A Jó Pásztor, 1954. július-december (32. évfolyam, 27-53. szám)

1954-07-16 / 29. szám

A JÓ PÁSZTÓ* PAQ£ 7. OLÖAL A FEJEDELEM TíTV A TÖRTÉNELMI 111 lV.il mm REGÉNY n IRTA: BOROSS VILMOS INNEN - ONNAN JAKAB ANDRÁS A Jó Pásztor utazó képviselője 234 Wilson Street Johnstown, Pa. Telefon: 37-8395 PASCAL GABOR MEGHALT NEW YORK. — Pascal Gá­bor, a világhírű magyarszár­­mazásfu filmrendező 56 éves korában meghalt. Életrajza egy érdekes re­gény. Valahol Erdélyiben szü­letett s legrégibb emléke az volt, hogy négy éves korá­ban apátlan-anyátlan, egy ci­gánykaraván befogadta és a cigányokkal vándorolt he­­hegyen-völgyön át. így jutott el Becsbe és a császárváros­ban egy osztrák családi gyer­mekévé fogadta. Bár alacsony termete nem színpadra illő, sziinlészkcjléssel prclbállkozott Becsben, de nem sokra vitte. Elment faluira, mezei munká­ra. Aztán mindenféle próbál­kozásai balul ütöttek ki: írás, szobrászat, tőzsdei spekulá­ció. Az első világháborúban a magyar hadseregben szolgált, utána filmezett Németország­ban, Olaszországban, a skan­dináv országokban, festett Pa­risban és cigányos vándorlá­sai során a nagy depresszió idején — 1932-ben — Ameri­kába jött szerencsét próbálni. Akkor itt divatban volt az al­maárulás az utcasarkokon, ez nem volt a vándorlegénynek inyjére, áthajózott Angliába és ott olyan merész lépést tett amely az egész irodalmi vi­lág csodálatát az erdélyi ci­­gányfiura irányította: azt az ajánlatot tette a megközelít­hetetlen ájris költőnek, G. B. Slhawnak, hogy filmre viszi összes színdarabjait. Az öreg Shaw a szemébe nevetett, de aztán.. megtörtént a csoda: igent mondott. Pascal a Gold­­wyin stúdióiban, Hollywood­ban megrendezte a Pygmalion filmváltozatát és ez any­­myira tetszett G. B. Shawnak, hogy rábízta Pascalra többi szindarabj ainak filmesitését is. Egyik nagyobb siker lett, mint a másik. Pascal beérke­zett, a filmvilág nagyjai közt emlegették. Most Indiába készült, Gan­dhi életét készült filmre vetí­teni. Akárcsak Herczeg Géza, aki ugyancsak Gandhi film­rendezésére készült, amikor szivszélhüdés folytán hirtele­­nül meghalt. Pascalnak magyar felesége volt, Hidvéghy Valéria. A múlt hónapban váltak el . . . A GESTAPOVAL ALKUDOZTAK New York. — Mrs. Elsie Winterstein, Klaus Winter­­steinnek, az athéni osztrák követség ügyvivőjének fele­sége két millió dolláros pert adott be a New York állami Supreme Courtnál a Weiss Manfréd család ellen, amely 1944-ben a több mint 50 mil­lió dollár értékű hatalmas csepeli gyártelepeket váltság­díjként átengedte a német Gestaponak, hogy a család 45 tagja szabadon elhagyhassa az országot. Himmler Henrik, a Gesta­po hírhedt főnöke kötötte rneg az egyezséget, mellyel kivitte a családot a gázkamrá­ba szállítandó magyarországi zsidók százezrei sorából és le­hetővé tette Svájcba való ki­jutásukat. A család több tagja, köztük báró Csepeli Weisz Jenő, Dai­sy öhronin és Elsie Mautner jelenleg New Yorkban élnek, Chorin Ferencnek pedig szín­ién New Yorkban van Tudor Inc. néven vállalata. Himmler az óriási gyárte­lep átengedésén kívül azt is kívánta, hogy Weiszék