A Jó Pásztor, 1954. július-december (32. évfolyam, 27-53. szám)

1954-08-13 / 24. (33.) szám

PMXtií ü. OLDAL A JÖ POSZTOS A kanadai kommunisták Irta: MARJORIE LAMB. Toronto Pünkösd után tizedik vasárnap EVANGÉLIUM Szent Lukács 18. fej., 9—14 Az időben mondá Jézus némelyekhez, akik elbi­zakodtak, hogy ők igazak s másokat megvetettek, e példabeszédet. Két ember méné fel a templomba, hogy imádkozzék, az egyik farizeus, a másik pedig vámos. A farizeus megállván, igy imádkozék magá­ban : Isten, hálát adok neked, hogy nem vagyok olyan, mint a többi emberek: rabló igaztalan, házasságtö­rő, mint ez a vámos is. Kétszer bőjtölök hetenkint, tizedet adok mindenből, amim van. A vámos pedig távol állván, szemét se merte felvetni az égre, ha­nem mellét verve mondá: Isten, légy irgalmas, ne­kem, bűnösnek. Mondom nektek: ez megigazulva mé­né haza, inkább mint amaz, mert mindaz, aki ma­gát felmagasztalja az megalázta tik és aki magát meg­alázza, felmagasztaltatik. SZENTBESZÉD Az Ur nem tartja helyesnek azoknak az állás­pontját, “akk magukban bíznak, mint afféle iga­zak.” Az ilyenek túlságosan felbecsülik az önérzetü­ket és azt hiszik, hogy ők szentek. Túlságosan nagy­­rabecsülik az erejüket s a jóra való hajlandóságukat: azt hiszik, hogy őket semmiféle kisértés sem dönte­né le. „Szép az önbizalom, sőt indokolt esetben bizonyos fokig kötelesség is önmagunk megbecsülése, de egye­dül magunkban ne bizzunk sohasem. Buktak már el angyalok is, Krisztus közvetlen környezetéből is ki­került egy feketelelkü Judás. Ezek mind jók voltak valamikor. A magunk törekvésén és munkáján felül az Isten kegyelmétől várjuk az erőt és kitartást. Az Isten kegyelmének pedig a forrásai a szentségek és az imádság. A mai szent evangéliumban az Ur Jézus két imádkozót mutat be. Az egyik jól imádkozott, a má­sik rosszul. A farizeus felszállott az emberi gőg, a túltengő önérzet, a lelki elbizakodottság és önteltség csúcsára és onnan dicsekedett az Urnák saját jócselekedetei­vel. Miközben megvető szemekkel nézte a porban, az önmegalázásban s az önbeismerésben Istenhez só>­­hajtozó és irgalmát esdeklő vámost. A gőgös farizeus önmagát tolta fel, a vámos kisebbítésével. Túlozta önértékét és cselekedeteinek olyan tulajdonságokat tulajdonított, amelyek azok­ban nincsenek meg. Egyszóval kedvét lelte a tévedés­ben s az igazságtalanságban. A vámos pedig leszál­lóit bűnös mivoltának mélyére s mellét verve, Isten irgalmát kérte. A farizeust a gőg és önhittség magas­latáról az Isten letaszította a megvetés mélyébe és a vámost pedig a megalázkodás porából felenielte a megigazulás fényébe. ^ A farizeus rosszul imádkozott, mert csak a emelte ki önmagáról és csak a rosszat ismerte el ma/ sokról. A vámos jól imádkozott, mert őszinte önbe­­vallomással rebegte el bűnös tévedéseit s vallotta be gyarló mivoltát. Sokaknál előfordul nemcsak az imánál, hanem egyik legfontosabb lelki cselekménynél is, a szent­gyónásnál, a farizeus hibája. Vannak, kik azt gyón­ják, ami nem bűn, sőt érdem: hogy ők vallásosak szentmisére járnak és imádkoznak, nem bántják a más jószágát. Arról azonban, hogy irigyek, szeretet­lenek és szivükben haragtartók, rágalmazók, buja gondolatokkal vannak tele,, csak nagy faggatásra akarnak tudni valamit. Nem gondolják meg, hogy hiába ép lelkűknek ezer szerve is, ha egy halálosan beteg. Igen csúnya a farizeus viselkedésében még az is, hogy a maga külsőséges jóságának kiemelése mel­lett — másokat megítél. Megítéli a vámost. Jézus a Szentirás más helyén igen óv bennün­ket ettől a bűntől, parancsot adván: ne Ítéljetek! Bi­zony