A Jó Pásztor, 1951. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)

1951-09-07 / 36. szám

PAGE 8. OLDÀt À JÓ PÁSZTOR - THE GOOD SHEPHERD róhai Pünkösd után 17. vasárnap ! Ü ! NGÉUU EVANGÉLIUM Sz. Máté 22. fej., 34-46. szak. Az időben a farizeusok hall­­ván, hogy elnémította a szád­­duceusokat, egybegyülének s kérdé őt közülök egy törvény­­tudó, kísértvén őt : Mester, melyik a nagy parancsolat a törvényben? Mondá neki Jé­­zus: Szeressed a te Uradat, Istenedet teljes szivedből és teljes lelkedből és teljes el­­médből. Ez a legnagyobb és első parancsolat. A második pedig hasonló ehhez : Szeres­­séd felebarátodat, mint ön­­magadat. E két parancsalo­­fon függ az egész törvény és a próféták. — Összegyűlvén pedig a farizeusok, kérdé őket Jézus, mondván: Mit tartotok ti a Krisztus felől? Ki fia ő? Felelék neki: Dá­­vidé. Mondá nékik: Miképen hívja tehát őt Dávid lelkében Urának, mondván: Mondá az Ur az én Uramnak: Ülj az én jobbomra, míg ellenségeid lábaid zsámolyává teszem?... Ha tehát Dávid őt Urának hivja, hogyan lehet annak ő fia? — És senki sem tud neki egy szót sem felelni, sem nem merte őt senki többé azon naptól fogva kérdeni. SZENTBESZÉD Amióta emberek járják en­­nek a földnek hátát, sőt mi több, amióta a világ világ, mindig voltak, vannak s lesz­­nek törvények, amelyek bizo­­nyos isteni vagy emberi pa­­fancsot tartalmaznak és ame­­lyek ennek alapján valami is­­teni vagy emberi akaratot fe­­jeznek ki és akarnak érvény­­re juttatni. Az Úristen a ma­­ga akaratát részint a nagy természet, részint pedig a ta­­nitása, a kinyilatkoztatás ál­­tál adta az emberiség tudtá­­ra... Isten törvényt adott a nagy természetnek, a nagy mindenségnek ; törvényt az élettelen és élő lényeknek, — törvényt szabott az ásvány, a növény- és állatvilágnak, tör­­vényt az égitesteknek, dé tör lényt adott a lelkes lénynek, ÍZ embernek is. Az isteni, a természeti tör­­vények mindenkit, mindenhol és minden időben köteleznek, azokat felfüggeszteni avagy azoktól fölmenteni csak ma­­gának az Úristennek áll jogá­­ban. Az emberi törvényeket el lenben az emberi szükségle­­tek hívják életre. Minél bo­­nyolutabbak az embereknek egymáshoz való viszonyai, minél nagyobbak az ellenté­­tek az egyes társadalmi ősz­­tályok között, minél nagyob­­bak az emberek igényei és szükségletei és végül -— vall­­juk csak meg őszintén — mi­­nél inkább eltávolodnak az emberek az isteni örök és ál­­talános érvényű törvények­­tői, annál több emberi, múló és ideig-óráig érvényes tör­­vényre van szükség. Az em­­beriség bölcsőjénél még egy­­általán nem is volt törvény, ' később, az emberek szaporod A CSATKAI LEGENDA Mire elérkezik Kisasszony napja, a bakonyi fák már annyi levelet hullatnak, hogy a csat­­kai bucsusok puha ágyat vethet­­nek belőle ott a szentkút körül s füzénél melegedhetnek is. Ennek a levélhullásnak a tör­­ténetét igy mesélték el az öreg­­anyák unokáiknak: “Letekint egyszer a Jóságos Atya a földre. Éppen a Bakó­­nyon akadt meg a szeme. Látja, hogy mindenfelől szekerekkel, meg gyalogosan, uton-mezőn, ár­­kon-bokron, veszélyhelyeken ál­­tál csak mennek összefelé az emberek. Azt is látja, hogy na­­gyón lecsüggedve mendegélnek. Odaszól hát Szent Péternek, hogy kapja össze magát s fus­­son hamarjában, lénitálja meg, hogy miben áll a világ a bakó­­nyi népek között! El is ment Szent Péter. Kör­­nyeslen körüljárta a Bakonyt s a nagy hang után eltalált Csat­­kára, ahová az emberek igye­­keztek. De sokan voltak ám s nem fértek be Mária hajlékába, hanem csak a puszta földön tőre• delmeskedtek, pedig már meg­­sürvedett az éjszaka és hüvö­­secske is kezdett lenni. Nem bánták azt a népek, ha­­nem csak szüntelen szóval imád­­koztak, panaszolták bajaikat. Szent Péter meg-megállt a ko­­esik faránál, meg a fák mögött, hogy neigen vegyék észre az em­­berek, jól kihallgathassa, hogy miben járánkoznak, oszt majd elmondhassa a Jó Atyának. Annyi volt az ember, meg az imádság, hogy már hajnallott, mire mindenkit kihallgatott. A nagy fáradtságtól őt is elkörnyé­kelte az álom. Ledőlt egy fa tö vébe, hogy aludjék. De igen-igei fázott ám! Gondolta is: bizony hozhatott volna magával leg aláb egy lópokrócot. De nerr hozott. Azt is gondolta, hogy tü zet kéne tenni, de miből? Elkezd te rázni a fákat. Azok meg hűl látták a száraz levelüket. Fel is mászott némelyre s tiporta le róluk a száraz ágat. A levélből ágyat készített, az ágakból meg tüzet rakott s annál jó lelaludt Álmában a Jó Atya felvitette a mennyországba s elmondatott magának mindent.” Azóta van, hogy a csatkai bu■ csusok nem fekszenek az erdő puszta földjén. Nem is fáznak, mert Szent Péter tüze melegíti őket. Imádságukat is remény­­séggel mondják, mert az bizon az Isten fülébe kerül. DÖRÖG Pünkösd után 17. vasárnap EVANGÉLIUM Sz. Máté. XV. rész. 62. szak. PÄPLAKSZENTELES CHICAGÓBAN tával mindegyre jobban sza­­porodtak a törvények is és ma már ott tartunk, hogy annyi mindenféle emberi tör­­vény, emberi rendelet van, hogy nincs az az ember fia, aki azt mind, a fejében meg­­tarthatja. Egymás után kelet­­keznek az uj törvények, szin­­te gomba módjára látnak nap világot az uj törvénykönyvek. Szinte nincs is már dolog az ég alatt, amire ne lenne tör­­vény, nincs személy a legma­­gasabb polcon állótól a legki­­sebb árváig, aki ne állana a törvény hatalma alatt. És amidőn eszembe jut a; sok emberi törvény s amidőn elgondolkozom azok fölött, akkor eszembe jut az is, hogy Uram, Istenem, mily gyarló, milyen gyönge is az ember, | hogy annak ellenére, hogy{ szinte annyi a törvénye, mint» a haja szála, mégsem jó, pe-l dig hát minden törvénye azt I célozza, hogy jó legyen, — ugyanakkor eszembe jut va­­lami más, amit a mai szent evangéliumban olvasok: “E két parancsolaton függ az egész törvény és a próféták”. Krisztus Urunk, az isteni, az örök törvényhozó nem ad fa kásszámra törvényt, nem ad törvénykönyvet se híveinek... Krisztus Urunk voltaképen csak egy parancsolatot ad : a szeretet parancsolata, a m i csak azért kettő, mert az Is­­tenre és az emberekre vonat­­kozik és Krisztus Urunk erre a kettőre azt mondja: “E két parancsolaton függ az egész törvény”. Szeresd a te Ura­­dat, Istenedet teljes szivedből és minden erdőből és szeresd felebarátodat, mint önmaga­­dat”, ez az egyedüli krisztusi törvény. A chicagói Szt. Péter és Szt. Pál görög katholikus egyház múlt vasárnap, augusztus 26-án szentelte fel újonnan épült pa­­rókiáját, olyan fényes egyházi és világi külsőségek keretében, amelyek az ünnepélyt a chica­­goi magyarság történetének amerikai ciszterciták pedjelje tartotta. Gyönyörű, zengzetes beszédében hangsúlyozta a templom, a pap