A Jó Pásztor, 1954. július-december (32. évfolyam, 27-53. szám)

1954-07-16 / 29. szám

PA3E 8. OLDAL 1 1 '» «■» A J6 pAäztoh Pünkösd után 6. vasárnap Hány kenyeretek vagyon? kádnak az utón, mert némelyek közülök messziről jöttek. Felelék neki az Ő tanitványai: Honnan elé­gíthetné ki az ember ezeket kenyérrel itt, a pusztá­ban? És kérdé őket: Hány kenyeretek vagyon? Azok pedig mondák: Hét. Erre parancsolá a seregnek, hogy telepedjék le a földre. S vevén a hét kenyeret, hálát adván, megszegé és tanítványainak adá, hogy elé­­jök tegyék, és a sereg elé tevék. Egy kevés halacská­juk is vala, azokat is megáldá és eléjük téteté- És evének és jól lakának. S a megmaradt hulladékok­ból hét kosárral szedtek fel. Valának pedig, akik et­tek, mintegy négyezren. És elbocsátá őket. SZENTBESZÉD A mai szent evangéliumban a sokezer embert tápláló Krisztus bámulattal tölti el az embert. — Hát hogyan? — kérdjük — a földiek meg­vetésére buzdító Krisztus most földi táplálékot is nyújt az embernek? . • . Hiszen a tömeg étlen-szom­­jan, mindenről megfeledkezve hallgatja az evangé­lium tisztán csengő szavait! De Krisztus nem feledkezik meg arról, hogy az embernek táplálékra is szüksége van. A bajbajutott ember pedig milyen könnyen hajlandó elhinni, hogy az Isten megfeledkezett róla! íme, előttük a példa, hogy az Ur sohasem feled­kezik el róluk még akkor sem, hogyha mi magunk elfeledkeznénk is magunkról. Van ugyanis isteni Gondviselés, amely kiterjed az ember minden ügyére, mert ne feledjük el, hogy semmisem történik Isten rendelése nélkül, vagy leg­alább is az ő megengedése nélkül. Végtelenül jó és bölcs az Isten, csakis olyasmit rendel el és csakis olyasmit enged meg, ami lelkűnknek javára válik, még ha az ember ezt nem is látja. Ezt mondotta Tóbiás is fájdalmai között, mi­kor mindene elpusztult már és ráadásul oly súlyos sebeket, fekélyeket kapott, hogy a szemétdombon cserepekkel vakargatta azokat: “Igaz vagy én Uram és minden utad igazság és Ítélet.” A Bölcsesség Könyve hasonlóan ir: “A te kor­mányzásod elér végtől-végig erősen, ó Uram ,és min­dent kellemesen elrendez”. Főképen Szent Pál hangsúlyozza ezt az igazsá­got: “Tudjuk pedig, hogy az Isten mindent javára változtat azoknak, akik őt szeretik.” De hogy ezt a tanítást mi is megérthessük, szük­séges, hogy a földi élet minden eseményét az örök­kévalóság szempontjából nézzük, hisz az Isten azért küldi reánk sokszor a földi megpróbáltatásokat, hogy megjutalmazhasson a másvilágon. Minden az örök cél szolgálatában áll. Még a rossz is, a szenvedés is arra szolgál, hogy megtisztítsa lelkünket a bűn következményeitől és alkalmat adjon érdemgyüjtés­­re. í *• í Nehéz időket élünk most. A rossz gazdasági vi­szony megcsappantotta a kereseti lehetőségeket, csökkentette a munkaalkalmakat. Mindenki kesereg EVANGÉLIUM Szent Márk 8. fej., 1—10 SSr* Ama napokban, midőn ismét hatalmas sereg va­la együtt és nem volt mit enniök, magához hiván a tanítványait, mondván nekik: Szánom a sereget, mert im már három napja tartanak velem s nincs mit enniök, és ha étien bocsátom haza őket, ellan-Libanon cédrusai alatt Ä "Fehér Hegység11 népének érdekes ősrégi ceremóniái Az ősi időkben sarjadt, nagy múlttal dicsekvő keleti ka­tolikusokat kevéssé ismerjük. Hallottunk ugyan olykor er­ről vagy arról a patriarciháról, ilyen vagy olyan rítusról, tud­juk azt is, hogy van a Szent­széknek egy kormányhiva­tala, a Keleti Kongregáció, amelyik velük foglalkozik, de ez körülbelül minden. Pedig hogy mást is érdemes felőlük megjegyezni, mutat­ják az Osservatore Romano ér­dekes cikkei, igy az a tudósí­tása is, amely a libanoni kato­likusokról szól. Mielőtt