A Jó Pásztor, 1955. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-07 / 1. szám

AMERIKA LEGNAGYOBB MAGYAR HETILAPJA Th® GOOD SHEPHERD Is Ihe largest Hungarian Weekly Newspaper In America lapok: KERESZT. EGYETÉRTÉS. VÁ ROSI ELET. AMERIKAI MAGYARSÁG. BUFFALOI HÍRADÓ HÍRADÓ. FÜGGETLENSÉG CLEVELAND, O. péntek, 1955 január 7 EGYES SZÁM ÁRA 10 CENT No. 1. SZÁM 0 Miért nem jönnek a menekültek? Szeretnének Amerika szabad földjére jönni a vasfüggönyös országok menekültjei, de az a baj, bogy a tavalyi menekült-bevándorlási törvény utján bajos ide bejutni — ezt állapította meg Watkins uta­­hi republikánus szenátor, aki január 3-ig a szenátus bevándorlási bizottságának elnöke volt. MENEKÜLTEK ÉS FELESLEGEK A törvény úgy szól, hogy a jövő év végéig 209,- 000 menekült és népfelesleg kap bebocsáttatást Ame­rikába. Menekültnek tekinti a törvény azt, aki a vas­függöny mögül szökött ki, mert nem bírta tovább a kommunista zsarnoki uralom rémségeit; népfelesleg a törvény betűje szerint azt jelenti, hogy egyes euró­pai országokban, főleg Olaszországba, Görösgor­­szágban és Hollandiában, több az ember, mint a ke­nyérkereseti lehetőség. A törvény másfél év óta van érvényben és így most letelt az érvényességi idő fele. De bizony a 209,- 000-nek nem a fele jött be eddig, hanem csak 10,411. MINDENKI CSALÓDOTT “Ez nagy csalódást okozott nekem”, — mondta a szenátusi bizottság elnöke. Nagy csalódást okozott persze másoknak is, itt is, odaát is. Különösen nagy csalódással fogják olvasni e lap olvasói, — akiket elsősorban nem az olasz és más népfeleslegek, ha­nem a vasfüggönyös menekültek sorsa érdekel, — hogy az eddig Amerikába bebocsátott 10,411 személy közt a legtöbb nem is menekült, hanem népfelesleg volt, mégpedig 8,105 olasz és 1,664 görög, akiket ro­konaik hozattál ki. Miért? NEM SZÁNDÉK NÉLKÜL . . . Miért ez a sovány eredmény? Több oka van en­nek és a fő ok az, hogy a kongresszus, amikor na­­gyon-nagyon a kedve ellenére ezt a törvény hozta, szántszándékkal nehézségeket teremtett azzal a leg­alább is furcsának nevezhető elgondolással, hogy igy a 209,000-ek végül mégsem fognak bejutni Ameri­kába . . . — --—jíV törvény paragrafusait olvasva, az embernek az- az érzése, hogy egy akadályverseny előírásait ol­vassa. Az akadályok, amelyek miatt menekültek csak alig, de még népfeleslegek is csak kisebb szám­­ben jöhetnek be Amerikába, a következők: AZ AKADÁLYOK 1. Minden egyes jelentkezőt át kell világítani kommunista-gyanusság szempontjából s a szigora előírások ezt sok esetben lehetetlenné teszik. Ugyan­is a jelentkezőnek számot kell adnia és bizonyítékok­kal kell szolgálnia azokra az évekre nézve is, amikor a vasfüggöny mögött élt, és az ottani kommunista hatóságok természetesen nem szolgálnak a szükséges adatokkal. 2. A törvény csak olyan menekültet enged be, aki írást hoz magával jelenlegi tartózkodási orszá­gának (Németország, Ausztria) kormányától, hogy ha őt Amerika bármikor 'bánni okból visszaküldi, az az ország őt ismét befogadja. A német és az osztrák kormány vonakodik ilyen kötelezettséget magára vállalni. 3. Jótállást, assurancet, csak kevesen adnak. Egyrészt azért, mert Amerikában lelanyhult a mene­kültek iránti érdeklődés, másrészt azonban azért is, mert manapság, amikor itt nagyfokú munkanélküli­ség van, megnehezült a munkaalkalom biztosítása. FRANCIAORSZÁG HOZZÁJÁRULT A NÉMETEK FELFEGYVERZÉSÉHEZ Teljessé lett az európai védelmi szövetség a szovjet ellen. — Kudarcot vallott az orosz megfélem­­litési és zsarolási akció Történelmi jelentőségű ese­mény színhelye volt a múlt héten a francia parlament: négy évi huzavona után a franciák belenyugodtak abba, hogy a szovjet erőszakkal szemben való védekezés céljá­ból szövetségre kell lépniük nemcsak a nyugateurópai- ba­ráti nemzetekkel és Ameriká­val, hanem az ősi ellenséggel, Németországgal is. A parla­ment többnapi szenvedélyes vita után csekély 27 szavazat­­többséggel — 287 szavazattal 260 ellen — jóváhagyta a szö­vetségesek tervét, hogy Nyu­­gat-Németország fegyverkez­hessen, 500,000 főnyi katona­ságot toborozzon 12 hadosz­tályba. A nagyobb veszedelem Négy éven át bizonytalan volt a sorsa a nyugateurópai védelmi szövetségnek, mert a franciák húzódoztak a hagyo­mányos ellenség felfegyverzé­se ellen. Ezen nem lehet cso­dálkozni, hiszen a németek, számszerű fölényükkel és har­cias szellemükkel, örökösen fenyegették és 1870 óta há­romszor is végigpusztitották országukat, a harmadik alka­lommal, Hitler alatt, mint fe­nevadak dúltak francia föl­dön. Végül is azonban győzött a józan számítás, hogy a né­metekkel szövetkezve megerő­södnek egy még veszélyesebb ellenség, a szovjet, támadása ellen. Győzött a meggondolás, hogy a német csak rabolt és pusztított, de az orosznak messzebbmenő céljaik vannak: orosz gyarmatokká sülyeszte­­ni, kifosztani egymásután minden európai országot, egyi­ket a másik után. Borzadállyal emlékeztek a franciák a német nácik garázdálkodására, de még borzalmasabb volt nekik az a kilátás, hogy egy napon a többi európai kulturnemze­­tekkel együtt a barbár oroszok és ázsiai vad népeik rabjaivá válhatnak. Főhadiszállás Lidércnyomás alól szabadult fel a szabad világ, amikor a múlt csütörtök este Parisból megjött a hir, hogy a franciák velünk tartanak. Mert Fran­ciaország nélkül, Franciaor­szág semlegesség! esetében, Európa nem lenne megvédhe­tő az orosz és szibériai, ázsiai tengersok nép rohamával szemben. Franciaország lesz a tervek szerint az európai szö­vetség katonai gócpontja. Ott lesz a katonai főhadiszállás, ott vannak már most is fel­halmozva az amerikai fegyve­rek, onnan ágaznak szét a ka­tonai felvonulás utjai. És a franciák északafrikai terüle­tein vannak a sok billió dol­lár költséggel létesített ame­rikai . repültőterek, ahonnan orosz támadás esetén bomba­vető repülőgépek pár óra alatt elérhetik Moszkvát és a szov­jet többi nagy városait. Szovjet kudarc A szovjet csúfos vereséget szenvedett. Hiába fenyegető­zött Molotov orosz külügymi­niszter, nem tudta megfélem­líteni a franciákat. Le nem tudta megzsarolni : némete­ket sem, akiket azzá fenyege­tett meg-, U'gy A -esz­nek a nyugati katonai szövet­ségben, a szovjet sohasem fogja kiadni hatalmából Né­metország keleti szovjetizált részét. Bármely erős Német­országban a vágy, hogy a nyugati és a keleti országré­szek egyesüljenek, dacolniok kellett a szovjet fenyegetés­sel, mert más választásuk nem volt. Ugyanis az egység, amit Molotov mint mézesmadzagot nyújtott feléjük, egy egysé­ges, 80 millió lakosú Szovjet- Németország lett volna. Takarodjanak! Az oroszok az orosz nyelven kívül még csak egy nyelvet ismernek: a fegyverek sza­vát. A jövőben egy katonailag megerősödött szabad világ fog velük alkudozni és fogja tőlük követelni, hogy barbár hordái­kat és vérszopó, rabló ügynö­keiket hívják vissza országuk­ba, takarodjanak Közép-Euró­­pából és a Balkánról, ahol tiz évi zsarnoki uralmuk miatt amugyis a népek gyűlölik és megvetik őket. Nem félünk Attól nem kell tartani, hogy az oroszok Németország fel­­fegyverkezését — ami két-há­­rom évet fog igénybevenni — meg fogják előzni egy uj vi­lágháború elindításával. Bár­mennyire viszket is a tenye­rük a Malenkovoknak és a Mo­­lotovoknak, erre nem tudják elszánni magukat, mert fél­tik a bőrüket. Tudják ők, hogy a világ minden sarkában ame­rikai bombavető repülőgépek résen állnak, Pearl Harbor tragédiája nem ismétlődhet meg.' Helyreállt az egyensúly A világháború győzelmes befejezése után a szabad nem­zetek szélnek eresztették had­erőiket abban a reményben, hogy most már béke lesz és nyugalom és jólét. Az oroszok nem követték a példát, ők há­borúra, hóditó háborúra ké­szülődtek elejétől kezdve. A felfegyverzett szovjet és a fegyvertelen szabad világ ha­talmi egyensúlya megbomlott és az oroszok sorra meghó­díthatták, gyarmati sorba ta­szíthatták a kelet és közép­­európai országokat. Lassan­­lassan azonban a szabad világ visszanyerte katonai erőssé­gét és most — a francia csat­lakozás után — már nem mint gyengébb tábor áll szemben a szovjet táborral. MR. ANTI-COMMUNIST JÓ ÉV LESZ A Fortune magazin azt jó­solja, hogy 1955 az amerikai gazdasági életben páratlanul álló fellendülést fog hozni és a jó idők legalábbis 1956 kö­zepéig fognak tartani. A fegy­verkezési kiadások csökkené­se ellenére a termelés és fo­gyasztás jelentősen növekedni fog. Amikor Japánban nem a császár, hanem Mac- Arthur tábornok volt az ur, az amerikai megszálló hatóság tervszerűen végezte az ország demokratizá­lását, hogy a jövőben erős fellegvára lehessen a kom­munizmus elleni védekező harcban. A tábornok civil vezérkarában foglalt helyet az orosz származású Wolf Ladejinsky gazdasági tanácsadó, aki mindjárt felismerte', hogy a kommunista mozgalom gyengítése érdekében Japánban valódi földreformot kell életbe­léptetni és egyben le kell leplezni a szovjet földre­form hamisságát. Ladejinsky akciói, előadásai, cik­kei csakugyan oly nagy hatást keltettek, hogy nem­csak Japánban, hanem másutt is Ázsiában őt “Mr. Land Reform” és “Mr. Anti-Communist” néven em­legették. ERKÖLCSI BIZONYÍTVÁNY John M. Allison, a tokiói U. S. nagykövet, azt ál­lítja, hogy Ladejinsky sokat tett Amerika tekintélyé­nek emelésére Ázsiában. Walter H. Judd minnesotai republikánus képvi­selő, aki sok éven át Kínában misszionárius volt, még tovább megy és azt mondja, hogy Ladejinsky többet tett a kommunizmus elleni harcban Ázsiában, mint bárki más; húsz éven át folytatott antikommunista hadjárata eredményes volt. MÉGIS MEGBÍZHATATLAN Ezek után elámul az olvasó, ha olvassa, hogy “Mr. Anti-Communist” biztonsági zárlapot kapott, vagyis: mint az.Egyesült Államok biztonsága szem­pontjából megbízhatatlan egyén, nem nyerhet többé betekintést a tokiói nagykövetség bizalmas tartalmú irataiba. “Mr. Security Risk ...” Miért lett egyszerre megbízhatatlan a kommu­nizmus elleni küzdelem legmegbízhatóbb harcosa? A felelet erre a kérdésre, mindenekelőtt az, hogy nem egyszerre vált a megbízható gazdasági szakértő megbízhatatlanná, hanem másodszorra. így történt a dolog: ELŐSZÖR, MÁSODSZOR, HARMADSZOR ^ 1951-Sben és aztán mégegyszer 1953-ban, a Mc- Carthy-féle kommunistahajsza delelőjén, feljelenté­sek érkeztek Mr. Anti-Communist ellen, hogy talán mégsem olyan nagyon megbízható a következő okok­ból : 1. Nőtestvérei vannak Oroszországban. 2. Egyidőben az amerikai orosz kereskedelmi társaságnak dolgozott. 3. 1939-ben Oroszországban meglátogatta test­véreit. Ezek a “vádak” a külügyminisztériumban Mc­Carthy leghivebb hívének, McLeod biztonsági < fő­nöknek íróasztalára kerültek. McLeod, akinél szigo­rúbb antikommunista biztos nincs és sohasem is volt a külügyminisztériumban, alaposan meghányta-vetet­­te ezeket a “vádakat” és úgy találta, hogy teljesen alaptalanok; ezek a tények nem változtatnak azon, hogy Mr. AntLCommunist húsz éven át szívósan és eredményesen harcolt a kommunizmus ellen, tekintet nélkül arra, hogy a szovjet esetleg testvérein tölti ki bosszúját. A JOBBKÉZ ÉS A BALKÉZ FEJETLENSÉG 4. Mindezekhez a nehézségekhez és akadályok­hoz járul még az, hogy a törvény végrehajtásával megbízott különböző hatóságok (a külügyminiszté­rium és az igazságügyi minisztérium hivatalai) még mindig nem állapodtak meg véglegesen egyes elő­írások tekintetében. A bevándorlók régi barátja, Emanuel Celler, new