sokszor tévedünk felebarátaink megítélésében, főleg elítélésében. Ügyelünk tehát a mások fölött való ítélkezésben. Megszeretjük a szent, evangélium szavai után ezt a vámost és ugyan miért, Azért, mert töredelmes alázattal, lélekből fakadó őszintesége példája annak, hogyan kell embernek Istenhez fordulnia. Lehet, hogy sokszor fáj nekünk a büszkék meg­vetése, a gőgösök lenézése. Bizony nem baj, testvér! Hidd el, sokkal kívánatosabb a szegény vámoshoz ha­sonlítani, mint a gőgös farizeushoz, — mert nem az a fő, hogy mit tart felőled a világ, hanem az, hogy ott lehess a vámos mellett az Ur igazi követésében. (Canadian Scene) 1921-ben a kommunista Internacionalé ügynököket küldött Kanadá­ba, azzal a feladattal, hogy hogy szervezzék meg a kana­dai kommunista pártot. Ab­ban az időben, mint a világ több más országaiban, Kana­dában is voltak kis marxista­szocialista csoportok és nagy­részt ezekből rekrutálódtak az uj szervezet tagjai. A kana­dai kommunista pártot felvet­ték a kommunista Internacio-/ náléba, miután hivatalosan el­fogadta a 21 pontból álló felté­teleket és magáévá tette az Internacionálé célkitűzését “a szocialista köztársaságok vi­lág-egységének” létrehozását. Megalakul a párt A kanadai kommunisták, akik az első időben földalatti és illegális szervezetet alkot­tak, Moszkva irányításával megkezdték az óvatos tapoga­­tódzást: hogyan jöhetnének a föld fölé. Ez 1924-ben történt meg, amikor a nyilvánosság előtt is megalakították a Ka­nadai Kommunista Pártot. Uj alkotmányuk nem volt más, mint a réginek fölmelegitése, egy igen, fontos pótlással: Részletes' utasításokat közölt arra nézve, hogyan kell beszi­várogni más szervezetekbe. “Belső ellenség” A törvény és rend fenntar­tására hivatott kanadai ható­ságok közben éberen figyel­ték a fejleményeket. 1931 au­gusztusában akcióba is lép­tek. Házkutatást tartottak a pártközpo n t b a n , valamint nyolc kommunista vezér ott­honában. A nyolc vezért le­tartóztatták és bíróság elé állították, a kanadi büntető­törvénykönyv 98. szakasza alapján. A főleg munkásosz­tálybeli tagokból álló esküdt­szék bűnösnek találta őket abban, hogy a kormányzati és közgazdasági szervek erő­szakkal való eltávolítását hir­dették. Fogházbüntetést kap­tak és az itélőbiró kijelentet­te, hogy “büntettük szerve­zett társadalmi életünk gyö­kere és alapjai ellen irányult.” Álnokság 1935-ben a kommunisták el­kezdték az azóta közismertté vált “Egyesült Front” takti­káját. Ennek a taktikának külsőleg elismert célja a fasiz­mus elleni egyesült front volt, .diójában azonban átlátszó le­pel volt csak, abból a célból, hogy takarja a demokratikus politikai testületekbe való be­szivárgást addig, mig azokat belülről tönkre nem teszik. A szabad világ legtöbb országá­ban a kommunisták ma is gz “Egyesült Front” vonalán ha­ladnak. Az ellenség már nem a fasizmus, hanem általában a kapitalizmus és különöskép­pen az a fajtája, amelyre a kommunista sajtó úgy utal, mint “a háborus-uszitó Egye­sült Államok imperialista cél­kitűzései.” * velünk együtt ítélték el a ná­cizmust és fasizmust, de 1939 augusztusában létrejött a Moszkva-Berlin egyezmény és a pártvonal máról-holnapra bukfencet vetett. Egyensú­lyukat rekord idő alatt vissza­nyerve, a kanadai kommunis­ták megbélyegezték Kanada háborús erőfeszítését. Taktikájuk annyira ellen­szenves volt, hogy a kanadai honvédelmi törvény alapján 1940 júniusában betiltották a pártot. Munkájukat azonban a föld alatt folytatták. De mi­kor 1941 junius 22-én Hitler megtámadta a Szovjetuniót, újra jött a bukfenc. A párt — még háromig sem számolva — a következő szavakkal hív­ta cselekvésre hűséges tagja­it : “A párt és munkás-mozga­lom számára egyszerű a kér­dés. A Szovjetuniót megtá­madták és mindent meg kell tennünk, hogy biztosítsuk a fasiszta támadó végleges ve­reségét.” Álarcot vesznek fel Abban az időben a kanadai kommunista párt még mindig be volt tiltva és ez nehézsége­ket okozott számukra. Ezeket azonban áthidalták. “Kanadai Haladó Munkáspárt” (Labor Progressive Party of Cana­da) néven uj pártot alapítot­tak. Ez lett a kanadai kom­munista párt forradalmi ha­gyományainak örököse és ezt képviseli ma is. Kétségtelen tehát, hogy az ellenség kapuinkon belül van. Mit tett Kanada ez ellen a szabadságot fenyegető vesze­delem ellen? Az ellenállás legtöbbnyire csendes, kemény, szorgalmas munkából, kitartásból és olyan ügyességből á 11 o 111, amely, reméljük felér a kom­munistákéval. KATOLIKUS ÉLET WARREN, OHIOBAN Warren -és környéke lelkes katolikusai, elsősorban asszo­nyok, már tiz év előtt elkezd­tek fáradozni, agitálni és pénzt gyűjteni, hogy idővel katoli­kus Istenházát tudjanak épí­teni.'Fáradozásaiknak megvolt az eredménye, \ julius 25-én már megtörténhetett az épí­tendő katolikus otthon és ká­polna első kapavágása. Az ün­nepélyes szertartást Vaskó János, Török Dezső és Hegyi Péter youngstowni katolikus papok végezték és az ünnepé­lyen megjelent Papp Károly warreni református lelkész is. A kapavágási szertartás lel­kes hangulatban folyt le és a Sztálin és Hitler A második világháború alatt a kanadai kommunisták leg­inkább akrobatikai Ügyességű magatartásukkal tűntek ki. Ez valóban figyelemreméltó volt. A háborút megelőzőleg városból és környékéről össze­­sereglett katolikusok bőkezű­en adományoztak az építési alap javára. A warreni katolikus szervez­kedés már 1951-ben megin­dult, amikor is a következő tisztikart választották meg: Varga Sándor gondnok, Far­kas Antalné (1506 Frances Ave., S. E., Warren, O.) titkár, Naszer Ferenc pénztárnok, Farkas Antal, Mrs. Elizabeth Panykó és Millik János trus­­teek. Már 1945-ben megalakult a warreni magyar római és gö­rög katolikus Rózsafüzér Tár­sulat, amelynek megteremté­sén évek óta bugzón munkál­kodtak Varga Sándorné, Var­ga Péterné és Samplák Mi­­hályné. ,___. _______ A szovjet)* íllenség A legfontosabb és legna­gyobb jelentőségű esemény 1945 szeptemberében történt, Ottawában. A szovjet nagy­­követség egyik távirdásza, Igor Guzenko, elmenekült a követség épületéből, bizalmas és titkos okiratokat vevén magához. Ezekből kiderült, hogy a szovjet nagykövetség a központja annak a kémháló­zatnak, amely egész Kanada területén működött. Az okira­tok és egyéb bizonyítékok fe­lülvizsgálására a kanadai kor­mány királyi vizsgálóbizott­ságot küldött ki. A vizsgálat bebizonyította, hogy a kana­dai szovjet nagykövetség köz­vetlenül irányította azokat a szervezeteket, amelyek a ka­nadai kormányzati rendszer törvényellenes megdöntésére törekedtek. De nemcsak Kanadában volt ez igy, hanem más helyeken is. A nyugati odszágok többé nem hagyhatták figyelmen kívül azt a tényt, hogy Szov­­jet-Oroszorszá g nagyméretű összeesküvést szervez a sza­bad világ kormányainak meg­buktatására. A kanadai kirá­lyi vizsgálóbizottság jelentése csapást mért az egész szabad világ nevében a moszkvai mintájú kommunizmusra és a kelet és nyugat közti küzde­lem uj korszakát jelentette. A vizsgálóbizottság leleple­zései óta nem enyhült az éber­ség és nem csökkent az elővi­gyázat. Ma ugyanis a forra­dalmi csoportok ereje úgy Ka­nadában, mint az Egyesült Államokban aránylag na­gyobb, mint