A Jó Pásztor, 1954. július-december (32. évfolyam, 27-53. szám)
1954-07-16 / 29. szám
PA3E 8. OLDAL 1 1 '» «■» A J6 pAäztoh Pünkösd után 6. vasárnap Hány kenyeretek vagyon? kádnak az utón, mert némelyek közülök messziről jöttek. Felelék neki az Ő tanitványai: Honnan elégíthetné ki az ember ezeket kenyérrel itt, a pusztában? És kérdé őket: Hány kenyeretek vagyon? Azok pedig mondák: Hét. Erre parancsolá a seregnek, hogy telepedjék le a földre. S vevén a hét kenyeret, hálát adván, megszegé és tanítványainak adá, hogy eléjök tegyék, és a sereg elé tevék. Egy kevés halacskájuk is vala, azokat is megáldá és eléjük téteté- És evének és jól lakának. S a megmaradt hulladékokból hét kosárral szedtek fel. Valának pedig, akik ettek, mintegy négyezren. És elbocsátá őket. SZENTBESZÉD A mai szent evangéliumban a sokezer embert tápláló Krisztus bámulattal tölti el az embert. — Hát hogyan? — kérdjük — a földiek megvetésére buzdító Krisztus most földi táplálékot is nyújt az embernek? . • . Hiszen a tömeg étlen-szomjan, mindenről megfeledkezve hallgatja az evangélium tisztán csengő szavait! De Krisztus nem feledkezik meg arról, hogy az embernek táplálékra is szüksége van. A bajbajutott ember pedig milyen könnyen hajlandó elhinni, hogy az Isten megfeledkezett róla! íme, előttük a példa, hogy az Ur sohasem feledkezik el róluk még akkor sem, hogyha mi magunk elfeledkeznénk is magunkról. Van ugyanis isteni Gondviselés, amely kiterjed az ember minden ügyére, mert ne feledjük el, hogy semmisem történik Isten rendelése nélkül, vagy legalább is az ő megengedése nélkül. Végtelenül jó és bölcs az Isten, csakis olyasmit rendel el és csakis olyasmit enged meg, ami lelkűnknek javára válik, még ha az ember ezt nem is látja. Ezt mondotta Tóbiás is fájdalmai között, mikor mindene elpusztult már és ráadásul oly súlyos sebeket, fekélyeket kapott, hogy a szemétdombon cserepekkel vakargatta azokat: “Igaz vagy én Uram és minden utad igazság és Ítélet.” A Bölcsesség Könyve hasonlóan ir: “A te kormányzásod elér végtől-végig erősen, ó Uram ,és mindent kellemesen elrendez”. Főképen Szent Pál hangsúlyozza ezt az igazságot: “Tudjuk pedig, hogy az Isten mindent javára változtat azoknak, akik őt szeretik.” De hogy ezt a tanítást mi is megérthessük, szükséges, hogy a földi élet minden eseményét az örökkévalóság szempontjából nézzük, hisz az Isten azért küldi reánk sokszor a földi megpróbáltatásokat, hogy megjutalmazhasson a másvilágon. Minden az örök cél szolgálatában áll. Még a rossz is, a szenvedés is arra szolgál, hogy megtisztítsa lelkünket a bűn következményeitől és alkalmat adjon érdemgyüjtésre. í *• í Nehéz időket élünk most. A rossz gazdasági viszony megcsappantotta a kereseti lehetőségeket, csökkentette a munkaalkalmakat. Mindenki kesereg EVANGÉLIUM Szent Márk 8. fej., 1—10 SSr* Ama napokban, midőn ismét hatalmas sereg vala együtt és nem volt mit enniök, magához hiván a tanítványait, mondván nekik: Szánom a sereget, mert im már három napja tartanak velem s nincs mit enniök, és ha étien bocsátom haza őket, ellan-Libanon cédrusai alatt Ä "Fehér Hegység11 népének érdekes ősrégi ceremóniái Az ősi időkben sarjadt, nagy múlttal dicsekvő keleti katolikusokat kevéssé ismerjük. Hallottunk ugyan olykor erről vagy arról a patriarciháról, ilyen vagy olyan rítusról, tudjuk azt is, hogy van a Szentszéknek egy kormányhivatala, a Keleti Kongregáció, amelyik velük foglalkozik, de ez körülbelül minden. Pedig hogy mást is érdemes felőlük megjegyezni, mutatják az Osservatore Romano érdekes cikkei, igy az a tudósítása is, amely a libanoni