A Jó Pásztor, 1952. január-június (30. évfolyam, 4-25. szám)

1952-06-20 / 25. szám

AZ AMERIKAI MUNKÁS MAGYAROK KINCSES ÚJSÁGJÁNÁL EGYETLEN EGY MAGYAR HÁZBÓL SEM SZABAD HIÁNYOZNIAl The mpD SHEPHERD h the Largest Hungarian Weekly Newspaper in America VOL. 30. ÉVFOLYAM CLEVELAND. O., péntek. 1952 junius 20. EGYES SZÁM 10 CENT NO, 25, SZÁM A veteránok t&. almányi segélye, amelyet most a kongresszus a koreai háború veteránjaira is ki­terjesztett, komoly probléma lett, mert nemcsak önmagukban nagyok az összegek, amelyeket erre a célra fordítanak, hanem igen sok visszaélés történik. Már eddig tizenhárom ezer millió dollárt költött a kormány veteránok tanulmányi segélyezésére. De ebből a tengersok pénzből igen sok pénz úgyszólván kutbado­­bott pénz volt. Gombamódra nőttek ki a földből — vagy inkább a posványból — iskolák, amelyeknek egyedül a nevük volt is­kola. Ilyen ál-iskolákba nagy számban beiratkoztak veteránok s a kormány fizette a tandijakat. A tandijakon aztán megosztoztak a hamis iskolák és a tisztességtelen veteránok, akik éppen csak a postai címét tudták az ál-iskolának. Száz meg száz esetben az ügyészségek kénytelenek voltak vádat emelni ál-iskolák és ál­diákok ellen és több esetben börtönbüntetést kaptak a nem-ta­­nitók is, a nem-tanulók is. A veteránhivatal egész sereg iskolát megvizsgált és azt találta, hogy három közül kettő nem tanított, hanem csalt. Egyáltalán, nagyon sok úgynevezett iskola csak ak­kor nyílt meg, amikor megeredt a veterántanitási aranyeső, és csakis azért nyíltak meg, mert ebből az aranyesőből részesedni akartak Megnyíltak tánciskolák, szónoklási tanfolyamok, illemtani kur­zusok, stb., amelyek a veteránoknak nem sok gyakorlati oktatást nyújtottak. Viszont minél kevesebbet ért a tanítás, annyival drá­gább lett. Sok iskola négyszeresére emelte fel a tandijakat, hogy kiadósán fosztogathassa a kincstárt, az adófizető polgárságot. Mesés nyerességeket vágtak zsebre a tanítói álruhába öltözött szélhámosok. Például Wheeling, W. Va.-ban öt kétes alak iskola­­műhelyt alapított 4000 dollár befektetéssel s négy év alatt 136,871 dollár profitot csaltak ki — lelkiismeretlen veteránok cinkos­társi részvételével — a veteránhivataltól. Egy másik banda Penn­sylvaniában egész sereg iskolát alapított s 498,000 dollár zsákmányra tett szert. Volt olyan veterán is, aki a háború után visszament régi munka­helyére s a veteránhivatalnak bejelentette, hogy ott tanul. Ka­pott tanulási járulékot és a munkaadója kapott tanítási dijakat. A kongresszus most vizsgálatot folytat s remélhető, hogy a visz­­szaéléseknek gátat fognak vetni. Óriási összegekről van itt szó: közel 19 millió veterán van Amerikában s évente ötezer millió dollárt költ a kormány mindenféle veterán-segélyekre. Hogy ez mit jelent, arról fogalmat ad az a tény, hogy körülbelül ugyan­ennyit, ötezer millió dollárt kell a kincstárnak fizetnie minden év­ben a nemzeti adósság törlesztésére és kamatjaira. Az alkoholtilalom idején William Lias volt a bootleggerek királya Ohio, Pennsylvania és West Virginia államokban. Olyan ügyesen játszotta ki a törvényt, hogy már 26 éves korában pár százezer dollár vagyona _volt . . . állítólag. De az adóhivatal ezt nem hiszi el, ellenkezőleg, azt pró­bálja bizonyítani az adóügyi bíróság előtt, hogy a kétszáz font­nál nehezebb, két széken ülő bottlegger