A Jó Pásztor, 1954. július-december (32. évfolyam, 27-53. szám)

1954-08-13 / 24. (33.) szám

AMERIKA LEGNAGYOBB MAG’ 'R HETILAPJA Thd GOOD SHEPHERD is the largest Hungarian Weekly Newspaper in America VOL. 32. ÉVFOLYAM CLEVELAND, O. péntek, 1954 augusztus 13. No. 24. SZÁM MEGROHANJÁK FORMOSA!? Miután Indokínában győzelemre segítették az ot­tani kommunistákat, a kínai kommunisták fenyege­tőzni kezdenek, hogy megtámadják Formosát és el­űzik onan Chiang nacionalista kormányát. Formosa, mondja nap nap mellett a pekingi rádió, kínai terület s annak visszahóditása a kínaiak belső ügye, abba idegen hatalomnak, nincs joga beleszólni. Amerika őrt áll Az idegen hatalomnak — Amerikának — hadi­­flotája van a tengeren a kínai szárazföld és Formosa sziget közt s ennek a flótának van annyi hatalma, hogy egy kínai kommunista inváziós kísérletet meg­hiúsítson. És addig, amig Amerika egyedül Csiang nacionalista kormányát ismeri el Kina jogszerű kor­mányának, a nemzetközi jog értelmében Amerikának joga van a kínai polgárháborúban az egyik felet, a nacionalista csoportot, védeni és támogatni, pénzzel és fegyverrel. Belső ellenségek A Formosa szigetén meghúzódó kommunisták már mozgolódnak. Arra készülnek, hogy erőszakkal megdöntik Csiang kormányát, mihelyt a kínai kom­munista katonaságnak sikerül megvetni a lábát a szi­geten. De az összeesküvést idejében leleplezték és két főkolompost agyonlőttek bírói Ítélet alapján. Az egyik bevallotta, hogy már 1949-ben kapta a megbízást ar­ra, hogy szervezze meg a sziget kommunistáit a Csi­ang kormány megdöntése céljából. A farmer drágítja az élelmünket? Szó^ sincs róla, feleli erre a kérdésre a kongresz­­szusi képviselőház földművelésügyi bizottsága. A számok beszélnek: 1951 óta az élelmiszerek átlagban 1 százalékkal emelkedtek annak ellenére, hogy a far­merek 18.8 százalékkal kevesebbet kapnak a termé­keikért. Eszerint az élelmiszerek drágulása akkor történik, amikor a földművelés és az állattenyésztés termékei a farmról eljutnak a városba, a családi asz­talra. A szállítás, tárolás, feldolgozás, nagybani és ki­csinybeni kereskedés, adók drágitiák meg az élelmi­szereket. Rossz kilátások És a kilátások nem rózsásak, különösen az állat­­tenyésztés terén. Az élőállat árak további esése való­színű. De valószínűtlen, hogy a fogyasztók ennek hasznát fogják látni, mert a közvetítő kereskedelem költségei és haszna — az árak kialakulásának fő té­nyezői — nem változnak. Jó vételek A legközelebbi hónapokban a háziaszonyok leg­­joban járnak — a kongreszusi bizottság megállapítá­sa szerint —, ha főleg tojást, sertéshúst, pulykát, zöld­séget, vajat és egyéb tejtermékeket vásárolnak. A dollárból, amit a háziasszony élelemre költ, a farmer csak 44 centet lát. 1941 óta ez a legkevesebb ami a farmernek a termékért jut. Volt olyan év, 1945, amikor a farmer részesedése a háziasszony dollárjá­ból 54 cent volt. Az indokinai vereség után zavargások Észak Afrikában te arab nacionalista lázadás veszélyezteti az afrikai U. S. repü­lőállomásokat Mint előrelátható volt, a franciák veresége Indokíná­ban és a fegyverszünet nem a bizonytalanság és a harc végét jelenti, hanem újabb nyugtalanító eseményeknek árnyékát vetíti elénk. Indo­kínában elhallgattak a fegy­verek, de már kezdődik a kommunisták belső robbantá­si hadjárata: propaganda, lá­­zitás, fenyegetőzés az anti­­kcjmmunsta déli országrész­ben. A nép attól tart, hogy végül a kommunisták győzni fognak — akár ujablb kato­nai támadás utján is — és ezért ingadoznak, nem mer­nek nyíltan szint vallani a demokrácia mellett. A kato­naságtól naponta átlag hat­­százan mennek át a kommu­nistákhoz. Az indokinai példán felbá-NAZARETH POLGÁRMESTERE