A Jó Pásztor, 1954. július-december (32. évfolyam, 27-53. szám)
1954-10-01 / 40. szám
£ IK OLDAL A JO PÁSZTÓ* A JÓ PÁSZTOR (THE GOOD SHEPHERD) Founder: B. T. TÁRKÁNY alapította országában l/Legjelenik minden pénteken Published every Friday Published by — Kiadó THE GOOD SHEPHERD PUBLISHING COMPANY Szerkesztő: Muzslay József ■— Editor Szerkesztőség és kiadóhivatal — Publication Office ’’Sß EAST 22nd STREET CLEVELAND 14» OHIO Telefon: CHerry 1-5028 53 ELŐFIZETÉSI DIJAK: íjjy évre $5.00 él évre .....................................$3.00 SUBSCRIPTION RATES: One Year .................................$5-00 Half Year ................................$3.00 .litered as second class matter September 1st, 1938, at the Post Office of Cleveland, Ohio, under the Act of March 3rd, 1879. FEHÉREK ÉS FEKETÉK A Legfelsőbb Bíróság történelmi jelentőségű elvi döntése, hogy az iskolákban (nem egyetemeken) a fehérek és négerek közös osztályokban nyerjenek oktatási, csak fokozatosan vihető át a gyakorlatba. Ezt maga a Legfelsőbb Bíróság előrelátta és elismerte, merthiszen sok átszervezési munkával jár az uj rend életbeléptetése és egyes déli államokban még nagyon erős előítéleteket kell leküzdeni, ami évekig is eltarthat. Ezt előre kellett bocsátani, hogy megértsük azt, ami a múlt héten Mississippi államban történt. Az állami törvényhozó testület, amelyen a fehérek szava döntő, határozattá emelt egy alkotmánymódositási javaslatot, amely módot ad a törvényhozó testületnek arra, hogy megszüntethesse a nyilvános iskolákat, magán iskolákat financiális támogatásban részesíthessen és iskolaépületeket magániskoláknak bérbeadhasson. Ez azt jelentené, hogy Mississippi államban — ha az állami alkotmányt népszavazás utján csakugyan módosítanák ily értelemben — csak^ privát iskolák lennének. Privát iskolákra a Legfelsőbb Birósá gdöntése nem vonatkozik, tehát fehér iskolákba nem vennének fel négereket. De a levest nem eszik oly forrón, ahogyan főzik. Először: nem bizonyos, hogy amikor — december 21- én — népszavazásra bocsátják az állami törvényhozó testület javaslatát, a nép kétharmad többsége azt elfogadja. Másodszor: Maga az állami törvényhozó testület, amikor ezt az alkotmányositó javaslatot elfogadta, annak a reménynek adott kifejezést, hogy a fehér-néger iskoláztatás problémáját sikerül idővel megoldani anélkül, hogy a nyilvános iskolákat megszüntetnék. Életbevágó problémák megoldása demokráciákban nem történhet egy tollvonással, mint diktatúrákban. Az idő megérlel eszméket és reformokat _ Életbevágónak azért kell mondani ez] a promek21191 -----— ccnri - -UK, nyUgta-MhWOnak, egyen/ógóságért harcolnak, az eddig többé-kevésbbé — Amerikában kevésbbé — elnyomott szinesbőrü emberek, és a szovjet világpropaganda minden alkalmat és minden ürügyet kihasznál arra, kogy Amerika tekintélyét és népszerűségét csorbítsa, Ázsiában es egyebütt, a színes népek körében. Elég egy példára mutatni: Indiában unosuntalanul szemére vetik Amerikának, hogy. a négereket másodosztályú állampolgárokként kezeli. Az igazság az, hogy Amerikában a négerek politikai, társadalmi és gazdasági helyzete százszor jobb, mint Indiában egyes osztályoknak, úgynevezett kasztoknak — milliós tömegeknek — a helyzete. Az “érinthetetlenek” kasztját olyannyira megvetik, hogy a magasabb kasztokhoz tartozó hinduk a világért sem lépnék át egy érinthetetlen