és racketeer milliókat ke­resett mindenféle tiltott üzletekkel 1942 óta és hogy, 1942 és 1948 közt 2,850,000 dollár jövdelmi adóval maradt adós a kincstárnak. Lias ügyvédje szerint ez nem igaz, mégis a bottleggerek három­állambeli királya $l,600,000-al akarja megbékíteni az adószedőt. Furcsa ajánlat ez. Ha igaz, amit mond, egy centtel sem tartozik . . . De ennél még sokkal furcsább dolgok is szóba kerültek a mostani adóperben. Például: Lias játékbarlan­­.gokat tartott fenn Wheeling, W. Va.-ban és ebben a tiltott üz­letben mutyiban volt Wheeling városával. Pál évig tartott ez a testvéries együttműködés a racketter és a város közt, mig aztán 1930-ban a wheelingi városatyák rájöttek arra, hogy a városi kor­mányzat nem űzhet országos büntetőtörvénybe ütköző üzletet. A Lias ügy másik furcsasága az, hogy három évvel ezelőtt, ami­kor a kincstár adócsalással vádolta, az esküdtszék felmentő ha­tározatot hozott, megtagadta a vádemelést. Egyébként a mil­liomos gazfickó imár évekkel ezelőtt a tisztesség útjára tért és csak lóversenyek rendezésével foglalkozik. Uj házak vásárlását megkönnyítették, amennyiben a lefizetés összegét leszállították, főleg a 7000 dolláron aluli házaknál, amelyeknél a kötelező lefi­zetés csak 5 százalék. De az ingatlan-érdekeltség ettől nem várja a lakásvásárlások fellendülését, mert a bankok megszorították a mortgage hitelt. A bankok idegenkednek attól, hogy hosszabb időre, 20 és 30 évre hitelt adjanak, mert valószínűnek tartják, hogy ily hosszú idő alatt a dollár értéke csökkenni fog. CIGI-LÁZADÁS A Marine Corps pendletoni (Cal.) kiképzőtáborában öt­ven katona fegyelmi vétség mi­att büntetőbarakkba van zár­va. Ezek fellázadtak, amikor a tábor parancsnoka újabb fe­gyelemsértések miatt megvon­­tatőlük a dohányzás jogát. “Cigit akarunk!” csatakiáltás­sal parázs lázadást rögtönöz­tek s a katonai rendőrségnek csak egy órai dulakodás után sikerült a zavargásokat elfoj­tani. A katonai rendőrök könnygázát árasztva, szurony­rohammal térítették észhez a rendetlenkedő marinokat. Egy barakkot felgyújtottak a mari­­nok, az égő barakk füstjét él­vezték szájukban égő cigaret­ta helyett. Gyereklárma nem zavarta John O'Donselli, szorgalmasan tanult és gyakorlatozott s most letet­te a vizsgát a chicagói zeneakadémián. A képen a muzsikus tiz gyermeke látható, az anyjukkal. Száműzött középeurópai vezérek szabadságfogadalmat tettek Williamsburg virginiai városban, az amerikai Szabadságjogok Williamsburg virginiai vá­rosban 1776 junius 12-én — kevéssel a Függetlenségi Nyi­latkozat kibocsátása, Fouth of July, előtt — a tartományi kép­viselőház George Mason képvi­selő javaslatára törvénybe fog­lalta az alapvető emberi és pol­gári szabadságjogokat, ame­lyek azután helyet találtak a Függetlenségi Nyilatkozatban és az Alkotmány első tiz mó­dosításában, illetve kiegészíté­sében — amely kiegészítő pa­ragrafusokat általában Bill of Rights gyűjtőnéven szoktunk emlegetni. Williamsburghban történt eszerint az amerikai szabadságjogoknak első tör­vénybeiktatása. Williamsburg­­ban született meg az az Ame­rika, amely azóta is mindmáig a szabadság bástyája maradt a történelem viharaival dacolva. 