azon­ban magára a tudósításra- tér­nénk át, egy-két dolgot előre kell bocsátanunk. Arab-keresztény ország Libanon arab köztársaság Iz­­ráel északi szomszédja a Föld­közi-tenger előázsiai partján. Fővárosa Beirut. Maga a “Li­banon” szó héber nyelven “fe­hér hegységet” jelent, ami rá is illik erre a lekopott mészkő­­vidékre. A köztársaság lako­sainak száma egy millió, közü­lük 600,000 keresztény. Utób­biak zöme maronita szertartá­sai katolikus. Ez a szertartás Szent Maronra nyúlik vissza, aki az ötödik század elején élt. Liturgiájuk nyelve az ószir nyelv és szentmiséjükben a pap csak egy szin alatt áldo­­zik. Egy nép fele — idegenben Maroniták vannak másutt is. A lexikonok szerint Cyprus szigetén és Egyiptomiban. Azt azonban még sehol sem ol­vastuk, amit most az Osserva­tore Romano közöl, hogy az évtizedes libanoni kivándorlás nyomán az összes maroniták­­nak közel fele ma már Ameri­kában, Afrikában és Ausztrá­liában él. Ez derült ki nemrég a liba­noni kivándoroltak első kong­resszusán, amelyet Beirutban tartottak. A kongresszuson, éppen azt vitatták meg, hogy miként állandósíthatják a szel­lemi kapcsolatot a kivándorolt Libanon és a helyén maradt Libanon között. Elhatározták a többi között, hogy a kiván­doroltak gyermekeit is része­síteni kell az arab nyelvokta­tásban és meg kell ismertetni őket a libanoni történettel. Azután azt, hogy meg kell könnyíteni számukra az anya­ország legalább időnkénti meg látogatását. A kormány beje­lentette, hogy a legközelebbi választásokon öt helyet bizto­sit a parlamentben a kivándo­roltak képviselőinek. Father Judicael Nicholas francia assumptionista pap csaknem 10 évi raboskodás után kiszabadult az orosz bör­tönből. 1945-ben hamis vádak alapján 8 évi kényszermunká­ra ítélték s a 8 évi börtönbün­tetését 10 év alatt “kamatok­kal” kitöltötte. 1945-ben az orosz vörös had­sereg a németektől visszafog­lalta Odessa ukrajnai kikötő­várost. Akkor letartóztatták Father Nicholast államellenes üzelmek és kémkedés címén, mely bűnei abban álltak, hogy igyekezett megszervezni egy odessai plébániát, amely ko-Örömmel állapították meg a kongresszuson, hogy azok a li­banoni papok, akik híveiket az idegenbe is elkísérték, sikere­sen őrizték meg őket atyáik hi­tében és rítusában. így például az Egyseült Államokban 49 maronita ritusu katolikus plé­bánia működik. Braziliában és Argentínában a libanoni misz­­szionáriusok társulata gondoz­za a híveket. Buenos Airesben kollégium van, amelyben 500 libanoni fiatal végzi tanulmá­nyait. A maronita patriarchátus területén a háború előtt 1517 maronita pap és mintegy 700 szerzetes működött, olyan szám, amely az összesen 314,- 000 hivő intenzív lelki gondo­zását tette lehetővé. A cédrus ünnepe A m'aroniták egyik legna­gyobb ünnepe Krisztus színe­változásának napja, amelyet a “cédrus ünnepének” is hív­nak. Ez az elnevezés onnan származik, hogy a libanoni ke­resztények ősidők óta felza­­rándokoln'ak augusztus 6-án a Libanon hegység legmagasabb csúcsára, ahol cédruiserdő van. Ez a tájék a Tabor hegyet idé­zi emlékezetükbe, amely a színeváltozás színhelye volt. Kereken 400 cédrusfa van még itt, amelyeknek korát több mint ezer évre teszik. Egyik­másikról azt tartják, hogy megvolt már az Üdvözítő ide­jében is. A maronita liturgiában “Li­banon cédrusa” cím jár a Szűz Anyának, akinek ünne­peit mindig nagy pompával ülik meg. A legragyogóbb azon ban kétségkívül a Mennybevé­tel ünnepe, amikor kilenc na­pon át minden éjszaka fényben úszik s messzi környékről lát­ható ^‘Libanon urasszonyá­nak”'!ffl ioo3í sSrbcvs. JRüafisj-.» ban, ahol a “Megszabadító asz­­szonynak” szentélye van, au­gusztus 14-én