAR HETILAPJA------------------ . -----------------------------­• VOL. 33. Év yLYAM CLEVELAND, O. péntek, 1955 május 27 EGYES EZÁM ÁRA 10 CENT No. 21. SZÁM

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents