A Jó Pásztor, 1954. július-december (32. évfolyam, 27-53. szám)
1954-08-20 / 34. szám
A kommunista párt betiltása A szenátus 85 szavazattal ellenszavazat nélkül — az ülésen jelen volt szenátorok egyhangúságával — elfogadta Humphrey minnesotai demokrata szenátor javaslatát, hogy helyezzék törvényen kívül a kommunista pártot. A törvény értelmében 5 évig terjedő börtönnel és 10,000 dollárig terjedő pénzbírsággal sújtható az, aki a kommunista pártba belép vagy a pártnak tagja marad és a párt céljainak megfelelő bármilyen cselekedetet követ el. Kimondja továbbá a törvényjavaslat, hogy egy unió, amelynek vezetőségében kommunisták vannak, nem részesülhet a Taft- Hartley törvényben foglalt előnyökben, nem veheti igénybe a Labor Board szolgálatait. A törvényjavaslat még a képviselőház által való megerősítésre vár. Meglepetés volt Washingtonban nagy meglepetést keltett a szenátus egyhangú döntése két okból. Először azért, mert a kommunista párt betiltását nem McCarthy hívei, hanem a demokrata párt liberális szárnyának szenátora javasolta, másodszor azért, mert a kormány és az FBI igazgatója ezt ellenezték. Brownell igazságügyminiszter a kommunista párt tagság és tevékenység büntetését, ami a kommunista párt betiltásával egyértelmű azért ellenzi, mert ez a tilalom hatálytalanná tenné a belső biztonsági törvényt. Ugyanis ez a törvény a kommunistákat regisztrálásra kötelezi, és természetesen egy betiltott párt nem regisztrálhat. J. Edgar Hoover, az FBI igazgatója pedig azért foglalt állást a betiltás ellen, mert ez szerinte “föld alá” kergetné a veszedelmes kommunistákat s így megnehezítené a szemmeltartásukat az FBI detektivjei által. Bérharcok Németországban Joseph Welch bostoni ügyvéd volt a McCarthy cirkuszban a hadvezetőség jogtanácsosa. Nyári vakációján Maine államban rendőrség őrizte, mert egy ember állítólag meg akarta ölni. De nem a McCarthy ügyben haragudott meg az az ember reá. hanem egy házassági afférben, amelyben Welch mint ügyvéd szerepelt. Magyarországi árvízkárosultak amerikai segítséget kapnak Különböző iparokban Németország több részében a szervezett munkásság béremeléseket követel s sztrájkokat rendez. Feltűnő, hogy ezek a mozgalmak egyszerre kezdődtek az egész országban. Az az álta■—éíi > Y ’ a szervezett munkásság elérkezettnek látia az időt, Hogy erőteljesén eddigi gazdasági rend ellen, amelynek alapelve az, hogy az alacsony munkabér lehetővé teszi az alacsony árakat és az alacsony árak révén a német-ipari termékek versenyképessége a világpiacon növekedik. A munkásság ilyen “iparfejlesztési” politikával nem ért egyet többé. Közös érdek , Ezzel kapcsolatban érdekes rámutatni arra is, hogy az amerikai kormány álláspontja — és az amerikai gazdaság érdeke — egyezik a nyugatnémet munkásság felfogásával. Ugyanis Németország Ja szovjetzóna kivételével, ahol munkahajsza, rabság és kizsákmányolás van) hatalmas előrehaladást tett a termelésben és a külkereskedelemben, olyannyira, hogy a világ több helyén, többek közt Dél-Amerikában, veszedelmes versenytársa lett az amerikai iparnak és kereskedelemnek. Ez okból Amerika azt szeretné, ha a németek lelassítanák külkereskedelmük tempóját — azáltal, hogy kevésbbé olcsón kínálják portékáikat. Erre az eredményre vezetne a nyugatnémet szervezett munkásság bérharca, ha sikerrel járnak A magyar kormány hosszas habozás után a múlt héten elfogadta Eisenhower elnök ajánlatát, hogy az amerikai termelésfeleslegből átengedi a szükséges mennyiséget a dunai áradás magyarországi károsultjainak. de politikai, propagandisztikus jellege van s ezért az elnök Dulles külügyminisztert bizta meg a magyar kormánynyal való tárgyalásról az élelmiszer-segitség elosztásának módozatairól. Amerikának legiontosabb kikötésé: hogy a magyar nép tudja, hogy a segítség Amerikától jön, nem pedig Moszkvától. 1 A német szovjet is. . . A keletnémetországi, szovjetzóna bábkormány; ylfo-. gadta a nagylelkü^JB^|| ! .... 1—1 "iPÄrUeim tenyv. Am valóan moszkvai utasításra — a sajtó dühösen rágalmazta ezzel az ajánlattal kapcsolatban a gonosz amerikai kapitalistákat és háborús uszitókat, akik akarnak vezekelni a bűnükért, hogy a Csendes-tengeri hidrogénbombarobbantásokkal a Duna áradását okozták. . . Pár nappal később azonban elnémult ez az ostoba handabandázás és — újabb moszkvai utasításra — a keletnémet szcw’^ji^ is köszönép nagylFTCur^!wB*^«^u a A harmadik vasfüggönymögötti ország, amely ajánlatot kapott, Csehszlovákia, még nem válaszolt. De valószínű, hogy a cseheknek is megengedi Moszkva azt, amit többi csatlósainak megengedett. Török-görög-jugoszláv szövetség k szabad világ védőbástyája a siovjet világ déli peremén Philadelphiai olvasóinkhoz! Philadelphiában és környékén élő magyar testvéreink bizonyára elcsodálkoznak, amikor ezt az újságot a postás a házukba viszi. Hiszen a Függetlenség hetilapot várták! A cserének magyarázata az, hogy a Függetlenség hetilap, amely három évtizeden át a philai magyarság szócsöve és népszerű olvasmánya volt, megszűnt. Megszűnt azért, mert a város és környéke magyarsága számban és erőben megcsappant s a megritkult, szinte napról-napra ritkuló magyarság egy hetilap előállításának költségeit nem tudja viselni. Hogy Philadelphia magyarsága mégse maradjon magyar hetilap nélkül, a Függetlenség beolvadt a Jó Pásztor hetilapba. Hisszük, hogy philadelphiai és környékbeli olvasóink szeretettel fogadják be otthonaikba a Jó Pásztort — ezt az országos hetilapot, amely helyi érdekességü hireken kivül az egész amerikai magyar élet kisebb-nagyobb eseményeiről ad hétről-hétre hirt s azonkívül érdekes, szórakoztató s ismeretterjesztő cikkeknek valóságos kincsestára. Mindnyájunknak elszomorító jelenség az amerikai magyar életnek, az amerikai magyar sajtónak most már szinte törvényszerűen bekövetkező fokozatos elsorvadása; másrészről vigaszul és elégtételül szolgálhat nekünk, a már nem egészen fiataloknak, hogy van még és lesz meg soká magyar újság Amerikában: melyik kihull a sorból,annak helyébe lép egy másik újság — egy erősebb újság. j Aki Philadelpihában és egyebütt a Jó Pásztor hetilaphoz hü marad, büszkén vallhatja, hogy I egy kővel hozzájárult az amerikai magyar sajtó : épületének alátámasztásához. ; Csúcsponton a valódi munkabér Az Ohio állami Federation of Labor clevelandi konvencióján Mitchell munkaügyi miniszter statisz- OkaJ támaszkodva megállapította, hogy a pessegenek ^dolláv.a^dókébér — ma magasabb, mint volt valana. vagyis. udj* csak dollárokban és centekben keresnek ma a xIiuA-' kások általában többet, mint azelőtt, hanem keresetükből többet tudnak vásárolni, mint valaha. A miniszter szerint ez az Eisenhower kormányzat érdeme, amennyiben megállította az árak emelkedését, leszállította az adókat, megjavította a Social Security biztosítás rendszerét, stb. Demokrata segítség Burke demokrata szenátor ehhez hozzáfűzte, hogy Eisenhower elnök saját pártja, a republikánus párt, a nép javát szolgáló törvényjavaslatok