öt csa­ládtagot hagyjanak vissza tú­szul. Egyik tuszul Winter­­steinnét kérték fel, aki oszt­rák polgár és akkor Budapes­ten tartózkodott. Himmler azonban utóbb úgy rendelke­zett, hogy Wintersteinmét ép úgy kell kezelni, mint a töb­bit. Wintersteiinmé az első- há­zasságban Kornfeld György­nek, Weisz Manfrtéii unokájá­nak volt a felesége, egy gyer­mekük volt, 1939-ben elváltak. Mig a Weisz család tagjait a Gestapo emberi autón vitték át a határon, addig őt egy ba­jorországi haláltáboriba szál­lították, ahol tífuszt kapott, csontig soványodott és közel volt a meghaláshoz, amikor az amerikai hadsereg 1945 május 8-án őt is 'kiszabadítot­ta. Wintersteimnié azt állítja, hogy a Weisz család bőséges jutalmat helyezett kilátásba számára, amiért elvállalta a túsz életveszélyes szerepét, de nem kapott semmit és most kétmillió dollárt kér az Ígéret és az átélt szenvedések fejé­ben. A csepeli Weisz Manfréd Müveket a kommunista re­zsim köztulaj doniba vette és “Rákosi Mátyás Müvek” né­ven vezeti tovább. MAGYAR TENGERÉSZ A NÉMET SUBMARINON Chicago. — A világháború idején az amerikai haditenge­­részt egyik hadihajójának az afrikai partok mentéin sike­rült ártalmatlanná tenni és megadásra kényszeríteni az U 505 német tengeralattjáró hajót. Ezt a szubmarint Chi-MuAejjjTO. of Aonoí épületéiben közszemlére tet­ték és ezrek jelenlétében ün­nepelték a tenger hőseit, akik annakidején ezt a bravúros hclíműveletet oly sikeresen Végzetek el. Az ünnepelt amerikai tengerészkatonák közt volt eigy magyar is: Ju­hász Mihály, a burnsidei Ju­hász néni, népszerű üzletasz­­szony fia. Nem HŐSI HALOTT, HANEM HADIFOGOLY Akron, O. — Örömhírt ka­pott Washingtonból a kor­mánytól Kiba István, a füg­getlen református egyház jegyzője: A kínai kommunis­ta kormány értesitette Wash­ingtont, hogy ifj. Kiba István, akit másfél évvel ezelőtt el­tűntnek jelentettek és ,akit azóta a család mint a koreai háború áldozatát megsiratott — életben van, kínai hadifog­ságban. Ifj. Kiba István egy B-29 bombázó repülőgépen telje­sített szolgálatot s ezt a bom­bázót a kínai vörösök lelőt­ték. Ezt követőiéig a hivatalos jelentés a B-29 legénységének névsorában Kiba Istvánról is, mint eltűntről tett említést. ARANYLAKODALOM Dayton, O. — Ragó Mihály­­ékat 50-ik házassági évfordu­lójuk alkalmából köszöntöt­ték a rokonok, barátok és a család minden tagja. Lakoda­lomnak is beillő szép párti volt a Lcland Hallban és a ju­biláló éltes házaspár ott fo­gadta a gratulációkat. Ragó­­ék sok értékes ajándékot kap­tak. A nagyszerű pártit a Ra­gó leányok rendezték szüleik­nek. Akron, O. — Meckler József és neje Dufek Irma, akik hosszabb idő óta élnek már Californiáiban, még májusban átrárjflultak újra Akronba. Három fiúik van itt: Joe, Frank és Steve s egy lányuk Margit, Keller József né. Má 'us 15Jen volt 50 éve, hogy s , Fehér megyei Hercegfalván egybekeltek. Ezen, a napon együtt volt az egész család a Szentsziv r. k. hitközség tem­plomában, de egyébként az airanylakodalmas ház aspár minden ünneplés nélkül ment át az évfordulón. PAPI EZÜSTJUBILEUM East Chicago, Ind. — Ft. Sipos József, az itteni Szent­­háromság róni. kát. egyház plébánosa pappá szentelésé­nek 25 éves jubileumát ünne­pelte. Ez alkalomból környók­­ibeili paptársai, valamint az egyház hívei szeretettel vet­ték körül. Tiszteletére a Co­lumbia Hallban diszeibédet rendezték. KÁRTÉRÍTÉSI PER New Brunswick, N. J. — Tamási Lajos pert ihditott Donald W. Smith ellen, aki december 5-én az Easton Ave. és Hamilton St. sarkán autó­jával elütötte őt, amikor át ákart menni az utcán. Tamá­sinak a lába eltörött és soká kórházban ápolták. HALOTTAINK Warren, O. ,— Palágyi Fe­renc, Champion Township köztisztasági hivatalának volt alkalmazottja, 76 éves korá­ban meghalt. Palágyi a Zem­plén megyei Lelesz községből 53 évvel ezelőtt jött Ameriká­ba, az első húsz évben penn­sylvaniai bányákban dolgo­zott, ugyancsak húsz évet töl­tött a község alkalmazásában. Özvegyén és mégy gyermekén kiviül hét» unokája gyászolja, akik közül egy, Juhász György, a haditengerészeknél szolgál a japán! vizeken. * Johnstown, 'Pa. — Özv. Pet­­ruska Istvánnál junius 26-án ■meghalt 63 éves korában. A Szent Imre r. k. templomban Ft. Talalbér György plébános által végzett gyászszertartás után az egyház temetőjében helyezték örök nyugalomra, egy év előtt elhunyt férje mellé. A temetést a Baretin­­cic temetkezési intézet ren­dezte. , 'jj|, ifiül * Erie, Pa. — Takács Péter öregamerikás meghalt 67 éves koráiban. A Szent István r.k. templomból nagy részvét mel­lett temették el. Gyászolják: özvegye szül. Kapcsándi Ró­za, 4 gyermeke, 9 unokája és 1 déliunokája. * Phillipsburg, N. J. — Szabó Ferenc, nyugalomba vonult selyeimszövő munkás, 62 éves korában meghalt. A Zala me­gyei Apátfalva községből több mint négy évtizeddel ez­előtt jött Amerikába és sok éven át az eastohi Simon Silk Company megbecsült szak­munkása volt. A St. Mary r. k. templomból ment végbe a temetése. Gyászolják: özve­gye, fia, az óhazában két nő­­testvére. * Somerset, Pa. — Tokár György 67 éves korában meg­halt julius 2-án. Öregameri­kás volt, 48 évvel ezelőtt jött Amerikába és a bányákban kereste meg a kenyeret nagy­számú családja számára. Gyá­szolják: özvegye sz. Simkó Mária, négy leánya és két fia, tizenhárom unokája, két déd­unokája. JÁMBOR LAJOS FESTŐ MŰVÉSZ HALÁLA New York. — Jámbor La­jos festőművész 1923-iban jött az Egyesült Államokba és most több mint harmincéves sikeres egyházi kép- és fest­mény, valamint arckép alko tó munka után 68 éves korá­ban elhunyt New Yorkiban. Többek között lord Rotheme­­?et, a trianoni béke elleni harc néhai nagy angol barát­ját is lefestette. Jámbor Lajos művészi kö -ölkiben nagy tekintélynek ör mndett; elnöke volt az ameri :ai festőművészek egyesületé íek, az American Artists Pro fessional Leaguenék. KANADAI HÍREK OLAJKUTATÁS ONTARIÓBAN Ontariólbain közel 100 éve termelnek már kis mennyisé­gű, jó minőségű olajat. A tar­tomány azonban eddigelé nem volt fontos olajtermelő terület és most a déli, sűrűn lakott vidékeken folytatnak olajkutatást. Toronto város közigazgatá­si területén, amely Torontó­tól nyugatra van, kísérleti fú­rásokat fognak