A Jó Pásztor, 1954. július-december (32. évfolyam, 27-53. szám)

1954-09-17 / 38. szám

.....:.............................................................................................. n 4-IK OLDAL___ ^ ^ A jő rAsfcftm .... m Met a vasfüggöny mögött ........ 1 I gg»«ggr^ ^rtgror. !iiMmi&4Mi!mJtMji-4i i uibm i Upsk és bulizok pellengére Tóth István dorogi bányász irta ezt a levelet a pesti Szabad Nóp címére. atar^ VILLÁMVERSENYHIRADÓ Munkástársaim néhány nappal ezelőtt a szoká­sosnál is nagyobb érdeklődéssel nézegették színes, rajzos viliamversenyhiradónkat. Nekem is fúrta az oldalamat a kíváncsiság. Ugyan mi lehet a cikkek­ben, hogy először nevetve, azután mind komorabb ábrázattal olvassák. A villámversenyhiradó kézről kézre járt, e1 jutott csapatunkhoz is. Első mondatától az utolsóig — a szerintem legidőszerűbb bányász­­kérdésről — a rendről és a fegyelemről szólt. A lógó­­sok, a bumlizók kerültek pellengére. Több fajtáját ismerem az' igazolatlan mulasztóknak, hiszen nálunk is elég bajt okoznak a termelésben. fa— KÉTLAKIAK TITKOS KÓRJA Dorogon az a helyzet, hogy amióta beerett a ga­bona, amióta sűrűbben kell kapálni a kukoricát, mintha titkos kór venné le lábáról a vidékről bejáró kétlakiákat — egyre-másra jelentenek beteget. Fur­csa dolog ez, mert tudtommal a nyár egészséges év­szak. Talán valami nyári járványról lenne szó? Nem, a villámversenyhiradó 2. olcUlán legfelül azt olvas­tam, hogy Annavölgyön Nagy Sándor csillés Paula­­mezőn a 871-es csapatban, julius 13-tól 17-ig, Balázs József, a 837-es csapat vájárja pedig julius 15-től jú­lius 17-ig betegállományban volt. Különös betegsé­gük azonban nem döntötte őket ágyba, mert még annyi erejük maradt, hogy a földjükön dolgozzanak a bajnai határban. Ezt olvasva, én is elkomorodtam, mert ez felháborító. PENG A NAGYBETEG KASZÁJÁ Megtudakoltam, hogyan fordulhat elő ilyesmi. Kiderült, hogy mindkét bányász annyira betegnek tetette magát, hogy a bajnai orvos táppénzre irta ki őket. A “nagybetegeket” azonban az annavölgyi be­­teglátogatók nem"találták odahaza. Házuk zárva volt, holott mindenki tudja, hogy a táppénzes 50 mé­teres körzeten tűi néni hagyhatja el otthonát. Pihen­nie keil, hogy minél előbb meggyógyuljon. Azt is megtudtam, hogy Tráger elvtárs, Paula­­mező ÜB-elnöke, mihelyt munkára jelentkeztek, iga­zolást kért a ét bányásztól: hol voltak julius 16-án a déli órákban. Nagy Sándor is, Balázs József is hall­gatott, s ezzel be1 smerték, nogy álbetegként arattak, kapáltak. De nemcsak ők ketten játszották igy- ki az orvos jóhiszeműséget, hanem hallottam, hogy Bul­­fán Ferenc beteget ’ is földjén kukoricakapálás köz­ben találták meg a beteglátogatók, és Németh József Ebszőnybányán dolgozó nagysápi kétlaki bányász is a földjén kapált. MIRE VALÓ A VASÁRNAP? ) ' Akinek földje van, annak persze aratnia, ka­pálnia is kell. Nem maradhat kinn a termés, nem ga­­zosodiu.tnak el a földek. De hiszen nem egy becsü­letes bányásznak van földje, s természetesen ők sem hagyják kint termésüket a mezei egereknek. Hanem az egész család nekigyürközik a néhány termő hold földnek, a bányász pedig