és a hívők ősz­­szetartozását, majd élénk szí­­nekkel ecsetelte a vasfüggöny mögötti barbár vallási üldözé­­seket. Beszéde könnyekig meg-A chicagói g. k. egyház p^plakja korában került Amerikába. Magyar beszéde után a püs­­pök angolul folytatta beszédét. Nagyszerű szónoki tehetsége, humora és közvetlen modora valósággal elbűvölte a közönsé­­get. Ft. Marina Gyula meleg sza­­vakkal köszönte meg a közön ség, a magyar sajtó és magyar rádió segítségét. Ft. Hreben imája zárta be a bankettet. Ft. Dr. Marina Gyula, az egy­­ház plébánosa két éve vezeti ezt az egyházat. E két év alatt véglegesen rendbehozta a templom pénzügyeit és határta­­lan bizodalmával és szorgalmá­­val elérte azt, hogy a 25 év óta papiak nélkül álló templom mellé végre odakerült a lelkész­­lakás is. A munka oroszlánré­­szét ő végezte s úgy az egyház, mint az egész magyar közélet a legnagyobb elismeréssel mél tatja Ft. Marina Gyula munká­­ját. Azon időben : Éltére Jézus Tirus és Szidon környékére. És ime egy kananei asszony ama határokból kijővén, kiál­­ta, mondván : Könyörülj raj­­tam, Uram, Dávidnak fia ! az én leányom gonoszul gyötör­­tetik az ördögtől. De ő egy szót sem felele neki. És hoz­­zá járulván tanítványai, kér­­ték őt, mondván : Bocsásd el őt, mert utánunk kiált, ö pe­­dig felelvén, mondá: Nem küldettem, hanem csak Izrael 'házának elveszett juhaihoz. Amaz pedig eljőve, és imádá őt, mondván : Uram ! segíts rajtam. Ki felelvén, mondá : Nem jó elvenni a fiák ke­­nyerét, és az ebeknek vetni. Amaz pedig mondá: Úgy van, Uram ! csakhogy az eb­­kölykök is esznek a morzsa­­lékből, melyek lehullanak uraik asztaláról. Akkor fe­­lelvén Jézus, mondá neki: Oh asszony ! nagy a te hited ; le­­gyen neked, a mint te kivá­­nőd. És leánya azon órától fogva meggyógyula. SZENTBESZÉD Haladás a cél felé SZENT GYÖRGY NAP Szeptember 9-én a Linwood Groveban, Stelton, N. J. .A Perth Amboy ban székelő Sz György Görög Katolikus Ma­­gyár Szövetség szeptember 9-én, vasárnap Szent György Napot rendez a Linwood Grove-ban (Steltön, N. J.). A nagyszabású­­nak Ígérkező szabadtéri tánc­­mulatságot és pikniket megelő­­zően, délelőtt 11 órai kezdettel Iváncho Dániel pittsburghi gö­­rög-katolikus püspök fényes pa­­pi segédlettel tábori szentmisét celebrál Isten szabad ege alatt. Miséző segédpapok lesznek: Ft Medveczky Dániel szentszé­­ki tanácsos (Manville) és Fr. Gaydos Albert (Perth Amboy). Fődiakónusok: Ft. Wojtovich Gyula (Fords) és Ft. Ft. Bor­­nyák Pal (Rahway). Diszdiakó­­nusok. Orosz László és Bona Jó­­zsef g. k. kispapák. Ceremónia­­mester: Ft. Dr. Dunda Ernő (New Brunswick, N. J.) Az angolnyelvü szentbeszédet Iváncho püspök, a magyarnyel- Vüt MackoW József fogja mon­­dani. A mikén résztvesznek még: Ft. Gulyássy Emil, a Szent György Szövetség lelkiigazgatója (Brid­­gepórt), Ft. Szlivka János (Yon­­kers, N. Y.), Ft. Poratunszki 1st­­ván (New York), Ft. Kicsinké Péter (Newark, N. J.), Ft. Sztulá­­kovich Miklós (Jersey City), Ft. Román László r. k. egyházközség plébánosa és Ft. Szlezák Imre, a newyorki Szent István r. k. egy­­házközség plébánosa. A Szent György Nap egyházi vonatkozású részének rendezésé­­vei a püspök Ft. Gajdos Alber­­tét, a Perth Amboy Szent Mi­­hály G. K. Egyház lelkipászto­­rát bízta meg. A Szövetség köz­­ponti tisztikara: Ifj. Papp János elnök, Ft. Gulyássy Emil lelki­­igazgató (Bridgeport, Conn.), Szabó Lajos és Mrs. Koleszár Margit alelnökök, Szilágyi Jó­­zsef titkár, Mihalkó P. István pénztárnok, Séllyei F. Lajos jog­­tanácsos, valamint Lukács Fe­­renc. Kardos Sándor és Balogh I István igazgatók; Fedor Ferenc, egyik legszebb, feledhetetlen emlékű eseményévé avatták. Az ünnepi szertartást Iván­­csó Dániel, a történelmi Ma­­gyarországról bevándorolt ősz­­szes görögkatholikusok püspö­­ke celebrálta, Ft. Papp Sándor garyi esperes, Ft. Thegze György szentszéki tanácsos és Ft. Dr. Sereghy teológiai tanár segédletével. Ft. Dr. Marina Gyula, az ün­­neplő egyház plébánosa a kó­­rust vezette. A magyar nyelvű ünnepi be­­szédet Ft. Molnár Raymond, az Mrs. Szilágyi Anna és Huményi Ferenc számvizsgálók. Ifj. Papp János központi elnök a következő bizottsági elnökö­­két nevezte ki a Szent György Nap rendezőségébe: Szabó La­­jós és Mrs. Koleszár társelnö­­kök, Ft. Gajdos Albert és Gu­­lyássy Emil a püspöki nagymise­­bizottság elnökei, Mihalkó István a tábori oltár és előkészítési bi­­zottság elnöke, Fedor Ferenc a jegy-bizottság elnöke, Séllyei F. Lajos a fogadó bizottság elnöke és Dienes László a sajtó és pub­­licitás bizottság elnöke. A Szent György Nap tisztelet­­beli rendezőbizottsága a követ­­kező: David T. Wilentz, volt N. J. állami főügyész, August F. Grei­­ner, woodbridgei polgármester, Bemard W. Vogel állami szená­­tor, Andrew D. Desmond wood­­bridgei rendőrbiró, Almási Já­­nos, Horváth Lukács new bruns­­wicki városi tanácsos és Takács J. József N. B. városi rendőr­­biró. ízletes magyar ételek és ita- ( lók készítéséről és kiszolgálásá- ; ról Perth Amboy és New Bruns­­wick magyar asszonyai gondos­­godnak. í A zenét a hires Kára-Német Rádiózenekar fogja szolgáltatni. A belépti dij 75 cent lesz, adóval eevütt. hatotta a közönséget. Iváncsó püspök angolnyelvü majdnem egy óra hosszat tartó beszéde lenyűgözte a közönsé get. A püspök fényes szónoki tehetséggel fejtette ki az ameri­­kai vallásszabadságot, a szabad amerikai életet és ezt a szabad­­ságot szembehelyezte az oro szók vallást és szabadságot és minden szabad egyéni törek vést elnyomó zsarnokságával. Az istentisztelet után a Ma­­gyár Házban ünnepi vacsora volt, amelyen mintegy 500 fő­­nyi közönség vett részt, zsufo­­lásig megtöltve a Magyar Ház nagytermét. Az ünnepélyen résztvett disz-Rev. John Romack imája nyi­­tóttá meg a bankettet. Matányi János vezetése alatt a közönség elénekelte az amerikai és a ma­­gyár himnuszt. Az egyházközség más elfog­­laltságu elnöke, Kovács Schmidt Ferenc helyett Ft. Ma­­rina Gyula üdvözölte a közönsé­­get s egyúttal felkérte Ft. Theg­­ze Györgyöt a toastmesteri tisztségre, melyet ő aztán elis­­rnerésreméltó ügyességgel és tapintattal látott el. Ft. Papp Sándor üdvözölte a püspököt, utána Szántay Dáni­­el, az A. M. Sz. elnöke mondta el nagyhatású üdvözlő beszé• :lét. Matányi János, a chicagói I Magyar Egyházak és Egyletek Szövetségének elnöke a Szövet­­ség kebelébe tartozó egyletek nevében őszinte és lelkes be­­széddel üdvözölte az ünneplő egyházat. Frank Imre a eleve­­landi Szabadság és a hammon­­ii magyar rádió, Szakatits Kor­­nél üdvözletét tolmácsolta, Ho­­irányi Gyula a Népszava nevé• 3en, Szüch József a Szt. István Egyesület nevében beszéltek. Ft. Dr. Sereghy László az ün­­neplő egyház plébánosának, Dr. Marina Gyulának pályafu­­tását ismertette. Végül Iván­­:só püspök emelkedett szólás­­'a. Kellemes meglepetést kel- Lett hibátlan״ magyar beszéde, mert köztudomású, hogy 3 éves Amikor e sorok olvasásra ke­­rülnek, a munhall-homesteadi magyar r. k. Szent Margit tem­­plom falai a tetőzetig felépültek, ajtó és ablak keretekkel, cément kockákkal és téglával. Az alsó épületben (basement) víz, gáz csővezetékek szintén beépültek, ו sőt a felső épület padozata is kész. i Ha az idő kedvez, október ele­­' jén alapkőszentelésre van kilá- 1 י ■ tás, decemberben templomszen­­! telésre. Remélhetőleg a karácso­­nyi éjféli mise már az uj tem­­plombán lehet. j A legutóbbi nyugtázás óta a következő adományok folytak be az építkezési alapra: Puskás József és neje $25, Diera Lajos és neje $25, Érdeky Kálmán $25; elhunyt Pozsga Ferencné után i $15, Czombos Lajosné $15 (e két ' utóbbi befizetése felülfizetés be­­j rendezkedésre.) Bodnár István 1 felülfizetése $5, id. Lengyel Sán­­kor törlesztése.$5, Klicsu Ferenc (New York) ajándéka $5, Orosz Mihály (Whitaker) $25. Az építkezési alap javára ren­­dezett Bake Sale $156-t jövedel­­mezett. A nyáron rendezett ma­­sodik piknik jövedelme megkö­­zeliti az $500. Október 13-án szombaton a Leányok Mária Kongregációja nagyszabású táncmulatságot rendez a Lynn Hallban, Nagy Árpád hírneves zenekarának közreműködésével, melyet eset­­leg banket előz meg az alapkő- I szentelés alkalmából, október elején. Uj templompadok beszerzésé­­re $100 családi adományt Ígért Urbán István és családja (Mome­­stead) és Tóth János és család­­ja (Swissvale). Hálás köszönet a nagylelkű adományokért és igé­­retekért! NINCS HATÁR Nincs határa az autó sebes­­ségi rekordjának. Már megint meghaladták az eddigi rekor­­dot. Egy denveri automobilista 2211mérföld sebességet ért el két V-8 motorral ellátott Ford ver­­senykocsival. Midőn Krisztus Urunk Tirus és Szidon környékére érke­­zett, ime egy kananei asszony — tudniillik egy pogány nő — ama határokból kijővén, hozzá járult s környörgött, mondván: Könyörülj meg rajtam, Uram, Dávidnak fia! ... Az én lányom gonoszul gyötörtetik az ördögtől. Az Ur, aki máskor a hozzá folyamodók szavára kész volt azonnal még a legtávolabbi helyre is elmenni és meggyógyítani a sinylődőt, most eme hozzá jövő s utána kiáltó asszony iránya­­ban úgy viselte magát, mintha nem is hallotta volna rimánko­­dását, mert egy szót sem felele neki. — Krisztus Urunk ezt azért tette, hogy az asszony hitét, reményét, alázatosságát és állhátá­­tosságát próbára tegye és növelje. A tanítványok látván, hogy Jézus nem vette figyelembe ezen könyörgő asszony esedezését, közbenjártak az isteni Megváltó­­nál az asszony érdekében és kérték az Ur Jézust, mondván: Bo­­csásd el ezt az asszonyt, megadva neki, amit kér ... Az isteni Mester pedig ezt feleié a tanítványainak: Nem kül­­dettem, hanem csak Izrael házának elveszett juhaihoz. Azonban a kananei asszony nem tágított, hanem követte Jézust és folytonosan kiáltozott és segítséget kért tőle. — Erre az Ur mondá: Nem jó elvenni a fiák kenyerét és az ebeknek vet­­ni . . . Krisztus az akkori zsidóknak szólásmódja szerint beszélt és a fiák alatt értette a törvény követőit, a zsidókat, kik ebeknek csúfolták és megvetették a hitetlen és bálványozó nemzeteket . . . Ámde a kananei asszony Jézus eme szavainak hallatára nemcsak vissza nem rettent és nemcsak el nem állott kívánságától, sőt inkább most már beszédbe ereszkedett az isteni Mesterrel és sürgette és még buzgóbban kérte leánya részére a segélyt, mond­­ván: Úgy van, Uram, csakhogy a kölykök is esznek á morzsalé­­kokból melyek lehullanak uraik asztaláról. Az Ur Jézus többé nem állhatott ellen a kananei asszony kérésének, hanem, legyőzetvén az ő imája által, mintegy csodál­­kozását fejezve ki, mondotta: Oh asszony, nagy a te hited s ki­­érdemelted, hogy kérésedet meghallgassam. Legyen neked, amint kívánod, azaz teljesüljön az, amit kérsz. És a kananei asszony buzgó s állhatatos imájának az lett az eredménye, hogy leánya megszabadult az ördögtől és visszanyerte az egészségét. Tanulságos a kananei asszony könyörgése, amely az igazi és Isten előtt kedves könyörgésnek példáját tárja oly szépéi elénk. — Akik istenes életre adták magukat, fáradhatatlanök voltak Isten dicsőítésében. A szentek mind állhatatosak és bűz­­gók voltak az imádságban és sokan annyira elmerültek az imá­­ban, hogy egészen elragadtattak s egészen megfeledkeztek más dolgaikról. A tökéletesebb erkölcs gyakorlására nincs tehát hat­­hatósabb eszköz, mint az imádság, mint az elmének felemelése Istenhez. Mennél gyakrabban és mennél buzgóbban emeljük fel tehát naponkint elménket Istenhez, hogy a szent zsoltárossal elmondhassuk: “Napjában hétszer, tudniillik nagyon gyakran mondok neked Uram dicséretet a te igazságod Ítéleteiről. KISASSZONY NAPJA Senkisem jegyezte ■׳fel, mikor született a Boldogságos Szűz. A hagyomány azonban fenntar­­tóttá számunkra, hogy Jeruzsá­­lemben látta meg a napvilágot. A negyedik században már ba­­zilikává építették át Mária szü­­lőházát és édesanyjának tiszte­­letére Szent Anna templomává szentelték. )Minden bizonnyal itt ünnepelték először az Istenszülő Mária születését. 536 körül találjuk meg litur­­gikus tiszteletének első nyomát: Szent Romanus görög költő e­­melkedett himnuszban magasz­­falja a Kis Boldogasszonyt; szép versekben mondja el egy ötödik században irt vallásos regény után Mária születését. A hete­­dik században a keleti egyház­­ban már általános Mária szüle­­tésének megünneplése. Születési évét Krisztus szüle­­tése elé 16 vagy 17 évvel tették. A görög nyelvű bizánci litur­­gia bensőséges szeretettel, kele- Ifi szinpompával magasztalja a kis Máriát, akinek születésével ' elkezdődött a Megváltás történe־ te. Talán ezért tették születését az ő időszámitásuk szerinti első: hónap, szeptember elejére. A keleti egyház szépséges. Má­­ria-ünnepét Rómában a hetedik! század végén rendelte el a kelet­­ről származó I. Sergius pápa. Ettől kezdve az egész kérész­­tény Egyház ünnepelte a Kis Boldogasszonyt, aki szépségbe!} és ártatlanságban töndökölt föl a világra. A liturgikus szövegek és him­­nuszok hajnalpirnak nevezik, a fényes nap főikeltének, Jesse nemes gyökerén sarjadzott ti­­tokzatos bimbónak, a paradi­­csőm kertjéből fakadt uj szent forrásnak, melynek áradata az egész földkerekséget elborítja; ezen a napon született az uj Éva: Mária, a Krisztus kegyelmében élők édesanyja. A keleti egyházak közül lég­­inkább az orosz egyház veszi ki részét Kis Boldogasszony ün­­nepléséből. 1

Next

/
Thumbnails
Contents