Végezni, olyan agyagpala rétegekben, ame­lyek igen hasonilitanak az al­­bertai olaj mezők talajához. Ontario délnyugati sarká­ban, a Detroit és Windsor kö­zötti St. Clair tó alatt, szin­tén olaj után kutatnak. Hamarosan első helyre kerül a kancdai uránium-termelés (Canadian Scene) Belga- Kongót és Délafsrikát túlszár­nyalva, Kanada nemsokára — tavalyi északi leletei kiakná­zása folytán — a világ első uránium-termelője lesz. A Canadian Mining Journal szaklapban most látott napvi­lágot egy beszámoló e fejlő­déssel kapcsolatiban. Arról is csak legújabban jött jelentés, hogy Ottawától 90 mérföldre északra, a québeci Maniwaki közelében olyan gazdag urá­nium leletre bukkantak, mely a Nagy Medve-tavi leletnél is sokkal gazdagabbnak mutat­kozik. Hat nagyobb területegysé­gen Kanadában évi 10,000 ton­na urániuim-oxud előállítása valósul meg, amint a tervbe vett finomítók előkészületet befejezik. Egyíharimada ennek a ter­melésnek az észak-saskatche­­wani Atbabaslka vidék Bea­­ver-lodge körzetiéből fog ered­ni. A kormány napi 2,000 ton­nányi kapacitásig fokozható feldogozót épít. Összehasonlitás.ként: a Great Bear Lafce-i Port Rádium évi 500 tonnányi termelése alap­ján került nemrégiben Kana­da a második uránium-terme­lő ország helyére. Ma már itt is napi 180 tonnányi anyag feldolgozása folyik. A St. Mary’s Channel kör­zetben, ugyancsak az Atha­­baska vidéken, további tervek egy magánkézen levő napi 1,- 250 tonnányi kapacitású fel­dolgozó létrehozásáról szól­nak. Az Atlhalbaska-viidíéki Char­­lesibois körzetben 500-1,000 tonnányi feldolgozó épül. Két hatalmas Ontario urá­nium-lelet, még tavalyról, to­vábbi napi 2,000 tonnányi fel­dolgozók építésére vár. KERESKEDELEM A KOMMUNISTÁKKAL A kanadai szakszervezeti központ jelentése szerint a múlt eredményei azt mutat­ják, hogy ha nem volnának is akadályai a Kelet és Nyugat közti kereskedelemnek, Ka­nada kivitele nem nagyon nö­vekednék Oroszországba, va­lamint az európai csatlósor­szágokba. A Congress of Labour jelen­tése szerint a stratégiai fon­tosságú nyersanyagok kivi­telére alkalmazott korlátozás nem az egyetlen akadály eb­ben a tekintetben. A főok a kommunista országok belföl­di gazdasági pcuIlkájában ta­lálható. A jelentés kiemeli, hogy a stratégiai anyagok kivitelé­neik korlátozása többoldalú egyezmény alapján történik, tehát nem egyoldalú döntés az Egyesült Államok résziéről. “A kommunista Kínába tör­ténő kivitelt az Egyesült Nemzetek 1951 júniusban ho­zott határozata tiltotta meg, ■mivel kommunista Kína tá­madó ország.” A Szovjetunió­ba és európai csatlósországai­ba történő kivitelt egy, az Észak Atlanti Védelmi Szö­vetség (Nato) 14 tagállamból, valamint Nyuga ^Németor­szág és Japánból álló bizott­ság ellenőrzi. Teljességgel ti­los minden hadiigépezet, lő­szer és fontos nyersanyag ki­vitele. Szabad szállítani mér­sékelt mennyiségiben egyéb stratégiai fontosságú árucik­ket. A jelentés szerint Kanada kivitele a Szovjet tömb or­szágaiba 1946-ban érte el a csúcspontot, amikor 94,175,- 000 dollár értékű árut szálli­­tott. 1947-ben a jelenleg vas­függöny mögötti országok gazdasági helyzete “közelebb jutott a normálishoz”. Ennek ellenére kb. 23,600,000 dollár­ral kevesebb értékű árucik­ket vásároltak Kanadáiban. 11948-ban gazdasági helyzetük feltehetőleg még normálisab­­bá vált, mégis ebben az év­ben 22,600,000 dollárral csök­kentették ismét bevételüket. S ez mind a stratégiai fontos­ságú nyersanyagok kiviteli ti­lalma előtt történt. “A puszta tény az” — mond ja a jelentés —, “hogy a múlt tanulsága szerint, ha nem vol­na is semmilyen tilalom, a Szovjetunióiba és európai csa­tolt részeibe irányuló kana­dai kivitel nem volna igen je­lentős.” A KERESZTÉNY EGYLET MŰSOROS PIKNIKJE Welland Ont. A Kanadai Magyar Keresz­tény Egyesület műsoros pik­nikje julius 18-án, vasárnap lesz a gyönyörű Szent István Parkban. A magyar kolóniák­ban nagy az érdeklődés a ha­gyományos piknik iránt, me­lyet a lelkes bizottság nagy gonddal készit elő. A piknik ragyogó műsorát Zilahy Sándor, a népszerű szinigazgató fogja vezetni. SZEMÉLYI HÍR Port Colborne, Ont. Katona László és neje szül. André Rozália (Gömör megye Rozsnyó) otthonába kedves vendégek érkeztek a pennsyl­vaniai Connellsvilleből: Jó­zsef testvérbátyja — aki 29 éven keresztül a szomszédos Frick bányákban dolgozott — Pál és József nevű fiaival. Pál 8 év óta a Navy-nél szolgálja a hazát, mig József, aki Balti­­moréban, a Maryland egyete­men sikerrel befejezte a tar­talékos tiszti tanfolyamot, mint second lieutenant, az Air Force szolgálatába lépett. AHAXYLAKODALOM Windsor, Ont. — Agocs íózsef és felesége szül. Bedrus Vnna junius 27-én ünnepelték íeg házasságkötésük 50-ik vfordulóiát. Az aranylakodal­mas házaspár . tiszteletére ■meghitt családi körben ünnepi ebéd volt, mely alkalommal el­halmozták őket szives jókivá­­natokkal és ajándékokkal. Agocs Józsefék 29 éve lak­nak Windsorban. — Ejh, mit is beszélek, látszik megzavartatok egészen. Országom, trónom veszett el, ha Szulej­­mánnal most nem találikozhatom. Megállj, még egyszer rászólok a szultánra. _— Ne szóljon rám senki fia! — kiáltott a szul­tán ingerülten és a pamlagról felállva, a sátor bejá­ratához ment. — Szokoli, te ismersz engem, — mon­dotta —, szavamat megmásítani nem szoktam, most pihenni, nyugodni akarok, távozzatok sátorom köze­léből valamennyien! — Nem úgy, hatalmas szultán! — felelte Balas­sa eréllyel s kopott török ruhájához kötött görbe kardját kirántca, a szultán elé állott. Országom bé­kéje, népem boldogsága függ e találkozástól. A ké­­jelgéssel várj tehát és hallgass meg, amit mondani akarok. Szulejmán a sátor küszöbén állott. Fejét büsz­kén hátravetette és szikrázó semekkel, lesújtó pil­lantással méregette Balassát. Balassa kivont karddal, támadásra készen far­kasszemet nézett a szultánnal. — Micsoda hang ez? Miféle tiszteletlen beszéd ez? — kérdezte Szulejmán vad indulattal. — Egykor hallottam már e gőgös elbizakodott hangot, azt hit­tem megtörtél azóta János Zsigmond és hódolva bo­rulsz lábaimhoz. Hát hazugság volt az egész! Szín­lelés a közeledés! Emberek, fogjátok el azt a láza­dót, kit trónjától ezennel megfosztok. Fogjátok el és tapossátok agyon, amiért Szulejmán császárra kar­­dot fogni merészelt. Tiz-tizenöt kéz nyúlt egyszerre Balassa Mihály felé. — Félre az utamból, hitvány pogány nép! Ha Szulejmán jogot tart a hatalmas címre, ha Szulej­mán megkívánja, hogy1 hősként tiszteljék, kardot ránt ő is és népeink helyett megvív velem. Aki sebet kap, lesz a vesztes. Ne folyjon ártatlan emberek vé­re. Nos, ki azzal a karddal hős Szulejmán, hadd lá­tom személyes bátorságodat! — Ez az ember megőrült! — mondotta Szulej­mán a támadóra nézve. — Ne tapossátok össze, János Zsigmond agy­­vele meghibbant, vigyétek őt egyik sátoromba, on-I nan pedig valamelyik tömlőébe, hol nyugodtan el­­^prélkedh.eti kszemélyes bátorságom felett — ivem vagyok örült. Akkor ve !nék z, ha porit ■ aláznám magamat előtted, — mei nydörgé vissz; I Balassa. — Gyáva vagy és én gyávákkal igy szoktan I vépp^ni I .Balassa teljes erejevel a szultán tele csapott. I Kardját azonban a sátor köré gyűlt török kato­­[ nák kardjaikkal visszaütötték. A zajra és lármára Julia grófnő is a sátor bejá­ratához lépett. — Ah, a grófné itt? — rebegte Balassa megdöb­benve. — Elárult, megcsalt, a szultánhoz szegődött, Haláig reá, halál reá, halál az árulóra! És mielőtt feltartóztathatták volna, kardját Jú­lia szabadon levő feliébe döfte. — Ártatlan vagyok! — sustogta Julia szivéhez kapva s vértől elborított mellel a szultán karjaiba hanyatlaott. Balassa Mihályt Szokoli hadevzér és katonái megragadták. Balassa ökölre ment ellenfeleivel, rúgta, pofozta őket, de végre mégis legyőzték és szíjakra fűzve, az egyik tiszti sátorba taszították be. A táborban futótűzként terjedt végig a hir, hogy János Zsigmond, Erdély fejedelme megtébo­­lyodott és rongyos török ruhában feljött a szultán­hoz, aki nyomban elfogatta. Julia grófnőt török orvosok vették gyógykezelés alá. A nagyvezér sátorában, puha tigris bőrön, esz­méletlenül feküdt, négy-öt orvos is forgolódott kö­rülötte, Szulejmán török császárnak pedig a történ­tek után elment a kedve szerelmeskedni. LXVI. Fejezet. JÁNOS ZSIGMOND ZIMONYBAN. Csúnya esős éjszakára napsütötte mosolygó reg­gel virradt. A zimonyi vár ormai ragyogtak a nap­fényben. A fák, a bokrok, a füvek, az esőtől feléled­tek és zöldéit, virult az egész környék. Reggeli hét órakor a zimonyi hegyre vezető vár­kapunál a hid előtt, huszonnégy ágyulövés dördült el. Szulejmán felriadt álmából, de felriadtak a ve­zérek is. — János Zsigmond megőrült, — gondolták a legtöbben —, a hódoló ünnepély tehát elmarad. Még­is, mit lövöldöznek ott a túlsó parton? Szulejmán beszólitotta Agát, a főlovászmestert. — Hajnal felé aludtam el és most ágyudörgés riaszt fel álmaimból, — szólt a szultán keleti kénye­lemben feküdve drága nyugágyán. — Tudd meg, mit jelentenek ama lövések, s ha nem veszedelmet jelez­nek ,tiltsátok el a további lövöldözést, mert aludni akarok. — Parancsodra, hatalmas ur! — hajlongott Aga és gyorsan, mint a szél, távozni készült. A sátor bejáratánál Szokoli nagyvezérbe ütkö­zött. Szokoli sietve, szinte lihegve jött. , __

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents