A Jó Pásztor, 1951. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)

1951-09-14 / 37. szám

EGYETLEN EGT MAGTAR HÁZBÓL SEM SZABAD HIÁNYOZNIA! Hungarian Weekly Newspaper in America A JÓ PÁSZTOR Beolvadt lapok: KERESZT és EGYETÉRTÉS Szeretettel fogadd szivedbe és otthonodba ezt a léleknemesltő lapot! VOL. 29. ÉVFOLYAM CLEVELAND, O., péntek, '951 szeptember 14 EGYES SZÁM 10 CENT No. 37. SZÁM Mi történt a héten • ״ • A M U A B A N v . . ' Kis bojkottot reb&J^ 1 az oroszok Berlinben, A német csatlóskormá״.^/ etett ki minden né­­met autóra és truckra, amely a Hiti’ . autóországuton át jön a nyugati zónákból Berlinbe. A vám ״emély autókra 2 dollár 50 cent, truckokra 36 dollár. Amerikai autókra és truckokra ez a vám nem vonatkozik. A közlekedésnek ez a megvámolása azt a célt szolgálja, hogy megbénítsa, vagy legalább is megnehezítse a forgalmat Berlin és Nyugat-Németország között. A szövetsé­­gesek persze nem tűrik szó nélkül ezt az újabb orosz akadékos­­kodást, hanem megtorlással fognak élni. Felmerült a terv, hogy vámot vetnek ki folyami és tavi hajózásra, amely viszont a ke­­leti szovjetzóna gazdasági életében jelentős szerepet játszik. A máltai lovagrend 81 katonai repülőgépet, köztük bombázókat is kapott az olasz kormánytól — ambulance szolgálatra. Egyes repülőgépek már végeztek is mentőszolgálatot, például a lourdesi kegyhelyre szál­­litottak gyógyíthatatlan betegeket. De az igazi jelentősége en­­nek repülőgép-ajándékozásnak egészen más. Olaszországot a bé­­keszerződés arra kötelezi, hogy mindössze 350 repülőgépet tart­­son. Ennél sokkal többje van Olaszországnak máris és még szá­­most amerikai villámrepülőgép van útban Livorno felé, amely az ameriki szállítmányok befogadó kikötője. Az oroszok, akik aláirták a békeszerződést, formálisan tiltakozhatnának e szerző­­dés megsértése ellen; arra pedig, hogy hozzáj árulj ank Olaszon szág fokozott felfegyverzéséhez, semmi kilátás nincsen, hiszen éppen a szovjet elleni védelem Vakációra visz 1000 haditengerészt a legu abb hatalmas csatahajó, a Wisconsin, a fel­­hőkarcolók városába. célját szolgálja az amerikai katonai segítség. Ily helyzetben egye­­lőre az olasz kormány úgy rendelkezett, hogy a fölös számú re­­pülőgépeket átengedi a máltai lovagrendnek, amely — éppen úgy mint a Vatikán — a nemzetközi jog szerint szuverén állami alakulat. De ez csak a kezdet. Olaszország gyalogságát, tüzérsé­­gét, hadiflottáját is erősíteni fogjuk amerikai fegyverekkel s a katonaság létszáma is hamarosan meg fogja haladni azt, amit a békeszerződés előirt. Az oroszok ordítozni fognak, hogy Olasz­­ország a nyugati szövetségesekkel összebeszélve fegyverkezik s ezzel megsérti a békeszerződést. Amerikának és a többi sző­­vetségeseknek válasza már Készen van: “Ti kezdtetek, Magyar­­országon, Lengyelországban, Németország szovjet zónájában, stb. Ami szabad az orosznak, szabad az olasznak is!” Ideges királyt kapott Abdalla meggyilkolása után nagyobbik fia, Talal herceg szemé­­lyében Jordán királyság. Talal évek óta egy svájci szanatórium­­bán állt kezelés alatt s amikor apja, Abdalla király, gyilkos me­­rénylet áldozata lett, a fiatalabb fiú, Naif vette át az állam vezetését. De a parlament egyhangúlag úgy határozott, hogy az elsőszülött fiú, Talal, legyen az uj király s Talal mindjárt ott­­hagyta a svájci szanatóriumot és Ammanba repült. Svájcban kételkednek abban, hogy Talal teljesen kigyógyult volna bajá­­ból, amelyet kíméletesen idegbajnak emlegettek. Tény az, hogy apja halála óta Talal egyetlenegyszer sem nyilatkozott, környe­­zete távoltartotta őt a nyilvánosságtól, nyilván azért, mert nem bíztak benne, hogy megállja a helyét, ha kérdéseket intéznek hoz­­zá. Talal személyével a világ azért foglalkozik behatóan, mert Jordán királyság a Közép-Keleten legfontosabb bázisa az angol világbirodalomnak. A perzsiai olaj ultimátumok pergőtüzébe került. A perzsa (iráni) parlament egyhangú lelkesedéssel elha­­tározta az olajforrások és olajfinomítók nemzetközi birtokba vé­­telét, de kiderült, hogy nehezebb egy határozatot valósággá ten­­ni, mint egyszerűen megszavazni. A világ legnagyobb olajfino­­mitó üzeme az, amelyről itt szó van. Ezt az óriási üzemet kezel­­ni maguk a perzsák nem tudják, és az olajat, ha fel is tudnák dolgozni, nem tudják elszállítani, mert ehhez egész tankhajóhad szükséges. Csak Amerika segíthetne úgy a termeléssel, mint az olaj elszállításával, de Amerika nem hajlandó hátbatámadni az angolokat. így hát zsákutcába került a perzsa kormány. Az an­­golok fele״fele részesedés mellett hajlandóknak nyilatkoztak az üzemet tovább vezetni, de a perzsák “minden vagy semmi”. álláspontra helyezkednek. Az angol-perzsa alkudozás igy megfeneklett s most egymást érik az ultimátumok. A perzsák követelik: az angol igazgatók és tiszt­­viselők, akik vonakodnak perzsa igazgatás alatt dolgozni, taka­­rodjanak az országból. Az angolok visszavágnak: Ez annyit je­­lentene, hogy Perzsia dacol a nemzetközi bíróság döntésével, amely szerint az angol társaság vezesse tovább az üzemet, amig ez a bíróság végleg dönt a nemzeti birtokba vétel kérdésében; emiatt ők, az angolok, az alkudozást a mostani perzsa kormány­­nyal nem hajlandók folytatni. Más szóval, az angolok követelik a Mossadegh kormány visszalépését. Ez merész lépés az ango­­lók részéről, de ők tudják, hogy Perzsia az ő segítségüket nem nélkülözheti s rengeteg veszteséget szenvednének, ha nem jön létre észszerű és méltányos megállapodás. Izgalmas sakkjáték­­szerű játsza ez. A legközelebbi lépést a perzsáknak kell tenniök. Közben az angolok, hogy alkudozási pozíciójukat erősitsék, világszerte bojkottot rendeltek el Európai különbéke-szerződéseket készítenek elő Washingtonban A szabad népek frontja erősbbödik — hiába fenyegetőzik a szovjet Mi történt a héten • • • A NAGYVILÁGBAN Gromiko és társai San Franciscoba jöttek, hogy diplomáciai aknákkal felrobbantsák a japán békeszerző­­dóst. A három szovjet delegátus — az orosz, a lengyel és a cseh­­szlovák — az ügyrendi vita során követelte, hogy a kommunista Kinát is hivják meg a béketárgyalásra, de a szabad népek kép­­viselői leszavazták javaslatukat. így hát az előre megállapított ügyrend szerint folytak a megbeszélések. A Japánnal háborúban volt 52 nemzet mindegyikének képviselői egy-egy órát kaptak véleményük nyilvánítására s aki valamely felszólaláshoz meg­­jegyzéseket akart tenni, öt percig beszélhetett. Ehhez az ügy­­rendhez Gromikoék kénytelenek voltak alkalmazkodni, a béke­­tárgyalás meghiúsítására nem nyílt alkalmuk. Meghiúsult az a terv, hogy az ausztriai béketárgyalás módjára, amely 275 tanács­­kozás után ott tart, mint az első napon, eldöntetlen maradjon a japán béke kérdése és az oroszok örökös nyugtalanságban tart­­hassák a távolkeletet. A japán békeszerződés fő pontjai a következők: Japán