A Jó Pásztor, 1955. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)
1955-05-13 / 19. szám
W OLDAL A JŐ PÁSZTOR A JÓ PÁSZTOF (THE GOOD SHEPHERD; ________Founder: B. T. TÁRKÁNY alapította_________ Megjelenik minden pénteken Published every Friday Published by — Kiadó THE GOOD SHEPHERD PUBLISHING COMPANY Szerkesztőség és kiadóhivatal — Publication Office 1736 EAST 22nd STREET CLEVELAND 14, OHIO Telefon: CHerry 1-5028 Ö3 ELŐFIZETÉSI DIJAK: ü/gy évre __________________$6.00 Fél évre __________________$3.50 SUBSCRIPTION RATES: One Year _________________$6.00 Half Year _________________$3.50 ntered as second class matter September 1st, 1938, at the Post Office of Cleveland, Ohio, under the Act of March 3rd, 1879. BIZALOM Ilyenkor nyár előtt már érkeztek az ország minden részéből a szomorú jelentések, a polio megbetegedésekről. Százával szedte áldozatait az idegeket, izmokat bénító rém. Hála a Salk féle szérumnak, a veszély elhárult Amerika és a világ más népeinek feje felől. Meglepően kis arányú betegedések történtek csupán és az orvosok szerint ennek egyszerű magyarázata, hogy az injekció csak huzamosabb idő után kezd hatni. Közel tízmillió gyermek részesül ingyenes oltásban. Eisenhower elnök unokája is most kapott szérumot. A Salk-féle oltószer sikere nem kétséges. Szaktértök szerint 80 százalékban hatásos a szérum, azt azt jelenti, hogy egyes esetekben a poliofertőzés erősebb a szokásosnál és igy a szer már nem tudott segíteni a paciensen. De kiváló orvosok dolgoznak tökéletesítésén és csak rövid idő kérdése, mikor lesz száz percentesen hatásos a szérum. Imponáló és dicséretes a közönség magatartása is. Nem volt pánik, amikor hire futott, hogy az első injekciók után 15 gyermek betegedett meg polioban. A szülők csak azt várják, hogy gyermekeik mielőbb sorra kerüljenek. Hála az amerikai tömegtermelésnek, 6 nagy gyógyszervegyészeti gyár állítja elő a szérumot és igy jut majd belőle bőven minden államnak. HOVÁ SIETÜNK? Valahányszor egy uj sebességi rekordot döntenek meg, a tűnődő ember agyában joggal merül fel a kérdés: Hová sietünk? Ugyanezt a gondolatot fejezte ki a minap Igor I. Sikorsky, a hires orosz származású amerikai repülőgéptervező és a helikopter úttörője, amikor ezt mondta: “A mi földünk túl kicsi ahhoz, hogy 500 mérföldnél sebesebb utas repülőgépekre szükség legyen.” Tévedés ne essék: a sebesség fokozása a civilizáció eredménye. Volt idő, amikor hónapok alatt kelt át a vitorláshajó a tengeren — ma órák alatt tesszük meg repülőgépen az utat. A gyorsabb és könnyebb közlekedés elősegíti a kereskedelmet, az utazást, a népek kölcsönös megismerését — ámbár nem mondhatjuk, hogy ez egyben kölcsönös megértésre is vezetett. Amikor elismerjük a gyorsaság szerepét az emberi fejlődés/történetében, egyben azt állítjuk, hogy egy észszerű határ, amelyen túl a gyorsaság értéktelen és csak technikai kockázatokat jelent. Tegyük fel, hogy egy uj repülőgép egy órával gyorsabban repül át Európába — hát aztán! Aki Amerikából Európába akar eljutni, annak menetrendjében vajmi keveset fog számítani egy óra. Eljutottunk arra a fokra, amikor hűvösebbnek tartanok, ha az ember lassabban utazna. Lassabban és körültekintőbben. Ismerje meg a világot, amelyben él — necsak átrobogjon rajta. Ha arra gondolunk, hogy a régi időkben, amikor még postakocsin lutaztak az emberek, nagyobb volt a békesség, szinte Hajlandók vagyunk a mai világfeszültség megoldását a lassúbb utazásban látni. Utazzunk lassabban — hátha jobban megismerjük egymást. EZEREGYÉJSZAKA! MESE A nagy darab félszigeten van egy kis ország, amelynek Yemen a neve. A világ nem sokat tud erről az országról és népéről, aminek bizonyára az az oka, hogy ott alig akad mondanivaló, amit a hir szárnyára kapna. Az ország területe nagy, népessége kevés, alig három millió lélek. A yemeni arabok mezítláb járnak, búzából készített mindenféle étkekkel táplálkoznak, ha van elég búza, és hozzá kávét isznak, literszámra, mert kávé megterem azon a forró vidéken. írni, olvasni nem tudnak; nem is vennék hasznát a betűnek. Ami a nép egészségi állapotát illeti, ott betegségről nem esik szó, mert mindenki beteg és a betegség — a vér fertőzöttsége — normális állapot. Yemen földje és népe sokáig Jahija imám mindenható emir tulajdona volt 1948-ig, amikor gyilkos merénylő áldozata lett. Jahija imámnak rengeteg fe-Lorctta Young Roberta Peters Marlene Dietrich Jane Pickens Grace Kelly TELEVISION OPERA RECORDINGS RADIO MOTION PICTURES Amerika 10 legdivatosabb öltözködő lánya és asszonya. NÓTA EMLÉKEK A verset nóta viszi, a nóta emeli a szárnyaira. Földisziti, fölvirágozza. Ha egy szép nóta ihozzászegődiik egy ikis kölbeményihez, előnyösen mutatja be, díszes melódia köntösben, meghosszabbítja életét. Elsőéves j ogászikoromban írtam egy apró verset. Ezt a' verset ma is igen sokan isme-1 ri'k, mert rátalált a megfelelő nótadiszre. A vers igy szól: Boldog Örzse keszkenőjét Égő könnyel sírta tele. Az a legény, aki adta. Hitegette, játszott vele. Megy a násznép lányos házhoz, Húz a vigány vígat, zengőt, Azalatt a Tiszaparton, Megtaláltak egy kis kendőt. * Egyszer, régen, a Rózsavölgyi zeneműkiadó cégtől levelet hoztak a címemre. A levelet Bárczy Gusztáv irta, a cég főnőké. A levélben ez állott: “’Kedves barátom! Keresnek többször egy nótát “Ahogy én ölellek, ahogy én csókollak» ahogy én szeretlek, úgy nem szeret senki . .” stb. Kérlek, légy kegyes ehez' az első sorhoz megfelelő két strófát írni. Küldöncünknél, ki a levelet viszi és a verset hozza, ötven korona van deponálva és ezt az összeget a vers kézhezvétele után át fogja neked adni.” És a következő pillanatban megszületett Balázs Árpád szép nótája: Ahogy én szeretlek, nem szeret úgy senki. Ahogy én csókollak, nem csókol úgy senki. Irta: FARKAS IMRE így sohase vártak, igy sohase kértek: így még nem szerettek sohascha téged. Minden virág az én szerelmemből nyílik, Ez az én szerelmem elkísér a sírig._ Mnden nóta az én bánatom mai zengi: Ahogy én szeretlen, nem szeret úgy senki!-*-• * Fráter Lóránd! Jöttünk egyszer haza, a Vérmező mellett, zimankós, fehér-felhős téli éjszakában. Jöttünk egy 'házi mulatságról. Ő fehér prémes mentében, én pedig egészségügyi elveimhez hiven, frakkban, de felsőkabát nélkül dideregtem mellette. Rámnézett. — Hun a télikabátod? — Nem hordok. Csuklott egyet, azután azt mondta: — Azt szeretem benned, hogy olyan teljesen bolond ember vagy! Visszanézett a Városmajor felé, ahol még ersően világítottak egy szép kis kastélynak az ablakai. Azt mondta: — Olyan verset fabrikálj nekem, testvér, amelyikben benne legyen, hogy mindent szeretek én, ami ennek a drága kislánynak a közelébe vagyon, ha nem jön is, hívom, ha nem jön is, várom, mert hiszen szeretem én körülötte ezt az egész megveszekedett, cudar furcsa, bolond, gyönyörű virágot! És másnap megírtam a szövegel, amelyből egyik leghíresebb nótája lett. Hívlak akkor is ha nem jösz, Ha nem jösz is: várlak. Kereslek, ha bizonyos, hogy Meg sem is találtaik. Szeretem a szép szemedet, Orcád mosolygását, Amikor én rádgondolok, Már az is imádság. Szeretem a ruhácskádat Hisz’ te magad varrtad. Szeretem a pici-piros Nótás-csókos ajkad. Szeretem a széles utcát, Merre hozzád járok: Szeretem én körülötted Az egész világot. * Kedves emlékű Kocsólh Pongrácnaik egyszer elvittem egy dalos j áték-szö veget. Kacsóh egy éjszaka elolvasta a darabot és másnap szigorú őszinteséggel mondta: — A darab nem jó. Sőt: csapnivaló! De van benne egy nótaszöveg, ha megengeded: megzenésítem. Meg is zenésitette. Gyönyörű dalt komponált. Ma sem értem, hogy nem terjedt el jobban ez a régi virág-énekekre emlékeztető szép nóta. íme a szövege: Kis kertemben Elbolyongva járok, Érzem, nem jön Az, akire váróik. Gyönge violának Megtörött a szára, Oda van a szivem Boldogsága. Páros szegfűt Tűz a f üveg éré, Úgy vágtat a Falu közepére. Keres a fonóba, Kutat a templomiba — Aztán leborul a Sirhalmcmra! ❖ írtam egyszer egy kis magyar nótát, a magam örömére, mulatságára. Nem adtam ki a kottát, ezt a nótát valahogyan privát ügynek tekintettem. A dal mégis elterjedt, a szöveg, a muzsika népies volta miatt sokat azt hihették, hogy régi erdélyi nóta. így szól: Gyergyón innen, vagy még azon is túl, Cifra négy ló hányivetin indul. Arany zabla, gyémánt patkó Tiszta fehér az a négy ló, Tiszta üveg mögöttük a hintó. Miért is jöttél üveges hintóba ? Mért nem jöttél csak úgy gyalogsorba ? Ázva-fázva, rongyolódva... Akkor itt maradtál volna, A szivemre borulhattál volna! leségén kívül rengeteg pénze is volt: nem holmi papír dollárok vagy font sterlingek, hanem szinarany, rudakban és kiverve és ezüst. Háromszáz millió dollárt ért Jahija imám kincse, amelyet Sana főváros határában a hegy szikláiba beépített raktárban őrzött. A gazdag imám gazdagságát trónörökös fia, Ahmed örökölte. De két testvére, Abdullah és Abbas, irigyelték ezt tőle és fellázították a tisztikar egy részét Ahmed ellen. A lázadás nem sikerült és Ahmed felakaszttatta két fivérét. Ahmed uralma most zavartalan, országában helyreállt a rend és a nyugalom, és most azon töri a fejét, mit kezdjen a 300 millió dollárt érő királyi kinccsel. Sana fővárosból az a hir jön, hogy megérintette őt az uj idők szele és ő elhatározta, hogy felnyitja az apja halála óta zárva tartott sziklás kincsestárt és hasznos célokra akarja felhasználni a töméntelen sok aranyat és ezüstöt, hogy valamiképpen emelni tudja szeretett népének életszínvonalát. Legkedveltebb fiát, Badrt, kinevezte miniszterelnöknek és megbízta a reformprogram végrehajtásával. KANADAI ÚTTÖRŐK Részlet Izsák Gyula öregkanadai iró “Samaritánus” cimii nemrég megjelent könyvéből (Folytatás) A lelkészt is a Misszió fizette, amit sokan még napjainkban