Oroszországban volt 1917 márciusában. Bár, természetesen, egészen más a talaj, amelyen működnek. A védekezés Már 1945 előtt voltak Ka­nadában, akik szembeszálltak a kommunista eszmékkel. Még 1942-ben pár előrelátó és államférfim érzékkel és fe­lelősséggel megáldott kanadai üzletember lehetővé tette sza­badságunk megőrzésére szol­gáló felvilágosító központok létrehozását. A volt az elgon­dolás, hogy — bár a kormány­nak kétségtelenül viselnie kell a felelősségnek bizonyos ré­szét —, egy egészséges tár­sadalomban, amelyet szociális lelkiismeret irányit, az ipar­nak és kereskedelemnek is hozzá kell járulnia az egész­séges egyensúly fenntartásá­hoz. Ha a kormány maga pró­bálná végezni a feladat nagy részét, vagy az egész felada­tot, közben esetleg aláakná­­zódna szabadságunk lényeges alapja. Következésképpen az volt a feladata, hogy ráébresszék Kanada népét a szabadságot fenyegető veszélyre és felsze­reljék a veszély elleni hatha­tós fegyverekkel. Ismerjük meg őket A kommunizmus az átlagos nyugati ember számára telje­sen idegen, mert annak nyel­vezete teljesen ellentétben áll a nyugati gondolkodással. Az igazi kommunista sze­rint a jó és rossz próbaköve az, hogy egy bizonyos csele­kedet mennyiben segíti elő a kommunizmus ügyét. Számá­ra nem létezik az, amit mi “jóhiszemű tárgyalásinak is­merünk. Nehéz volt elhinni, hogy amikor a kommunisták meghirdették a szovjet világ létrehozását, e^t ők komolyan is vették és hogy már nagy­részt meg is valósították. Ami Csehszlovákiában, Lengyelor­szágban és Magyarországon történt, az túl messze volt és sokan azt hitték, hogy “az itt nem történhet meg.” Elsősor­ban tehát meg kellett győzni a kanadaiakat arról, hogy a kommunisták minden lehetőt megtesznek, hogy az itt is megtörténjék és erre a célra szentelték az életüket. Veszedelmes beszivárgók A kanadaiak fokozatosan meggyőződtek arról, hogy a kommunizmusnak sötétek a céljai. A szakszervezetek, — amelyek egy időben súlyosan át voltak ittatva velük — hoz­záláttak a tisztogatás munká­jához. Bár még mindig van négy kommunista ellenőrzés alatt álló szakszervezet, a tisztogatás munkája tovább folyik. Néhány kanadai öntu­datlanul belekerül olyan kom­in u n is t a fedőszervezetbe, mint a “Kanadai Béketanács” (Canadian Peace Council). De az éberségből következik a fel­világosítás keresésé és a fel­világosító központok nemcsak a legújabb kommunista takti­kában való jártasságot tart­ják feladatuknak, hanem az azok elleni leghatásosabb küz­delmet is. Bár a változó kommunista taktika bármikor célszerű vál­tozást követelhet az ellenin­tézkedésekben, a kanadai kommunistákkal szembeni ál­láspontot a következőkben le­het összefoglalni: Mik a teendők? Pünkösd után tizedik vasárnap EVANGÉLIUM Szent Máté 17, 14—23 w Az időben egy ember méné Jézushoz, térdre bo­rulva előtte és mondá: Uram könyörülj fiamon, mert holdkóros és kínosan szenved, mert sokszor esik tűz­be és gyakran vízbe. Én bemutattam őt tanítványaid­nak, de nem gyógyíthatták meg őt. Felelvén pedig Jézus, mondá: Oh hitetlen s romlott nemzedék, med­dig leszek veletek, meddig tűrlek titeket, Hozzátok őt ide, hozzám . . . S megfeddé őt Jézus és kiméne belőle az ördög s meggyógyult a gyerek azon órá­ban. Akkor a tanítványok titokban Jézushoz járu­­lának és mondván: Miért nem Űzhettük mi ki azt, Mondá nekik Jézus: a ti hitetlenségtek miatt. Mert bizony mondom nektek: Ha annyi hitetek lenne, mint a mustármag, s mondjátok e hegynek: Menj innét amoda, elmegyen, és semmi sem lesz nektek lehetet­len. Ez a baj pedig nem űzetik ki, hanem csak