A Jó Pásztor, 1954. július-december (32. évfolyam, 27-53. szám)

1954-10-15 / 42. szám

AMERIKA LEGNAGYOBB MAGYAR HETILAPJA Tia GOOD SHEPHERD la the largesi Hungarian Weekly Newspaper In America ,ok: KERESZT, EGYETÉRTÉS, VÁ ROSI ÉLET, AMERIKAI MAGYARSÁG, BUFFALOI HÍRADÓ HÍRADÓ, FÜGGETLENSÉG VOL. 32. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 0. péntek, 1954 október 15. ES SZÁM ÁRA 10 CENT No. 42. SZÁM MOSZKVA CSÁBÍTANI PRÓBÁL Öt éve múlt annak, hogy Kelet-Németországban megalakult a kommunista kormány és ez jó alkalom volt Molotov^ orosz külügyminiszternek, hogy Berlin fezovjetzónájába repüljön és szirénhangokat hallas­son. Az egységes Németország képét varázsolta a né­metek elé és kijelentette, hogy ez az egység sohasem jöhet létre, ha Nyugat-Németország csatlakozik az európai védelmi szövetséghez. Más szóval: Moszkva offenzivát indított a múlt héten Londonban aláirt kilenchatalmi védelmi szövetség ellen — abban a re­ményben, hogy egyes parlamentek, például a német és a francia parlament, annak jóváhagyását megta­gadják. ELFOGADHATATLAN Az uj orosz^ előretörés megértéséhez tudni kell, hogy ez év elején már volt egy négyhatalmi (ame­­rikai-angol-franciaorosz) külügyminiszteri konfe­rencia a német_ egység kérdésében és nem lehetett egyezségre jutni, mert Molotov demokratikus válasz­táshoz ragaszkodott, ami orosz politikai nyelven szovjet minta szerinti választást jelent. Most ujablb konferenciát javasol Molotov, de nem mondja, hogy lemondott^ arról az álmáról, hogy kommunista ter­rorválasztások alapján szovjetizáíni tudja egész Né­metországot. Amerika és a többi szabad, szövetségesek ra­gaszkodnak ahhoz, hogy a német nép szabad válasz­tás alapján egyesüljön olyan kormány alatt, amely a nép nagy többségének akaratát képviseli. NEM VESZIK BE AZ OROSZ MASZLAGOT A nyugatnémet köztársaság képviselőháza jó­váhagyta a londoni egyezményt, amely kilátásba he­lyezi az amerikai -angol-francia megszállás haladék­talan megszüntetését, Nyugat-Németország teljes függetlenségét és megengedi 12 német hadosztály felállítását. Ezzel felelt a német parlament Molotov ajánla­tára, hogy megint kezdjenek el vele alkudozást a német szabad és szovjet zónák egyesítésére vonat­kozólag. A szabad nyugatnémet köztársaságban a nép többsége tisztában van azzal, hogy a szovjetnek egyfajta Németország kellene: Szovjet-Németor­szág. Ha ez létrejönne, hamarosan megszületnék a Szovjet-Európa. A SZOVJET FEGYVERBARÁTSÁG A HÁBORÚBAN A világháború alatt, amikor az oroszokkal együtt harcoltunk a náci veszedelem ellen, elismert nemzeti politika volt a szovjetbarátság. A szovjetba­rátságnak egyik közéleti szószólója volt a Szovjet- Amerikai Barátság Országos Tanácsa. Ezt a Tanácsot most az igazságügyminiszter kommunista-front egye­sületnek akarja deklarálni, vagyis oly társadalmi egyesületnek, amelyben kommunisták húzódtak meg és befolyást gyakoroltak a nemzeti politikára. Abban a kérdésben, hogy egy egyesület ilyen jellegü-e és az igazságügyminiszter fekete (vagy in­kább vörös) listájába felveendő-e, egy, a kongresz­­szus által