rendesen végzi munkáját az üzemben — csak szabadidejében segít a, család­nak. Nagy Sándor csillés, Balázs József csapatveze­tő vájár és a többiek úgy gondolják: miért arassák le a gabonát, miért kapálják a kukoricát ingyen, amikor az államtól egy kis leleményességgel, szimu­lálással napszámot is kaphatnak ... Ők így gondol­ják — én meg úgy, hogy ideje véget vetni a táppénz­csalásnak! Az orvosok gyógyítsák az igazi betege­ket — mi pedig az álbetegeket gyógyítsuk ki sürgő­sen abból a tévhitükből, hogy az állam fejőstehén. Az ameriki olvasó talán nem^ tudja, mit jelent az itt előforduló “kétlaki” szó. Ez a szalámiszeletelő Rákosi Mátyás szóalkotása. Jelenti azokat a gyári munkásokat és bányászokat, akiknek kevés földjük van és mig hétköznap a gyárban, a bányában dolgoz­tatják őket, szabad vasárnapjukon a mezőn, a saját kis földecskéjükön dolgoznak. Tóth István dorogi vájárnak nem tetszik, hogy egyes bányászok még hétköznapokon is kimennek a saját földjükre, ka­pálni vagy aratni. Rákosi Mátyásnak se tetszik ez, mert neki szigorú utasítása van a Moszkvában szé­kelő, vörös cártól, hogy az ipari, főleg a nehézipari termelést szorgalmazza, a nép kenyérrel való ellá­tása másodrendű érdek. Magyarország ma orosz gyarmat és a magyar nép fő feladata, hogy az orosz vörös hadsereg szükségletei számára termeljen. Ez az 1180 font súlyú Hereford ökör az ezer milliomodik "látogatója" a chicagói világhírű nagy vágóhídnak. Egyelőre a jubiláris ünnepség alkalmából mutogatják, de hamarosan oda jut ez is, ahonnan előtte, 1865 óta, négylábú látogató élve nem távozott. 0BKÄN UTÁN Az orkán, a,msly az ország északkeleti részében pusztí­tott, a (biztosító társaság sze­rint körülbelül 10C millió, dol­lár kárt okozott biztosított családoknak, de ugyancsak ér­zékeny kár ért másokat; akik­nek vagyona nem volt bizto­sítva. Eddig 200,000 kárbe­jelentés érkezett a biztositó társaságokhoz. A biztosítás — úgyneve­zett extended coverage — csakis az orkán áltel okozott károk megtérítését biztosítja. Az áradás okozta károk nem esnek biztosítás alá. Az extended coverage a tűz­biztosítás függeléke, csekély százalékszerü ráfizetésért. Az amerikai atómbizottság volt elnökének Gordon Dean­­nak kijelentése szerint “ott az uránium, ahol találod.” Nincs meghatározott lelőhelye, né­­a legváratlanabb területeken bukkannak urániumra azok, akik nem is kutattak utána. Viszont minden hájjal meg­ken s geiger counterrel felsze­relt szakemberek hosszú évek keserves- munkája után sem bukkannak a becses ércre, ho­lott sziklás, erdős hegyes te­rületen n y o m o zzák, ahol “majdnem bizonyosan” rejtő­zik uránium. A legtöbb és legjobb uráni­umot Csehszlovákiában, Colo­radobari, Kanadában s a belga' Kongóban bányásszák. Sehol sincs olyan bőségben, mint Saskatchewan kanadai tartomány Athabaska tava -körül, ahol a moszkitóktól lé­legzetet is nehéz venni. Itt van Uránium City, az uj milliomosok városa. Némelyik szikla ezen a vidéken 40-50 százalék uránium-oxidot tar­talmaz. A kincs, amely az aranynál fs értékesebb, való­ban a földön hever és a heve­nyében összetákolt városka ut­cáit is