A Jó Pásztor, 1954. július-december (32. évfolyam, 27-53. szám)

1954-10-08 / 41. szám

2 IK OLDAL Ä JO fAS£T09 (THE GOOD SHEPHERD; Founder? B. T. TÁRKÁNY alapította Megjelenik minden pénteken Published every Friday Published by — Kiadó THE GOOD SHEPHERD PUBLISHING COMPANY “ ------------------------------f--------------------------------------— Szerkesztő: Muzslay József — Editor Szerkesztőség és kiadóhivatal — Publication Office **36 East 22nd street Cleveland 14. ohio Telefon: CHerry 1-5028 53 ELŐFIZETÉSI DIJAK: SUBSCRIPTION RATES: 'gy évre .............................. . $5.00 One Year .....................................$5.00 él évre .....................................$3.00 Half Year ...........................— ..$3.00 kitered as second class matter September 1st, 1938, at the Post Office of Cleveland, Ohio, linden the Act of March 3rd, 1879. AZ fill EM KfiT OLDALA 4 A vámtarifa kérdés száraz és szakszerű dolog, de azt hisszük a “bicikli kérdéssel” egyszerűen meg­tudjuk világitani olvasóink előtt. Az amerikai közönség nagyon szereti a külföl­di kerékpárokat. Nemcsak olcsóbbak, de könnyeb­bek és jobbak. A német, angol és holland biciklik nagyon kelendők az országban. Az amerikai bicikligyárosok nem szeretik a kül­földi bicikliket. Azt mondják, veszélyeztetik az ő iparukat és munkanélküliséget fognak okozni. En­nek folytán arra kérik a kormányt, emelje fel a kül­földi bicikli vámját. A kormány nem mondja, hogy Szereti vagy nem szereti a külföldi biciklit. (Kabinet tagok nem jár­nak kerékpáron). Ellenben a kormány lekötötte ma­gát a “liberális külkereskedelem” politikája mellett, ami azt jelenti, hogy utat enged a külföldi árunak. Miért? Mert ha nem teszi, barátaink az ellenséggel fognak kereskedni. Van itt valahol igazság? Mi a helyes teendő? Vájjon a munkanélküliség nem ugyanolyan veszély erre az országra — mert aláássa gazdasági életün­ket —, mint az ellenség fenyegető hadserege? Válaszunk az, hogy a külföldi áru behozatala nem okoz munkanélküliséget. Illetve:, egyes szakmá­ban okoz, de lehetővé teszi más szakmák virágzását. Tudniillik, ha egy külföldi ország el tudja adni áruját Amerikában, akkor van dollárja. Ha nem tud­ja eladni, nincs dollárja. És mit csinál a dollárjával? Természetesen vásárol vele Amerikában. Gépet, bú­zát, olajat, stb. Ha nem vásárolna, azok az iparok lennének kénytelenek csökkenteni munkás létszá­mukat. Tessék — itt van a kérdés, egyszerűen feltálal­va. Az eremnek két oldala van, nemcsak az, ame­lyet a bicikligyárosok látnak. Tény, hogy egyes ipa­rok szenvedni fognak a szabadabb külkereskedelem­től, ele másoknak javára válik. A végén előnyök és hátrányok kiegyenlítik egymást — és a tiszta haszon az, hogy barátaink velünk, és nem az ellenséggel ke­reskednek. A JÓ PÁSZTOR FLO NAGY A A IMA A philadelphiai Wharwich Hotel éttermében diszlakomát rendeztek Flo tiszteletére. Kedvenc éte­leit hozták a pincérek, kedvenc italát rakta eléje Dr. Russell E. Teague, Pennsylvania állam egészségügyi minisztere. Az olvasó ezekután bizonyára ég a kíváncsiság­tól, hogy megtudja, ki is ez az ismeretlen nagyság: Flo? Flo — egy négylábú hőse az orvostudomány­nak. Kedves, fehérszőrü uszkár, “aki” hozzájárult ahhoz, hogy emberi életeket mentő antibiotic gyógy­szereket fedezzenek fel Amerika kutatói. Valahány­szor újfajta gyógyszert kellett