A Jó Pásztor, 1954. május-június (32. évfolyam, 21-26. szám)

1954-06-18 / 25. szám

AMERIKA LEGNAGYOBB MAGYAR HETILAPJA The GOOD SHEPHERD is the largest Hungarian Weekly Newspaper in America Beolvadt lapok: KERESZT, EGYETÉRTÉS, VÁROSI ELET, AMERIKAI MAGYARSÁG, BUFFALOI HÍRADÓ CLEVELAND, O. péntek, 1954 junius 18. EGYES SZÁM ÁRA 10 CENT No. 25. SZÁM MI ISSZUK MEG A hit ,, i A novemberi választási költségeire már meg« kezdtük a részletfizetéseket — mi, az adófizető pol­gárok. Hogy ezt miképpen kell értelmezni, az kiderül a következő híradásból: LOS ANGELES, Cal. — Samuel W. Yorty cali­­íorniai demokrata képviselő élt azzal a jogával, hogy portómentesen szédküldheti egy beszédének külön­lenyomatát a kongresszus hivatalos jegyzőkönyvéből, a Congressional Recordból. Szétküldött összesen 4,- 108,500 portómentes levelet. Egy-egy ilyen levél szál­lítási költsége a postaügyi minisztérium számítása szerint nem egészen 3 cent, pontosan 2 egész 9 tized cent. A Yorty féle levelek szállítása Washingtonból Californiába összesen 119,146 dollár és 50 cent költ­séget jelent a postának, végeredményben az adófize­tő népnek. JOBB AMERIKA... “Építsünk egy jobb Amerikát” — ez volt a címe annak a beszédnek, amelyet Yorty képviselő több, mint négymillió példányban szétküldött a californiai szavazópolgároknak. Vájjon megérte-e ez a beszéd a szedés és nyomtatás és papír árát és a 119,000 dol­lár szállítási költséget? Erre nézve lehetnek eltérő né­zetek, és valószínű, hogy mindenkinek nézete eltérő az igenléstől . . . És felmerül egy másik kérdés: Tudva azt, hogy a Jobb Amerika-beszéd többmilliós példányszámban való terjesztése az adófizető népnek ilyen tetemes költséget okoz, miért tette ezt mégis Yarty demokrata képviselő? Azért — mondja ő —, mert a novemberi válasz­tás alkalmával szenátori tisztségre pályázik s a re­publikánusok, hogy megbuktassák őt, ócsárló, pisz­kolódó levelek millióit küldték szét. Ennek a gyaláz­kodó propagandának ellensúlyozása céljából érezte magát kényszerítve, hogy a maga igazát lehetőleg minden californiai választópolgárhoz eljuttassa-Tény az, hogy a republikánusok, akiknek a sze­nátusban jelenleg mínusz egy a többségük (vagyis mint többség szerepelnek, holott egy^ szenátorral ke­vesebbjük van, mint a demokrata pártnak), kétség­­beesett erőfeszitésre készülnek, hogy novemberben valóságos többséget szerezzenek. Eszközeikben nem válogatósak. Hogy csak egy példát említsünk: RAJUK JÁR A RÚD Cleveland racketeerjeire is rájár a rúd, éveken át milliókat harácsoltak össze. Most a kincstár lecsa­pott rájuk. 27 ismert racketeertől, akik számracketen, slot machineon és tiltott lóversenyfogadásokon gaz­dagodtak meg, 1,108,689 dollárt követel az adóhi­vatal. FINITA LA COMEDIA A McCarthy és a hadsereg viszályát vizsgáló sze­nátusi albizottság 4-3 arányban úgy döntött, hogy a kihallgatásokat nem közvetítik tovább TV előtt. A komédia ezzel nem ért véget, csupán zártkörűbb lett és a TV idejét okosabb dolgok ismertetésére fogják felhasználni. McCarthy eskü alatt vallotta, hogy semmiféle kedvezményeket nem kért David Schine közlegény bizottságának hajdani tanácsadója részére. A hadse­reg vezetői, közöttük Stevens hadügyminiszter és volt tanácsosa Adams azt vallották, hogy McCarthy elő akarta léptetni a milliomos fiút, Schineot. McCarthy viszont megesküdött, hogy Adams azt ajánlotta neki, hogy keressen kommunnistákat a légihaderő és a ha­ditengerészet kebelében. Még adatokat is akart adni neki. Stuart Symington szerepét is tisztázni akarta McCarthy, aki szerint a szenátor “uszította” ellene a hadsereget. Symington eskü alatt hajlandó vallani saját sze­repéről, de ugyanakkor azt követelte, hogy McCarthy egy különleges kongresszusi bizottság előtt adjon számot homályos pénzügyeiről. Ezelőtt két évvel, amikor felelősségre vonták, ki­bújt az elszámolás alól. Most arra kell majd felelnie: kiktől és mennyit kapott kampánycélokra? Mire for­dította a tekintélyes összegeket? Kiket részesített a pénzből, rokonokat, barátokat azon a címen, hogy “segítettek neki.” Mennyit költött személyes céljai­ra? Helyesnek tartja-e azt, hogy tízezer dollárt foga­dott el a Lustron házépítő cégtől egy cikkért, amikor tagja volt a bizottságnak, amely kijárta Lustronnak az FHA milliókat. McCarthy adóügyeit most nyomozza a kincstár évekre visszamenőleg és még hat hónapig eltart, mig összes adóvallomásait átvizsgálják. A nagy “nyomozó” arra is esküt tett, hogy a had­sereg “megpróbált kibújni a szenátusi vizsgálat alól” és rá különféle helyről nyomást gyakoroltak. Drámai jelenet játszódott le a kihallgatási te­remben, amikor Joseph N. Welch, a hadsereg taná­­csisa “megbízhatatlan, lelkiismeretlen és kegyetlen embernek” nevezte McCarthyt, aki csak gyanúsítani és rágalmazni tud. “Az ön viselkedése felforgatta a gyomromat” — mondotta Welch. Bernard M. Baruch, az idős államférfi még ma is biztos kézzel fogja a baseball ütőt. Ad­­lai E. Stevenson, a demokratapárt volt elnökjelöltje és Harold Russell a kéznélküli vete­rán hős a játékosok mellett. Elnyúlt a francia válság — VMs győzelmek Indokinában Baloldali politikus készül uj kormányt alakítani PARIS. — A francia kor­mányválság elnyúlt. Coty köz­­társasági elnök egy radikális­párti és egy balszárnyi radiká­lisnak ajánlotta fel a minisz­terelnöki tárcát. Ha a kommu­nista barát Pierre Mendes Francenek sikerül kormánynt alakítania és a szükséges több­ségi-szavazatot elnyerni a nemzetgyűlésben, óriási vál­tozások várhatók majd az egész francia közéletben és a külpolitikáiban. A radikális Edgár Faure, az ellenjelölt, ugyancsak helyte­lenítette Laniel, a bukott mi­niszterelnök politikáját, Indo­kinát minden valószínűség szerint “leírják” és sorsára hagyják. A baloldal ugyanis “békét” igér a francia népnek. Aféle “Münähent” készítenek elő. A 47 éves radikális — szo­cialista, Mendes külpolitikája nem sok jót igér a nyugati szövetségeseknek. A vörösök örülnek a válságnak, melyet Molotov idézett üő, amikor Genfiben legáncsolta az indoki­nai fegyverszüneti tárgyaláso­kat. A helyzet nagyon megrom­lott Indokínában, ahol a vörö­sök minden erejüket latba vet­ve nyomulnak előre a főváros, Hanoi felé. Tegnap elpusztították a fő­várost Haiphong kikötőjével összekötő útvonalat és az or­szágutat, megbénítva a közle­kedést. Hanoiban vörös terrorista osztagok nyugatlanitják a pol­gári lakosságot. Az uccákon s utakon plakátok láthatók, ily szöveggel; — Minden franciát meg­ölünk. — Jaj annak, aki a franciák­kal paktál. — A kommunista győzelem küszöbön áll. Washingtonban élénk figye­lemmel kisérik a francia ese­ményeket. Dulles külügymi­nisztert nehéz helyzetbe hoz­“Erős Amerikát" akar Eisenhower Eisenhower elnök rádió és TV beszédében azt hangoztatta, hogy erős Amerikára van szükségünk. Egységesen kell kiállanunk az ellenséggel szemben, amely csak az alkalmat lesi, hogy megsemmisítse de­mokráciánkat. Éppen ezért politikai egységre van szükség és a kongresszust arra kérte, szavazza meg változatos programját. Politikai széthúzás helyett politikai összetartás legyen a jelszavunk, folytatta Ike. A kongresszusra még sok munka vár. Az Eisen­hower