egész éjjel tart a hívek vigiliája. A Szent Kereszt körmenete Feledhetetlen látványosság * FT. KISH GYULA A KAT. LIGA ELNÖKE Nagy megtiszteltetés érte Father Kish Gyulát, a Szent István r. k. hitközség plébá­nosát. Az országos Magyar Kat. Liga elnökének választot­ta meg. Megválasztása elis­merése annak a buzgó és kö­rültekintő munkának, amelyet Father Kish utóbbi években, mint a Liga egyik létrehozója és alelnöke, kifejtett. rabbi orosz tilalom folytán évekkel ezelőtt beszüntette a működését. A nyolc évi kény­szermunka büntetést valahol az ország északi, rideg vidé­kén töltötte s az egész idő alatt hiábavaló volt a moszkvai francia nagykövetség fárado­zása, hogy Father Nicholas hollétéről és egészségi állapo­táról értesülést szerezzen. A nyolc év leteltével náci min­tára nem bocsátották szaba­don Nicholast, hanem koncen­trációs táborban dolgoztatták tovább.’ Most végre szabadon bocsátották és már útban van Franciaország felé. a libanoni hitéletnek a Szent Kereszt körmenete, amit Bei­rut utcáin egész Libanonban kivilágítással ünnepelnek. Ki­világítják a városok és falvak templomait és házait, tüzek égnek a tereken, a dombokon és a hegycsúcsokon. S mindez hagyomány attól az évtől kezd­ve, hogy Heraclius császár visszahozta Perzsiából az Ur Jézus szent keresztjét. A KATOLIKUS LIGA UJ TISZTIKARA Az Amerikai Magyar Kát. Liga eddigi tisztikarának két éves megbízatása lejárt. A le­lépő vezetőség minden Ameri­kában működő magyar plébá­nosnak és lelkésznek alkalmat kívánt nyújtani a szavazásra, s igy írásban történt az uj tisztikar választása. A sza­vazatszámláló bizottság jun. 14-én a Kat. Liga központi iro­dájában ülést tartott. Az ülé­sen a bizottság felbontotta, megszámlálta a beérkezett sza­vazatokat s a következő tisz­tikart jelentette ki megválasz­tottnak a következő két évre: Elnök Kiss Gyula plébános (Trenton), alelnök Msgr. Sza­bó János (South Bend), főtit­kár Magyar József dr. (Chica­go), pénztáros Lengen G. Im­re (South Norwalk). A szava­zók egységesen Kerekes Ti­bor egyetemi tanárt választot­ták újólag a a Katolikus Liga Világi képviselőjének. HAMLET SÍRJAI Kopenhágából jelentik, hogy Jutland félsziget északi csücs­kében rátaláltak Hamlet dán hercegnek, Shakespeare örök­­életü drámája szerencsétlen 'hősének sírhelyére. Ez már a tizedik sírja a “Lenni vagy nem íenm"' ficitcgircA, »ara­dig biztosan csak egy helyen alussza örök álmát. . . ÜRES A SIR Néhány hét előtt bejárta a világsajtót a hir, hogy az egyik egyiptomi piramis aljá­ban ráakadtak egy alabaszter­­ból készített síremlékre, amelyben egy többezer év előtt meghalt fáraó holttestét sej­tették. De csalódás érte a ku­tatókat : amikor felnyitották a szarkofágot, azt üresen ta­lálták. A világszenzáció mint háromnapos csoda elillant, semmivé lett. PARSAI VOLT? Dominica köztársaság lon­doni konzulátusán két barát vacsorázott: Bernarldino kö­vetségi titkár és Valquez re­pülő attasé. A vacsora után a barátök összvesztek s egymás­ra lőttek. A titkár nyomban meghalt, az attasét haslövés­sel kórházba vitték. Dominica fővárosából azt jelentik hiva­talosan, hogy •— párbaj volt... Japánban szavaztak Egy törvényjavaslatból, amelyet a múlt héten a kong­resszus elfogadott, megtud­juk, hogy amerikaiak részt­­vettek japán választásokon. Mintegy 2000-en voltak ezek az amerikaiak. Minthogy az 1940 évi törvény alapján ame­rikaiak, akik idegen ország­ban szavaznak, automatiku­san elvesztik amerikai állam­­polgárságukat, külön törvény­re volt szükség, amely vissza­adja nekik az amerikai állam­­polgárságot. HALÁL A KÉMEKRE! A képviselőház megszavaz­ta a törvényjavaslatot, amely halálbüntetést ir elő kémek­nek béke idején is. Eddig csak háború idején folytatott kém­kedésért járt halálbüntetés. és panaszkodik, mert nem tudja, mit hoz a jövő szá­mára. A hitből élő ember nagyon jól tudja, hogy köte­lessége mindenben Isten akaratában belenyugodni úgy a jó-, mint a balsorsban, az idők viszontagságai­ban, sorscsapásban, nyomorúságban épen úgy, mint bőségben. El kell mondnunk a türelmes Jobbal: “Ha a jó­kat elvettük Isten kezéből, a rosszakat miért ne ve­gyük el?” És ha mindent megtettünk, amit tehettünk, le­gyünk nyugodtak, az Isten jósága segítségünkre siet és nem küld reánk megpróbáltatásokat — erőnkön felül FRANCIA PAP KISZABADULT A SZOVJET RABSÁGBÓL Pünkösd után 6. vasárnap EVANGÉLIUM Szent Máté 9. rész, 29. Azon időben bemen vén Jézus a hajócskába, átkeie a tengeren és jőve az ő városába. S ime hozának neki egy ágyban fekvő inaszakadtat. S látván Jézus azoknak hitét s mondá az inaszakadtnak: Bízzál fiam, megbocsáttatnak neked a te bűneid. És ime néme­lyek az írástudók közül mondák magukban: Ez ká­romkodik. S látván Jézus az ő gondolataikat, mondá: Miért gondoltok gonoszokat sziveitekben? Kérdem tőletek: Mi könnyebb, mondani-e megbocsájttatnak neked a bűneid, vagy pedig mondani' Kelj fel és járj? . . • Hogy pedig tudjátok, hogy az ember fiá­nak hatalma vagyon a földön a bűnök megbocsátá­sára, akkor mondá az inaszakadt embernek: Kelj fel, vedd ágyadat és menj házadba. És felkelve és haza méné, látván pedig ezt a seregek, megfélemlé­­nek és dicsőiték az Istent, aki ily hatalmat adott az embereknek. SZENTBESZÉD Az írástudók nem tartották Krisztust Istennek, hanem csak embernek és e tévelyben állandóan meg­maradtak; ennélfogva tehát folytonosan üldözték az Urat, egészen a kereszthaláláig. És látván Jézus az írástudók gondolatait, mondá: miért gondoltok go­noszát sziveitekben? Mi könnyebb, mondaní-e: Megbocsáttatnak neked a bűneid, vagy mondani: Kelj fel és járj? . . . Isten részéről mind a kettő könnyű, mert mind­két ténykedés csodamüvelet, melyhez Isten minden­ható erejére van szükség. A tehetetlen ember pedig egyiket sem viheti véghez; de az Írástudók előtt ta­lán nehezebbnek látszott a beteget egy szóval meg­gyógyítani, mivel ezzel semmi csalás nem lehetett összekötve . . . ^ j ] jßiül&MÜlÄ Jézus tehát az előttük nehezebbnek látszó dolog véghezvitele által meg akarta nekik mutatni, hogy ami előttük kevésbbé nehéznek látszik, azt is meg­teheti, vagyis a bűnöket is megbocsáthatja. — Krisztus nemcsak mint Isten bocsátotta meg a bűnöket, de mint ember is, mivel emberi természete az isteni természettel egy isteni személyben egye­sült s a Fiuisten második személyében állott: azért az egész világ bűneiért eleget tehetett az Ur; ennél­fogva Isten után a legfőbb tekintély és hatalom a bűnök megbocsátására vonatkozólag Krisztusnak adatott; — ezen tekintélyt és hatalmat másokra, tud­niillik a papokra is átruházta az Ur, hogy ők is megbocsáthassák a bűnöket. Végre mondá Jézus az inaszakadtnak: Kelj fel, vedd az ágyadat és menj házadba. Az Ur Jézus va­lahányszor valami csodát vitt véghez, mindannyi­szor hozzá szokott volt valamit adni, amiből a csoda valódisága s nagysága kitűnjék így itt megparan­csolta az inaszakadtnak, hogy vegye fel ágyát, amely parancsnak inaszakadt készséggel engedelmeskedett s fölkele rögtön és haza méné, vállaira vevén ágyát, amint megparancsolta Krisztus és pedig a tőle nyert teljes egészség jeléül. Látván pedig ezt a seregek, megfélemlének és dicsőiték az Istent, aki ilyen ha­talmat adott Jézusnak, akit legtöbben csak csoda­tevő prófétának tekintenek. BIBLIAI JELENETEK Jeroboam ass arany borjut imádta

Next

/
Thumbnails
Contents