kipróbálni, Flo ka­pott egy-két ojtást: ■ előbb a betegségből, aztán a gyógyszerből. Átvészelt jónéhány ilyen felfedezést és makkegészséges mradt. Csak miután Flo bebizonyította, hogy a szóban­­forgó antibiotic legyőzi az ártalmas bacillusokat, ke­rült sor a gyógyszerek gyártására. A kutató intézet orvosai, vegyészei elhatároz­ták, hogy megjutalmazzák a nem közönséges kutyát. Elnevezték hát az 1954 esztendő “research hero”­­jának, a kísérletek hősének és megvendégelték az elegáns étteremben, ahol egy teríték ára 5 dollár. Flo a nap hőse és mi is örömmel hajtjuk meg előtte elismerésünk lobogóját. KINCS A TENGEK ALATT 1588-ban ,amikor a spanyol armada katasztro­fális vereséget szenvedett, a Florencia nevű hajó fel­robbant és elsülyedt a skóciai Tobermory öbölben. Számtalanszor megpróbálták kiemelni a roncsokat, hogy megszerezzék a kilenc millió dollár értékű ara­nyat, amely a hajón volt. De a kísérletek nem jártak eredménnyel. Argyll hercege, akinek őse résztvett az ütközet­ben, búvárokat szerződtetett és modern szívókészü­lékekkel felszínre hozott hajómaradványokat. De a kincsekhez nem tudtak hozzáférni. Egyizben az angol admirálitás is kísérletezett és 12 búvárt küldött le a mélybe. A hajó csakugyan ott fekszik az öböl homokjában, de eddig többet költöttek már rá, mint amennyit az arany ér. Most egy kalandos szellemű angol hajógyáros buvárhajóval próbálja megközelíteni a Florencia roncsait. Az arany vonzereje nagyobb, mint a mág­nesé. Ki tudja, talán ezúttal siker koronázza fárado­zásukat. LEVETIK /ÍZ EZREDÉVES FÁTYOLT Szabad a válás Ázsia milliói az ébredezés korát élik. Politikai jogokat, függetlenséget, anyagi jólé­tet követelnek ... és az ázsiai mohamedán nők is egyenjogú­ságra törekednek. A kezdet nehéz. Pakisztánban már nagy eredményt értek el: a kor­mány nőt küldött mint nagy­követet Hágába, a holland ki­rálynő udvarába. Indiában is levetik a nők az évezredek óta hagyományos fátyolt és kilépnek á szabad­ba, a világba, amely azelőtt zárva volt előttük. Most uj házassági törvényt hozott az •indiai parlament és abban oly jogot nyertek az asszonyok, amilyenről ötezer év óta hindu nő még álmodni sem mert: az asszony is kérheti a házasság felbontását, nemcsak a férj. Válóokok: a férj hűtlensé­ge, brutális bántalmazás, el­mebetegség és más gyógyít­hatatlan betegség. Két feleség A Holland Kelet Indiából alakult Indonézia szigetköz­társaság asszonyai körében megdöbbenés váltott ki a hir, hogy Szukarno köztársasági elnök második feleséget vett magához. Indonéziában még szokásos a többnejüség. Még­is rossz néven vették az indo­néziai szabadság megteremtő­jétől, hogy a 2. számú feleség­gel megesküdött anélkül, hogy előzőleg értesítette volna az 1. számú feleségét. Harmincöt női szövetség delegátusai Dzsakarta fővá­rosban konferenciára gyűltek egybe, meghányták-vetették, mitévők legyenek. Négy órai szenvedélyes vita után úgy ha­tároztak, hogy feliratot külde­nek a kormánynak és a parla­mentnek és tiltakoznak. Az izgalom megértéséhez tudni kell, hogy Szukarno el­nöknek (aki 53 éves csinos külsejű és megnyerő modorú férfi) eredetileg egy felesége volt, akitől azért vált el, mert meddő volt. A második felesé­ge egy 18 éves szépség, két fiút é.s két lányt szült. Ennyi a Dzsakartában konferenciá­­zott asszonyok nézete szerint, elég lett volna. De Szukarno­­nak nem volt elég. Hozott a házhoz egy második felesé­get, egy 32 éves elvált aszonyt aki öt gyermekével költözött be az elnöki palotába. (Hogy mily szívélyes fogadtatásban részesítette őt a fiatalabb fe­leség, arról nem szól a króni­ka.) Két herceg Ibn Szaudnak, a nemrég meghalt arab kény urnák negyven-egynéhány fia volt s ő szerette volna, ha a sok fiú közül egy feleségül kapná Ri­■' ..............