legtöbbjét elvetette volna, ha a demokraták nem állnak az elnök programmja mögé. Általában mindent, ami a dolgozó és kiskeresetű nép javát előmozdítja, csakis a demokrata segítséggel lehetett törvényerőre emelni. Megjegyezte azonban Burke szenátor, hogy ami történt, az nem elég. Az ellen neki és a demokratáknak általában nincsen kifogásuk, hogy a kongreszszus adókedvezményeket nyújtott az ipari és üzleti világnak; de ami előny mellett a szerényebb jövedelmű népnek jutott, az nem elég. Ami pedig a magasabb munkabéreket illeti, azokat az uniók harcolták ki a szervezett munkásoknak. • FOLYIK A PERZSIÁI ÓLAI Három év előtt befagyott az iráni (perzsiai) olaj. A túlzó nacionalisták felülkerekedtek az országban s miniszterelnökük, az öreg és fanatikus Mossadegh, se szó, se beszéd elkobozta, iráni nemzeti vagyonnak nyilvánította az abadani olajfinomitó üzemet, amelyet az angolok több mint ezer millió dollár költséggel építettek.. Az angol-iráni egyezkedési tárgyalások kátyúba jutottak, az angolokat Mossadegh kisepfűzte az országból és — az abadani olajfinomitás kátyúba jutott, mert az odavalósiak nem értenek az olajfinomításhoz, nem tudtak olajat termelni. Addig az iráni kormány óriási összegeket kapott jutalékként az angoloktól’ ez a jövedelmi forrás elapadt és nagy hiány mutatkozott évről-évre az államkasszában. Financiális csőd fenyegetett. Zűrzavar Azóta sok viz és vér folyt Iránban. Mossadegh szétkergette a parlamentet, száműzetésbe kergette a shaht, diktátorként kezdett kormányozni és — mert hiába kért Amerikától segítséget — baráti kezet nyújtott a szovjetnek. Az a veszély fenyegetett, hogy Irán lesz a szovjet első csatlósországa Ázsiában. De ez a veszély elmúlt, a katonaság ellenlázadásba ment át, az öreget bebörtönözték s a shah folytathatta a nyugat-barát politikáját. Ennek a politikának folyományaképpen most egység jött létre az olajérdekeltség és az iráni kormány közt az olajforrások kiaknázása és az olajfinomitás kérdésében. üzlet Egy angol-amerikai, nyolc olajvállalatból álló csoport fogja az iráni olajat finomítani és értékesi-A szovjet világhócBtási tervének meghiúsítása céljára egy újabb katonai szövetségi szerződés jött létre, amelynek jelentősége felbecsülhetetlen a szabad világ szempontjából. Tito kommunista országa 20 évi katonai, politikai és kölcsönös segitségi szerződést kötött a görög királysággal és a török köztársasággal. A szerződés legfontosabb pontja az, hogy ha bármelyik országot támadás érné, a másik két ország nyomban katonai erejével beavatkozik a háborúba. Mint támadó felek csak a szovjet és csatlósai jönnek számba; a szerződéi tehát antikommunista szövetségi szerződés. rökök elsőrangú katonák. A jugoszlávok megmutatták ezt nemcsak az első világháborúban, amikor súlyos csapásokat mértek az osztrák-magyar haderőkre, hanem a második világháborúban is, amikor a hegyek közt harcolva a német katonaság ellen, egész német hadosztályokat kötöttek le és nyugtalanítottak. A görögök a Mussolini olaszai elleni védekező harcban a világ csodálatát vivták ki hősies ellenállásukkal a számbeli túlerővel szemben. A törökök, a Kemal Ataturk által 1920-ban kezdeményezett nemzeti megújhodás óta, katonailag módfelett megerősödtek és a török katonák újabban Koreában csodálatos hősiességükkel tüntették ki magukat. Hatalmas haderő A bárom ország háború esetén több mint 70 hadosztályt tud felállítani, tehát tetemes katonai erőt képvisel. És figyelembe veendő az is, hogy a