Nazareth ősrégi bibliai vá­rosban az a veszély fenyege­tett, hogy a városi tanács élé-A nemrég megtartott városi tanácsosi választásokon ugyan is a 15 tanácsosi állás közül 6 kommunistáknak jutott és mi­vel a többi pártoknak egyen­­kint ennél kevesebb képvise­lőjük volt a városi tanácsban, a polgármesteri tisztség a kommunisták jelöltjének ju­tott volna. De a többi pártok összefogtak ellene és egy or­thodox vallásu arabot válasz­tottak meg polgármesternek. Nazareth lakossága csaknem kivétel nélkül arab. torodva ,az Indokinától délre fekvő Malaga angol gyarmat­­kommunistái felfokozták az őserdőkből való előretörései­ket, a lesipuskás háborút. A lakosság titokban támogatja, élelmszerrel látja el a láza­dókat. BIZONYTALANSÁG A szomszédos, m ég szabad független országokban nagy az izgalom. Biztosi a veszik a kommunisták támadását és nem érzik magukat biztonság­ba«. Amerika igyefcvése, hogy egységfrontot teremtsen meg a kommunistákkal szem­ben, egyre nagyobb nehézsé­gekbe ütközik. A 80 milliós Indonézia szigetország kor­mánya kijelentette, hogy nem csatlakozik a tervezett védel­mi szövetségihez, a 350 milliós India is a szovjet és a szabad világ közt semleges álláspon­tot foglal le. Egyedül a kis Sziám (Thailand) es a na­gyobb Pakisztán hajlandók csatlakozni. jöhet VÉRONTÁS «jib A nacionalista agitáció és ellenállás ujult erővel tört ki Észak-Afrikában a francia protektorátusokban: Marok­kóban, Tuniszban és Algériá­ban, annak elleniére, hogy az uj francia miniszterelnök, M eridies-F ráncé, önkormány­zatot helyezett kilátásba a benszülött arab népeknek. Merényletek, gyilkosságok, gyújtogatások nap-nap mel­lett fordulnak elő. Marokko-VIZSGALAT ALATT A VIZSGÁLÓ Flanders vermonti republikánus szenátor indít­ványozta a szenátusban, mondják ki, hogy McCarthy wisconsini szenátor vizsgálati módszerei és egyéb ténykedései szégyent hoztak a szenátusra és a nem­zetre. Ez a javaslat érthetően nagy izgalmat keltett nemcsak a republikánusok, hanem a demokraták kö­rében is — tekintettel arra, hogy ősszel választás lesz és némelyek szerint a republikánusok esélyeit növeli, mások szerint csökkenti a McCarthy-féle antikommu­­nista agitációt. Nagy többséggel a szenátus úgy ha­tározott, hogy három republikánusból és három de­mokratából álló vizsgálóbizottságot biz meg — Nixon alelnök elnöklésével — a McCarthy ellen emelt vá­dak kivizsgálására . A vádak A szenátor az antikommunista vizsgálatok során visszaélt hatalmával, megalázóan bánt feddhetetlen jellemű tanukkal, például Zwicker sokszorosan kitün­tetett tábornokkal, alaptalan gyanúsításokat világgá kürtőit . Vizsgálódásra Európába küldte két fiatal nyomo­zóját, Cohnt és Schinet, akik nevetségesen viselked­tek s ártottak Amerika tekintélyének. 10,000 dollárt fogadott el egy törvény-ismertető füzetecskéért olyan építési vállalattól, amely a pénzét a kormánytól kapta, és McCarthy tagja volt annak a bizottságnak, amely a kölcsönt annak a vállalatnak megszavazta. Ez és a további vád, hogy a kommunistavadászat céljából neki juttatott nagy összegeket privát speku­lációkra használta fel, már korábban szenátusi vizs­gálat tárgya volt, akkor a szenátusi vizsgálóbizottság­­maga elé idézte McCarthyt, de ő semmibe se vette az idézést, minélfogva az a vizsgálat, 400 oldalas jelen­tés öszeállitása ellenére, eredménytelen maradt. A wisconsini szenátor ellenfelei rámutatnak arra is, hogy amikor Indokínában katasztrófa előtt állt a szabad világ ügye, az amerikai nemzet figyelmét tel­jesen lekötötte a McCarthy-féle televíziós cirkusz; ennek folytán nem alakulhatott ki egy egységes köz­vélemény, Amerika tétlenül nézte az összeomlást és a komunisták oly győzelmet arattak, mint még soha azelőtt. McCarthy barátai viszont azzal érvelnek, hogy ők a kommunisták is támadják, tehát aki McCar­thyt támadja, az a kommunisták malmára hajtja a vizet. 