■■■fr ■■■——■ v——— e A Jó Pásztor Verses Krónikája OKTÓBER 6, ' Irta: SZEGEDY LÁSZLÓ FELÉNK SIKOLT ÚJRA ARAD Golgotája, amely megváltását olyan régóta járja. Hosszú évtizedek feledésbe hullnak," de nem múl fájdalma a golgotás múltnak. Október 6 mindig úgy tör fel a szivből, mint mikor a láva előtör a mélyből. 105 ESZTENDEJE . . . több mint egész század s mostsem halványul még szine a nagy gyásznak. 105 esztendeje . . . s még éjibb a szine, mert uj zsarnok tartja Aradot kezébe. Nincs feledés-balzsam, mely végleg befedje: nincs magyar szív, amely végleg elfeledje. MIKOR VILÁGOSNÁL lettünk dicső napunk; mikor a Golgotán vérbe fulladt szavunk; mikor sírba hullt a dicső tizenhárom: felsírt fájdalmában az aradi várrom, így lett október 6 gyászunk örök napja, mely fényét a magyar Golgotától kapja. DE A TIZENHÁROM nem halt meg hiába; hit, bizalom-vegyül a golgotás gyászba. Jöhetett Trianon, náci-vörös átok: kivirágzik egyszer az öreg várárok. S bár testük ott porlad a vén várárokban: dicső lelkűk tovább él az utódokban! ...... — EE5EEEE —■ g5g ■ E5 Múlt év jövő találkoznak . . . Londonban egy uj lakóház épiíésénél, a földmunkák közben, régi római emlékekre buk­kantak. Több érdekes tárgyat találtak, köztük egy római isten márvány fejét. ad El Solh libanoni miniszter­­elnök szép fiatal özvegyét. (A miniszterelnök három év előtt gyilkos merénylet áldozata lett.) El is ment a negyven-egy­néhány fiú egyike, Szultán herceg, Damaskusba és meg­kérte a szép özvegy kezét, il­letőleg mohamedán szokás sze­rint a papa, Ibn Szaud király, vételárt ajánlott fel a család­nak a szépasszonyért s előle­gül a lába elé tett 80,000 dol­lárt készpénzben. (Amerikai pénzben, mert Ibn Szaud ki­rály dollármilliókat kapott az amerikai olajtársaságtól.) De az élet utjai kiszámítha­tatlanok. Szultán herceget hi­degen hagyta a szép özvegy s halálosan beleszeretett a meg­gyilkolt miniszterelnöknek a legidősebb, 22 éves leányába. Alia viszonozta a Szultán von­zalmát, mégis óvatosságból privát detektiveket bízott meg vőlegénye családi állapotának felderítésével. A detektívek jelentették, hogy Szultánnak: a 29 éves hercegnek, már van egy pár felesége meg két fia s négy lánya. Ilyesmiben általában az arab világban nincsen semmi különös. De Alia az ilyesmin megütközött. Ő ugyanis nem afféle háremhölgy-tipus, ha­nem európai típus: európai egyetemekre járt és a nyuga­ton meggyőződéses feminista lett. A házassági terv befa­gyott, a Szultán otthagyta a 80,000 dollárral leelőlegezett özvegyet és szive szerelmét, a haladószellemü szép Aliát, és hazament feleségeihez és gyermekeihez. De az időközben meghalt kényur terve, hogy házassági kapcsot teremt a Solh család­dal, nem halt meg. Nemrég Damaskusba ment a negyven­­egynéhány fiú közül egy má­sik, Talal. Körülnézett a mi­niszterelnöki lányok közt és a szeme megakadt a gyönyörű 18 éves Mona kisasszonyon. Ez az! — kiáltott fel lelkesülten és letett a szép Mona lába elé 8 dollárt,, jelképes vételárként. Mona igent mondott, miután a szerelmes Talal herceg be­csületszavát adta. hogy egyet­lenegy felesége sincsen. — Én nem kötöttem ki, hogy más feleséget ne vegyen magához — mondta Mona —, de bízom abban, hogy kötelező ígéret nélkül is Talal hü ma­rad hozzám mint egyetlen fe­leségéhez. A 8 dollár vételár csak for­maság volt. Miután meges­­küdtek, Talal mesés kincseket rakott menyecskéje lába elé: egy óriási szmaragddal és 263 nagy brilliánssal kikövezett nyaklánccal, egy jegygyűrűt, amelynek egyetlen gyémánt­ja egy incs hosszú és fél incs széles, egy karórát hét nagy brilliánssal. De mindezeknél a kincsek­nél többet ér Mona szemében a 20-szobás ház, amelyet Talal vásárolt neki Damaskus ha­tárában. Mert ha neki Damas­kus határában háza van, nem kell egész életét egy arábiai háremben töltenie, amely há­rem ma talán még nincsen, de holnap talán már lesz. JÖN A KIRÁLY A svéd lapok panaszt emel­tek az ellen, hogy Gusztáv Adolf király utazásai nagyon sokba kerülnek az adófizetők­nek. Ugyanis valahányszor a király elutazik vagy visszaér­kezik, újra és újra fel kell épí­teni részére egy külön királyi bejáratot és ez 200,000 koroná­ba kerül. Azért kell mindig új­ra építeni azt a bejáratot, ille­tőleg kijáratot, mert annak helyén építik a földalatti állo­mását. A földalatti állomás munkálatai olyankor szünetel­nek és a bejáratot átépítik. Amikor a sajtó panaszát ol­vasta, a király sajnálkozásá­nak adott kifejezést. Nem az én hibám, én sohsem kértem ezt, ezentúl a polgári bejára­tot és kijáratot fogom hasz­nálni, — mondta. PARADICSOMI VILÁG, AHOL MINDENKI EGÉSZSÉGES ' Az orvosok értetlenül állanak a rejtéllyel szemben Dr. Payne Amerika legkiválóbb klinikai kuta­­tója, aki 25 évet töltött Dél-Amerikában különböző betegségek tanulmányozásával, az alábbi hihetetle­nül érdekes beszámolót tartotta az amerikai orvos egyesület előtt. Bolivia, Brazil, Ecuador, Peru hegyei és' őserdei közt, a vadonban apró primitiv falvak vannak, me­lyek olyan kicsik, hogy a legtöbb térképen nincsenek feltüntetve. Mégis itt elbújva — talán a vízben, étel­ben, főidben vagy az emberek életmódjában — hat olyan orvosi titok van, melyeket ha a saját szolgála­tába tud hajtani az orvostudomány, megváltoztat­hatja az emberiség jövőjét. 4 Ezek a maroknyi falvak, mint szigetek állnak betegségtől mentesen a körülöttük elterülő különfé­le bajoktól sújtott területek közepén. A betegségek mindegyike még mindig azok közé a krónikus bajok közé tartozik, melyekre ma sem talált irt a modern gyógyászat; szívbaj, rák, malária, elmebaj, bélfé­reg, fogszuvasodás. Ezek közül a bajok közül leg­alább is egytől teljesen mentesek ezeknek a kis fal­vaknak a szerencsés lakói. Úgyszólván az ajtajuk előtt dúl a betegség és a halál, de hozzájuk nem ér, holott a falvak lakói piszokban és szegénységben él­nek. Ha valaki a külvilágtól egy fertőző betegséggel érkezik ide, a tudományos elmélet szerint az egész falut meg kell, hogy fertőzze. Azonban nem történik semmi, kivéve, hogy a legtöbb esetben a beteg meg­gyógyul. Dr. Payne az Amazon folyó mellett elterülő gő­zölgő mocsaras vidékén utazott keresztül és elérke­zett Brevesbe. A falu 557 lélekből állott, akik közül egysem volt mentes a maláriától. Dr. Payne és az asszistense minden tőlük telhetőt megtett a szenve­dések enyhítésére, aztán tovább utaztak. Két nap múlva elértek a 80 mérföldnyire fekvő Gurupa faluba (2005 lakos). Akárcsak Breves, ez is szegény, pisz­kos, orvos nélküli, gőzölgő mocsarakkal körül vett falucska volt. Amikor Dr. Payne megkérdezte, hogy van-e köztük maláriás megbetegedés?” A falu lakói azt felelték, hogy körülbelül száz éve nem fordult elő a faluban ilyen fajta betegség Száz éve volt-e, vagy sem, azt persze nem lehetett megállapítani. Annyi azonban tény, hogy egyetlen egy beteget sem talált köztük Dr. Payne. A lakósok ezt természetesnek találták. — Mindig igy volt — mondták az orvosnak. Sőt ha valaki átment dolgozni Brevesbe és ott meg­betegedett, Jia haza jött, meggyógyult és sohasem fertőzött meg senkit. Ugyanezt fedezte fel a doktor a Rio Tocantins mellett elterülő “iker” falvakban is. Peixeben úgy dúlt a malária, hogy a lakosság fele alig vonszolta magát. A 90 mérföldnyire fekvő Porto Macionalban egyetlen ember sem volt maláriás. Az egyetlen kü­lönbség amit Dr. Payne feltudott fedezni a két falu között, az volt, hogy a maláriás Peixe lakói a folyó vizét itták, a Porto Nációnál lakói pedig egy forrás vizét itták, melynek vize ismeretlen ásványokat tar­talmazott. Dr. Payne természetesen akárhol dolgozott, sta­tisztikát készített a helyi egészségügyi viszonyokról. Brazília belső területén Minas Gerais, Goiás és nyu­gat Baia környékén a rák ismeretlen betegség. Az ottani egészségügyi helyzetről szóló jelentés 200,000 ember vizsgálatáról a következő: malária 4,484, bél­féreg 3,581, tífusz 725, trópusi fekély 267, tüdőgyul­ladás 99, egyéb légzőszervi megbetegedések lf)7, re­uma 422, bőrbajok 898, idegbajos 568, de egyetlen rákos megbetegedés sem. Ezek a délamerikai szigetecskék kis paradicso­mok. Bolíviában, Cochabamba és Chuquisaca kör­nyékén oly ritka az elmebaj, hogy még szavuk sincs rá. Dél-Amerika más területein igen gyakran lehet elmebajosokat látni, mert az állam a legritkább eset­ben gondoskodik róluk. A szerencsétlenek leginkább a falvaikban koldusként tengetik az életüket. A Bo­livia belsejében élő emberek szorgalmasak, kisigé­­nyüek és amire vágynak azt meg is tudják szerezni maguknak. Ez az oka némely megfigyelő szerint an­nak, hogy megbolondulnak. Ez azonban nem elég erős érv arra, hogy az orvostudomány elfogadja. Peruban egy 75 mérföldnyi hosszú völgyben az emberek sohasem szenvednek a sokszor végzetes bél­féreg megbetegedésektől, bár a környező vidéken tö­megesen betegednek meg tőle. Idáig nem tudták fel­fedezni, hogy mi a titok nyitja. Brazília egyes területén a vizben egy csepp flu­orin sincs, mégis emberek százezrei élnek makke­gészségesen, “vas fogakkal”. Soha sincs szükségük fogorvosra. Las Misciones problémája: 9-1 arányban szü­letnek itt lányok. A fiú szinte ritkaságszámba megy, érthető ha megbecsülik. Senki sem tudja magyará­zatát adni a furcsa jelenségnek, de tagadhatatlanul igy van és a lakosság sokért nem adná, ha ezt a ked­vezőtlen arányszámot 50 százalékosra változtathat­ná. NÁTHÁS HERCEGNŐ Balmoralból jelentik, hogy Margaret hercegnő meghűlt, és ez a hir a világ minden ré­szében úgyszólván minden új­ságban megjelent. Reméljük, hogy hamarosan elmúlik a her­cegnő náthája és a világsajtó érdekesebb hírekkel fogja az olvasók millióit a világ fontos eseményeiről és problémáiról informálni.

Next

/
Thumbnails
Contents