kirendelt bizottság, Subversive Activities Board, dönt. AKKOR MÁSKÉPP LÁTTA . . , Ez a bizottság most kihallgatta Joseph E. Da­vies volt nagykövetet, aki Moszkvában képviselte az Egyesült Államokat és, hazatárve, “Mission to Mos­cow” címen megírta tapasztalatait és emlékezéseit. Ebben a könyvében Davies nagykövet — egyebek közt — igazoltnak tüntette fel a Sztálin által elren­delt tömeges tisztogatást, amelynek során vezető po­litikusokat és tábornokokat kivégeztek. Davies nagykövet a bizottság előtt úgy nyilat­kozott, hogy akkor erős meggyőződése volt, hogy a szovjetbarátság feltétlenül szükséges, ha a háborút győzelmesen akarjuk befejezni. Ezért a Szovjet- Amerikai Barátság Országos Tanácsában beszédeket mondott, amelyekben a barátság szükségességét hangsúlyozta. De a Barátság Tanács hivatalos tény­kedéseire neki (Daviesnek) nem volt befolyása. Ő ott is, más fórumokon is prédikálta a szovjetbarát­­feágot. AZ OLASZ TRIESZT AZ OLASZOKÉ Tíz évi politikai hercehurca és időnkinti véres zavargások után végre megoldódott a trieszti prob­léma. A város és környéke a világháború óta angol és amerikai megszállás alatt van, de most az idegen csapatok kivonulnak és Trieszt olasz uralom alá ke­rül, keleti környékét pedig Jugoszlávia lakja. Ez a megoldás, mely mindkét félnek csak igényei egy ré­szét adja, nagy jelentőségű, mert utat nyit az olasz­­jugoszláv együttműködésnek a balkáni és általában az európai közös védelem érdekében. Közeleg a tél — retteg a magyar nép Hossz volt az idei termés és nincsen elég fűtőanyag Magyarországon a termelé­si és élelmezési helyzet olyan kedvezőtlen, hogy a vezérek s a sajtó nem titkolhatják to­vább aggodalmaikat. Nem is tehetik ezt, hiszen ha rózsás színekben festenék a helyze­tet, nem buzdíthatnák több­termelésre az ipari munkáso­kat és nem fenyegethetnék megtorlással a parasztságot a beszolgáltatási szabotázs mi­att. Rossz termés A Kossuth Rádió újra meg újra jelenti, hogy az idei ter­més rosszabb, mint volt a ta­valyi. Például Mezőtúr vidé­kén a termésátlag holdankint hat mázsa. Az egyik ottani kolhozban 20 hold föld buza­­hozama 40 mázsa volt, tehát jóval kevesebb még az ottani átlagnál is. Az ország minden részéből jelentik, hogy nagy károkat tett a hosszú tél, a fagyos tavasz és a júliusi szá­razság. Kevés szén A magyarországi lapok min­den egyes napon tele vannak cikkekkel, amelyekben fozo­­zott munkára buzdítják a szén bányászokat és dicsérik azo­kat a bányákat, amelyek a “normát” teljesítik vagy túl­teljesítik. Egyes bányákból 100 százalékon felüli teljesít­ményt jelentenek, de amikor a szén az ipari üzemekbe és a háztartásokba elkerül, nincs öröm benne, mert sokszor a fele nem is szén, hanem föld — nem ég. Gerő Ernő, a gazdasági mi­niszter, a Szabad Nép cimü pártlapban felszólította a la­kosságot, gondoskodjanak ar­ról, hogy ha eljön a rideg téli időjárás, ne kelljen úgy fa­­gyoskodniok, mint tavaly. De ha nem lesz elég szén, fagyos­­kodni kell s ezért a felszólítás elsősorban a bányászoknak szólt: termeljetek többet! Termelnek is többet, az üze­mi biztosok fel