'ban, Port Lyautey kikötővá­rosban, az arab liga kéthetes tiltakozó üzleti sztrájkot hir­detett és imár az első napon véres összetűzésekre került a sor a nacionalista arabok és a franciák közt. Az első hét végén már 162 halottat és se­besültet számláltak. Az euró­pai és amerikai családokat a hatóságok kénytelenek vol­tak kiköltöztetni a benszülöt­­tek-lakta városrészből. Más marokkói városokban is vol­tak súlyos rendzavarások. AMERIKAI BÁZISOK Az észak-afrikai zavargá­soknak tcibib mint helyi jelen­tőségük van. Mert ott több ezer millió dollár költséggel amerikai repülő állomások épültek, ahonnan atombom­bát vivő repülőgépeik száll­hatnak fel Oroszország min­den része fellé. Ezek az ame­rikai bázisok tarthatatlanok­ká válnának, ha a franciák Észak-Afrikában olyen vere­séget szenvednének, mint In­dokínában. Mendes-Franee miniszterelnök miniden igye­megnyugtassa az arabokat és lehetővé tegye a függetlenség­­fokozatos megvalósítását. Az indokínai leckét most már megszívlelik a franciák; be­látják, hogy a gyarmati né­pek felszabadulásra töreksze­nek és ha a franciák nem ad­ják meg nekik az önállóságot, szívesen elfogadják a kommu­nisták fegyverbarátságát. Saj­nos, Mendes-Franee belülről is ellenállással találkozik: az Észak-Afrikában lakó fran­ciáik ellenzik a tervezett en­gedményeket, szerintük az arab lázadásokat fegyveres erővel kell letörni. Ezek a túl­zó nacionalista franciák nem okultak az indokinai lecké­ből. EMILIE MEGHALT AFRIKÁBAN NEM ÚGY LESZ... Olyan a világhelyzet, hogy az újság az olvasót folyton más és más helyekre kell hogy kalauzolja. Mi­után Ázsia délkeleti részében, Indokínában, katasztro­fális vereséget szenvedett a szabad világ, most Afri­ka északi részében kell őrt állni, okos politikát foly­tatni, hogy ott hasonló katasztrófa ne történjék. Néz­zünk tehát körül Afrikai északi parti országaiban, amelyek a franciák hatalmában vannak: Marokkó­ban és Tuniszban. Ezek arabok-lakta országok. Már évtizedek óta lázonganak ott a benszülöttek a francia gyarmati igazgatás és kihasználás ellen. Éveken át fegyveres erővel teremtettek rendet a franciák, irtották, ahol csak tudták, a nacionalista terroristákat. Hamis nemzeti hősök De a világháború óta uj helyzet állt elő. Mint Ázsiában, úgy ott is a nemzeti, függetlenségi mozga­lomba beleszólt Moszkva és úgy alakultak a dolgok, hogy a lázadók kettős célt tartottak szem előtt: nem­csak nemzeti függetlenséget, de kommunizmust is. Indokínában kemény leckét kapott a francia nemzet és az egész szabad világ arról, hogy mit jelent ez. Azt, hogy a kommunisták mint nemzeti felszabadítók lép­nek fel s megnyerik milliók rokonszenvét s támogatá­sát. Az indokinai katasztrófából most Mendes-Fran­­ce francia miniszterelnök le akarja vonni a következ­tetéseket, hogy elejét vegye a tragikus következmé­nyeknek. Fokozatosan meg akarja adni a tuniszi és marokkói araboknak az önkormányzat jogát, azzal az elgondolással, hogy ha a tunisziak és a marokkóiak országaikban a maguk urai lesznek,, szembe fognak szállni a komunista mozgalommal; tehetik is ezt, hi­szen az önállóságot kommunista segítség nélkül kap­ják meg. Mendes-Franee miniszterelnök a tettek mezejére lépett. A marokkói és tuniszi önkormányzatot már ko­­rábi francia kormányok is megígérték, de az ígéret szép szó maradt; Mendes-Franee az ígéretet valóra váltja. Tunisz és Marokkó belső ügyeiket önállóan in­tézik, csak a honvédelem és a külpolitika marad fran­cia irányítás alatt. *_--------1_ Mindez szépen hangzik, de nem egykönnyen va­lósítható meg. Túlzó arab nacionalistáknak, terroris­táknak nem tetszik a megoldás, de nem tetszik azok­nak az afrikai francia földbirtokosoknak serm akik egy önálló Tuniszban és Marokkóban nem zsákmá­nyolhatják ki tovább a benszülött arab lakosságot. De Mendes-Franee szilárdan el van tökélve, hogy ke­mény kézzel érvényt szerez politikájának és nem enge­di megismétlődni az indokínai áldatlan háborúsko­dást és elkerülhetetlen katasztrófát. Tudatában van annak, hogy a két világháborúban szörnyű vérvesz­teséget szenvedett fracna nemzetnek nincsen elég ere­je ahoz, hogy gyarmati rabságban tudna tartani ide­gén népeket. De olyan időket élünk, amikor még az erősnek is engednie kell, mert az elmaradt gyarmati népek ébredeznek és nem nyugodnak bele a régi di­vat szerinti gyarmati elnyomottságba. Belső reformok Mendes-Franee miniszterelnök ugyanakkor ott­hon is rendet akar teremteni a gazdasági életben, hogy nemzete újra megerősödjék. Az első nagy felada­ta a kartelek és monopóliumok megtörése, hogy ame­rikai mintára versenyezzenek, minél jobban és olcsób­ban termelni igyekezzenek a francia gyárak és a ter­melt javakból minél több jusson a nép minél szélesebb rétegeinek. Ezzel, csakis ezzel lehet a kommunista be­folyást legyűrni Franciaországban. Nagy fába vágta a fejszéjét Mendes-Franee: egy beteg nemzetnek vissza akarja szerezni az egészségét. Az egész szabad világ rokonszenvvel kiséri nagy vál­lalkozását és szerencsét kíván neki. A világhírű kana'dlai Dionne ötösikrek egyike, Emilie, epi­leptikus roiham következté­iben meghalt. A Dionne ikrek, most már csak négyen, 20 évesek. TENGERI CSATA Kapus Géza 39 éves magyar ügyvédet, feleségét és 6 éves kisleányát a. Fehér Házban Eisenhower elnök üdvözölte. A kínai nacionalista hadiha­jók Formosa szigetétől 160 mérföldnyire a hajnali órák­ban találkoztak egy kínai kommunista hajórajjal. Több mint egy órás ütközetben el­­sülyedt nyolc kommunista ágyunaszád, mig a nemzetiek hajói sértetlenek maradtak. Ez volt az első nagyobb ösz­­szecsapás az ellenséges kínai csoportok hadihajói közt. Nem kell segítség Eisenhower elnök élelmi­szer- és egyéb segítséget aján­lott fel azoknak az országok­nak, amelyekben a Duna és mellékfolyói áradása sok kárt és veszteséget okozott. A vas­függöny mögötti országoknak, Magyarországnak és Csehszlo­vákiának is szólt ez a politi­kától mentes emberbaráti gesztus. De Budapest és Prá­ga urai nem kérnek a segítség­ből, nekik a gyűlölködés töb­bet ér, mint a kenyér. A KÉM BARÁTJA Jelentettük, hogy a nyugatnémet kormány poli­tikai rendőrségének főnöke, Dr. Otto John, átszökött a szovjetzónába. És mindjárt megindultak ott a le­tartóztatások, ami arra vall, hogy Dr. John leleplezte korábbi munkatársait, a kormány titkos ügynökeit a Szovjetzónában. Most azt jelentik Berlinből, hop?- Dr. John egy barátja, amerikai kapitány, agyonlőtte magát. Az öngyilkosság egy nappal azután történt, hogy Dr. John átment a kommunistákhoz. nehéz Okét PERBE HÍVNI A hágai nemzetközi bíróság előtt Amerika pert indított az orosz és a magyar kormány el­len, kártérítést követelve egy amerikai repülőgép magyar terület felett orosz repülők ál­tal történt kényszer-leszállitá­sa és elkobpzása miatt. A pert azonban nem lehet lefolytatni, mert sem az orosz szovjet, sem a magyar szovjet nem volt hajlandó alávetni magát a nemzetközi bíráskodásnak. A hágai bíróságnak nincsen módjában kormányokat arra kötelezni, hogy Ítélkezését el­fogadják. A per tehát elma­rad. De sor kerülhet még vala­mikor perújításra. j vádi lapok: KERESZT. EGYETÉRTÉS. VÁROSI ÉLET. AMKRTTf ÄT Martv&pctán pttfp at at titd EGYES SZÁM ÁRA 10 CENT

Next

/
Thumbnails
Contents