program bástyát emel a kommunizmus ellen. Erőteljes külpolitikai vonalvezetésre van szükségünk. Gazdasági rendszerünket úgy kell kiépíteni, hogy minden amerikai polgárnak jusson ennek a tej jel­mézzel folyó Kánaánnak áldásaiból. Az Eisenhower program sarkalatos pontjai: ki­egészíteni a nemzetvédelmi törvényt olyképen, hogy hazaárulók és szabotőrök ne bújhassanak át a tör­vény résein. Vonják meg az amerikai polgárjogot azoktól, akik arra nem méltóak: akik erőszakkal törnek a je­lenlegi rendszerre és a kormányra. Büntessék meg szigorúan a kommunista szökevé­nyeket, rejtegetőket. A kommunista veszély még 40 évig is elhúzódhat, véli Ike. Éppen ezért résen kell ál­lamink a nap 24 órájában 24 óra hosszat. A franciákra vonatkozólag még nem döntött és ezideig semmiféle olyan intézkedés nem történt, mely arra vallana, hogy Amerika ténylegesen beavatko­zik az indokínai háborúba. ta , a. válság és a genfi konfe­rencia teljes kudarcba fulladt. A dilemma annál is nagyobb, mert a francia kormány érté­sére adta Washingtonnak, hogy amerikai segítség nélkül nem tudják tovább folytatni a háborút a vörösök ellen. A kommunisták tudják, hogy a fordulat számukra kedvező és ezért igyekeznek folytatni a hadműveleteiket a szabad pré­dának tekintett Indokínában. Londonban Attlee volt an­gol miniszterelnök az uj világ­háború szörnyű lehetőségeire figyelmeztette a népet. A vö­rösök örüljenek az ilyen “ijesztgetéseknek”, mert igy aránylag könnyen foglalhat­ják el délkeleti Ázsiát. A KORMÁNYT TÁMADTA SIOUX FALLS, S.D. — Jo­seph McCarthy szenátor az American Legion 1700 tagja előtt tartott beszédében ismét a kormányt, de főleg Harold E. Stassent, a Foreign Opera­tions Administration vezető­jét támadta. Kifogásolta azt, hogy a kormány segélyben ré­szesíti azokat az országokat, melyek közben ellenségeink­kel, a kommunistákkal keres­kednek. “Vessünk véget en­nek a vérkereskedelemnek” — mondotta a honatya. EZÚTTAL A REKETEEREK FIZETTEK RÁ LOS ANGELES. — A rend­őrség rajtaütött egy társasá­gon, amely hamis zsetonokat gyártott. A hamisítványok pontos utánzatai voltak a las­­vegasi kaszinókban használa­tos “chipseknek. 160,000 dol­lár értékű zsetont hoztak for­galomba a csalók, a többnyire racketeerek kezén levő játék­­barlangok tulajdonosait káro­sítva meg. HARRY ES HARRY Egy szemfüles, kitűnő üzleti érzékkel megáldott republikánus elkészített egy filmet, amely ismerteti a múlt ősszel országos, sőt világszenzációt keltett Harry Dexter White esetet. Mint emlékezetes, Brow­nell igazságügyminiszter egy banket alkalmával, chi­cagói üzletemberek előtt, azt a kijelentést tette, hogy Harry S. Truman meghagyta állásában, sőt még elő­léptette is Harry Dexter White pénzügyi szakértőt annak ellenére, hogy az FBI bizalmas jelentéséből tudta, hogy H. D. White a szovjet kémje. Ezt a vádat, amely lényegében hazaárulás vádja a volt elnök ellen, Brownell igazságügyminiszter kénytelen volt vissza­­szivjni és a H. D. White szenzáció olyképen módosult, hogy Truman elnök ebben az esetben óvatosabban is járhatott volna el, mert csakugyan felmerült H. D. White kémkedésének nem ugyan a bizonyítéka, de mindenesetre a gyanúja. Nos, ezzel a legyengített szenzációval szándékoznak a közelgő választási kam­pány során házalni a republikánusok, azzal a McCar­thy szenátor által kiadott hazug jelszóval, hogy a de­mokraták húsz éven át az árulás politikáját követték. Ilyen vaskos hazugságok ellensúlyozására szol­gál — legalábbis Calif ormában — a Yorty demokrata szenátor jelölt költséges ellenpropagandája. Republikánusok és demokraták marakodnak és mi fizetjük meg a számlát. FELFORDULT VILÁG Mexicoban lázadást vert le a rendőrség. Kommu­nisták izgatták fel a sonorai tömeget az amerikaiak ellen. Egy bányatársaság tulajdonát képező földön akart földjogokat szerezni 8 mexicoi. Amikor érté­sükre adták, hogy a törvény szerint ehhez nincs jo­guk, erőszakoskodni kezdtek, mire rendőrök vitték el őket. A kommunisták csak 'erre vártak. Többezer főnyi tömeget csőditöttek össze és megostromolták a fogházat, kiszabadítva “a mártírokat.” Aztán kórus­ban ordítozták, hogy “ki a gringókkal, haza a jenkik­kel.” Az amerikaiak tulajdonát képező épületeket akarták felgyújtani, de a rendőrség megakadályozta őket. Buenos Airesben ugyancsak a kormány ellen tör­tek a vörösök és sorozatos letartóztatások történtek. Kenyában kiújultak a Mau Mau terrorista gyil­kosságok. Az angol katonaság és a benszülött rend­őrség 27 terroristát ölt meg a Naivasha tó körül lezaj­lott ütközetben. Bogotában 14 halottja van a felkelésnek, melyet levert a kormány, megakadályozva, hogy összesküvők kerüljenek uralomra. TELJES CSŐD ELŐTT Anglia külügyminisztere, Anthony Eden azt mondja, hogy a genfi konferencia teljes csőd előtt áll. A nyugati hatalmak és a békevágyó ázsiai nemzetek nem tudtak megegyezni a hódításra, világuramolmra vágyó vörösökkel. Az indokinai válság igy kátyúba jutott és a háborút tovább folytatják a Red River del­tája, valamint Hanoi örül. Hét heti sikertelen konfe­­rencázás titkos ülésezés után Edén még egyre Molo­­tovval akar tárgyalni, hátha sikerül valamiféle enged­ményt kicsikarni a kommunistáktól. A kommunisták teljesíthetetlen követelései kö­zött szerepel az is, hogy a másik két indokinai orszá­got, Laost és Cambodiát is érdekkörükbe akarják von­ni. A fegyverszüneti ellenőrző bizottságba pedig Csehszlovákia és Lengyelország, a két vörös csatlós delegátusait kívánják ültetni, mint “semlegeseket”. így aztán se előre, se hátra nem haladnak a meg­rekedt tárgyalófelek. A vörösök közben nem fogynak ki a rágalmakból. Amerikát okolják azért, hogy nem jutottak dűlőre a franciákkal. Molotov szerint Dulles nem engedi a franciákat megállapodásra jutni az el­lenséggel. Az igazság az, hogy a franciák Amerika tá­mogatása nélkül már régen összeomlottak volna úgy a hazai, mint az indokinai fronton. A tehetségtelen francia hadvezetés miatt esett el Dienbienphu erődje és fenyegetik a vörösök a fővá­rost, Hanoit. Arról van most szó, bár hivatalosan még nem erősítették meg a hirt, hogy Amerika légirajok­kal és hajóhaddal segíti a francia hadműveleteket, melyek célja megállítani a kommunisták további hó­dításait. A francia vezérkar, akulva a múltak tapasztala­tain, húzódik attól, hogy a háborút továbbra is a je­lenlegi eszközöggel folytassák. így további hét évig is elnyúlhat, mert a vörösök a guerilla hadjárat takti­káján edződtek meg. Atombombákat kértek Wash­ingtontól. Azt hiszik, hogy “kis” atombombákkal ki­füstölhetik az ellenséget. MEGÖLTE A SHERIFFET AZ INDIÁN STILWELL, Qkla. _ jim­my Chester Gonzales, 21 éves Cherokee indián agyonlőtte Henry Buckner 39 éves okla­­homai sheriffet, aki le akarta tartóztatni. “Semmi kedvem börtönbe menni”, mondta az ifjú indián. RAJUK JÁR A RÚD A szovjet most úgy áll bosszút a védtelen Auszt­rián, hogy mindenféle megszorításokat alkalmaz a kommunistaellenes kormány és nép ellen. A különf éle zónák közötti közlekedést megszigo­rították és megnehezítették. Azokat, akiknél orosz­­ellenes röplapokat, vagy az amerikai zónában nyom­tatott újságokat találnak, elfogják. i

Next

/
Thumbnails
Contents