visszanyeri teljes állami önálló­­ságát és felvételét fogja kérni az Egyesült Nemzetek szerveze­­tébe. Elveszti azokat a területeket, amelyeket háborús hódítással nyert: Koreát, Farmosát, Dél-Szahalint. A Bonin- és Ryukyu szi­­geteket Amerika igazgatja az Egyesült Nemzetek nevében. Ki­­lencven napon belül az amerikai megszálló csapatok kivonulnak Japánból, de Japán megállapodhat Amerikával, hogy amerikai csapatok az országban maradhassanak s megvédhessék ellensé­­ges támadás ellen. A háborús károkat, melyeket százezer millió dollárra becsülnek, Japán nem tudja megtéríteni s minden egyes nemzetnek külön-külön kell a japánokkal tárgyalni, ha jóváté­­telt akarnak kapni. Japán különbékét köthet azokkal az orszá­­gokkal, amelyek most nem Írják alá a békeszerződést. a perzsa olaj ellen, még pedig olyképpen, hogy kártérítési perrel fenyegetnek meg mindenkit, aki olajat vásárolna a perzsa kor-1 mánytól, tekintettel arra, hogy a perzsa kormány nem jogszerű tulajdonosa az abadani olaj üzemnek. A játszma még nem dőlt1 Gromiko orosz delegátus fe­­nyegető nyilatkozatát, hogy a san franciscoi szerződés nem' békét teremt, hanem háborús veszedelmet idéz fel a Távol­­keleten, nem veszik félvállról a szabad népek. Mert tuájuk, hogy a szovjet ígéreteit és szer­­zödéseit ugyan nem, de íenye­­getéseit meg szokta valósítani. Mégis, Amerika és a többi sza­­bad népek nem szeppennek meg az orosz fenyegetőzéstől, hanem egyre növekvő erejük tudatában folytatják eddigi politikájukat, amelynek lénye­­ge az, hogy katonailag meg kell erősödnünk, mert csak az erő imponál az orosz diktáto­­roknak, csak az erő tudja hó­­ditó vágyait lehűteni. San Franciscoból az amerikai dele­­gációval együtt Washingtonba utaztak Anglia és Franciaor­­szág külügyminiszterei s itt mindjárt megkezdték tárgya­­lásaikat a legközelebbi teen­­dőkről. Mindenekelőtt arról, hogy a japán békeszerződés mintájára különbéke-megálla­­podásokat kellene kötni Nyu- ! gat-Németországgal és Auszt­riával és módosítani kellene az olasz békeszerződést. Ahány ország, anjyi problé­­ma. A német különí*ke terme­­szetszerüleg csak Németország nyugati részére ^^tkozhat. Az osztrákio­­kát segít, amig Ausztriának egy része, közte a fővárosa, orosz megszállás alatt van. Olaszországnak meg akarjuk engedni, hogy a békeszerző­­désben kikötött katonai erőnél többet tartson fenn; itt az okoz nehézséget, hogy az olasz bé­­keszerzödést az oroszok is alá- Írták és most a módosítást csak nélkülük lehet végrehajtani, amire természetszerűleg követ­­kezni fog az orosz vád és pro­­paganda, hogy egyoldalúan megszegtünk egy szerződést. (Hogy ők a magyar és a töb­­bi békeszerződéseket egyolda­­luan sutbadobták és kényük­­kedvük szerint gazdálkodnak és garázdálkodnak a közép­­európai országokban, az más lapra tartozik.) Wasingtonban a három hata­­lom külügyminiszterei tárgyal­­ni fognak továbbá arról, hogy Görögországot és Törökorszá­­got bevonják az Atlanti Sző-1 vétségbe. Különösen a török szövetség idegesíti a szovjetet, mert Törökország közvetlen szomszédja Oroszországnak. Gyermekrahlás A magyarországi elhurcolás! terrornak talán legsötétebb 01- dala a Rákosi Otthon benépesi­­tése a deportáltak gyermekei­­vei. Csak a felnőtteket deportál-A szovjetnek tetszik, hogy a yaltai megállapodás értelmében ők kapják Szahalin szi­­get déli felét és a Kurile szigeteket, de nem tetszik, hogy a Bo­­nin és Ryukyu szigetek amerikai igazgatás alá kerülnek. Ezzel világosan kifejezésre juttatták azt a felfogásukat, hogy terüle­­tek hódítása a szovjet előjoga. Még érdekesebb volt az oroszok­­nak az a követelése, hogy a békeszerződés biztosítsa a japánok­­nak a teljes politikai és polgári szabadságokat, sajtószabadságot, vallásszbadságot. Ceylon képviselője gúnyosan jegyezte meg, hogy “kezdjék az oroszok saját hazájukban!” A békeszerződést aláírták az összes európai nemzetek képviselői, kivéve Jugoszlá­­viát, úgyszintén az ázsiai nemzetek közül Pakistan, Ceylon, Fű­­löp Szigetek, Vietnam, Kambodzsa, Indonézia — összesen 48 nem­­zet. Japánnak fő háborús ellensége, VÉGRE IGAZUK LETT Augusztus 23 óta a kinai és koreai kommunisták fegyver­­szüneti bizottságának működé­­se abban merült ki, hogy újra és újra kitaláltak valami bőm­­bázást vagy lövöldözést, amivel az amerikaiak a kaesongi sem­­leges zónát megsértették. Ridg­­way tábornok sorra megcáfolta ezeket a hazugságokat, szám­­szerint tizet, mig végre, a tizen­­egyedik esetben a hazugoknak szerencséjük volt: horgukra akadt egy szemernyi igazság. Csakugyan, szeptember 10-én egy amerikai bombázó téve­­désből ledobott egy bombát a semleges területre. És fermé­­szetesen Ridgway tábornok, a vizsgálat eredményeképpen, el is ismerte, hogy sajnálatos té­­védés történt. Mindenesetre már korábban ajánlotta, hogy a fegyverszüneti tárgyalásokat más helyen folytassák, mert Kaesong nagyon 'közel van a harctérhez. Ebbe persze a kommunisták nem hajlandók belemenni, mert semleges terű- Jeten nem lenne módjukban újabb és újabb hazugságokat gyártani, amelyeknek rejtett céljuk van: időt akarnak nyer­ni, hogy fokozott orosz segít­­séggel uj, minden eddiginél erőteljesebb támadást intézze­­nek az amerikai és szövetséges csapatok ellen. Az amerikai és szövetséges csapataik is felkészülnek azon­­ban, sőt mi több, már hetek óta folytonos harc közben ja­­vitják állásaikat. Pyonggang város elfoglalására töreksze­­nek, mert e város környéke a kommunistáknak kitűnő terep lenne az uj ,támadás elinditásá­­ra. Jelek mutatnak arra, hogy az oroszok uj hadianyagot küldtek a kínaiaknak, többek közt robotbombákat, aminö­­két a világháborúban használt az orosz vörös hadsereg. És Ridgway tábornoknak oly ér­­fésüléséi is vannak, hogy nem csak orosz fegyverek, hanem orosz katonaság is résztvesz az uj támadás előkészítésében. Szemtanú-jelentés van arra nézve, hogy az amerikaiak ál­­tál lelőtt egyik orosz repülőgép roncsaiból kilépett egy orosz pilóta s a kínaiak menten agyonlő.tték, abban a hiszem­­ben, hogy amerikai. ják vidékre, munkatáborokba, koncentrációs táborokba, gyüj­­tőtáborokba. A kis gyermekeket elrabolják szüleiktől s a Rákosi Otthonba utalják őket, ahol kommunista átnevelésben része­­sülnek. Ott uj nevet kapnak, az anyakönyvből törlik a régi ne­­vet, úgy hogy a jövőben úgy­­szólván lehetetlenség lesz, hogy szülők és gyermekek újra egy­­másra találjanak. A gyermekrablásnak ezt a módját a magyar kommunista kormány az oroszoktól vette át, akik ily módon vonják el a gyér­­mekeket “ellenforradalmár” szüleik befolyása alól. Hasonló célt szolgált a görögországi pol­­gárháboru idején a görög gyér­­mekek elhurcolása Magyaror­­szágba és más csatlósországok­­ba, ahol kommunista nevelés­­ben részesültek. el, és valószínű, hogy végül is oly megoldás jön létre, amely elég­­tételt ad az angoloknak, akik több mint ezer millió