házának küszöbét; érinthetelenek csakis a legalacsonyabb munkákat végezhetik, amelyekre a “finomabb” osztályok tagjai nem is vállakoznának. . Amerika mint a szabad világ vezető hatalmassága ]o példát kell hogy mutasson a kommunista befolyás alatt levő népeknek, hogy a szabadságot, az egyenlőséget nemcsak hirdeti, hanem gyakorolja is. ŐSZI DÉR Tegnap még a szokatlan őszi kánikulára panaszkodtunk, nyitott galléru, rövidujju sportingben lihegve az utcákon, vagy kiskertünk árnyékos hüsébe menekülve. Aztán, úgyszólván átmenet nélkül, megérkezett “az igazi ősz”. Lucskos eső, ludbőröztető, nyírkos hideg körítéssel. Reggel az ablakokra csapódott a pára és a még zöld lombok dideregtek a dércsipte szeptembervég sápadt napkorongja alatt. Mintha a természet figyelmeztetné a hosszúra nyúlt nyártól elkényeztetett állatokat: vége a vakációnak. A mókusok elértik a célzást és kettőzött szorgalommal gyűjtik a mogyorót, makkot, a madarak gyorsítják a fiókák repülő leckéit; a méhek már nem időznek olyan hosszan egy-egy csábítóan illatos virágkehely fölött. Hirtelen mindenkinek sietős lett, úgy igyekeznek : rovarok, állatok, mint elkésett utasok, akik félnek, hogy lemaradnak a vonatról. A legnagyobb pusztítást fák között végezte a hirtelen rideg. A kecses falevelek, melyek tegnap még a napsugárral kacérkodtak, most erőtlenül peregnek le a fűre, elmúlt esztendők avarjára, a megsemmisülésbe. Amelyik még tartja magát, görcsösen kapaszkodva az anya-fa ágába, mint gyermek, aki az anyja kezébe fogózik. De tudják, érzik, hogy csak néhány hétről van szó, aztán — őket is utoléri az elkerülhetetlen végzet. _ _ Őliva Malvery különös élettörténete * • - 9 Londonban a század elején jelent meg és nagy feltűnést feltett Oliva Malvery könyve az élet taposottjainak sorsáról — saját tapasztalatai szerint. Mondják, hogy indiai fejeielmi vérből származott ez a fiatal hölgy. Gazdag, talentumos. Hogy a szegénységgel együtt tudjon érezni az ember annak két feltétele van. Vagy átélte maga is a nyomor minden szenvedését és megalázását és utóbb jobb sorsba jutott, vagy Istentől megáldott szive van a szegénység megértésére. Oliva Malvery a jólét bőségében nőtt fel, de Indiábair született és nevelkedett, hol milliószámra dönti sírba az embereket, a tehetetlen szegényeket az Ínség és a kolera. Húszéves volt, midőn Lahoreból Londonba jött és hajolva a tehetség ösztönzésére, énekmüvésznővé képeztette ki magát. Néhányszor megjelent London előkelő társasága előtt. De megizlélve a nagyok ünneplését, a szegények közé vágyakozott s művészetével leszállt az Eastend szegényei és nyomorultjai közé. És csak akkor énekelte igazán s egész lélekkel az ő indiai dalait s adta elő teljes igézetességgel hazájának tündérregéit, midőn a nyomor tanyáinak szegény asszonyaiból és gyermekeiből telt ki a hallgatósága. Aztán tovább ment egy lépéssel : leszállt egészen a nyomorult nép közé. Eljárogatott London nagy zöldség-piacára, tanulmányozta és megértette a különböző néptipusokat. Magára öltötte, a zsibvásáron és egyesektől vásárolva össze, e nép viseletét, szegényes szállást bérelt magának a nyomor tanyáin — és megkezdette felfedező útját Szpo-érívsée- országában. .m:.it, utcai énfekesnöfbejárta Londcvi u-tcáit egy másik nő társaságában, ki öt éve űzte már ezt a mesterséget. “Össze kellett szednem minden bátorságomat és minden hidegvéremet, — mondja a könyvében —, hogy kitarthassak mellette. Ez a nő részeggé itta magát és nem adott ki nekem semmit a közös"keresetünkből. Végre is szakítottam vele és egy másik utcai énekesnő mellé szegődtem. Ez pincelakásban lakott tizenöt más család társaságában.” Oliva szobát bérelt magának közelében s ez a szoba a boldogság tanyája lett az énekesnő gyermekeinek. Néhányszor velük is kivonult az utcára s hangverseny-kőrútján megkeresett naponta három shillinget. Egy más alkalommal egy öregasszonyhoz szegődik társul, kit éjnek idején az utcán talál félholtan és vele együtt felvéteti magát a hajléktalanok menedékhelyén. A fiatal leány megosztja a sorsát a hajléktalanokkal. Tűri, hogy megvizsgálják, résztvesz a kényszerfürdőben, eszi velük együtt a zabkását, segít a mosókonyhában s a tisztogatásban. “A menedékhelyeken, melyekben később laktam, — igy szól — a lehető legdurvább módon bántak a hajléktalanokkal. Az -embert majdnem negyvennyolc óra hosszáig, néha még tovább is megfosztják a szabadságtól, az étel izetlen és a munka, amelyet megkövetelnek az embertől, nem áll arányban az élelemmel s a szállással, melyet cserébe adnak érte.” Oliva Malvery volt gyári munkásnő; dolgozott az ásványvíz gyárban, amely egyike a munkás életét legjobban veszélyeztetői műhelyeknek, a kartonnyomót gyárban, készített gyujtósíjfetulylcát, volt könyvelőnő Aijnészárszékbfirt, (J|A- ng*i'ia egyik legna^fctoj) húskonzerv gyárában, melynek belső életéről és szennyéről épp oly hajmeresztő dolgokat beszél, mint a gyümölcsíz gyárak rejtelmeiről. Volt pincérnő, zöldséges kofa, halárusitó. Volt varrónő, divatárusnő s megtanulta, hogyan élnek az emberek fél shilling napi keresetből. Elmondja, hogy mi is az a háziipar, hol sínylődő kicsi gyermekek és ínséges asszonyok nyomorúságos odúkban dolgoznak napestig az örökösen részeg férjnek és családapának. ő maga is együtt dolgozik e szegény néppel az odúiban. Aztán az Üdv hadseregének egy tisztjével bejárja a bűnösök barlangjait, házalónő lesz, bejárja a zálogházakat s látja anyomort szinről-szinre mindenütt. E lélekteljes nő könyvénél hitelesebb, megrázóbb leírás még nem jelent meg Szegénység Országáról. Nem is volt könyv egyhamar kapósabb, mint Miss Malvery könyve. A bátorlelkü angol nő nem azt a nevet viseli többé, amelyet könyve híressé tett. Nem sokára azután, hogy munkája megjelent, férjhez ment. Mr. M'attirdyhoz. Esküvője a nap elsőrangú eseménye volt Londonban. A Westminster székesegyház együtt látta e napon az angol főváros előkelő társaságát a londoni East End szegény népével és munkásnőivel, kik áldást rebegve voltak tanúi leghívebb barátjuk boldogságának. ELŐKELŐ DIPLOMATA Mulatságos módon tréfált meg az amerikai tengernagy egy európai diplomatát. A diplomata arról ismeretes, hogy rendkívül koríekt és szinte kínosán ragaszkodik az étikét formákhoz. Látogatást akart tenni az admirálisnál, de nem találta otthon, mire otthagyta névjegyét, melyre ezt a két betűt irta: g. p. Néhány nap múlva véletlenül összetalálkozott a tengernaggyal s beszélgetés közben ezt a kérdés^ intézte hozzá; — Remélem, megkapta a múltkor á névjegyemet? — Igen, megkaptam, — válaszolta az étikét utain nem igen járatos tengernagy — de mondja, kérem, mit jelentsen rajta ez a két furcsa betű: e. P-? — Azt jelenti, hogy in person. Ön tehát igy nem is tudta hogy a névjegyemet személyesen