felszedik, mert a köves utak alatt, milliós értékű urá­nium rejtőzik. A vöröses kövek az úttesten szurkot tartalmaznak és eb­ben, valamint a tó fenekén fekszik a könnyen elérhető kincs. Egy fiatal római katolikus pap, Father O’Brien urániu­mot talált a templom udvarán. Két pilóta repülőgéppel körö­zött egy domb fölött és kom­passzuk hirtelen őrült ketye­géssel figyelmeztette őket, hogy rádióaktiv elem van alattuk. Elkezdtek nyomozni s két hét múlva szerződés volt a kezükben, amely biztosította őket, hogy a kiaknázó uráni­um ércből származó haszon 49 százaléka őket illeti meg. Ezek a szerencsésebbek. De ezrével vannak itt olyanok, kik a befektetett pénzüket sem tudták visszakapni, nem is szólva a fáradságról, munká­ról. 1952-ben kezdődött el az uránium “boom,” amikor egy Albert Zeenel nevű fiatal geo­lógus 4 millió dollár értékű uránium bányát talált. Egy torontoi bankár adta a pénzt a bánya kiaknázására. A lelet hírére természetesen jöttek a kalandorok, s z e rencsevadá­­szok, mint mézre a legyek és letarolták a környéket. Uránium City igy született meg máról holnapra. Ahol tegnap még sátrak álltak és csak 20 ember tanyázott, ma többezer lakosú város áll. Az élet itt drága. Egy gal­lon viz az elátkozott maláriás környéken 1 dollárba kerül. A fertőzött ivóvíz', amely egy kö­zeli tóból jön, százakat betegi­­tett meg, amig a hatóságok közbe nem léptek. A hirtelen összecsapott vá­rosnak van már szállodája, mozija, iskolája, temploma, vegyeskereskedése. Játékbar­lang is található itt és temér­dek sört fogyasztanak a sze­rencsevadászok. Nőkben nagy a hiány. Minden öt férfire jut egy nő. A kemény élet miatt nem hoztak asszonyt maguk­kal a kutatók. Indián lányok végzik a háztartási munkákat. Vannak kalandorok, akik repülőgépen érkeznek, körül­szaglásznak néhány hétig, az­­■tánt h;.L.nún találják meg amit kerestek gyors meg­gazdagodás reménye hozta ide őket —, egy szép napon fel­kapnak a repülőgépre és men­nek tovább, hajszolni az urá­nium kékmadarát. A játék barlangokban né­ha súlyos ezrek cserélnek gaz­­dás .Voltak titokzatos gyil­kosságok és véres összetűzé­sek, de amióta a kanadai ható­ságok erős kézzel tartanak rendet, a gonosztevők oko­sabbnak látták tovább állani. Tragikus figurák azok, akik megtakarított pénzzel érkez­tek ide és miután mindent el­veszítettek, hitelüket pedig kimerítették, nem tudnak visszatérni a civilizált világba. Ezek aztán ráfanyalodnak, hogy más, újonnan érkezettek­nek dolgozzanak. Napszámos munkát végeznek, vagy mint idegenvezetők has znositják magukat. “Az álmodozók” azok, akik valósággal ráta­padnak az újonnan jöttékre, akiknek még van pénzük és hitük és “tippeket” adnak ne­kik, titokzatos térképeket, gazdag urániummezőkről, mé­lyen leszállított áron. Mindenkinek van a zsebében néhány “claim.” A prospec­­tornak ugyanis joga van 26 “claimhez.” A felfedező meg­jelölő bizonyos területeket, melyeken urániumot sejt és a törvény ezt a jogát megvédel­mezi. De ha nem végez leg­alább száz dollár értékű mun­­gát egy évben a lelőhelyen, jogigénye elvész. Ilyen clai­­meket kapni kétség-beesett, le­csúszott kutatóktól