A Jó Pásztor, 1954. július-december (32. évfolyam, 27-53. szám)
1954-08-13 / 24. (33.) szám
A JO PÄ.SXTÖ5 •AQS f. OU5A1 — Hivatkozhatnám kiontott véremre, — szólt XL ifjú —, mondhatnám véremmel szereztem magamnak feleséget, de nem teszem. Becsületem és vitézségem legyenek kincseim, melyekkel imádott nőmet ibo Idomíthatom. — Legyen áldás a frigyen, — hebegte Békés kezeit az ifjú pár fejére téve, adja a mindenható Isten, hogy a varhegyen ünneplő gőgös törököt leverhessük éü ti egy szabad és független országban kezdhessétek meg a házaséletet. Kívülről kürtök harsogása és dobok pergése hangzott be. Közben-közben öreg ágyuk dörgése reszkettette meg a vár széles falait. János Zsigmond előtt a török katonák harci játékokat mutattak be. A kápolnából visszamentek mindnyájan a sekrestyébe. Az ősz pap elballagott, a levelet vitte János Zsigmondnak. János Zsigmond éppen a török katonák felett tartott szemlét, midőn a pap feltűnés nélkül közel sompolygott hozzá és kezébe csúsztatta Mariska levelét. János Zsigmond bosszúsan nézett a papra, de az hirtelen eltűnt a tömegben. Néhány lépéssel odébb János Zsigmond gyorsan átfutotta Mariska sorait. — Tehát közelemben van? — rebegte halkan, — a kódolásért igy akar tüntetni. Tudatja velem, hogy férjhez megy. Hadd menjen, Mária bajor hercegnőnek úgy sem szívesen ígértem meg, hogy Békés Mariskát elveszem. No csak az kellene- hogy most titkos találkozásra menjek! Hogy most felizgassam magam Mariska miatt, mikor anélkül is eléggé izgatott vagyok! — Csak esküdjék .. . nem kívánom látni. . . tudni sem akarok róla . . . Mariska várt, várt. János Zsigmond nem jött a kápolnába. Mariska a sekrestye ablakából látta, hogy János Zsigmond a katonai szemle befejezése után egy külön díszsátorba vonult. — Azonnal itt leszek, — mondotta Mariska hozzátartozóinak s mielőtt ezek kérdezhették volna, hogy hova siet, már kint volt az ajtón. János Zsigmond sátorába sietett. A sátor előtt szemben találkozott Szulejmánnal. A császár éppen akkor vált el János Zsigmondtól. — Ah, te vagy az, Békés Mariska? — lihegte a szultán sóvár tekintettel. — Hatalmas szultán, téged kereslek, — viszonzá Mariska bátran. — Előbb azonban vendégednek kell valamit mondanom. — Várok rád! — szólt a szultán. — Jövök. E szavak után' Mariska berohant a János Zsigmond sátorába. A fejedelem ebben az időben egyedül volt. Éppen fejedelmi palástját csatolta le vállairól, midőn Mariska előtte termett. — Nem jöttél hozzám, hát eljöttem én, — mondotta Mariska izgatottságtól remegő hangon. — Leány, félek tőled, — suttogott János Zsigmond megijedve. — Nem leány többé, — szólt Mariska harsány hangon —- hanem Balassa Mihály hitvese. Itt vagyok és számon kérem tőled hazám becsületét! — Távozz, különben segítségül szólítom az őrséget, — hebegte János Zsigmond zavartan. — Hívd ide az egész tábort, annál jobb lesz, legalább látni fogják, milyen leányai vannak Erdélynek. 1 Erdélyt megaláztad, a szultán kezét megcsókoltad : és ezt jóvátenni többé nem tudod! A szégyen és gyalázat azonban a tied, a nemzet vérrel mossa le magáról azt a sarat, amelyet rá mázoltál. Szerettelek, de i szerelmem gyűlöletté fajult. Szerettelek és most hó' hérod tudnék lenni. Pokolra véled János Zsigmond, j csókold meg az ördög kezét is, a sátán vár reád.