dollárt fék­­tettek be a perzsiai olaj termelésbe. Kár haszonba jár Chicagóban Hyman Wainer bártulajdonos autójának egy tit­­kos rekeszéből elloptak 40,000 dollár készpénzt. Pár nappal ké­­sőbb elfogtak öt négert s ezek­­nél megtaláltak a lopott pénzből 12,000 dollárt. Wainer nagyon megörült, hogy kárának leg­­alább egy része megtérült, de még jobban örült Uncle Sam. Ugyanis Wainer, aki a régi jó al­­koholcsempészési időben egy csempészbanda tagja volt, 1935- ben börtönbüntetés mellett pénzbüntetést is kapott, éppen 12,000 dollár összegben, s ezt nem fizette meg. Most, amikor a tolvajoktól megkerült 12,000 dollár, a rendőrség mindjárt rá­­tette a kezét a leletre. Wainer kára Uncle Sam haszna lett. Kina, nem volt képviselve a béketárgyaláson, nem is lehetett meghinni, hiszen Sztálin utasítására támadó háborúban van nemcsak Amerikával, hanem általában az Egyesült Nemzetek­­kel. A san franciscoi békekötés ez okból nem jelenti a távol­­! keleti béke végleges helyreállítását. Bármennyira sajnálatos ez, a felelősséget a szovjetre és a kínai kommunista kormányra kell hárítani. Fontos tényként kell leszögezni, hogy Japán kormá­­nya és népe az engesztelődés és szolidaritás szellemében jó bé­­két kaptak — jobbat, mint megérdemeltek. A távolkeleti béke biztosítása céljából mindjárt a békeszerződés aláírása után Japán és Ame­­rika államszerződést kötöttek, amely szerint amerikai csapa­­tok és az amerikai tengeri és légi erő Japán területén és vizein maradhatnak, hogy segítsék megvédeni az egyébként lefegy­­vérzett és védtelen országot oly támadás ellen, aminőt a szov­­jet, kínai csatlósaival együtt, Korea ellen intézett. Semmi két­­ség, az ismét önállóvá lett Japánban megerősödik a kommunista propaganda és aknamunka; de az amerikai csapatok jelenléte nagyban hozzá fog járulni ahhoz, hogy ott meghiúsuljanak Szta­­lin hóditó tervei. Lesz-e világháború? — erre a kérdésre a szenátus pénzügyi bizottsága próbált a múlt héten megfelelni. A pénzügyi bizottság próbált megfelelni, mert bizony a háború és béke kérdése — pénzkérdés. Ha tudunk elég katonai erőt gyűjteni, olyan erőt, amelytől visszaretten Szta­­lin, nem lesz háború: ezt a nézetet juttatta kifejezésre a szená­­tusi bizottság abban a csaknem kétezer oldal terjedelmű katonai költségvetésben, amely hatvanegy ezer millió dollárt szavaz meg Amerika felfegyverzésére a jövő év junius 30-án végződő 1951— 1952. költségvetési évre. A hadvezetőség számítása szerint eb­­bői körülbelül negyven billió dollárt egy éven belül csakugyan hadiszergyártásra fognak felhasználni, mig a további húsz billió a következő év fegyverkezési programjára marad. Benne van a programban annak a “rettenetes fegyvernek” gyártása is, amely­­ről Truman elnök San Franciscóban említést tett. De nem mindenki bizakodó, mondta a szenátusi bizottság előadója. És mindjárt fel is olvasott egy részletet a költségvetési titkos tárgyalás jegyzőkönyvéből. Eszerint Lovett külügyi államtitkárnak az a nézete, hogy a mi példátlanul hatalmas fegyverkezésünk ellenére is, Sztálin nem távolodott el eredeti célkitűzésétől: hogy világháborúba sodorja az emberiséget s a romokon felépiti a szovjet világbirodalmat. A kongresszusban általános az a felfogás, hogy a védtelen Nyu­­gat-Európát Sztálin egyesegyedül abból az okból nem támadta meg eddig, mert fél a szörnyű csapásoktól, amelyeket Amerikától kaphat.

Next

/
Thumbnails
Contents