'Ott most jelképesen hasonló esemény játszódott le. A res­taurált virginiai törvényház­ban egybegyűltek tiz közép- és kelet-európai nemzet sza­badságszerető elemeinek szám­űzött szószólói s aláírtak egy Bill of Rights jellegű nyilatko­zatot, “Williamsburg Declara­tion of 1952” néven, amelyben fogadalmat tesznek, hogy or­száguk szabadságának vissza­nyerése után a demokratikus kormányzat vissza fogja állíta­ni a szabadságjogokat, amelye­ket a jelenlegi kommunista terroruralom elorzott a néptől. A williamsburgi deklarációt aláírták a következő, jelenleg szovjetrabságban élő nemze­tek száműzetésben levő képvi-Á grotoni (Connecticut) ha­jógyárban vizrebocsátották az első szubmarint, amelynek mo­torját atomerő hajtja. Nautilus a neve ennek a vizalatti hadi­hajónak. Nagy történelmi jelentőségű esemény ez, — mondotta Tru­man elnök. Ez a hajó sok ezer mérföldnyi utat tud megtenni egyfolytában teljes sebesség­gel s még csak lélegző-csövet sem kell kidugnia a vízből, úgy hogy felfedezése majdnem le­hetetlen. Gyártása négy évet vett igénybe, pedig azt hitték, hogy legalább tiz évig kell kí­sérletezni, mig sikerült ezt a csodát megvalósítani. Uj fém­ötvözeteket kellett kitalálni és elkészíteni, uj gépekre, uj eljá­rásokra volt szükség, mig meg­születése helyén selői: Magyarország (Msgr. Varga Béla), Csehszlovákia, Románia, Bulgária, Albánia, Lengyelország, Észtország, Lettország, Litvánia és Jugo­szlávia. Ezeknek az országok­nak összes lakossága körülbe­lül száz millió KözépeuropaPe^gység és Európai Egyesült Államok A deklaráció aláírói annak a meggyőződésüknek adnak ki­fejezést, hogjt a szovjetrabság­ból felszabadítandó népek szo­rosabb baráti kapcsolatra lép­nek majd egymással s ezzel út­ját egyengetik az Európai Egyesült Államok megteremté­sének. Adolf A. Berle volt külügyi államtitkár üdvözölte a rabné­pek szabad képviselőit s a wil­liamsburgi deklarációt száz milliónyi nép szabadsága és szövetsége előfutárjaként mél­tatta. Itt az ideje, mondta Bér­ié, hogy komolyan hozzálás­sunk az Európai Egyesült Álla­mok eszméjének megvalósítá­sához. Az igazi szabadság első feltétele, hogy a deklarációban felsorolt szabadságjogok az itt képviselt országok alkotmá­nyába felvétessenek, amire az okmány aláírói kötelezték ma­gukat. A williamsburgi deklaráció politikai érdekessége, hogy Ju­goszlávia népének is felszaba­dítást igér a jelenlegi kommu­nista uralom alól. Ez nem áll született a világ első atomhaj­tásos hadihajója. Reméljük, mondotta az el­nök, hogy ezt a modern csodát sohasem kell ellenség ellen fel­használni s ez inkább beharan­­gozója lesz egy uj kornak, amelyben a háború borzalmai ismeretlenek lesznek. És remél­hető az is, hogy a Nautilus nyo­mában majd az atomerőt az emberiség közös javára fogjuk felhasználni. A Nautilus név nem uj. így nevezte el Fulton az első viz­­alattjáró hajót, amelyet 1801- ben készített. És igy nevezte Verne Gyula az elképzelt szub­marint. Az uj, atomhajtásos Nauti­lus egy vagy két éven belül lesz készen arra, hogy kifusson a nyílt tengerre. ellentétben az amerikai nem­zeti politikával, amely Tito uralmát a szovjet és csatlósai ellen megvédeni Ígéri. Az ame­rikai nemzeti politika ugyan­is nem vonatkozik Jugoszlávia belső politikai, társadalmi és gazdasági rendszerére, hanem csak Jugoszlávia függetlensé­gét, területi épségét védi. Svéd repülőgépeket lelőttek az oroszok Orosz M|XG villámrepülőgé­pek lelőttek egy svéd repülőgé­pet, amely a Balti Tengeren ku­tatott egy másik svéd gép után. Ez a másik svéd gép katonai gyakorlógép volt s két nap óta eltűnt. Semmi kétség, azt is az oroszok lőtték le s utasaival, pilóta tanulókkal együtt elme­rült a tengerben. A mentő re­pülőgép utasai kiugrottak a le­lőtt gépből s lélekvesztőkben később megtalálta őket egy né­met motorcsónak, kimentette és Finnországban partra tette őket. Svédországban megdöbbe­nést keltett a gyalázatos orv­támadás. A főváros népe mint­egy jelszóra az orosz követség elé vonult a kövekkel dobálta meg az épületet. A rendőrség csak nagynehezen tudta a ren­det helyreállítani. A svéd kormány erélyesen tiltakozott az orosz kormány­nál a brutális támadás ellen, amely könnyen hét svédnek életébe kerülhetett volna; tel­jes kártérítést követel a jog­talanul lelőtt repülőgépért. A másik repülőgép és utasainak pusztulásáért nem lehet az orosz kormányt felelőssé tenni, mert nincsenek tanúi a bűn­ténynek. Beszélt s hallgatott A felforgatok regisztrálási kötelességéről tanácskozó bi­zottság elé idézték kihallga­tásra John Gatest, a Daily Worker cimü szovjetlap főszer­kesztőjét. A börtönből hozták New Yorkba a tanút. Azt mondta Gates elvtárs, hogy a kommunista párt millió­szorta demokratikusabb, mint a demokrata vagy a republiká­nus párt. Mert.. . igen, kérem, ezt a nagyhangú mondást meg is indokolta . . . Mert a párt minden határozata a pártta­gok összességének akarata alapján jön létre. Ezt mondta Gates elvtárs. VIZREBOCSÁTOTTÁK AZ ELSŐ ATOMHAJTASOS BUVÁRHAJÓT Mi történt a héten 8 8 * A MGimAGBAN Inkább fegyverkezés, mint fegyverszünet esztendeje volt a legutóbbi tizenkét hónap, a fegyverszüneti tár­gyalások megkezdése óta. Clark tábornok, az uj távolkeleti fő­­parancsnok, a napokban nyilatkozott a helyzetről s oly mindent átfogó információt adott, amely figyelmet érdemel itt és az egész világon. A koreai és kínai kommunisták a fegyverszüneti alku­dozásokat arra használták ki, hogy tavalyi tavaszi nagy veresé­gük után zavartalanul kiépíthessék, fejleszthessék állásaikat, fel­szerelésüket és hadosztályaikat. Akkor fél millió volt a katona­ságuk száma, ma közel egy millió. Akkor alig volt számbavehető tüzérségük és tankjuk, ma 400 orosz tank áll rendelkezésükre. Tavaly 1000 repülőgépük volt, most 2000 van s ezek közül 1000 orosz villámgép. Légi elhárító tüzérségük — szintén orosz — oly erős, hogy veszélyezteti az amerikai légierőt s már régen megszüntette azt a helyzetet, hogy amerikai repü­lőgépek úgyszólván zavartalanul portyázhattak állásaik felett. Ma több tüzérségük van, mint az amerikai hadseregnek. A front ellátása tekintetében is kedvezőbbre fordult a helyzetük, ameny­­nyiben a front mögött, körülbelül 25 mérföld mélységben, nagy élelmiszer és lőszer raktáraik vannak, annak ellenére, hogy az amerikai repülők sok raktárt és közelekdési eszközt lerombol­tak. Mindennek ellenére egyelőre semmi jelét nem látják annak, hogy a kommunisták általános támadásra készülnénk. Ha ezt te­szik, ki kell mozdulniok a megerősített terepből s ebben az eset­ben súlyos veszteségek várnak rájuk. De a legfontosabb kérdés ez: Támadni készülnek-e a 2000, legnagyobbrészt orosz repülőgéppel? Ha igen, mi teljes erővel szállunk velük szemben s ez azt jelenti, hogy legérzéke­nyebb pontjukon támadjuk őket, vagyis mandzsuriai és kínai re­pülőtereiket fogjuk bombázni. Ettől eddig tartózkodtunk, mert az az általános