tiz dollár­ért. Még ha talál is valaki urá­niumot, nem tudja felbecsül­ni annak esetleges hozadékát. Pépeket, kitermelő eszközöket szállítani ide a vadonba, ez­rekbe kerül. így aztán kevés a tőkés, aki hajlandó finanszí­rozni a felfedezőt! Ezrek fut­kosnak kétségbeesetten To­rontóban, Montrealban, bi­zonygatva, hogy valóban urá­niumot találtak. De a bankok magános tőké­sek nem nyitják meg a bugyel lárisukat. Néha ugyanis sok­kal többe kerül az uránium ki­­bányászása és elszállítása, mint amennyit kapnak érte . . Ezek aztán az igazi tragédiák. Ül az arany-kuton, de közben nincs mit ennie a szerencsét­len felfedezőnek. REMEK ASSZONY, NINCS PÁRIA! Charles City, Ia.-ban élt egy boldog házaspár, Wayne Wood 36 éves autó elárusító és felesége, a 35 éves Evelyn, aki az autóüzletben együtt dolgozott a férjével, de azon­kívül tánciskolát is vezetett. Tizenhat éven át “felhőtele­­nül boldog” volt a Wayne pár házassága, mig a múlt héten hirtelenül mint villám a de­rült égből lecsapott a boldog férjére a hűséges és szerető hitvestárs válókeresete. “Kegyetlenség” — ez volt a válóok. Miben állt a kegyet­lenség? Nem lehet tudni, mert a férj és feleség kész egyez­séggel állt Beardmore biró elé. 1. A perenkivüli egyezség alapján a férj mindenét oda­adja a feleségének: a gyönyö­rű házat, amely csak pár hó­nappal ezelőtt épült fel a vá­ros egyik legszebb helyén, 2. az üzletet, a Wood Motor Companyt, 3. minden ingó vagyonát, és ráadásul még 4. kötelezte magát, hogy el­költözik a városból és öt éven át nem fog mutatkozni a me­gyében. Miért ez a nagylelkűség? Azért, mondta Mr. Wood a kí­váncsiskodó u j s á giróknak, mert Evelyn egy remek asz­­szony, nincsen párja. De hát nem fértünk össze, válnunk kellett. Jó, jó, faggatták a kíván­csiskodók, de miért adta oda mindenét az asszonynak ? Azért, mondta Mr. Wood, hogy az asszony könnyebben boldoguljon az autóüzletben. És miért kötelezte magát, hogy elmegy a városból ? Azért, mondta Mr. Wood, mert az asszony attól tartott, hogy esetleg ő újra autóüzletet nyit és konkurrenciát csinál neki.. Mit fog kezdeni? Uj életet, mondta Mr. Wood. U TA/.ÁN A FÖLD KÖRŰ I I,V PERC ALATT L RÓMA. — Az olasz kormány beszüntette a ház­mesterek jutalmazását a lakókra vonatkozó kiforrná- , dókért. Ezt a fasiszták hozták divatba és a felszaba­dulás óta az olasz kormány mindeddig csak azért tűrte, mert a denunciálás a házmestereknek állandó jövedelmet biztosított, amelyről nem szívesen mond­tak le. Most azonban a kormány úgy határozott, hogy a házmesterek segítsenek magukon, ahogy tudnak, de — tisztességes utón. KOPENHÁGA. — Egy dán hajó Mezen orosz kikötőből épületfával megrakva hazafelé tartott. Kö­rülbelül 30 mérföldnyire az orosz parttól, az északi Fehér-tengeren, hirtelen feltűnt négy orosz hadihajó s az egyik nyomban négy ágyulövést adott le, ame­lyek közül csak egy érte a dán hajót. A lövöldözés után az orosz hadihajók eltűntek. LONDON. — Az angol fagylaltkészitők orszá­gos szövetsége arra kérte a kormányt, hosszabbítsa meg a nyári időszámítást egy hónappal, mert — a rossz nyári időjárás miatt nagyon kevés volt a