is jegyzik a 100 százalékon felüli teljesít­ményeket, pedig hát a szénnel együtt kibányászott földet le kelLene számítani a százalékok ból. Nyilvánvalóan szabotál­nak a bányászok, de a szoká­sos hajrá is magyarázatát ad­ja annak, hogy látszatra dol­­gozák fel teljesítményüket 100 százalékra. Drága buzaszem A parasztokhoz és kolhozok­hoz is volt intő szava a gazda­sági miniszternek. Háborút kell indítani a pazarlás ellen! Egy szem búzát sem szabad el­ejteni! A begyűjtők parancsot kaptak, hogy szigorúbban jár­janak el a termésüket elrej-tő parasztok ellen, De hiába, több a szabotáló paraszt, mint a hi­vatalos begyűjtő; nem segít sem korholás, sem fenyegetés, sem büntetés. Hálás köszönet Ez a sanyarú helyzet kény­­szeritette a magyarországi szovjetkormányt, hogy Ame­rika árvizsegélyét hálásan megköszönje. Azelőtt a világ­ért sem fogadtak volna el ado­mányt a “gonosz, háborúra iz­gató” amerikaiaktól, de eb­ben a helyzetben az amerikai segélyt nem nélkülözhették és nem is merték azt visszauta­sítani, mert féltek a zúgoló­dó nép haragjának olyan kitcí­­résétől, amilyen Németország szovjetzónájában történt azon a történelmi jelentőségű jú­nius 17-én. Nemdolgozók A kommunista gazdálkodás rákfenéje a bürokratizmus. Több Júvataljú»Vfc py enőr, a cet ügyelő-, ff TOvpUgfauU ist», mint a dolgozó. A borsodmegyei pártbizott­sági ülésről szóló beszámolójá­ban Farkas Mihály ismertet­te azokat az egészségtelen ará-Az Egyesült Nemzetek szer­vezetének van egy bizottsága, amely szüntelenül fáradozik a még mindig Európában élő hontalanok érdekében, akik­nek legtöbbjét eddig egyetlen tengerentúli ország sem volt hajlandó befogadni. Dr. Goed­­hart, az U.N. bizottság holl­­lann elnöke, kidolgozott egy ötéves tervet a feladat telje­sítésére. A körülbelül 350,000 Európában megrekedt D.P. népesség végleges letelepítő­­sevpersze anyagi áldozatokkal jár. Dr. Goedhart az Egyesült Nemzetektől kér erre a célra 12 millió dollárt és reméli, hogy további 24 ’ millió dollárt tud kapni egyes1 kormányok­tól és privát forrásbó1: em­nyokat, amelyeá az iparban a termelő “dolgozók” között ki­alakultak. Például 1953 máso­dig negyedében 100 munkás­ra 33.8 nem-termelő jutott, 1954 második negyedében pe­dig már 35.9 nem-termelő. 1949-1953 között a hivatalno­kok száma gyorsabban nőtt, mint a munkásoké. Vissza! Leépítés folyik most Ma­gyarországon. Bécsből szár­mazó privát értesülések sze­rint nem kevesebb mint 200,- 000 hivatalnokot és munkást bocsátottak el. Csökkentik a hivatalnoki létszámot és az ál­lami nagyipari üzemekből tö­megesen elbocsátják a munká­sokat. A tömeges elbocsátások arra vallanak, hogy a gazda­sági helyzet kedvezőtlen ala­kulása miatt a kormány fel­adta a sztálini nagy tervet, hogy ipari országgá alakítja át — a szovjet fegyverkezés előmozdítása céljából — a földművelő országot. A leépített hivatalnokok és munkások nem kapnak mun­kanélküli segélyt, mert — a kommunizmus rendszere nem ismer munkanélküliséget. De a munkanélküli tudja, hogy mit jelent az, hogy nincs pén­o<£> o íj nem Vft'S&á. rnlhat még krumplit vagy káposztát sem. A gyárakba terelt nép, mun­káját elveszítve, vissza fog szivárogni a földekre — a kol­hozokba. berbaráti és egyházi testie­tektől. Dr. Goedhart felszólította a világ valamennyi szabad nemzetének U.N. képviselői­hez szól, kivéve a szovjet és csatlós országokat, amelyek eddig is elzárkóztak a honta­lanok megsegítésétől s akiktől ezután sem várható támoga­tás. Egyes délamerikai országok kormányai már bejelentették a Dr. Goedhart által javasolt akcióhoz való csatlakozásu­kat olyképen, hogy hajlandók befogadni bizonyos számú eu­rópai hontalant. Legfontosabb persze az Egyesült Államok hozzájárulása, mert tapasz­talás szerint, valahányszor oly nemzetközi akcióról van szó, amelynek vévrehajtása anyagi áldozatot követel meg, az egész világ tekintete Ame­rika felé irányul. Amerika ed­dig az U.N. bizottság akciói­ban nem vett részt, mert saját hozzájárulása a D.P.-mentő akcióhoz éppen elegendő volt s a kongresszus többizben ki­fejezésre juttatta azt a néze­tet, hogy Amerika megtett mindent, amit nemzeti érde­ke megengedett és különben is, Amerika többet tett a hon­talanokért, min bármely más ország. Dr. Goedhart által kért összeg azonban olyan csekély, hogy Uncle Sam a mellény­­zsebébőt kiszedheti a szüksé­ges aprópénzt. Pár millió dol­lár meg se kottyan egy ország­ban, ahol egy városnak, New Yorknak utcaseprése évi 24 millió dollárba kerül, — je­gyezte meg tréfásan az euró­pai hontalanok hollandi őran- I gyala. Clement Attlee, az angol szocialista párt konferenciáján, Scarborough- Angliában arról számolt be, hogy távolkeleii utján meggyőződött arról, hogy Formosának a vörös kinai anyaországhoz kellene csatlakoznia. Mögötte Herbert Mor­rison, az angol munkáspárt tevékeny tagja ül. ÖTÉVES TERV A D. P. HONTALANOK VÉGLEGES LETELEPÍTÉSE CÉLJÁRA "Tessék besétálni a pokolba í" Európában még körülbelül 350,000 hontalan van — jelenti Goedhart, az Egyesült Nemzetek me­nekültvédő bizottságának elnöke, és e 350,000 me­nekült közül a legtöbb a vasfüggöny mögül jött. — Goedhart 12 millió dollárt kér az Egyesült Nemze­tektől, hogy ezeknek a menekülteknek lehetővé te­hesse a kivándorlást tengerentúli országokba, ahol dolgozhatnak és tisztességes megélhetést biztosít­hatnak maguknak és családjuknak. NYET! — MINDJA A SZOVJET Mit Szólnak ehhez a javaslathoz a szovjet or­szágok U.N.-delegátusai? Egymásután felszólaltak az Egyesült Nemzetek nagygyűlésén és — szidták Amerikát. És szidták Goedhartot. És bejelentették, hogy amikor szavazás­ra kerül a sor, ők Goedhart ellen fognak szavazni, hogy megbízatását az Egyesült Nemzetek vonják vissza. A szovjetdelegátusok véleménye a menekült­problémáról — akár hiszik, akár nem — a követke­ző: Az egyedüli helyes megoldás a hazatelepités. Vissza a vasfüggöny mögé, szovjet uralom alatt levő országaikba, amelyekből életük kockáztatásával szöktek meg! Szótlanul hallgatták a szabad .nemzetek dele­gátusai a szovjetdelegátusok szónoklatait. Nem ne­vettek, met a gonoszságnak, a cinizmusnak ez a ne­továbbja nem mulatságos. Szomorú, hogy ma embe­rek milliói, száz meg száz milliói ezeknek a gonosz, cinikus frátereknek rabságában senyvednek. FECSEGÉS De nemcsak aljas, hanem ráadásul még ostoba is volt az, amit a szovjetdelegátusok a nagy nemzet­közi fórum előtt beszéltek. Azt mondták: Amerika állandósítani akarja a menekültek hontalanságát, hogy alkalomadtán olyan támadó háborúkban ágyú­­tölteléknek használhassák fel őket, amilyen volt az Észok-Korea elleni támadás 1950 junius 24-én reg­gel 5 órakor. (Amikor az északi kommunisták orosz ágyukkal és tankokkal rátámadtak a déli ország­részre . . .) , Tetszik ezt érteni? Az amerikaiak ^ gonoszak, ínért a mehekültéket visszatartják Európában. És az amerikaiak gonoszak, mert a menekültek kivándor­lását akarják előmozdítani. Az amerikaiak gono­szak, ha más okból nem, hát ok nélkül. Tetszik ér­teni ezt a logikát? Az Egyesült Nemzetek fórumát kihasználják ostoba és. gonosz propagandabeszédek tartására. "TESSÉK VISSZASZIVNI" - EZT MONDJÁK EGYMÁSNAK Nixon alelnök országos korteskörutja során új­ra meg újra dicsekedett, hogy az Eisenhower kor­mány ezerszámra kiseprüzte kormányalkálmazásból a kommunistákat, a társutasokat és a megbízhatat­lanokat. Amire Mitchell, a demokrata országos bizott­ság elnöke, ezt felelte: Ez egy nagy hazugság. Nixon tiltakozott az ellen, hogy ellenfele őt ha­zugnak mondta; követelte, hogy Mitchell vonja visz­­sza állítását. ÍGY is, ÚGY IS Mitchell nem vonja vissza azt az állítását, hogy Nixon hazudott; ellenben követelte, hogy Nixon von­ja vissza hazug állítását a nagy kiseprüzésről. Mert, mondotta Mitchell, kommunistákat és megbízhatat­lanokat nem szabad egy kalap alá venni. Ha a kor­mány kiakolbólitott pár száz embert azért, mert ré­szegesek, fecsegők, lusták, későnjárók, tudatlanok, vagy azért, mert szekszuális perverzitásban szenved­nek s ezért esetleg zsarolásnak lehetnek kitéve, vagy azért, mert a vasfüggöny mögött családjuk van és ezért ugyancsak zsarolásnak lehetnek kitéve: mind­ez nem jogosítja fel Nixon alelnököt arra, hogy nagy&zabásu kommunista-kiebrudalással dicseked­jék. Kommunistákat és más megbízhatatlanokat kü­­lön-külön kell említeni és felsorolni; az együttes em­lítés és felsorolás nem egyéb, mint a nemzet félre­vezetése. KÜLÖNVÉLEMÉNY Eltérnek a nézetek, hogy le­hetséges-e vagy sem a szov­jettel való együttélés. Európá­ban inkább igen a felelet er­re a kérdésre, Amerikában a közvélemény nagy többségben nemmel felel. És mit mondanak az oro­szok, akik ideát vannak és őszinte véleményt nyilvánít­hatnak ? Négy orosz tiszt és egy orosz újságíró New Yorkban, a Há­­boruutáni Menekültek Köz­ponti Szövetsége alakuló gyű­lésén úgy nyilatkoztak, hogy a Nyugat nagyon téved, ha abban reménykedik, hogy bé­kében élhet a szovjettel. MOSZKVÁBA UTAZNAK Battle alabamai és Fisher texasi demokrata képviselők repülőgépen Moszkvába utaz­tak — minden hivatalos kül­detés nélkül, mint privát sze­mélyek. Meglátogatják —, természetesen — a moszkvai U.S. nagykövetet és megnéz­nek egyet-mást, amit megnéz­ni megengednek nekik Malen­­kovék. Valószínűleg mutatni fognak nekik egy Potemkin­­kolhozt.

Next

/
Thumbnails
Contents