adtam le önnél? A tengernagy bólintott egyet e szavakra s néhány udvarias szó után vége szakadt a beszélgetésnek. Amikor néhány nap múlva a diplomata visszatért reggeli lovaglásáról, komornyikja átnyújtotta neki a tengernagy névjegyét. Az étikét bajnoka egy kissé elcsodálkozott, mert a téngernagy névjegyén ez a három titokzatos betű állott: s. b. n. Most aztán ő törte a fejét, de hasztalan. Legközelebbi találkozásuk alkalmával udvariasan megköszönte a tengernagynak a látogatás viszonzását s aztán megkérdezte, mit jelent a három betű: s. b. n. Az admirális hamisan rámosolygott és megmondta: — Az s. b. n. annyit tesz, hogy: sent by nigger, a névjegyet a négerrel küldtem oda. KAMASZ II. MIKLÓS cár livádiai kastélyában történt a következő eset. A cár minisztereit kihallgatáson fogadta, de mielőtt megjelent volna a kihallgatási teremben, már ott volt a kis trónörökös, aki élénken társalgóit a miniszterekkel a nélkül, hogy a miniszterek bármelyike is szükségesnek tartotta volna, hogy a trónörökös előtt feláll jón. Amikor ke-A Jó Pásztor Verses Krónikája BUS RÍMEK Irta: SZEGEDY LÁSZLÓ LEGYEN az elménkben tiszta nyitott ablak; tanuljunk a'múltból, legyünk okosabbak. Lássa be a világ, hogy a diktatúra biztosan elvezet újabb háborúba. Parancsuralomból nagyon is sok volt már, pedig a diktátor nem bölcs, hanem kontár. Üvölt a diktátor: “csak a népért teszi” s a nép szabadságát a sírba temeti. A diktátor eddig még mindent elrontott s nem adott mást soha, mint rabszolga-sorsot Kiió kőtábláján vérrel ir a véső: térjenek eszükre, amig nem lesz késő. LÁNGGAL ég az élet, de olykor csak serceg: igy is, úgy is gyorsan elmúlnak a percek. S mire a végére ér csendesen az élet, rájövünk, hogy lassan minden semmivé lett. Nem tudtunk alkotni, nem tudtunk akarni sőt legtöbbször szépen meg sem tudtunk halni. Mennyi alkalmunk volt szépet és jót tenni s mi lett életünkből: elpazarolt semmi. Mit mondunk majd egykor az égi bírónak: mért felejtettünk él lenni egykor jónak? S jaj, hogy reszketünk majd, ha a nagy mérlegen nem lészen számunkra irgalom, kegyelem. BUSAN, szomorúan rimszavakba öltöm: nagypróféták többé nincsenek a földön. Elköltözött sok-sok világitó elme s nem teremtett újat Isten szent kegyelme. Ily vigasztalant még egy korszak sem látott: törpék kormányozzák az egész világot. Hogy is volt csak, mikor a tébolyda-ápolt vén professzorának gyógymódot ajánlott? “Ugorjon a mélybe” — rivallt rá keményen s utána megmondom, erre miért kértem.” így ugrottunk mi is gyakran már a mélybe, soha nem is sejtett véres nagy veszélybe. S mikor már titokban dideregtünk, fáztunk: mint tébolyda-ápolt, mi is magyaráztunk . . . KERÜLŐ UTÓN GAZDAGÍTJÁK KÍNÁT Ne áltassuk magunkat: a szovjet országokba való áruszállítás kérdésében vereséget szenvedtünk. Nem lehetett tovább ellenállni szövetségeseink, elsősorban az angolok ellenállhatatlan vágyának, hogy üzleti kapcsolatba lépjenek Oroszországgal és csatlósaival s a kommunista Kínával. Kormányunk hosszas huzavona után levett a tilalomlistáról számos árucikket, amelyeket szabadon lehet szállítani kommunista országokba. Csak a közvetlenül katonai célokra szolgáló anyagok és áruk vannak tovább is tilalom alatt. Nem koldusok kincse Most az amerikai kormány engedélyt adott 25- féle cikk Hong Kongba való eladására és szállítására. Ezeket az árukat természetesen nem Hong Kong angoljai vagy kínai kulijai kapják, hanem — a kínai Kommunisták, akik épen azért hagyják békén az országuk területén levő angol gyarmatot, mert az megkönnyíti nekik a szabad világgal való gazdasági kapcsolatot. SUEZ UTÁN HAIFA? A gyarmati uralom elleni világmozgalom szele fujdogál és vihar erejét érte el Cyprus szigetén. Ez a sziget a Földközi tenger keleti részében van, lakói csaknem kizárólag görögök, de a kormányzat az angolok kezében van. Az angol hadiflotta egyik jelentős állomása ez. De a sziget görög őslakói követelik, egyre hangosabban, az angolok távozását. A cyprusi zavargások nagy gondot okoznak az angoloknak. Ők ugyanis, miután a Szuez csatornát, illetőleg ottani katonai állomásukat átengedték Egyiptomnak. Cyprus szigetét szemelték ki uj közelkeleti fő katonai állomásuknak. De nem lehet az angol flotta biztos állomása egy sziget, ahol a nép lázadozik az angolok ellen. Ezért felmerült a gondolat, hogy az angol flottabázist áthelyezzék Haifa izráeli kikötővárosba. Izráel szivesen befogadná az angolokat, mert a flottaállomás úgy gazdasági, mint katonai szempontból erősítené az országot. véssél ezután a cár belépett a terembe, a miniszterek valamennyien tiszteletteljesen felállottak és meghajoltak. A trónörökös ezt látva, odament atyjához és igy szólt: —- Apa, kérem, hát a trónörökös eiőtt‘nem kötelesek a miniszterek felállani? A cár felelertil kéí,en fogta a fiát és kivezette a nevelőjéhez, majd odament a miniszterekhez és igy szólt — Uraim, biztosítom önöket, hogy a fiam ezt nem tőlem tanulta. HUJ NAGYURAK BAROSS Gábor, a korán elhunyt népszerű kereskedelmi miniszter, esküdt ellensége volt minden cifraságnak. Semmit sem gyűlölt jobban, mint a hiú piperőcködést, különösén a férfiaknál. Ennek az ellenszenvének ötletes módon adott kifejezést a temesvári kiállítás megnyitása alkalmával. A kiállítás megnyitása után Baross arra kérte az egybegyült méltóságokat, — hogy nehéz díszruháikat váltsák fel könnyű szalonöltönynyel, mert úgyis nagy a meleg. A méltóságok azonban szabadkoztak. — No majd leizzasztom róluk a prémesbundákat — súgta oda Baross egyik bizalmassának. Meg is kezdte azonnal a körútját, amely a forró nyári hőségben teljes négy óra hoszszáig tartott. A főméltóságokat a guta környékezte, de a miniszter nem tágított. — Gyerünk tovább! — adta ki a jelszót. — A kiállítók sokat áldoztak, mindenkinek joga van, hogy velem óhajait, kívánalmait közölje. A miniszter szakadatlanul járta körül a kiállítást. Minden kiállítóhoz volt egy köszönő szava, biztató megjegyzése. Nagykésőre végre mégis csak megkönyörült fáradt és éhező kísérőin. — Ugy-e, mondtam, urak, hogy meleg lesz a prémes kacagány? — jegyezte meg nevetve a miniszter és ezzel félbeszakította a szemlét. SOHASEM LEHET TUDNI Az amerikai hadvezetőség a német lapokban közölte, hogy feltétlenül szükségesnek tartja és folytatni fogja a Rajna hídjainak aláaknázását. Minden hídfő alatt lesz elég dinamit, hogy a hidat felrobbanthassák, ha háború esetén ez elkerülhétetlenné válnék. Harry S. Truman betegsége alatt az ország minden részébő! körülbelül 100,000 üdvözlő, gyógyulási kívánó táviratot, levelet és kártyát kapott. Most nyilvánosan mond köszönetét mindenkinek, aki jókivánatait küldte neki. Orvosi tilalom miatt a választási kampányban nem vehet részt oly élénken, mint tervezte, A szegénység KIS ItOMKI
