A Jó Pásztor, 1954. július-december (32. évfolyam, 27-53. szám)

1954-10-01 / 40. szám

h JŐ JA3ZYOB 3-IK OLDAL Tűn István és a Panama csatorna A Panama csatorna építésének gondolata akkor érett meg, amikor több mint 100 évvel ezelőtt — ara­nyat találtak 'Californiában. Azóta szükségét érezték annak, hogy az Egyesült Államok keleti részéből könnyebben lehessen eljutni az aranyban gazdag Ca­­liforniába hajóval, a délamerikai földrész megkerü­lésével. A Szuezi-csatorna sikerén felbuzdulva, 1876- ban magyar ember kezdeményezésére indult meg az első Panama-csatorna épitése. Ez a magyar ember Türr István volt. 1825-be született. Végigharcolta az 1848-as sza­badságharcot Kossuth hadseregében magas tiszti ran­got ért el. A szabadságharc bukása után Olaszország­iba menekült és részt vett az 1849-es olasz forradalom­ban Garibaldi oldalán. A krimi háborúban angol szol­gálatban állott. 1856-ban a cserkeszek oldalán az oro­szok ellen harcolt. A kiegyezés után amnesztiát kapott, hazatért és élénk részt vett az ország gazdasági életének fejlesz­tésében. -; * -Ö volt a Ferenc József-csatorna Társaságnak el­nöke. Ennek megépítése közben érlelődött meg ben­ne a Panama-csatorna gondolata és igy az ő kezdemé­nyezésére alakult meg a Societé Internationale du Ca­nal Interoceanique. 1880-ban készült el a tervekkel, amelyeket Les­­seps Ferdinand, a Szuezi csatorna építője kivitelezett. A Társaság koncessziót kapott a colombiai kormány­tól, melynek Panama akkor még tartománya volt, és 1880-ban elkezdték a munkát. Először tengerszintcsatornát terveztek nyitni. Az előirányzott 843 millió frankból folyt a pénz és a pezsgő, a munka azonban keveset haladt előre. A fe­hér munkások nem bírták a gyilkos kiimát: nyolc év alatt ötezer ember pusztult el maláriában vagy sárga­lázban. A fekete munkások pedig nem dolgoztak. A franciák ugyan kitűnő kórházakat létesítettek, az or­vosok azonban ekkor még nem ismerték e betegségek eredetét és a h^lálthozó szúnyogok vígan szaporodtak a betegek ágya elő helyezett vizteknőkben, melyek­nek az volt a feladata, hogy a hangyákat távoltartsák. Lesseps nem számolt az óriási nehézségekkel és a ten­gerszintig való ásás fantasztikus költségeivel, s igy, 1889-ben győztek a betegségek, és a Társaság 2245 millió frank adóssággal csődöt jelentett. Ekkor egy másik francia vállalkozás akarta foly­tatni a munkát, amelyhez az Egyesült Államok kor­mányától próbált támogatást szerezni. A colombiai kongresszus azonban visszautasította az Egyesült Ál­lamok ama kívánságát ,hogy a segítség fejében ellen­őrzése alá vegye a csatorna egész vidékét. S igy jutottunk el a huszadik század korteshad­járatáig, melyet végül is Panama nyert meg. 1903-ban vér nélkül kivívta Colombiától függetlenségét. Az uj Panama köztársaság aztán megegyezett az Egyesült Államokkal olyanformán, hogy az USA azonnal fi­zet tiz millió dollárt, továbbá a bérlet első kilenc esz­tendeje után évente 250,000 dollárt. Ennek fejében teljhatalmat gyakorol a 10 mérföld széles Csatorna Zónában. Panama egyetlen kikötése az volt, hogy a Csatorna Zóna semleges maradjon. A bérleti szerző­dés száz évre szól. 1936-ban az USA és Panama uj megállapodást kötöttek s ebben az évi bérösszeget 430,000 dollárban határozták meg, valamint rendeletilég szabályozták a letelepedést és a kereskedelmet a Zóna területén.^ 1906-ban kezdték el az amerikaiak az építést, amely előtt azonban első feladatuk a szúnyogok ki­irtása volt. A szunyoghadjáratot William C. Godgas vezette. A kütakba olajat öntöttek, a mocsarakat le­csapolták és gyíkokat tenyésztettek, melyek legna­gyobb ellenségei a szúnyogoknak. Ennek következté­ben már 1905-ben kipusztult az Aedes-szunyog, a sár­galáz hordozója, s a következő évben az Anopheles­­szunyog, a malária terjesztője. Lesseps utolsó kétségbeesett próbálkozását a fél­behagyott .zsilipes megoldásokat használták ki az amerikaiak 80 láb tengerszint feletti magasságban, gát segítségével tavat képeztek a Chargas-folyóból. Az igy képződött tó másik oldalán, ahol már a fran­ciák elkezdték az ásást, átvágták a magasabb földet s ennek a felemelt tengeri útnak a két végén zsilipekkel emelik, illetve sülyesztik le a hajókat. A Csatorna 50 mérföld hosszú, a hajók átkelése 8-9 óráig tart. Építé­se közel ötszáz millió dollárba került. McCMTHYT ELÍTÉLTE A BIZOTTSÁG Watkins republikánus sze­nátor elnöklete alatt három republikánus és három demo­krata szenátorból álló vizs­gálóbizottság foglalkoztatta a McCarthy szenátor ellen több oldalról emelt vádakkal. A múlt héten a bizottság meg­hozta ítéletét: McCarthy szenátor rossza­­lást érdemel két okból: 1. Mert két évvel ezelőtt, amikor szenátusi bizottság vizsgálta financiális, spekulá­ciós és adó ügyeit, dacolt a szenátussal és beidézésére csufolkodó üzenetekkel felelt. 2. Mert egyik antikommu­­nista vizsgálata során durva hangon becsmérelte a világhá­ború egyik sokszorosan kitün­tetett hadvezérét, Zwicker tá­bornokot, aki kötelességszerü­­en megtagadott feleletet oly kérdésekre, amelyekre Eisen­hower elnök utasítása szerint nem volt szabad felvilágosítá­sokat adnia. Ez okokból a Watkins bi­zottság ajánlja a szenátusnak, Fogy bélyegezze meg McCar­thy szenátor eljárását. .• A szenátus novemberben a választások után külön ülés­szakra fog összeülni, hogy ha­tározzon: megbélyegzi-e vagy sem McCarthyt. • “LELKIISMERET” ALBANY, N. Y. — Az it­teni adóhivatal levelet kapott, amelyben 100 dolláros bankó volt és egy cédula, amelyen ez az egy szó állt “Lelkiismeret.” Kár, hogy a nagy adócsalók­nak nincsen “Lelkiismeretük” Szárazon és vizen szállingóztak át Mexicoból ezek a munkások, hogy itt dollárokat keres­senek. Az ország minden részébe elszélediek. A sok ezer "nedvesháiu" közül (igy nevezik őket) időnkint pár tucatot elfognak és hazazsuppolják őket. Ezeket Chicagóban szedték össze, onnan repülőgép viszi őket vissza a hazájukba. A kilencéves lángelme Történet egy csodagyerekről, akinek szellemi képes­ségei csodálatban tartják a szakértőket — és félelem­ben a szülőket Hónapok óta lehet imitt­­amott híreket olvasni arról, hogy Rhode Islandban lakik egy 9 éves fiú, aki csodagye­rek — valószinüleg napjaink legnagyobb lángelméje. Ma­guk a szakértők is a legnä­­gyobb zavarban yannak, ho­gyan neveljék a kis csoda­­gyermeket — nem is szólva a szülőkről, akik valósággal meg vannak rémülve. A féle­lem ennek az érthetetlen ter­mészeti jelenségnek láttára érthető, de a szakemberek né­hány útmutatása alapján a szülők ma már kissé megnyu­godtak. A gyerek neve Brian Van Dale, és jelenleg egy kü­lönleges iskolába jár, ahol csak szokatlanul fejlett szel­lemi’ képességű gyerekeket nevelnek. Ez az első alkalom, hogy a csodagyerek apja egy magazin részére elmondja fiá­nak szellemi fejlődését és itt közlünk belőle részleteket. KI TANÍTOTTA OLVASNI? Az egész dolog akkor kez­dődött, amikor Brian három éves volt — meséli Brian Van Dale Sr., az apa. — A szülők egy vasárnap újságot olvas­tak a házban és az újság e­­gyes részei a földön szerte­szét hevertek. Brian a földön mászkálva nézte az újságot és kis ujjacskájával követte a sorokat. — Nézd Rita — mondta az idősebb Van Dale a feleségé­nek — Brian bennünket pró­bál utánozni. Brian feléjük fordította szőke fejét és méltatlankodva mondta: — Nem daddy, tényleg tu­dok már olvasni. És elkezdett hangosan ol­vasni az újságból, mintegy félhasábot olvasva. Kissé las­san olvasott, de minden szót tisztán ejtett ki. A szülök a meglepetéstől és a félelemtől megdermedve hallgatták és Mrs. Van Dale sirni kezdett félelmében. A gyereket soha senki nem tanította olvasni. De ez csak a kezdet volt. A- mint a hónapok múltak, a kis Brian mindent elolvasott, a­­mi a házban olvasnivaló a­­kadt. Négyéves korában min­dent megértett, amit olvasott. Ötéves korában idegen nyel­veket tanult meg könyvből és fizikát, biológiát, matemati­kát olvasott, azonkívül meg­tanulta a gyorsírást. AZ ISKOLÁBAN Az iskolában már»z első nap kiderült, hogy BrÄn nem az osztályába Átment Vanny nevii három évvel idősebb bátyjának osz­tályába és onnan nem lehetett elmozdítani. Az igazgató kivé­telesen megengedte, hogy ott­maradjon, mert “szokatlanul fejlett volt a korához képest”. Az igazgató persze nem sej­tette, hogy lángelme van az iskolájában. De néhány hét múlva kiderült, hogy az egész elemi iskola “túl unalmas a hatéves Brian részére.” Az igazgató tanácsára egy spe­ciális iskolába vitték. Ennek az iskolának vezető­je egyetlen napi interjú után azt tanácsolta a szülőknek, hogy vegyék ki a gyereket az iskolából, mert boldogtalan lesz és egy lélekbúvár gond­jaira bizzák. Chartley, Mass.­­ben volt egy ilyen intézmény. Az iskola vezetője Stephen K. Hamilton volt, aki intelligen­cia vizsgának vetette alá a gyereket és azután közölte a szülőkkel, hogy gyerekük “IQ”-ja 185 — 100 lévén az átlagos, normális intelligen­ciájú gyereké. HATÁROZOTTAN LÁNGELME — De hiszen 160 már láng­elmének számit — kiáltottak fel a szülők. — Nem veszélyes ez? Mit csináljunk ezzel a gye­rekkel ? Hamilton türelmesen 'mo­solygott: — Einsteiné valószinüleg magasabb mint 185. Goethe és Voltaire valamivel alatta van. Edisonnak “fénykép me­móriája” volt, akárcsak Bri­­annak. Azok az emberek nagy dolgokkal ajándékozzák meg a világot. Semmi ok arra, hogy Brian ne lépjen a nyomukba.! Brian határozottan lángelme. Ebben az intézetben van Brian jelenleg. Jövőre, vagy­is tízéves korában készen lösz arra, hogy collegeba lépjen, de Hamilton azt tanácsolja a szülőknek, hogy várjanak, a­­mig a gyerek legalább 12 éves lesz. Ez elég nehéz lesz, mert Brian elméje már most is bá­mulatos tornamutatványokat végez. Fejből, szinte másod­percek alatt old meg matema­tikai feladatokat, amelyekhez egy mérnöknek is tiz percre lenne szüksége. Érdeklődése azonban olyan sokféle, hogy nem is lehet tudni, milyen irányba képezzék. Élettan, matematika, fizika, nyelvek, bölcsészet — minden érdekli és bámulatos könnyedséggel fogja fel. Ha olvas egy köny­vet, minden nehézség nélkül kívülről elmondja szóról-szóra az utolsó két-három oldalt. UGYANAKKOR SPORTTEHETSÉG Külső megjelenésre Brian átlagos, kissé sovány, de izmos és könnyű mozgású fiú. Brian nem szereti a sportokat, mert “az túl könnyű”. Tévedés len­ne tehát azt hinni, hogy ez a csodagyerek aféle nyim-nyám. Nem. szeret verekedni és ha lehet, elkerüli, de apja egy al­kalommal látta, hogy egy jó­val idősebb fiú az utcán ül-MITŐL VÉRZIK A NŐK GYOMRA? Kávé, cigaretta és ital — ez a három fő kórokozója a gyomorfekélynek nőknél, — mondta Dr. Leo Starry, az Oklahoma állami egyetem professzora, az amerikai és kanadai sebészek konvenció­ján. Az utolsó tiz évben a gyo­morfekély komolyabb', vérzé­sei járó esetei megsokasodtak, állapította meg az oklahomai sebésztanár, mégpedig nőknél nagyobb mértékben, mint fér­fiaknál. Eddig minden öt eset­ben egy nő volt a páciens, most minden negyedik páci­ens nő. A professzor szerint a baj­nak okát egyebek közt abban is kell keresni, hogy a na­gyobb ipari és üzleti vállala­toknál bevezették az uzsonna­szünetet (coffee break) és eb­dözte Briant, de megfordult és egy tökéletesen időzített mozdulattal leütötte üldöző­jét, azután unottan visszafor­dult és tovább sétált. Egy másik alkalommal az apa látta, hogy csodagyereke köveket dobál egy tört pince­ablak nyilasán át. A nyílás nem igen lehetett nagyobb egy ökölnél és Brian 30 lépés távolságból dobott. Az apa már épen akarta szidni, ami­kor látta, hogy fia mit csinál. Egymásután hússzor dobott és minden dobás pontosan be­talált az ablaknyiláson. Brian­­ból csodálatos baseball játékos lehetne, ha nem unná a játé­kot, mert olyan könnyű. NEHÉZ A NEVELÉSE Egy ilyen gyereknek a ne­velése természetesen nagy gondot és felelősséget hárit a szülőkre, de azok az elmúlt években már sokat tanultak, hogyan kell Briant kezelni. Ha barátok jönnek látogató­ba a házhoz ' ekeikkel, Brian eltűnik, mert 0.zzá ha­sonló korú gyerekek társasa­ga untatja.- Felnőttek társaságában Bri an szerény és kissé mintha zavarban lenne. Kérdéseiket naivnak tartja, de ezt szégyel­­li elárulni. A házirend szerint 9 órakor aludni kell mennie és Brian a többi gyerekék szo­kásaként mindig alkudozni szokott, hogy még néhány per­cet maradhasson. Egy napon a szülőknek feltűnt, hogy Bri­an szó nélkül megy aludni, és hálószobájának ablaka sötét. Apja felment a gyerek szobá­jába és az ágy alatt találta, egy kézi villanylámpa halvány fénye mellett olvasva. Azóta megengedik neki, hogy még egy órát az ágyban olvasson. Mi lesz Brian sorsa? Szá­mos feljegyzés van csodagye­rekekről, akik felnőtt koruk­ban átlag emberek lettek és semmit sem váltottak be a hozzájuk fűzött reményekből. De ugyanannyi példa van arra is, hogy a csodagyerekből iga­zi lángelme lett felnőtt korá­ban. Senki sem tudja, melyik lesz Brianból. A szülők bevallják, hogy bi­zonyos félelmet és szorongást éreznek Brian miatt. Intelli­genciája és tudása ijesztő. De van valami, ami megnyugtat­ja a szülőket. “A szeméből ki­áradó szeretet és meleg rajon­gás” — mondja az anyja. ben a 10 vagy 15 perces sza­bad időben a női alkalmazot­tak kávéznak és cigarettáz­nak. A dohány, a kávé és az alkohol előmozdítják a gyo­morsav képződését s a gyo­­morsavtultengés idővel gyo­morfekélyt idéz elő. Starry professzor 437 gyo­­morfekélyes eset vizsgálata alapján állapította meg a fen­tieket. A betegek 27 százalé­ka nő volt. ASSZONY A TALPÁN Az indiai Bombay városból jelentik: Hamida Banu, a hi­res dijbirkozónő férjet akar magának választani, olyant, a­­melyik igazi férfi a talpán: a­­ki őt végkimerülésig menő mérkőzésben legyűri. Február óta már ketten el­terültek a porondon a hatal­mas erejű leány hatalmas csa­pásaitól sújtva. A múlt héten jelentkezett egy harmadik ké­rő, Baba Paleván. Ez a Baba, aki nem holmi babakinézésü ficsur, hanem szélesvállu, csupa izom férfi, kijelentette, hogy bizalommal néz a mérkőzés elé, de ha még­is alulmaradna, szégyenében feladja dijbirkozó karrierjét. Alulmaradt a harmadik iz­mos kérő is. Ezek után már nem akadt több férfi, aki erejét össze merné mérni az izmos leány­nyal. Kár, mert Hamida kis­asszony már nagyon vágyik egy férfi ölelésére . . . OKOS SZÓ ARANYAT ÉR Mrs. Margaret 26 éves mi­­chigani (Mt. Pleasant) asz­­szonyt egy televíziós progra­mon megkérdezték: “Mi kéne, ha vóna?” Azt felelte Marga­ret, hogy “semmise kéne, sze­gények vagyunk, de elégedet­tek.” No, no, azért egy nickelt mégsem utasítana vissza! — jegyezte meg a televíziós be­mondó, Képzeljék, mi történt erre! Az ország minden részé­ből küldtek Margaretnek egy nickelt. Oly sok egy nickelt, hogy a zsákokban, amelyekbe a televízió állomás azokat pak­­kolta, már 100,000 dollárhoz közeledik a bőséges termés. ATOMHÁBORÚ Németországban most fo­lyik az első próbaháboru ame­rikai atomágyuk alkalmazá­sával. Bielefeld város határá­ban a hadgyakorlat során a 280 milliméteres atomlövedé­kek harcképtelenekké tettek angol tankokat. A trenioni állami vásáron, biztosan szépségdíjat fog nyer­ni ... ez a fiatal kecske, v Emlékezzünk a régiekről

Next

/
Thumbnails
Contents