jugoszlávok, a görögök és a tö-Balkán szovjetizálását. De éppen ezzel az értékes csatlósával szemben Sztálin túlfeszítette a hurt és karriérje legnagyobb baklövését követte el, amikor olyan alázatos szófogadást követelt tőle, mint Lengyelország, Magyarország, stb. kommunista kormányaitól. Számításon kivül hagyta a moszkvai kényur, hogy az ő szava csak ott feltétlen parancsszó, ahol jelen van vagy közel a határon van az orosz vörös hadsereg. E számítási hiba folytán elvesztette azt a szövetségesét, amely máskülönben talán útját egyengette volna a szovjetnek a Földközitenger felé. Sztálin baklövése Hogy változnak az idők! Tito Jugoszláviája a szovjet csatlósa volt még néhány év előtt és tőle remélte Sztálin a feni és a haszonban osztozni fog Irán. A szerződés 25 évre szól és tartós gazdasági előnyt biztosit mindkét félnek. De még ennél is sokkal nagyobb a jelentősége annak, hogy Irán baráti viszonya a szabad világgal megszilárdult. Ennek első jele volt a napokban az iráni kormány erélyes válasza egy kihivó orosz jegyzékre, amelyben a szovjet kifogásolta, hogy katonai segítséget fogad el Irán az angoloktól és az amerikaiaktól. Az iráni kormány azt felelte Moszkvának, hogy Irán biztonságának védelme egyedül^ az iráni kormány és nóp dolga, nem pedig a szovjeté. Balkán blokk A most létrejött katonai szövetségi szerződést valószinüleg még további jelentős közeledés fogja követni: a jugoszláv, görög és török külügyminiszterek a szerződésnek Tito nyári kastélyában tör tént aláírása alkalmával felvetették egy balkáni parlamentáris tanácskozó testület létesítésének eszméjét. Ha ez a terv megvalósul, ez azt jelenti, hogy a kommunista kormányzat alatt álló Jugoszlávia és a két demokratikus szer vezetü szövetséges ország minden fontol kérdésben igyekezni fognak egyetértésben eljárni. JÖN A KANADAI VASÉRC! Seven Islands Qubeci kikötőből a múlt héten elindult az első vasérc szállító hajó Philadelphia felé. Történelmi jelentőségű esemény volt ez. Mert ezzel megindult az amerikai acélipar ellátása kanadai vasérccel. Négy év előtt még csak szakemberek tudták, hogy Quebec tartomány északi részében és Labrador félszigeten a föld vasércben gazdag. Azóta az amerikai-kanadai Iron Ore Company feltárt egy 80 mérföld hosszú és 6 mérföld széles gazdag vasérc területet, amely csaknem 60 százalék vastartalommal bir és egy még sokkal nagyobb, 225 mérföld hosszú és 80 mérföld széles tartalék mező közepette fekszik. Az ott könnyen, a föld felületéről bányászható vasérc évtizedekre biztosítja az Egyesült Államok acéliparának vas szükségletét, amennyiben 417 millió tonnára becsülik s évente körülbelül 10 milió tonna került elszállításra Seven Island kikötőjéből. A bányák berendezése és a bányavidéket a kikötővel összekötő uj vasút építése 250 millió dollárba került. A quebec-labradori vasérc területen túl is folyik a kutatás a mocsaras, erdős, lakatlan, hideg vidéken s valószínűnek tartják, hogy lesz ott még egyéb érc is, nikkel és réz. JÖNNEK A MENEKÜLTEK Hivatalosan jelentik, hogy az uj menekült-bevándorlási törvény alapján eddig 8000 bevándorlási vízumot adtak ki menekülteknek, de ezek közül még csak 1800-an jöttek be az országba. 1 AMERIKA LEGNAGYOBB "" MAGYAR METTT.ADTÄ Ti® GOOD SHEPHERD !s lie largest Hungarian Weekly Newspaper In America Beolvadt lapok: KERESZT, EGYETÉRTÉS. VÁROSI ÉLET. AMERIKAI MAGYARSÁG. BUFFALOI HÍRADÓ No. 34. SZÁM v cixaím;, kj. penteK, 1954 augusztus 2». EGYES SZÁM ARA 10 CENT FOLYAM
