A Jó Pásztor, 1954. május-június (32. évfolyam, 21-26. szám)

1954-06-18 / 25. szám

Elet a vasfüggöny mögött PARADICSOMI FURCSASÁGOK VILLANYKÖRTE-TOLVAJOK ^ 6ÍA XIII. kerület Vend églátóipari Vállalat ujitó­­kiállitást rendez!” E kedves hír pillanatok alatt be­járta a Váci-ut környékét — széltében-hosszában. Et­től kezd ve valósággal örömmámorban úsztak az étte­rembe, vendéglőbe járó emberek. — “Félve a sok bosszúságot okozó vendéglátóipari módszerekkel!” -— hangoztatták egyesek. — “Lássuk a forradalmi újí­tásokat mindannyiunk boldogságára”! — mondották mások. Voltak, akik tulmentek az egyszerű felkiáltáso­kon, Elkezdődött a találgatás. Néhányan megesküd­­tek, hogy a legjelentősebb újítás megjavítja a kiszol­gálást. A vendégeknek nem kell majd egyórás böjti szünetet tartaniok a leves és a főzelék között. Egy ki­sebb csoport biztosra vette, hogy a legjelentősebb újí­tás lehetővé teszi a hideg tányérba rakott hideg pör­költ élvezhető elfogyasztását. Felmerült még a be­szélgetésekben az asztalterítők tisztántartását, a fel­szolgálók modorát és az étrendek egyhangúságát meg­reformáló újítások egész sora is. A nagy érdeklődésre való tekintettel és hogy tisz­tán lássuk — megkérdeztük a XIII, kér. Vendéglátó­­ipari Vállalat szakszervezeti bizottságának elnökhe­lyettesét : — Árulja el, mi a legjelentősebb újítás a kiállí­tásion? • — A legjelentősebb? — szólt a válasz. — A mel­lékhelyiségekben lévő villanyégőkhöz erősített csen­gőberendezés, amely jelzi ha valaki az égőt el akarja lopni... HAJRÁ A HÓNAP VÉGÉN . . . Itt-ott néhánynapos szakáll, csapzott hajfürt és ide-odaszaladgálás jelzi, hogy a Kiskunfélegyházi iGépgyárban is hővégi hajrá van ... Persze, ez a hó végi hajrá nemesebb a szokásos hóvégi hajráknál. A kongresszus tiszteletére terven felül vállalt több száz borona elkészítéséért folyik a harc. Az utolsó órákra két apró művelet maradt. A bo­ronafogak megerősítése és a festés. Az idő rövidnek mutatkozott mind a két munka elvégzésére. Dönteni kellett: vagy befestik a gépeket és a fogak lötyögni fognak, vagy elmarad a festés és kiváló minőségű gé­pet adnak a falunak. Érthető, hogy az utóbbi mellett döntöttek, Na­gyon gyorsan, mindamellett szilárdan rögzítették a boronafogakat. Úgy állt a gépben minden egyes fog, mintha a géppel együtt öntötték volna. Sajnos — festésre már nem kerülhetett sor, nem futotta az idő­ből. Végül is jött a minisztérium átvevője— vidá­man, derűsen. így is kell fogadni a dolgozók terven felül adott munkáját. Igenám, de amikor az átvevő végigtekintett a testetlen gépeken, nyomban rideggé, szenvtelenné vált a tekintete. Rövid, letragikus szem­lélődés után el-elcsukló, tragikus hangon kérdezte: — Mi ez? . . — Ezek a tervenfelüli boronák . . . — Ez . . . borona? — folytatta az előbbi hang­­szinnel. — Ezzel akarják a mezőgazdaságot segíteni? Csúfot űznek a faluból! Ez maguknak minőség? — nyögte keservesen. Azután hirtelen összeszedte ma­gát. Az udvar sarkába állított szépen festett boroná­ra mutatott. (Ezek a boronák az előbbi szállítmány­ból maradtak vissza, mert lötyögtek a fogaik.) — Nézzék csak! Annak a három gépnek a minő­sége megfelel. Gyorsan rakják fel kocsira. A többit, sajnos, nem vehetem át, mert nincsenek befestve, használhatatlanok . . . Nem szégyenkezhetünk a falu előtt . .. HATPECSÉTES TITOK Volt egyszer, hol nem volt, az Óperenciás Váci­­utón is túl volt egyszer egy derék esztergályos. Úgy hívták, hogy Vitéz János. Ez a derék esztergályos el­határozta, ha törik, ha szakad, megszerzi ahhoz a bi­zonyos uj munkamódszerhez nélkülözhetetlen rajzo­kat a megközelíthetetlen, hires várkastélyból. Ezt a várkastélyt úgy hívták: “Kohó- és gépipari minisztérium.” ' * Illendően megkérte üzemvezetőjét, hogy igazol­ja: az uj módszerrel nincsenek gonosz szándékai, esz­tergályosunk termelni akar vele. — Tudod-e, mi vár rád? — kérdezte az üzemve­zető. — Figyelj, az eljárás a következő: A várkastély bizalmas irattárában a fővarázslók nagy szertartásra ülnek össze. Becsuknak ajtó-abla­kot, lelődözik a verebeket a közeli fákról, nehogy ki­hallgassák a bizalmas megbeszélést. Még egymásnak Se mondják el, mit határoztak, csak hallgatnak mé­lyen, mint a sir. Aztán elküldik az illetékes főosztá­lyok fő-fővarázslóinak, mert erről az osztályról semmi nem kerülhet ki hat pecsét nélkül. így megy az enge­dély körbe-korbe ... Egyszóval várni kell. Lassú mun­kához idő kell. — A teremtésit — mondta a műhelyben bará­tunk —, ki győzi ezt kivárni? Hogy miért kell ilyen titkosan kezemi a Kolesszov-módszert! — Hát az hiányzik? — vidul fel szomszédja. — Ne busulj egyet se, pajtás. Itt van nálam, eltettem. Megjelent a Szabad Népben is, a Népszavában is . . . °A jó háromnegyedmillió példányban megjelent titok azóta is ott kuksol a KGM várkastélyában. Jó gazdái őrzik, még tán ma is, ha meg nem haltak. PESTI HÁZIASSZONY HETI PROGRAMJA Hétfő: Gombaleves, malacpecsenye párolt ká­posztával, csokoládéfelfujt. Vacsora: Hideg malac burgonyasalátával, gyümölcs, sajt. Egyiptom forradalmi tribunálja a kórházban hallgatta ki a sebesült Abdel Halim hadna­gyot (kötés a tején) 15 tiszt lázadott fel a kormány ellen, valamennyit elitélték, a legtöbb óletfnrtvtlfrla« t kannilL WYCOMBE, Anglia. — Ebben az ősrégi város­ban ősrégi szokás, hogy a városi hivatalnokokat hi­vatalbelépésükkor és aztán hivatalukból távozáskor megmérik. Jaj annak a hivatalnoknak, aki távozása idején többet nyom, mint azelőtt. Mert ez annak a je­le, hogy hivatalában “megszedte magát!” Az idei le­ni érés szokatlanul nagyszámú közönség előtt játszó­dott le, mert szájról-szájra járt a panasz, hogy “vala­mi bűzlik a városházán.” A mérésnél kiderült, hogy a városi tanácsnak 17 tagja meghízott egy év óta, és csak hatanvoltak kétségen felül becsületes városi atyák —köztük a polgármester —, akik pár fontot fogytak hivatali évük alat. A közönség pfuj-kiáltás­­sal illette a kövéreket, megtapsolta a szikárakat. COLOMBO. Ceylon, — Az állami erdészeti hi­vatal vezetője megkongatta a vészharangot: már csak alig ezer vad elefánt él a szigeten. Ha tovább irtják a vad elefántokat, az a veszély állhat elő, hogy kihal ez a fajta. Mert ha egy fajtából ezernél kevesebb lé­tezik, a szaporodás és a faj fenntartása bizonytalanná válik. LONDON. — Anglia nem koldus ország. A kor­mány jóváhagyta Makins washingtoni angol nagy­követ heti 1600 dollár költségszámláját. Kouklia, Ciprus sziget. — Angol régészek felfe­dezték itt egy templom romjait, amelyet föníciaiak háromezer évvel ezelőtt építettek a szerelem isten­nőjének tiszteletére. 'GENF, Svájc. — Az Egyesült Nemzetek égisze alatt működő Nemzetközi Munka Szervezet most itt tartja évi konvencióját. Pakistan ázsiai mohame­dán köztársaság delegátusa azt fejtegette a konvenci­ón, hogy mindenütt a világon vannak kezdetleges né­pek, amelyek nem termelnek eleget, éhínségnek és be­tegségnek vannak kitéve és ezek a bajok évről-évre növekszenek, mert a'lakosság veszedelmes mérték­ben szaporodik. Ennek a súlyos problémának meg­oldása: a szaporodás megelőzése a születések szabá­lyozása utján. A nevadai játékbarlangok s mulatók reklámtáblái ragyo­gásukkal megvilágítják az eget. E mulatók évente 5,000,- 000 turistát- és az erszényü­ket csábítanak ide. Az elegán­san berendezett kaszinók na­gyobb színpadi hirességeket szerződtetnek nagyobb fel­­léptidijjal mint a leghíresebb new yorki mulatók. Aki ezt a sivatagi paradicso­mot meglátja azt hiheti, hogy Nevada állam kincstára tele van arannyal e játékbarlan­gok adójából. Ma azonban 23 évvel azután, hogy Nevada törvényesítette a szerencsejátékot, sokan úgy érzik, hogy egy szörnyet sza­badítottak ki a ketrecből. Mi több, a legtöbben úgy érzik, percek krédése, hogy Neva­­dában kitörjön a legvéresebb gangsterháboru, mely idáig is izzott a hamu alatt. Nevada 1931-ben a csőd szé­lén állt. Az egykori gazdag ezüstbányák kimerültek, az ál­lattenyésztés csökkent, a kincstár kongott. Nevada két­ségbeesetten kutatott uj be­vétel után. A játékkaszinók felállítása jó ötletnek látsoztt. Eleinte úgy is történt, a szörnyeteg csak lassan nőtt. A renói kaszinók helyi kisebb kaliberű játékosok kezén volt. Azonban a 30-as évek közepén a szicíliai Fekete Kéz banditái, akik eddig Kaliforniában ural­ták a nő és kábítószer keres­kedelmet, betolakodtak Reno­­ba és kitúrták a helyi játéko­sokat. Egyidejűleg elfoglal­ták Las Vegast is, mely akkor kezdett ismert lenni, mint für­dőhely. A banditáknak főleg a máso­dik világháború alatt kezdett a foguk fájni Nevadára, ugyanis a sok repülő és hajó­gyári munkás Kalifornia déli részén csak egy-két órai hajr tásnyira volt. A túlóráktól da­gadó fizetések nagyrésze ott úszott el. A gangsterek elárasztották Nevadát akár a legyek a cuk­ros üveget. A turisták egyre kevesebbet költenek és a ke­vesebb dollárért egyre több al­világi figura tülekszik. Bugsy Siegel volt az első nagyszabású gangster, aki bűntársaival betolakodott Las Vegasba. Nincs az a bűn amit Siegel el nem követett orgyil­kosságtól kábítószerek árusí­tásáig. Bugsy 1946-ban meg­nyitotta a gyönyörű Flamin­gó szállót és a Casinot. Siegelt egy évvel később egy ellenban­da kiirtotta de a Flamingó szálló ma is a legsötétebb alvi­lági alakok főhadiszállása. A legnagyobb mulatók, szál­lodák és játékbarlangok ma is majdnem kivétel nélkül rovott múltú egyének kezén vannak — jónéhány közülük a cleve­landi alvilág soraiból kerültek ki. Igen sok esetben nem is tudják, ki az igazi tulajdonos, mert adó letitkolás és egyéb sötét okokból “falazok” mö­gött dolgoznak. A bünszindikátus ravasz üz­leti politikájára mi sem jel­lemzőbb mint az. hogy Las Ve­gast és Renot “nyílt várossá” nevezték ki. Ez annyit jelent, hogy gyilkosság, vagy gang háború szigorúan tilos ezeken a területeken. Nem akarják elijeszteni a turistákat, vagy a közvéleményt jobban ma­guk ellen irányítani. Jeanne Crain a férjével, Paul Brinkmannal táncol Ray Gil­­liand olajmilliomos 30,000 dol­láros hollywoodi pártiján. Kedd: Húsleves daragaluskával, köritett marha­hús kapormártással, tolófánk. Vacsora: Borjupörkölt tarhonyával. Szerda: Burgonyaleves, töltött rostélyos kelká­posztafőzelékkel, diósmetélt. Vacsora: Bécsi virsli tormával. Csütörtök: Velőleves, disznókaraj burgonyával, almásrétes. Vacsora: Savanyú tüdő gombóccal. Péntek: Áttört bableves csipetkével, rántott har­csa francia salátával, darafelfujt gyümölcsízzel. Va­csora: Töltött tojás, sült gesztenye. Szombat: Húsleves vékony metélttel, marhahús párolva csőtésztával, madártej. Vacsora: Beafsteak sülttojással és rizzsel. Vasárnap: Ragout-leves, sült borjucomb, fánk. Vacsora: Hideg borjúhús: salátával. Az alábbi példák mutatják, hogy mennyire keresztül is vi­szik ezt a politikát. ? Amikor eljött az idő, hogy a szindikátus jónak látta Bug­sy Siegelt kitörölni az élők so­rából, Bugsyt elcsalták Neva­­dálból Kaliforniába és ott any­­nyi golyót eresztettek belé, hogy a rendőrség sosem tudta megszámolni pontosan. A “két Tónit” is hasonló sors érte. A két Toni egy kan­­sasi mohnak, akiknek érde­keltségük volt Nevadában, vol­tak a hivatalos hóhérjai. A rendőrség véleménye szerint a két hóhér sokat jártatlhatta a száját. A két Tónit a ren­dőrség Hollywood egyik csen­des mellékuccájában halva ta­lálta a kocsijuk első ülésén. Aki elcsalta őket Ne vadából jó barátjuk lehetett, mert nem is gyanították, hogy há­tulról lelövi őket. A rendőrség azt is tudja a gyilkosról, hogy mindkét kezével egyszerre tu­dott lőni, igy ölte meg a má­sik két hóhért. Idáig még nem találták meg a gyilkost. A harmadik példa Louis Strassnak az eltűnése. Ez a chicagói hivatásos kártyás ta­valy áprilisban nyomtalanul eltűnt a Nevadából Palm Springbe menő vonatról. Strass eltűnéséről különböző történetek keringnek. A leg­elterjedtebb az, hogy Strass egy chicagói látogatóról po­­kerban “lekapcsolt” $86,000. Állítólag a, pakliban több ász volt mint illene. Bármi legyen is a történet, arra akárki mer fogadni, ha Strass csontjait valaha meg­találják, nem Nevadában fog­ják meglelni. A sors iróniája azonban az, hogy a nevadai kincstár ez év elején majdnem olyan üres volt, mint egy negyed század­dal ezelőtt, amikor törvényesi­­tették a szerencse játékokat, hogy megtöltsék az állami kincstárt. A hatalmas százmilliókban fogadó szerencsejáték ipar alig két millió dollár bevételt jelentett a nevadai államnak. Akik ismerősek a helyzettel, azt állítják, hogy bármily erő­feszítést is tesz a bünszindiká­tus a látszólagos béke fenntar­tására a gangster háború ki­törése csak idő kérdése. * * * ^ Pesti háziasszony heti programját, pesti csalad heti étrendjét egy pesti újság 1912 évi számából ir­tuk le, JL JQ pAsztoh UTAZÁS A FÖL» KÖRŰT EGY PERC ALATT JL ri ÖLPAE Gangsterháboru Nevadában Egymás szájából tépik ki a zsíros koncot a milliókra éhes banditák ►v yugtaldni

Next

/
Thumbnails
Contents