fagy­lalt fogyasztás. TOKIO. — Amikor az amerikai haditengerészet a csendes óceán egyik lakatlan szigetére ledobott egy hidrogénbombát, a robbanás ereje sokkal na­gyobb volt, mint kiszámították, és a rádióaktiv hamu, amit a robbanás színhelyéről messzebbre vitt el a szél, rászállt egy japán halászhajóra. Ennek folytán a halászhajón huszonhárom halász súlyosan megbe­tegedett. Az amerikai kormány kártérítést ajánlott fel a japán kormánynak ezért és még néhány más esetben történt károsodásért. A 23 halász egyenként körülbelül 1300 dollár kártérítést kap. MANILA, Fülöp Szigetek. — Egy faszallitó vo­nat, amelyen nem fát, hanem körülbelül száz utast szállítottak, kisiklott s egy hídról 100 láb mélységbe zuhant. Az utasok közül 82 meghalt, a többiek sú­lyos sérüléseket szenvedtek. Ilyen nagyméretű vasúti katasztrófa még sohasem történt a Fülöp Szigeteken. QUITO, Ecuador. — A kormány hadihajókat és repülőgépeket küldött ki a nyílt tengerre, 200 mér­föld távolságba, hogy elűzzék onnan az illegális ha­lászokat, Onassis görög hajótulajdonos halászflottil­­láját. Különös nemzetközi konflikuts ez. Tudvalevő, hogy a nemzetközi jogszokás értelmében az orszá­gok területéhez tartozónak tekintik a tengert a part­tól három vagy egyes esetekben több mérföldnyire, de semmiesetre sem 200 mérföldnyire. De az ecua­dori kormány a maga hatalmát 200 mérföldnyire terjeszti ki. A parti vizek hovatartozásának kérdése újabban sok vitára és konfliktusra vezetett. Például—­­az Egyesült Államokban Texas nem 3, hanem 12 mér­földet tekint parti vizeknek, ahol a vizalatti olajfor­rások kitermelésére kizárólagos igényt emel. A szov­jet önkényesen állapítja meg a parti tengersáv hatá­rát s ez alapon Európában a Balti-tenger felett le­lőtt amerikai repülőgépet, hasonlóképpen a múlt na­pokban Alaska és Szibéria közt, 40 mérföldnyire a szibériai parttól, lelőtt egy amerikai repülőgépet. LONDON. — Egy angol repülőgépbe, útban Montrealból London felé, háromszor becsapott a vil­lám, de nem tett kárt sem a gépben, sem 32 utasában. A gép leszállt New York repülőterén s a vihar elmúl­tával tovább repült Angliába._________ ~r-------- 'IM—IBP—KW1 GLASGOW, Skótország. — Az itteni egyetem tudós professzora O. Hinchcliffe az Angol Tudomá­nyos Társaság konvencióján megmondta — sok évi kutatásának eredményeképpen —, hogy mi is az oka annak, hogy miért énekelnek az emberek a fürdő­kádban. Azért, mert a viz, a nedvesség a hangszala­gokat élénkebb tevékenységre, sarkalja. Még ennél érdekesebbet is mondott a tudós professzor Amikor esőfelhők gyülekeznek a magasságban, az emberek­nek nótás kedvük támad. ELHINNÉ-E, hogy ^ 3 pohár tej naponta J6T TESZ ÖNNEK? ® Segit jobban alud­ni # Nyugalmat ad, ide­gességét enyhíti # Szükséges kalci­ummal látja el # Arcbőrét tisztítja m Egészséget ad, és nem kővárit milk pro FEDERATION OF C lIVElf.W D 1012 Wehster Avenue Cleveland If, Qhlo W never Wgrowt fourneetm f°r Milk! 1 \hol az utca urániummal vau kirakva Van* aki gyorsa lesz milliomos, mások évek keserv« munkájával sem találnak urániumot

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents