A Jó Pásztor, 1954. július-december (32. évfolyam, 27-53. szám)

1954-08-13 / 24. (33.) szám

A JO PÄ.SXTÖ5 •AQS f. OU5A1 — Hivatkozhatnám kiontott véremre, — szólt XL ifjú —, mondhatnám véremmel szereztem ma­gamnak feleséget, de nem teszem. Becsületem és vi­tézségem legyenek kincseim, melyekkel imádott nő­met ibo Idomíthatom. — Legyen áldás a frigyen, — hebegte Békés ke­zeit az ifjú pár fejére téve, adja a mindenható Isten, hogy a varhegyen ünneplő gőgös törököt leverhessük éü ti egy szabad és független országban kezdhessétek meg a házaséletet. Kívülről kürtök harsogása és dobok pergése hangzott be. Közben-közben öreg ágyuk dörgése reszkettette meg a vár széles falait. János Zsigmond előtt a török katonák harci já­tékokat mutattak be. A kápolnából visszamentek mindnyájan a sek­restyébe. Az ősz pap elballagott, a levelet vitte János Zsig­­mondnak. János Zsigmond éppen a török katonák felett tartott szemlét, midőn a pap feltűnés nélkül közel sompolygott hozzá és kezébe csúsztatta Mariska le­velét. János Zsigmond bosszúsan nézett a papra, de az hirtelen eltűnt a tömegben. Néhány lépéssel odébb János Zsigmond gyor­san átfutotta Mariska sorait. — Tehát közelemben van? — rebegte halkan, — a kódolásért igy akar tüntetni. Tudatja velem, hogy férjhez megy. Hadd menjen, Mária bajor her­cegnőnek úgy sem szívesen ígértem meg, hogy Békés Mariskát elveszem. No csak az kellene- hogy most titkos találkozásra menjek! Hogy most felizgassam magam Mariska miatt, mikor anélkül is eléggé izga­tott vagyok! — Csak esküdjék .. . nem kívánom látni. . . tud­ni sem akarok róla . . . Mariska várt, várt. János Zsigmond nem jött a kápolnába. Mariska a sekrestye ablakából látta, hogy János Zsigmond a katonai szemle befejezése után egy kü­lön díszsátorba vonult. — Azonnal itt leszek, — mondotta Mariska hoz­zátartozóinak s mielőtt ezek kérdezhették volna, hogy hova siet, már kint volt az ajtón. János Zsigmond sátorába sietett. A sátor előtt szemben találkozott Szulejmánnal. A császár éppen akkor vált el János Zsigmond­­tól. — Ah, te vagy az, Békés Mariska? — lihegte a szultán sóvár tekintettel. — Hatalmas szultán, téged kereslek, — viszon­­zá Mariska bátran. — Előbb azonban vendégednek kell valamit mondanom. — Várok rád! — szólt a szultán. — Jövök. E szavak után' Mariska berohant a János Zsig­mond sátorába. A fejedelem ebben az időben egyedül volt. Éppen fejedelmi palástját csatolta le vállairól, midőn Mariska előtte termett. — Nem jöttél hozzám, hát eljöttem én, — mon­dotta Mariska izgatottságtól remegő hangon. — Leány, félek tőled, — suttogott János Zsig­mond megijedve. — Nem leány többé, — szólt Mariska harsány hangon —- hanem Balassa Mihály hitvese. Itt vagyok és számon kérem tőled hazám becsületét! — Távozz, különben segítségül szólítom az őr­séget, — hebegte János Zsigmond zavartan. — Hívd ide az egész tábort, annál jobb lesz, leg­alább látni fogják, milyen leányai vannak Erdélynek. 1 Erdélyt megaláztad, a szultán kezét megcsókoltad : és ezt jóvátenni többé nem tudod! A szégyen és gya­lázat azonban a tied, a nemzet vérrel mossa le magá­ról azt a sarat, amelyet rá mázoltál. Szerettelek, de i szerelmem gyűlöletté fajult. Szerettelek és most hó­­' hérod tudnék lenni. Pokolra véled János Zsigmond, j csókold meg az ördög kezét is, a sátán vár reád.-andra Baxter 10 éves angol leány, a polio áldozata, már j ud járni. Azt mondja, akkor tudott először a lábára állni Imikor levelet irt a Jézuskának, hogy élessze fel elsorvadt izmait. Békés Mariska határtalan bátorsággal a megté­­vett fejedelem elé ugrott, kirántotta annak arany­­markolatu, drágakövekkel kirakott kardját és olyan sebesen, mint a villám* oldaliba szúrta a fejedelmet. Aztán eldobta a kardot és elrohant. — Ördög és pokol! — sziszegte János Zsigmond halálra rémülve —, még csak nem is kiálthatok- még csak nem is szólhatok. Oldalom vérzik, de a seb nem éget. Talán nem halálos ez a döfés ... A török szul­tán előtt szégyellem bevallani, hogy egy asszony a saját kardommal sebesitett meg! .. . Mariska .; . Ma­riska ... ezt sem gondoltam, midőn a fogarasi erdő­ben jobbágynak öltözve, hét számra ölelgettem kar­csú derekát . . . Pokolba is, a seb égni kezd . . . Em­berek ! Emberek! .. . Aga, a főlovászmester lépett be. — Rosszul van fenséged? — kérdezte a főlo­vászmester.,— Arca olyan sárga, mint a viasz. — Igen, kissé rosszul vagyok, — dadogta János Zsigmond, kezét vérző oldalához szorítva. — Azt hi­szem, szót sem érdemel, jobban leszek . . . mindazon­által mentsen ki ő felségénél, az udvari ebéden nem jelenhetek meg, talán estére, az udvari estélyen . . . — Felséges uram bizonnyal sajnálni fogja fen­séged távolmaradását. Ha megengedni méltóztatik, ide küldöm az udvari orvosokat. — Köszönöm, köszönöm, nem lesz rájuk szük­ségem, hoztam én is örvöst magammal, köszönöm, köszönöm .. . Aga átadta a sátor előtt toporzikáló négy arabs lovat, utána pedig Szokoli nagyvezér hozta el a csá­szár ajándékait. Mindezeket azonban János Zsigmond nyugágy­ra dőlten tudta megköszönni. A zsebkendő, melyet megszűrt oldalához szorított, már egészen megtelt vérrel. A török fővezérek távolról sem sejtették, hogy János Zsigmonddal mi történt. Mariska halottsápadtan érkezett vissza a sek­restyébe. Berogyott az ajtón és Balassa karjaiba dőlve, lá­zasan suttogott: — Mehetünk, Erdély megaláztatása meg van bosszulva! . . . XLVII. fejezet. AZ ELTITKOLT SEB. Zimony fölött leáldozott a nap. Olyan nap tűnt a múlandóság végtelenébe, minőhöz hasonlót sem az­előtt, sem azóta Zimony krónikája felmutatni nem tud. , (Folytatjuk) (Canadian Scene) Kanadá­ban nincsen olyan állami be­tegbiztosítás, amely az ország minden polgárát védené beteg­ség vagy baleset ellen, viszont magánvállalatok, valamint a tartományok által fenntartott beteg-biztositó intézetek ré­vén sok millió ember részesül valamilyen biztosításban. Az utolsó tiz esztendőben nagy mértékben fejlődött ki a kórházi biztosítás. 1942-ben Kanada lakosságá­nak csak kb. 11 százaléka élve­zett valamilyen formában kór­házi biztosítást és ezeknek va­lamivel kevesebb mint fele ka­tona volt, vagy pedig más “mó­don részesült állami biztosí­tásban. Ma legtöbb kanadai­nak van valamilyen formában kórházi biztosítása. A lakos­ságnak több mint egyharma­­da önként váltotta ki a bizto­sítást magán-vállalatoknál, vagy pedig az u. n. “Kék Ke­reszt” (Blue Cross) kórházi betegbiztosítónál. További 20 százalék valamilyen tartomá­nyi vagy szövetségi kormány által fenntartott biztosításban részesül. A fennmaradó 43 százaléknak, főleg vidéken, nincsen semmilyen biztosítá­sa. A nagyobb városokban, pl. Torontob an, a biztosítás igen elterjedt. Az ember többféle módon biztosíthatja magát és család­ját az orvosi és kórházi költsé­gek fedezésére. British Columbiában, Sas­­katohewanban, Albe rtában vágy Newfoundlandban a tar­tományi kormány fedez bizo­nyos orvosi és kórházi költsé­geket. Ezek azonban külön­böznek e g y m á stól helyen­ként, úgyhogy előre kell meg­tudakolni, hogy a nyújtott biz­tosításon kívül mire van még szüksége az embernek. Némely tartományban az orvosi kamara módot nyújt ar­ra, hogy mindenki előr^, rész­letekben fizethesse be eset­leges jövőbeni orvosi költsé­geit. Ontarioban ezt a vállal­kozást “Orvosi Szolgálat Rt’!­­nak nevezik (“Physicians’ Service Incorporated”). A ’’Kék Kereszt” kórházi bizto­sitó szintén előre befizetett dij fejében nyújt kórházi biztosí­tást. E két intézmény nem há­szonra dolgozik és hivatalos el­lenőrzés alatt_ilh A Sok magánvállalat többfaj­ta biztosítással szolgál. A biz­tosítás fedezheti az orvosi vagy kórházi költséget, vagy a betegség, illetve baleset folytán elvesztett jövedelmet, vagy mind a hármat. E bizto­sítások nagy része teljesen megbízható, de okos dolog a biztosítás megkötése előtt gon­dosan elovasni a szerződésben lefektetett megszorításokat, nehogy valamilyen előzetes be­tegség vagy egyéb ok miatt el­veszítsük a biztositást. Sok nagy cég buzdítja alkal­mazottait az orvosi vagy kór­házi biztosítás1 kötésére, s az­után a fizetéséből levonja a havi dijat. Évek óta folyik a vita akörül hogy legyen-e vagy ne a szö­vetségi kormány által fenn­tartott állami egészségügyi s kórházi biztosítás Kanadában. Eddigelé az tartotta vissza a szövetségi kormányt az ilyen rendszer élet beléptetésétől,i hogy adminisztrációja igen sokbá kerülne. Közben valószínű, hogy va­lamennyi tartomány fokoza­tosan bevezeti a tartományi betegbiztosítását, ugyh ogy előbb-utóbb mindenki biztosít­va lesz. Vannak, akik azért ellenzik a mindenkire kiterjedő állami biztositást, mert szerintük az emberek visszaélnének vele és a legcsekélyebb vagy nem is létező betegségekre is orvosi kezelést igényelnének. Hosszú­távon, mondják a terv ellen­zői, az ilyenfajta biztosítás adóban többe kerülne, mintha mindenki önként, a maga költ­ségére biztosítaná magát. Azok, akik azt szeretnék, hogy az állam vegye át a be­tegbiztosítás nagy részét, vagy minden vonatkozását, fő­leg emberiességi alapokra épí­tik érvelésüket. Szerintük oly országban, mint Kanada, an­nak is a legjobb egészségügyi ellátásban kell részesülnie, akinek nincsen elég pénze. A jelek azt mutatják, hogy a következő néhány évben folytatódni fog a biztosítás növekedése, úgyhogy előbb­­utóbb jóformán minden kana­dainak lesz állami vagy ön­kéntes betegségi biztosítása. New York népe nagy tiszteletiéi fogadta Dr. Syngman Rhee délkoreai elnököt. KÉSZÜLŐDÉSM SZENT A Katolikus Liga közleménye * Azaugusztus 15-i newyorki Országos Szent István napi ün­nepséget, valamint az ünnepi beszédeket a rádió közvetíti Magyarországra és színes film készül a felvonulásról. Amint jelentettük, az idei Mária évben Nagyból dogasz­­szony napján rendezendő Szt. István napi ünnepség szóno­kai Joseph Annabring, Sperior Wis.-i megyéspüspök, Ameri­ka egyetlen magyarszármazá­­su püspöke, és Monsignor Ma­­gyary Gyula dr. pápai prelá­­tus lesznek. Msgr. Magyary Gyula a Szent István napi ün­nepségre fog Rómából ide ér­kezni. Az ünnepség Magyarország­ra való közvetítését az ameri­kai rádiótársaságok készség­gel vállalták. A vasfüggöny mögött szenvedő testvéreink sokszor életük veszélyeztetés­sel hallgatják a szabad világ rádió adásait, s igy közvetle­nül fognak értesülni arról az impozáns meg mozdulásról, amelyet az amerikai magyar­ság New Yorkban rendez. A kommunista rendszer Szent István napját a búza ünnepé­vé változtatta át, lábbal tipor­ván a magyarság minden ke­resztény és nemzeti tradíció­ját. ORSZÁGOS ISTVÁN NAPRA A nagy. Szent István napi ünnepség megörökítésére szí­nes film fog készülni a felvo­nulásról a Fifth Avenun és a katedrálisba való bevonulás­ról. Ez a körülmény különösen fontossá teszi, hogy minél na­gyobb számban vonuljon fel a magyarság, hogy a felvétele­ket valóban impozáns tömeget mutassanak be. Mindennél fontosabb azon­ban az a körülríiény, hogy Má­ria évben, Nagyboldogasszony napján óhajt az amerikai ma­gyarság Magyarország Véd­asszonyának, Patrona Hunga­­riae-nak és országalapitó nagy királyunknak Szent István­nak hódolni, kérve közbenjá­rásukat az Egek Uránál, kom­munista rabságban szenvedő népünk felszabadulása érdeké­ben. Újólag felhívjuk az ameri­kai magyarság figyelmét ar­ra, hogy a gyülekezés a felvo­nulásra augusztus 15-én dél­után 2:30-kor lesz a Fifth Ave. és a Madison Ave. között a 61-ik utcában. A felvonulás Mária zászlók, amerikai s ma­gyar nemzeti zászlók alatt 3:- 15-kor kezdődik. A felvonulók­nak a katedrális főhajója lesz fenntartva, nehogy állni kény­szerüljenek. A püspöki szó­noklatra és a rádió közvetítés­re való tekintettel pontos meg­jelenést kérünk. Erzsébei angol királynő férje Kanadában van látogatóban. Ellátogatott egy alomüzemb'e s onnan távozva, megvizsgál­ták: — a lába alá helyezett Geiger-muszerrel —, hogy nem hatolt-e bele a testébe valami rádióaktiviíás. A Geiger csak egészen csekély besugárzást állapított meg, amely nem ve­szélyes az egészségre. !KANADAI HÍREK GÁTTAL VÉDIK A NIAGARÁT (Canadian Scene) 17 és fél millió dollár költséggel feleme lik a Niagara vízesés talaj­szintjét, amely a világ legvon­zóbb turista látványossága, valamint a világ legnagyobb erőforrása. Az óriási tömegű vízfolyás fokozatosan elmossa a Niaga­ra szintjét — az utóbbi 275 esztendőben 600 lábnyit — és attól tartanak, hogy-a további földomlás komoly kárt tenne nemcsak a vizesés szépségé­ben, hanem befolyással lehet­ne a viz folyására is, amely pedig milliók számára gerjeszt villamos áramot Dél-Ontarió­­ban és New York állam északi részében. Kanada és az Egyesült Álla­mok együttesen dolgozták ki a tervet, hogy megakadályoz­zák a lezuhogó viz bomlasztó hatását. A vizeséstől egy mér­­földnyire, folyás iránnyal szemben, 14 millió dollár költ­ségei gátat építenek, hogy ez­által egyenletes vízfolyást biz­tosítsanak a vizierőmü-telep áramfejlesztői számára. A vizesés fölött pedig beton viz­­fogókat építenek, ezáltal egyenletessé teszik az óriási esés fölötti vízfolyást és meg­állítják a további fokozatos talajszint-sülyedését. A vízfolyás fenti módon el­ért szabályozása által egyrészt még vonzóbbá teszik a vizesés látványosságát, másrészt rög­zítik a niagarai vizierőmü vizszintjét és ezáltal hatható­sabban használják fel a ter­mészetes erőforrást. BÍRÓSÁGI TÁRGYALÁS AZ ERDŐBEN Egy ontarioi bíróság a vád­lott után ment, hogy megtart­hassa a tárgyalást, Marcel Le­ger rendőrbiró Kapuskasing­­ból a tartomány legészakibb útvonalán az erdőbe repült he­likopterrel, hogy meghallgas­sa a vádat két Sault St. Marie- i talajkutató ellen. Az volt a vád ellenük, hogy égő tüzet hagytak maguk után az erdő­ben. A tárgyalás hátteréül meg­­szenesedett fatönkök és fűz­től megkopasztott fák szolgál­tak. Mintegy 30 marcona és kifáradt erdei tűzoltó volt a hallgatóság és az ő soraikból kerültek ki a tanuk. A mező és az erdőgazdasági minisztérium tüz-íigyelő osz­tagai füstöt láttak az erdőben oda szállítottak légi utón egy tűzoltó osztagot és a tüzet si­került megfékezni. A tűzoltók nyomában rögtön ott volt a tartományi rendőrség. Nyo­mozás után vádat emeltek a két talajkutató ellen. Ezután szállt ki Leger rendőrbiró. A tárgyalást azonban nem lehetett befejezni. A biró hoz­zájárult a tárgyalás elnapolá­sához, hogy a két vádlott jogi tanáccsal élhessen. Ennek a megtörténte után folytatják a tárgyalást. MUNKAKÉPTELENSÉGI NYUGDÍJ Munkaképtelen polgári sze­mélyek rövidesen havi 40 dol­lár nyugdijat kapnak Kanadá­ban. A hadirokkantak már évek óta kapnak nyugdijat, de most történik elsőizben, hogy a munkaképtelenné vált pol­gári személyeket is havi fize­tésben részesítik. A nyugdijak terhét a köz-, ponti kormány, valamint a tartományi kormányok közö­sen fogják viselni. 25 és 35 ezer közt van azoknak a szá­ma, akik jogosultak a nyugdíj­ra. Az adófizetőknek évi 12-16 millió dollár közti terhet je­lent majd a nyugdijak folyó­sítása. Jelenleg a tiz tartomány kö­zül nyolcnak van törvényter­vezete arra, hogy a központi kormánnyal fele-fele részben vállalja a költségeket. Való­színűleg a két fennmaradó tar tomány: Prince Edward Is­land s Quebec is rövidesen ha­sonló módon járnak el. A nyugdijat minden olyan 18 éven felüli egyén megkap­ja, aki teljesen és állandóan munkaképtelen és akinek nin­csen megélhetést biztositó jö­vedelme és nem részesül sem­milyen más juttatásban. Á FFIFDFI FM TITK A történelmi All IVn REXilbW IRTA: BOROSS VILMOS nornazi Biztosítás manai

Next

/
Thumbnails
Contents