yorki demokrata képviselő, ez okból az uj kongresszusban javasolni fogja a vizsgá­lat megindítását. Különösen élesen támadja hónapok óta Celler képviselő McLeod külügyminisztériumi fő­felügyelőt, McCarthy szenátor barátját, aki, szerinte nem mutat elegendő készséget a nehézségek kikü­szöbölésére. BÍZUNK ÉS NEM BÍZUNK . . . Remélni lehet, hogy most, miután a kongresz­­szus mindkét házában a demokrata párt lesz a hang­adó elem, a helyzet javulni fog. A demokraták nem­csak a menekültek bevándorlását akarják meggyor­sítani, hanem egyúttal az egész McCarran-féle be­vándorlási törvény megjavítását is követelik. Túlsá­gosan vérmes reményektől azonban óvakodni kell, tudva azt, hogy a kongresszusi képviselők és szená­torok közt a demokrata párton (belül is sokan vannak, akiknek “elegük volt” a bevándorlásból. A képviselő­ház bevándorlási bizottságának elnöke az uj ülés­szakban éppen az a Walter pennsylvaniai demokrata képviselő, aki McCarran szenátorral együtt dolgozta ki a jelenleg érvényben levő (általában McCarran­­törvény néven emlegetett) bevándorlási törvényt. Ellen Wyvill kongresszusi titkárnő a január 3-án megnyílt uj kongresszusi ülésszakra alaposan lepo­rolja a Capitol kupoláját. Hogyan nőtt meg a kis nő ilyen nagyra? Ez az ügyes fotográfus titka, amelyet akármelyik más ügyes fotográfus könnyen kitalálhat. De ugyanakkor viharos gaz­dasági konfliktusok várhatók, főleg az uniók bérkövetelései miatt, amelyek közül legjelen­tősebb lesz az évi garantált kereset követelése, először a General Motors vállalattól. A szervezett munkásság ked­venc taktikája, hogy a leg­erősebbtől, a leggazdagabbtól követelnek engedményeket s amit eredményt ott elérnek, azt azután a kisebb vállalatok kénytelen-kelletlen “lenyelik.” Várható jó idők jele az is, hogy a kongresszus tagjai sa­ját fizetésüket 15,000 dollár­ról 20,000 dollárra felemelik. Ez lesz a második fizetéseme­lés a háború óta: 1947 előtt 10,000 dollár volt a fizetés. A HÁBORÚ ÁLDOZATA Covington, Ky.-ban John Banley 29 éves férj összeve­szett a feleségével a kiskutya miatt. A vita tárgya az volt, hogy a kutyát az ebédlőben vagy más szobában kell-e etet­ni. A vita vége az lett, hogy Manley hat golyót lőtt a fele­ségébe. így végződött hat hó­nap után a koreai háború ve­teránjának házassága. Man­­ley többször volt elmeorvosi felügyelet alatt a veterán kór­házban. Ez év folyamán azután az történt, hogy a kon­gresszus egy szervezeti törvényt hozott, amelynek alapján az amerikai nagykövetségek gazdasági ta­nácsadóit a külügyminisztérium személyzeti listájá­ról áttették a földművelésügyi minisztérium sze­mélyzeti listájára. Benson földművelésügyi miniszter _ átnézte az igy az ő hatáskörébe átutalt személyek listáját és — a nemzet biztonsága szempontjából megbízhatatlan­nak nyilvánította Mr. Anti-Communistot. A tények, a vádak nem változtak, csak a felfogás változott: aki a külügyminisztérium fő kommunistavadászának fel­tétlenül megbizható, az nem megbizható a földműve­lésügyi miniszternek. ELÉGTÉTELT KAP Egész Washington erről a legújabb biztonsági afférról suttog. Magas, felelős állásokban levő poli­tikusok fejüket csóválják. McCarthy barátja, a fő kommunistavadász McLeod, nemcsak a fejét csóvál­ja, hanem cselekszik is: kijelentette, hogy mindent el fog követni, hogy Mr. Anti-Communist a földműves lésügyi minisztériumból visszakerüljön a külügymi­nisztérium személyzetébe, hogy a rajta esett sérelem orvoslást nyerjen. SÜRGŐS FELADAT A január 3-án összeülő uj kongresszus egyik leg­sürgősebb feladatának tekinti a biztonsági előírások és eddig lefolytatott biztonsági eljárások felülvizs­gálását, mert — mint Mr. Anticommunist esete is mu­tatja —, az illetékes hatóságok alaposan túllőttek a célon. ✓

Next

/
Thumbnails
Contents