is összetévesztenek a kormánnyal. Mivel neve sem volt még a telepnek, elhatároztuk, hogy nevet adunk neki, természetesen magyar nevet. Kovácsi lelkész két nevet ajánlott. Az egyik volt Kenyérháza, mivel mindnyájan a kenyér miatt vándoroltunk ide, a másik pedig Békefalva, mivel a békesség olyan fontos az emberi életben. Hogy egyik név sem lett felhasználva, az azért történt, mert nagybátyám, Szabó János, azt mondotta, hogy jobb lesz mindegyiknél, ha Békevárnak hívjuk, amit mindnyájan jóvá is hagytunk. Kovácsi lelkész mégis magyarázta, hogy ennek a szónak két jelentősége van: béke vár, vagyis egy hely, ahol mindenkire béke vár és mint főnév: egy erőd, ami a békét védi. így volt az akkor közöttünk. Sajnos nem úgy lett később. Ahogy szaparodtunk, úgy nőtt közöttünk a viszálykodás is. A viszály első magvát az vetette el, hogy amig az iskola és lelkészlak épült, a lelkész vezette le az építkezést, ő fizetett ki minden számlát. így felmerült az a gyanú hogy talán a pénzből magának is megtartott. Mikor a lelkész a nyugtákkal elszámolt, a gyanakodóknak bár leesett az álla, de még mindig voltak olyanok, akik feltételezték: hogy; “hátha igy, hátha úgy? . . .” No, de igy van az Amerika-szerte. Igen kevés középület épült fel anélkül, hogy valakit mag ne gyanúsítottak volna. Mikor készen lett a lelkészlak, a lelkész elhatározta, hogy hazamegyen Magyarországra megnősülni. Ezt persze nem tudta volna megtenni, ha csak a lelkészfizetésre támaszkodik, de homesteadot váltott ki ő is és mikor megkapta rá az öröklevelet, eladta. Szép pénzt kapott érte, párholnapi szabadságot kért és elment Magyarországra, Debrecen városába, megismerkedett egy fiatal leánnyal, akivel megjelenésre nézve igen szép párnak illettek, de más tekintetben nem egymásnak valók voltak. Egyik hiba az volt, hogy a nő jóval a húszon alul volt a férfi pedig igen közel a harminchoz. A lány, a katolikus kántor lánya volt, aki zárdában nevelkedett, a férfi pedig nagyon is szabadszellemü protestáns pap. Nekem el is mondotta házasságának történetét. Mikor megkérte az apjától a kezét, az megtagadta beleegyezését. Megmondotta neki őszintén: “Öcsém, nem neked való az én lányom!” Okos, őszinte ember volt, bár megjegyzem, a lám nak csak mostoha apja. Hogy milyen szerelmi romantikák játszódta:, közbe, azt nem tudom, de elhozta a lányt Kanadába. Voltak aztán kisebb-nagyobb döccenések, de azért megúszták nagyobb baj nélkül. Kovácsi Kálmán Békevárról, Otthon-telepre ment lelkésznek, onnan az Egyesült Államokba, Phonixvillebe. Meg is látogattam egyszer, akkoriban bajok voltak ott az Episcopal Egyház egyesülése körül. Sok baja volt, ez le is vet taz életéből egynéhány évet. Később hallottam, hogy hazamentek, majd visszajött egyedül, de meg is halt nemsokára. New York államban nyugszik ez a nagytehetségü, költői lelkű magyar lelkész, akinek tehetségénél csak a szive volt nagyobb. (VÉGE) Dr. Jónás E. Salk felesége és három fia társaságában kereste fel Eisenhower elnököt a Fehér Házban, ahol nagy kitüntetésben részesitették a polio ellenes szérum felfedezőjét. Ovo fa Culp Hobby PUBLIC LIl s.vs Gloria Stokowski SOCIETY Dorothy Kilgallen JOURNALISM j irs. Arthur Murray WSINESS 1 &§&g§§ Marguerite Piazza 'GHT CLUBS