felfogás, hogy ily esetben az oroszok nyíltan is és teljes erővel beavatkoznak a koreai háborúba. Clark tábornok még hozzátette, hogy mi is megerősítettük pozíciónkat az utóbbi 12 hónap alatt, de nem oly mértékben, mint a kommunisták. Je­lentős eredmény az, hogy sikerült a délkoreai hadosztályokat, amelyek a háború első hónapjaiban súlyos veszteségeket szen­vedtek, kiegészíteni teljes háborús létszámra s kiképzésük is már sokkal jobb, mint volt kezdetben. A kommunista fogolylázadás Koje szigeten megint csak azt mutatja, hogy Amerika póruljár, ha túlzásba viszi az emberiességet és méltányosságot. A kommu­nista hadifoglyokkal nem bántak szigorúan, teljes belső önkor­mányzatot engedélyeztek nekik s ennek folyománya volt a szer­vezett ellenállás. Mig az ellenség semmiféle ellenőrzést nem en­ged meg s a hadifoglyokra vonatkozó nemzetközi egyezményeket nem tartja tiszteletben, az amerikaiak elmentek az engedékeny­ség határáig. És mi a köszönet? Most az egész világon oly vad és hangos propagandát csinálnak, hogy az tulharsogja, elnémítja a bacillusháboru propagandát. Egy budapesti szovjetlapban olvas­suk egy Méray elvtárs eredeti tudósítását Koreából, amely úgy szól, hogy a hadifoglyok azért lázadoztak, mert azok a barbár, emberevő amerikánusok a védtelen foglyokat bacillus- és atom­bomba-kísérletekre akarták felhasználni s ők joggal tiltakoztak az amerikai embertelenség ellen. Ilyen és még száz hasonló propaganda-maszlagot üvöltenek a világba szüntelenül a szovjet és csatlós rádiók. Truman elnök úgy találta, hogy ennek a veszedelmes propagandának leküzdé­sére az egyedüli mód az igazság feltárása. Kormányunk fel fog kérni semleges katonai bizottságot a fogolytáborok múlt és jelen állapotának megvizsgálására. Sajnos, nem sokat lehet remélni az igazság feltárásától, mert általános emberi gyöngeség az, hogy nem hisznek annak ,aki védekezik. A gonoszok, a rágalmazók; óriási előnyben vannak. Közben Koje szigetén tovább folyik a barakkok felaprózása, hogy könnyebben lehessen felügyelni a hadifoglyokra. Az egyes barakkok kiürítése alkalmával kiderült, hogy a kommunisták előző éjjel megölték antikommunista bajtársaikat. Árkokban, kutakban agyonvert, megfojtott foglyokat találtak. Hadifoglyok vallomása szerint ezeket a kivégzéseket az egyes fogolycsoportok kommunista vezérei rendelték el. Ezeket a gyil­kosságokat most a táborparancsnokság úgy próbálja megelőzni, hogy a további barakkok kiürítésére nem tűz ki határidőt, hanem a katonaság váratlanul rohanja meg a barakkokat, hogy a kom­munistáknak ne legyen idejük lemészárolni az antikommunistá­­kat. Amit pedig nem mondott, a következő: A kommunista párt tagsága nyilván tökéletesen egyetértett Browder elvtárs politikájával a háború éveiben; soha a kom­munista sajtóban egy szóval sem támadták Browdert. Még­is, amikor 1945 nyarán—az eu­rópai háború befejezése után, amikor Oroszországnak nem volt többé szüksége az ameri­kai segítségre — Sztálin meg­üzente Duclos francia elvtárs utján, hogy vége a barátság­nak s ezentúl az amerikai kom­munisták nem hazafiak lesz­nek, hanem forradalmárok: ak­kor a kommunista pártvezető­ség egyszerűen kiebrudalta Browdert és Foster elvtársat ültette helyébe. Nem a párt­tagság összességének javasla­tára történt ez, hanem Sztálin utasítására. ; • t , ÍBAN Mi AMI

Next

/
Thumbnails
Contents