katolikusokról szól. Mielőtt azonban magára a tudósításra- térnénk át, egy-két dolgot előre kell bocsátanunk. Arab-keresztény ország Libanon arab köztársaság Izráel északi szomszédja a Földközi-tenger előázsiai partján. Fővárosa Beirut. Maga a “Libanon” szó héber nyelven “fehér hegységet” jelent, ami rá is illik erre a lekopott mészkővidékre. A köztársaság lakosainak száma egy millió, közülük 600,000 keresztény. Utóbbiak zöme maronita szertartásai katolikus. Ez a szertartás Szent Maronra nyúlik vissza, aki az ötödik század elején élt. Liturgiájuk nyelve az ószir nyelv és szentmiséjükben a pap csak egy szin alatt áldozik. Egy nép fele — idegenben Maroniták vannak másutt is. A lexikonok szerint Cyprus szigetén és Egyiptomiban. Azt azonban még sehol sem olvastuk, amit most az Osservatore Romano közöl, hogy az évtizedes libanoni kivándorlás nyomán az összes maronitáknak közel fele ma már Amerikában, Afrikában és Ausztráliában él. Ez derült ki nemrég a libanoni kivándoroltak első kongresszusán, amelyet Beirutban tartottak. A kongresszuson, éppen azt vitatták meg, hogy miként állandósíthatják a szellemi kapcsolatot a kivándorolt Libanon és a helyén maradt Libanon között. Elhatározták a többi között, hogy a kivándoroltak gyermekeit is részesíteni kell az arab nyelvoktatásban és meg kell ismertetni őket a libanoni történettel. Azután azt, hogy meg kell könnyíteni számukra az anyaország legalább időnkénti meg látogatását. A kormány bejelentette, hogy a legközelebbi választásokon öt helyet biztosit a parlamentben a kivándoroltak képviselőinek. Father Judicael Nicholas francia assumptionista pap csaknem 10 évi raboskodás után kiszabadult az orosz börtönből. 1945-ben hamis vádak alapján 8 évi kényszermunkára ítélték s a 8 évi börtönbüntetését 10 év alatt “kamatokkal” kitöltötte. 1945-ben az orosz vörös hadsereg a németektől visszafoglalta Odessa ukrajnai kikötővárost. Akkor letartóztatták Father Nicholast államellenes üzelmek és kémkedés címén, mely bűnei abban álltak, hogy igyekezett megszervezni egy odessai plébániát, amely ko-Örömmel állapították meg a kongresszuson, hogy azok a libanoni papok, akik híveiket az idegenbe is elkísérték, sikeresen őrizték meg őket atyáik hitében és rítusában. így például az Egyseült Államokban 49 maronita ritusu katolikus plébánia működik. Braziliában és Argentínában a libanoni miszszionáriusok társulata gondozza a híveket. Buenos Airesben kollégium van, amelyben 500 libanoni fiatal végzi tanulmányait. A maronita patriarchátus területén a háború előtt 1517 maronita pap és mintegy 700 szerzetes működött, olyan szám, amely az összesen 314,- 000 hivő intenzív lelki gondozását tette lehetővé. A cédrus ünnepe A m'aroniták egyik legnagyobb ünnepe Krisztus színeváltozásának napja, amelyet a “cédrus ünnepének” is hívnak. Ez az elnevezés onnan származik, hogy a libanoni keresztények ősidők óta felzarándokoln'ak augusztus 6-án a Libanon hegység legmagasabb csúcsára, ahol cédruiserdő van. Ez a tájék a Tabor hegyet idézi emlékezetükbe, amely a színeváltozás színhelye volt. Kereken 400 cédrusfa van még itt, amelyeknek korát több mint ezer évre teszik. Egyikmásikról azt tartják, hogy megvolt már az Üdvözítő idejében is. A maronita liturgiában “Libanon cédrusa” cím jár a Szűz Anyának, akinek ünnepeit mindig nagy pompával ülik meg. A legragyogóbb azon ban kétségkívül a Mennybevétel ünnepe, amikor kilenc napon át minden éjszaka fényben úszik s messzi környékről látható ^‘Libanon urasszonyának”'!ffl ioo3í sSrbcvs. JRüafisj-.» ban, ahol a “Megszabadító aszszonynak” szentélye van, augusztus 14-én egész éjjel tart a hívek vigiliája. A Szent Kereszt körmenete Feledhetetlen látványosság * FT. KISH GYULA A KAT. LIGA ELNÖKE Nagy megtiszteltetés érte Father Kish Gyulát, a Szent István r. k. hitközség plébánosát. Az országos Magyar Kat. Liga elnökének választotta meg. Megválasztása elismerése annak a buzgó és körültekintő munkának, amelyet Father Kish utóbbi években, mint a Liga egyik létrehozója és alelnöke, kifejtett. rabbi orosz tilalom folytán évekkel ezelőtt beszüntette a működését. A nyolc évi kényszermunka büntetést valahol az ország északi, rideg vidékén töltötte s az egész idő alatt hiábavaló volt a moszkvai francia nagykövetség fáradozása, hogy Father Nicholas hollétéről és egészségi állapotáról értesülést szerezzen. A nyolc év leteltével náci mintára nem bocsátották szabadon Nicholast, hanem koncentrációs táborban dolgoztatták tovább.’ Most végre szabadon bocsátották és már útban van Franciaország felé. a libanoni hitéletnek a Szent Kereszt körmenete, amit Beirut utcáin egész Libanonban kivilágítással ünnepelnek. Kivilágítják a városok és falvak templomait és házait, tüzek égnek a tereken, a dombokon és a hegycsúcsokon. S mindez hagyomány attól az évtől kezdve, hogy Heraclius császár visszahozta Perzsiából az Ur Jézus szent keresztjét. A KATOLIKUS LIGA UJ TISZTIKARA Az Amerikai Magyar Kát. Liga eddigi tisztikarának két éves megbízatása lejárt. A lelépő vezetőség minden Amerikában működő magyar plébánosnak és lelkésznek alkalmat kívánt nyújtani a szavazásra, s igy írásban történt az uj tisztikar választása. A szavazatszámláló bizottság jun. 14-én a Kat. Liga központi irodájában ülést tartott. Az ülésen a bizottság felbontotta, megszámlálta a beérkezett szavazatokat s a következő tisztikart jelentette ki megválasztottnak a következő két évre: Elnök Kiss Gyula plébános (Trenton), alelnök Msgr. Szabó János (South Bend), főtitkár Magyar József dr. (Chicago), pénztáros Lengen G. Imre (South Norwalk). A szavazók egységesen Kerekes Tibor egyetemi tanárt választották újólag a a Katolikus Liga Világi képviselőjének. HAMLET SÍRJAI Kopenhágából jelentik, hogy Jutland félsziget északi csücskében rátaláltak Hamlet dán hercegnek, Shakespeare örökéletü drámája szerencsétlen 'hősének sírhelyére. Ez már a tizedik sírja a “Lenni vagy nem íenm"' ficitcgircA, »aradig biztosan csak egy helyen alussza örök álmát. . . ÜRES A SIR Néhány hét előtt bejárta a világsajtót a hir, hogy az egyik egyiptomi piramis aljában ráakadtak egy alabaszterból készített síremlékre, amelyben egy többezer év előtt meghalt fáraó holttestét sejtették. De csalódás érte a kutatókat : amikor felnyitották a szarkofágot, azt üresen találták. A világszenzáció mint háromnapos csoda elillant, semmivé lett. PARSAI VOLT? Dominica köztársaság londoni konzulátusán két barát vacsorázott: Bernarldino követségi titkár és Valquez repülő attasé. A vacsora után a barátök összvesztek s egymásra lőttek. A titkár nyomban meghalt, az attasét haslövéssel kórházba vitték. Dominica fővárosából azt jelentik hivatalosan, hogy •— párbaj volt... Japánban szavaztak Egy törvényjavaslatból, amelyet a múlt héten a kongresszus elfogadott, megtudjuk, hogy amerikaiak résztvettek japán választásokon. Mintegy 2000-en voltak ezek az amerikaiak. Minthogy az 1940 évi törvény alapján amerikaiak, akik idegen országban szavaznak, automatikusan elvesztik amerikai állampolgárságukat, külön törvényre volt szükség, amely visszaadja nekik az amerikai állampolgárságot. HALÁL A KÉMEKRE! A képviselőház megszavazta a törvényjavaslatot, amely halálbüntetést ir elő kémeknek béke idején is. Eddig csak háború idején folytatott kémkedésért járt halálbüntetés. és panaszkodik, mert nem tudja, mit hoz a jövő számára. A hitből élő ember nagyon jól tudja, hogy kötelessége mindenben Isten akaratában belenyugodni úgy a jó-, mint a balsorsban, az idők viszontagságaiban, sorscsapásban, nyomorúságban épen úgy, mint bőségben. El kell mondnunk a türelmes Jobbal: “Ha a jókat elvettük Isten kezéből, a rosszakat miért ne vegyük el?” És ha mindent megtettünk, amit tehettünk, legyünk nyugodtak, az Isten jósága segítségünkre siet és nem küld reánk megpróbáltatásokat — erőnkön felül FRANCIA PAP KISZABADULT A SZOVJET RABSÁGBÓL Pünkösd után 6. vasárnap EVANGÉLIUM Szent Máté 9. rész, 29. Azon időben bemen vén Jézus a hajócskába, átkeie a tengeren és jőve az ő városába. S ime hozának neki egy ágyban fekvő inaszakadtat. S látván Jézus azoknak hitét s mondá az inaszakadtnak: Bízzál fiam, megbocsáttatnak neked a te bűneid. És ime némelyek az írástudók közül mondák magukban: Ez káromkodik. S látván Jézus az ő gondolataikat, mondá: Miért gondoltok gonoszokat sziveitekben? Kérdem tőletek: Mi könnyebb, mondani-e megbocsájttatnak neked a bűneid, vagy pedig mondani' Kelj fel és járj? . . • Hogy pedig tudjátok, hogy az ember fiának hatalma vagyon a földön a bűnök megbocsátására, akkor mondá az inaszakadt embernek: Kelj fel, vedd ágyadat és menj házadba. És felkelve és haza méné, látván pedig ezt a seregek, megfélemlének és dicsőiték az Istent, aki ily hatalmat adott az embereknek. SZENTBESZÉD Az írástudók nem tartották Krisztust Istennek, hanem csak embernek és e tévelyben állandóan megmaradtak; ennélfogva tehát folytonosan üldözték az Urat, egészen a kereszthaláláig. És látván Jézus az írástudók gondolatait, mondá: miért gondoltok gonoszát sziveitekben? Mi könnyebb, mondaní-e: Megbocsáttatnak neked a bűneid, vagy mondani: Kelj fel és járj? . . . Isten részéről mind a kettő könnyű, mert mindkét ténykedés csodamüvelet, melyhez Isten mindenható erejére van szükség. A tehetetlen ember pedig egyiket sem viheti véghez; de az Írástudók előtt talán nehezebbnek látszott a beteget egy szóval meggyógyítani, mivel ezzel semmi csalás nem lehetett összekötve . . . ^ j ] jßiül&MÜlÄ Jézus tehát az előttük nehezebbnek látszó dolog véghezvitele által meg akarta nekik mutatni, hogy ami előttük kevésbbé nehéznek látszik, azt is megteheti, vagyis a bűnöket is megbocsáthatja. — Krisztus nemcsak mint Isten bocsátotta meg a bűnöket, de mint ember is, mivel emberi természete az isteni természettel egy isteni személyben egyesült s a Fiuisten második személyében állott: azért az egész világ bűneiért eleget tehetett az Ur; ennélfogva Isten után a legfőbb tekintély és hatalom a bűnök megbocsátására vonatkozólag Krisztusnak adatott; — ezen tekintélyt és hatalmat másokra, tudniillik a papokra is átruházta az Ur, hogy ők is megbocsáthassák a bűnöket. Végre mondá Jézus az inaszakadtnak: Kelj fel, vedd az ágyadat és menj házadba. Az Ur Jézus valahányszor valami csodát vitt véghez, mindannyiszor hozzá szokott volt valamit adni, amiből a csoda valódisága s nagysága kitűnjék így itt megparancsolta az inaszakadtnak, hogy vegye fel ágyát, amely parancsnak inaszakadt készséggel engedelmeskedett s fölkele rögtön és haza méné, vállaira vevén ágyát, amint megparancsolta Krisztus és pedig a tőle nyert teljes egészség jeléül. Látván pedig ezt a seregek, megfélemlének és dicsőiték az Istent, aki ilyen hatalmat adott Jézusnak, akit legtöbben csak csodatevő prófétának tekintenek. BIBLIAI JELENETEK Jeroboam ass arany borjut imádta