-andra Baxter 10 éves angol leány, a polio áldozata, már j ud járni. Azt mondja, akkor tudott először a lábára állni Imikor levelet irt a Jézuskának, hogy élessze fel elsorvadt izmait. Békés Mariska határtalan bátorsággal a megtévett fejedelem elé ugrott, kirántotta annak aranymarkolatu, drágakövekkel kirakott kardját és olyan sebesen, mint a villám* oldaliba szúrta a fejedelmet. Aztán eldobta a kardot és elrohant. — Ördög és pokol! — sziszegte János Zsigmond halálra rémülve —, még csak nem is kiálthatok- még csak nem is szólhatok. Oldalom vérzik, de a seb nem éget. Talán nem halálos ez a döfés ... A török szultán előtt szégyellem bevallani, hogy egy asszony a saját kardommal sebesitett meg! .. . Mariska .; . Mariska ... ezt sem gondoltam, midőn a fogarasi erdőben jobbágynak öltözve, hét számra ölelgettem karcsú derekát . . . Pokolba is, a seb égni kezd . . . Emberek ! Emberek! .. . Aga, a főlovászmester lépett be. — Rosszul van fenséged? — kérdezte a főlovászmester.,— Arca olyan sárga, mint a viasz. — Igen, kissé rosszul vagyok, — dadogta János Zsigmond, kezét vérző oldalához szorítva. — Azt hiszem, szót sem érdemel, jobban leszek . . . mindazonáltal mentsen ki ő felségénél, az udvari ebéden nem jelenhetek meg, talán estére, az udvari estélyen . . . — Felséges uram bizonnyal sajnálni fogja fenséged távolmaradását. Ha megengedni méltóztatik, ide küldöm az udvari orvosokat. — Köszönöm, köszönöm, nem lesz rájuk szükségem, hoztam én is örvöst magammal, köszönöm, köszönöm .. . Aga átadta a sátor előtt toporzikáló négy arabs lovat, utána pedig Szokoli nagyvezér hozta el a császár ajándékait. Mindezeket azonban János Zsigmond nyugágyra dőlten tudta megköszönni. A zsebkendő, melyet megszűrt oldalához szorított, már egészen megtelt vérrel. A török fővezérek távolról sem sejtették, hogy János Zsigmonddal mi történt. Mariska halottsápadtan érkezett vissza a sekrestyébe. Berogyott az ajtón és Balassa karjaiba dőlve, lázasan suttogott: — Mehetünk, Erdély megaláztatása meg van bosszulva! . . . XLVII. fejezet. AZ ELTITKOLT SEB. Zimony fölött leáldozott a nap. Olyan nap tűnt a múlandóság végtelenébe, minőhöz hasonlót sem azelőtt, sem azóta Zimony krónikája felmutatni nem tud. , (Folytatjuk) (Canadian Scene) Kanadában nincsen olyan állami betegbiztosítás, amely az ország minden polgárát védené betegség vagy baleset ellen, viszont magánvállalatok, valamint a tartományok által fenntartott beteg-biztositó intézetek révén sok millió ember részesül valamilyen biztosításban. Az utolsó tiz esztendőben nagy mértékben fejlődött ki a kórházi biztosítás. 1942-ben Kanada lakosságának csak kb. 11 százaléka élvezett valamilyen formában kórházi biztosítást és ezeknek valamivel kevesebb mint fele katona volt, vagy pedig más “módon részesült állami biztosításban. Ma legtöbb kanadainak van valamilyen formában kórházi biztosítása. A lakosságnak több mint egyharmada önként váltotta ki a biztosítást magán-vállalatoknál, vagy pedig az u. n. “Kék Kereszt” (Blue Cross) kórházi betegbiztosítónál. További 20 százalék valamilyen tartományi vagy szövetségi kormány által fenntartott biztosításban részesül. A fennmaradó 43 százaléknak, főleg vidéken, nincsen semmilyen biztosítása. A nagyobb városokban, pl. Torontob an, a biztosítás igen elterjedt. Az ember többféle módon biztosíthatja magát és családját az orvosi és kórházi költségek fedezésére. British Columbiában, Saskatohewanban, Albe rtában vágy Newfoundlandban a tartományi kormány fedez bizonyos orvosi és kórházi költségeket. Ezek azonban különböznek e g y m á stól helyenként, úgyhogy előre kell megtudakolni, hogy a nyújtott biztosításon kívül mire van még szüksége az embernek. Némely tartományban az orvosi kamara módot nyújt arra, hogy mindenki előr^, részletekben fizethesse be esetleges jövőbeni orvosi költségeit. Ontarioban ezt a vállalkozást “Orvosi Szolgálat Rt’!nak nevezik (“Physicians’ Service Incorporated”). A ’’Kék Kereszt” kórházi biztositó szintén előre befizetett dij fejében nyújt kórházi biztosítást. E két intézmény nem hászonra dolgozik és hivatalos ellenőrzés alatt_ilh A Sok magánvállalat többfajta biztosítással szolgál. A biztosítás fedezheti az orvosi vagy kórházi költséget, vagy a betegség, illetve baleset folytán elvesztett jövedelmet, vagy mind a hármat. E biztosítások nagy része teljesen megbízható, de okos dolog a biztosítás megkötése előtt gondosan elovasni a szerződésben lefektetett megszorításokat, nehogy valamilyen előzetes betegség vagy egyéb ok miatt elveszítsük a biztositást. Sok nagy cég buzdítja alkalmazottait az orvosi vagy kórházi biztosítás1 kötésére, s azután a fizetéséből levonja a havi dijat. Évek óta folyik a vita akörül hogy legyen-e vagy ne a szövetségi kormány által fenntartott állami egészségügyi s kórházi biztosítás Kanadában. Eddigelé az tartotta vissza a szövetségi kormányt az ilyen rendszer élet beléptetésétől,i hogy adminisztrációja igen sokbá kerülne. Közben valószínű, hogy valamennyi tartomány fokozatosan bevezeti a tartományi betegbiztosítását, ugyh ogy előbb-utóbb mindenki biztosítva lesz. Vannak, akik azért ellenzik a mindenkire kiterjedő állami biztositást, mert szerintük az emberek visszaélnének vele és a legcsekélyebb vagy nem is létező betegségekre is orvosi kezelést igényelnének. Hosszútávon, mondják a terv ellenzői, az ilyenfajta biztosítás adóban többe kerülne, mintha mindenki önként, a maga költségére biztosítaná magát. Azok, akik azt szeretnék, hogy az állam vegye át a betegbiztosítás nagy részét, vagy minden vonatkozását, főleg emberiességi alapokra építik érvelésüket. Szerintük oly országban, mint Kanada, annak is a legjobb egészségügyi ellátásban kell részesülnie, akinek nincsen elég pénze. A jelek azt mutatják, hogy a következő néhány évben folytatódni fog a biztosítás növekedése, úgyhogy előbbutóbb jóformán minden kanadainak lesz állami vagy önkéntes betegségi biztosítása. New York népe nagy tiszteletiéi fogadta Dr. Syngman Rhee délkoreai elnököt. KÉSZÜLŐDÉSM SZENT A Katolikus Liga közleménye * Azaugusztus 15-i newyorki Országos Szent István napi ünnepséget, valamint az ünnepi beszédeket a rádió közvetíti Magyarországra és színes film készül a felvonulásról. Amint jelentettük, az idei Mária évben Nagyból dogaszszony napján rendezendő Szt. István napi ünnepség szónokai Joseph Annabring, Sperior Wis.-i megyéspüspök, Amerika egyetlen magyarszármazásu püspöke, és Monsignor Magyary Gyula dr. pápai prelátus lesznek. Msgr. Magyary Gyula a Szent István napi ünnepségre fog Rómából ide érkezni. Az ünnepség Magyarországra való közvetítését az amerikai rádiótársaságok készséggel vállalták. A vasfüggöny mögött szenvedő testvéreink sokszor életük veszélyeztetéssel hallgatják a szabad világ rádió adásait, s igy közvetlenül fognak értesülni arról az impozáns meg mozdulásról, amelyet az amerikai magyarság New Yorkban rendez. A kommunista rendszer Szent István napját a búza ünnepévé változtatta át, lábbal tiporván a magyarság minden keresztény és nemzeti tradícióját. ORSZÁGOS ISTVÁN NAPRA A nagy. Szent István napi ünnepség megörökítésére színes film fog készülni a felvonulásról a Fifth Avenun és a katedrálisba való bevonulásról. Ez a körülmény különösen fontossá teszi, hogy minél nagyobb számban vonuljon fel a magyarság, hogy a felvételeket valóban impozáns tömeget mutassanak be. Mindennél fontosabb azonban az a körülríiény, hogy Mária évben, Nagyboldogasszony napján óhajt az amerikai magyarság Magyarország Védasszonyának, Patrona Hungariae-nak és országalapitó nagy királyunknak Szent Istvánnak hódolni, kérve közbenjárásukat az Egek Uránál, kommunista rabságban szenvedő népünk felszabadulása érdekében. Újólag felhívjuk az amerikai magyarság figyelmét arra, hogy a gyülekezés a felvonulásra augusztus 15-én délután 2:30-kor lesz a Fifth Ave. és a Madison Ave. között a 61-ik utcában. A felvonulás Mária zászlók, amerikai s magyar nemzeti zászlók alatt 3:- 15-kor kezdődik. A felvonulóknak a katedrális főhajója lesz fenntartva, nehogy állni kényszerüljenek. A püspöki szónoklatra és a rádió közvetítésre való tekintettel pontos megjelenést kérünk. Erzsébei angol királynő férje Kanadában van látogatóban. Ellátogatott egy alomüzemb'e s onnan távozva, megvizsgálták: — a lába alá helyezett Geiger-muszerrel —, hogy nem hatolt-e bele a testébe valami rádióaktiviíás. A Geiger csak egészen csekély besugárzást állapított meg, amely nem veszélyes az egészségre. !KANADAI HÍREK GÁTTAL VÉDIK A NIAGARÁT (Canadian Scene) 17 és fél millió dollár költséggel feleme lik a Niagara vízesés talajszintjét, amely a világ legvonzóbb turista látványossága, valamint a világ legnagyobb erőforrása. Az óriási tömegű vízfolyás fokozatosan elmossa a Niagara szintjét — az utóbbi 275 esztendőben 600 lábnyit — és attól tartanak, hogy-a további földomlás komoly kárt tenne nemcsak a vizesés szépségében, hanem befolyással lehetne a viz folyására is, amely pedig milliók számára gerjeszt villamos áramot Dél-Ontarióban és New York állam északi részében. Kanada és az Egyesült Államok együttesen dolgozták ki a tervet, hogy megakadályozzák a lezuhogó viz bomlasztó hatását. A vizeséstől egy mérföldnyire, folyás iránnyal szemben, 14 millió dollár költségei gátat építenek, hogy ezáltal egyenletes vízfolyást biztosítsanak a vizierőmü-telep áramfejlesztői számára. A vizesés fölött pedig beton vizfogókat építenek, ezáltal egyenletessé teszik az óriási esés fölötti vízfolyást és megállítják a további fokozatos talajszint-sülyedését. A vízfolyás fenti módon elért szabályozása által egyrészt még vonzóbbá teszik a vizesés látványosságát, másrészt rögzítik a niagarai vizierőmü vizszintjét és ezáltal hathatósabban használják fel a természetes erőforrást. BÍRÓSÁGI TÁRGYALÁS AZ ERDŐBEN Egy ontarioi bíróság a vádlott után ment, hogy megtarthassa a tárgyalást, Marcel Leger rendőrbiró Kapuskasingból a tartomány legészakibb útvonalán az erdőbe repült helikopterrel, hogy meghallgassa a vádat két Sault St. Marie- i talajkutató ellen. Az volt a vád ellenük, hogy égő tüzet hagytak maguk után az erdőben. A tárgyalás hátteréül megszenesedett fatönkök és fűztől megkopasztott fák szolgáltak. Mintegy 30 marcona és kifáradt erdei tűzoltó volt a hallgatóság és az ő soraikból kerültek ki a tanuk. A mező és az erdőgazdasági minisztérium tüz-íigyelő osztagai füstöt láttak az erdőben oda szállítottak légi utón egy tűzoltó osztagot és a tüzet sikerült megfékezni. A tűzoltók nyomában rögtön ott volt a tartományi rendőrség. Nyomozás után vádat emeltek a két talajkutató ellen. Ezután szállt ki Leger rendőrbiró. A tárgyalást azonban nem lehetett befejezni. A biró hozzájárult a tárgyalás elnapolásához, hogy a két vádlott jogi tanáccsal élhessen. Ennek a megtörténte után folytatják a tárgyalást. MUNKAKÉPTELENSÉGI NYUGDÍJ Munkaképtelen polgári személyek rövidesen havi 40 dollár nyugdijat kapnak Kanadában. A hadirokkantak már évek óta kapnak nyugdijat, de most történik elsőizben, hogy a munkaképtelenné vált polgári személyeket is havi fizetésben részesítik. A nyugdijak terhét a köz-, ponti kormány, valamint a tartományi kormányok közösen fogják viselni. 25 és 35 ezer közt van azoknak a száma, akik jogosultak a nyugdíjra. Az adófizetőknek évi 12-16 millió dollár közti terhet jelent majd a nyugdijak folyósítása. Jelenleg a tiz tartomány közül nyolcnak van törvénytervezete arra, hogy a központi kormánnyal fele-fele részben vállalja a költségeket. Valószínűleg a két fennmaradó tar tomány: Prince Edward Island s Quebec is rövidesen hasonló módon járnak el. A nyugdijat minden olyan 18 éven felüli egyén megkapja, aki teljesen és állandóan munkaképtelen és akinek nincsen megélhetést biztositó jövedelme és nem részesül semmilyen más juttatásban. Á FFIFDFI FM TITK A történelmi All IVn REXilbW IRTA: BOROSS VILMOS nornazi Biztosítás manai