imád­ság és böjtölés által. Mikor pedig Galileában tartóz­kodtak mondá nekik Jézus: az Ember Fia az embe­rek kezeibe adatik és megölik őt, de harmadnapra feltámad. SZENTBESZÉD Ezen ifjú, kiről itt szó van, nehéznyavalyás volt s ezáltal nagyon gyötörtetett. A nehéznyavalya, mely közönségesen az altest kóros idegzetében alapszik, leginkább holdváltozáskor jelentkezik s épp ezért nevezték az ilyen beteget holdkórosnak. Amint a holdkóros fiú atyja előadta kérését, Jézus igy felelt: Oh, hitetlen és romlott nemzedék, meddig leszek veletek, meddig tűrlek titeket, Krisztus Urunk ezen szemrehányását, melyet a holdkóros ifjú atyjának, a zsidóknak és az írástudók­nak tett, nyomon követi az ő végtelen könyörületes­­sége, midőn igy szól: Hozzátok őt ide, hozzám. És kemény fenyegetés közt megparancsolta Jézus a sá­tánnak, hogy a fiút hagyja el és kiméne belőle az ördög, és meggyógyula a gyermek azon órától. Akkor a tanítványok titkon Jézushoz járuló­nak, mondván: Miért nem Űzhettük mi ki azt, Mon­dá nekik Jézus: A ti hitetlenségtek miatt, azaz hi­tetek erőtlensége miatt. Mert bizony mondom nek­tek: ha csupán annyi hitetek lenne, mint a mustár­mag és mondjátok e hegynek (tudniillik a Tábor­hegynek, amelyről Jézus lejött): Menj innét amoda, elmegyen és semmi sem lesz nektek lehetetlen. Ha volna igaz hit benneteket, belső erővel teljes hit, kül­sőleg bármi csekély, olyan, mint a mustármag, mely külsőleg kicsiny s csekélynek látszó, de bensőleg tele van termő erővel, úgy olyan dolgokat vihetnének véghez, melyek lehetetlennek látszanak. Az ördögi faj nem űzetik ki, csak imádság és böjtölés által. Imádságot és böjtölést követel Jézus a gonosz lélek .kiűzésére, de ha ezek különös hatalommal bír­nak, akkor az Istennel való •egyesülés különösen erős és a szív tisztaságára való törekvés, az érzéki ösz­tönök fékezése és az ételben s italban még a szüksé­gesektől való megtartózkodás által is, különösen buz­gó legyen. Mások szerint ezen eszközök magukra a meg­szállottakra vonatkoznak, hogy ezek is, amennyi­ben lelki erejük nincs egészen a sátán hatalmában, saját megszabadulásukra szintén ezen hitet, úgy­szintén azt, ami ebben foglaltatik, felébreszteni köte­lesek, az magától értetődik. Igaz hit, imádság és böjtölés által üzzük el ma­gunktól az ördögöt, és megromlott hajlamaink és szokásos bűneink benső, gonosz szellemét és akkor fogjuk látni beváltva azon fényes Ígéretet, melyet az isteni Üdvözítő tett, midőn tanítványaihoz igy szólt: “Ha mit kérendetek az Atyától az én nevem­ben, biztosan megadja nektek.” A szabadság ügyéért és a kommunizmus ellen harcoló kanadaiak megerősödnek har­cukban az által, ha megértik a kommunizmust, valamint az általa alkotott rendszer bar­bár ismertető jeleit. Nem véd meg a kommunizmustól az, ha elzárkózunk tőle. Sőt a kom­munista bacillussal való érint­kezés ellenmérget termel ki. Eredményt csak úgy érünk el, ha szembenézünk a valóság­gal. Célunk pedig az, hogy eredményt érjünk el. Ez a módja, hogy a kívánt eredményt elérjük: Elkerül­jük a kommunisták hozzáse­­gitését a nyilvánosság meg­nyeréséhez, nem veszünk részt semmiféle tüntetésük­ben. Gondosan tervezünk és csendben dolgozunk, minden­ki elvégezvén a maga köteles­ségét, amely abban áll, hogy felvilágosítjuk a közönséget a kommunista propaganda ha­zugságairól és vigyázunk ar­ra, hogy kommunisták ne ke­rüljenek fontos pozíciókba. Arra törekszünk, hogy nyu­godt, jól értesült és éber köz­véleményt neveljünk. BIBLIAI JELENETEK Jeroboam az aranyborjú imádására szólítja fel híveit i

Next

/
Thumbnails
Contents