A Jó Pásztor, 1951. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)
1951-07-06 / 27. szám
PAGE 4. OLDAL Élet a vasfüggöny mögött  javíthatatlan későnjövő — NÉPIDEMOKRATIKUS HUMORESZK — A későnjövő lihegve befut a gyári kapujába. A falon óra, amely hét óra tizet mutat és egy fekete tábla: “Későnjövők” felírással. Későnjövő: Jó reggelt! Portás (megállítja): Megálljunk csak! Nézzen az órára! Későnjövő (csodálkozva): Hét óra tíz? Ez lehetetlen! Portás (gúnyosan): Talán az óra jár rosszul? Későnjövő: Ez az! Az óra jár rosszul! Nekem volt egy vekkerem, még a boldogult Bözsi nénitől kaptam nászajándékul, várjunk csak, mikor is? . . . Mindegy! Szóval ez a vekker, amely különben prima vekker volt, pontosan egy félévet sietett! Portás( krétát nyom a kezébe): Késett és punktum. Fogja ezt a krétát és Írja fel a nevét a szégyentáblára. Későnjövő (könyörögve): Elvtársam, ez az első eset! Portás: Ezen a héten! És ma hétfő van! Későnjövő: Elvtársam, értse meg: lóhalálában rohantam, hogy még idejében beérjek, nem is-reggeliztem. Majdnem autó alá kerültem. A villamos is pontosan az orrom előtt ment el, — érti elvtársam, micsoda pech ez? — pontosan az orrom előtt . . . de ez semmi . . . Portás: Ismerjük már ezeket a meséket. Későnjövő: Könyörgöm hallgasson meg. Képzelje, futok, mint egy eszeveszett, de úgy, hogy a nyelvem is kilógott, — figyeljen rám, elvtársam, meg akarom magyarázni, hogy miért késtem —, amint éppen átmentem az utcán, utánam jött egy rendőr. Kiderült, szabálytalanul mentem át. Felirt. Hiába mondtam, hogy elkések, beszélhettem én! Portás: Én Alsógödről járok be és mindig idejében benn voltarn. Maga, elvtárs, hol lakik? Későnjövő: Én . . . izé ... a Fuszulyka-utcában, itt szemközt ... M. Gy. Tisztelt Ház: Ne tessék viccelni! A Magyar Népi Demokrácia hivatalos propagandairata legújabb számában közli a bűnvádi perrendtartásról szóló uj törvényt. A régi perrendtartás áldolgozására azért volt szükség, mondja a hivatalos propagandista, mert az nagyon terjedelmes és bonyolult. Helyébe egy rövid, nagyon egyszerű törvény kerül, amely szabályozza a bűnvádi eljárás mikéntjét. Az uj törvény a legmesszebbmenően biztosítja a szabadság jogok érvényesülését. Itt meg kell állni egy szóra. Viccel-e a hivatalos propaganda? Vicc ez az uj bűnvádi perrendtartás? — kérdezzük. És mindjárt kénytelenek vagyunk saját kérdésünkre megadni a választ. Nem vicc ez, hanem komoly, komor valóság. Kommunista uralom alatt álló országokban nem tréfadolog az, ha valaki büntetőbiróság előtt áll. Miben áll tehát a szabadságjogok érvényrejutása? Először is abban, hogy a tárgyalás nyilvános, nem úgy, mint a régi kapitalista világban. Hogyan?״A régi kapitalista világban titkos bíráskodás volt? No nem, ezt nem kell szószerint érteni. A hivatalos propaganda megmagyarázza, hogy most a bírósági tárgyalások nyilvánossága abban nyilvánul meg, hogy a dolgozók meghallgatják a tárnyalásokat, míg régen, a kapitalista világban nem dolgozók, hanem csak kiváncsikodók jártak bírósági tárgyalótermekbe. Hallottak már ilyen csudát? A kommunista Magyarországon olyan nyilvános a tárgyalás, hogy csuda! Ilyen még nem volt, amióta igazságszolgáltatás van a világon! Szuper-nyilvános a tárgyalás, de — éppen ezekben a napokban — ezreket és ezreket összefogdosnak és szabadságuktól, mindenüktől megfosztanak . . . tárgyalás nélkül. Vájjon nyilvánosnak nevezik azt a tárgyalást is, amelyet nem is tartanak meg? Menjünk tovább. Az uj perrend tartás biztosítja a védelem jogát. Na, a védelem jogát hagyhatták volna nyugodtan úgy, ahogy az a régi perrendtartásban volt, amelynek alapján annakidején Rákosi Mátyás és társai kitűnő védelemben részesültek: Vámbéry Rusztemnél jobb védőt aligha találhattak volna. Igen hathatós védelmet biztosit a törvény a polgárok személyi szabadságának, a magánlakás és a levéltitok sérthetetlenségének. Ez persze nem vonatkozik arra, akit biróság mellőzésévei koncentrációs és munkatáborba hurcolnak el, lakását pedig egy elvtársnak adják. Egyszóval, az uj törvény csalás, az igazság megcsúfolása. Vörös jégeső _— börtön, börtön־. . . A Rab-Magyarország fővárosában megjelenő Szabad Nép cimü szovjetlap diadalmasan jelenti: A váci járásbíróság feketén vágó társaságot ítélt el. Fitos István kisnémedi kupec feketevágásért kétévi és hathónapi bőrtönt, a vágásokat végző Thurzó János püspökszilágyi lakos egyévi és hathónapi börtönbüntetést kapott. A levágott állatokat Felsőgödön értékesítették Cseresznyés Dezső kocsmáros és Farkas János cipész segítségével. A biróság Cseresznyést egyévi és kéthónapi, Farkast hathónapi börtönbüntetésre Ítélte. Egerben Szakács Sándor hentes egy bor jut és négy marhát vágott engedély nélkül. Gyulai Rózának hat sertést vágott feketén.A levágott állatok húsát a megengedettnél magasabb áron értékesítették. Szakács Sándort háromévi, Gyulai Rózát kétévi börtönbüntetésre ítélték. Ugyancsak Egerben Bánfi János és Bánfi Lajos több sertést vágott engedély nélkül. A húst Gyetvai Andrásné értékesítette. Bánfi János kétévi, Bánfi Lajos egyévi, Gyetvai Andrásné másfélévi börtönbüntetést kapott. A battonyai járásbíróság négyévi börtönre Ítélte Miklós Jánosné kunágotai kulákasszonyt, aki négy sertést vágott le engedély nélkül. Teke Sándor hentes 8 szarvasmarha és két sertés engedélynélküli levágásáért, a levágott állatok húsának feketeáron való forgalombahozataláért hatévi börtönbüntetésre ítélte a kecskeméti járásbíróság. Ugyanitt Újvári László kulákot ismételt engedélynélküli sertésvágásért három és félévi börtönre Ítélték. A JÔ PÁSZTOR - ÍHE GOOD SHEPHERD I I. ■■■■ — U..!■• = — —־.־*־ ■.. , 15 évi börtönre ítélték ínrósz kalocsai érseket Egy halálos ítéletet is hozott a budapesti “népbiróság” ~ד_______________________________, .׳■־-y ■ U" Néhány napi tárgyalás után, amelynek során az összes vádlottak a régi, ismert formula szerint nemcsak mindent be־-vallottak, amivel Alapi Gyula ügyész vádolta őket, hanem még ráadásul egy pár önkéntes vallomással toldották meg a vádiratot, az úgynevezett népbiróság elnöke, Ölti, kihirdette a kormány által megrendelt s előre elkészített ítéletet: Grősz József kalocsai érsek 15 évi börtönt kapott, Vezér Ferenc pálosrendi szerzetest ha- Iáira ítélték, a többi vádlottak 8—14 évi börtönnel uszták meg a pert s kettőnek ügyét áttették a katonai bírósághoz. Grősz érsek, amikor az utolsó szó jogán szólt a bírósághoz, nyugodtan és méltósággal kijelentette, hogy ő meggyőződéses királypárti, mint ilyen vállalta, hogy a magyarországi kommunista kormányzat elbukása után amerikai segítséggel az ország újjáépítését megkh sérelje mint ideiglenes kormányzó. Hozzátette azonban, hogy nem tartja helyesnek, ha 1 mások, egyházi személyek és katolikus világi személyek követik példáját. Ezt a kijelentését nyilvánvalóan azért tette, mert úgy hiszi, hogy Mindszenty hercegprímás bebörtönzése óta a magyarországi katolikus egyház már elég áldozatot hozott és elég veszteséget szenvedett s a magyar népnek érdeke, hogy katolikus lelki vezérei ne tűnjenek el a bőrtön sülyesztőjében, hanem a néppel együtt átvészeljék, ahogyan csak lehetséges, a megpróbáltatás éveit. Az érsek és négy vádlott társa fellebbeztek az Ítélet ellen, de a zirci apát és a rendfőnök kijelentették, hogy ők a maguk részére nem kérnek enyhébb elbírálást s belenyugosznak a rájuk mért büntetésbe. A halálra ítélt: Vezér Ferenc pálosrendi szerzetes, aki bevallotta, hogy megszervezett egy paraszt csoportot, amely megölt harminc orosz katonát. A budapesti U. S. követség közölte a budapesti sajtóval, hogy ami gyanúsítások és vádák a négynapos tágyalás során amerikai diplomáciai és katonai személyiségek ellen elhangzottak, részben hazugságok, részben ferdítések. Ez a hivatalos amerikai nyilatkozat egyben megbélyegzése az egész igazságszolgáltatási komédiának, amely oly Szomorú véget ért Grősz érsek Alitélésévei. Mert tudvalevő, hogy a legsúlyosabb vádak éppen az állítólagos amerikai közremüködésre vonatkoztak. Washingtonban a külügyminisztérium szószólója igy intézte el a népbirósági tárgyalást: “Ami most történt, az csak megismétlése volt az igazságszolgáltatási komédiáknak, melyeknek tanúi voltunk Ordass püspök és Mindszenty bíboros esetében. A kommunisták lakájai, Olty és Alapi, megint csak kiszolgálták a kormány a szokásos összeesküvési, feketézési meg egyéb vádakkal és vallomásokkal.” AZOK A FÉRFIAK A férfi ingatag . . . A vöröshaju Rita Hayworth, a mozilátogató közönség kedvence, és Aly Khan, a milliomos indiai semmittevő, aki a versenylovakat szereti, válófélben vannak. Rita már ideiglenesen beköltözött a válóparadicsomba, amely tudvalevőleg Nevada Rita és Aly államban van. Ott érte Ritát rövid, de regényes házasságának második évfordulója, mely alkalomra a francia Riviéráról gyönyörű virágcsokrot küldött neki Aly e rövidke üzenettel: “Emlékszel-e még rám?” Bizony emlékszik Rita. Mindenre emlékszik. Aly szereimére, amelynek sohasem lesz vége, és Aly gazdagságára, amely kimeríthetetlen. Aly szereimé-Irene Lehr re és gazdagságára hivatkozva, Rita három millió dollárt követel — nem a maga számára, mert neki van dollárja mint köles, hanem Jázmin számára, a kislány számára, akinek mohámédán vallásban való nevelésére Rita kötelezte magát. Aly azt üzente vissza, hogy három miilió dollár sok, majd alkuszunk. Ami pedig az emlékezést, a szép napokra és a mézes hetekre való emlékezést illeti, az nyilván sœtfoszlott, mert a nemzettközj|gaj tóirodák — fontosább hi^H hijján —• közlik, hogy’Aiymk uj szerelme van: Irene Lehr, los angelesi szépség, 19 éyps, jelenleg divatbábu Párisban. Los Angeles külvárosában, a hires Hollywoodon, az emberek a fejüket csóválják: hogyan lehetséges ez, hiszén nyílt titok, hogy az indiai gazdag semmittevő szivét Joan Fontaine meseszép filmcsillag tette rabbá. Vigasztalják Joant, ne búsuljon, annak a fiúnak amilyen nagy a gazdagsága, olyan nagy a szive, jut a szivében hely egyszerre féltucat szépnek is. Hedy bársony ágya A mi szerelmünknek soha sem lesz vége Wyvombe angliai városban egy truck soffőr fél font pénzbírságot kapott, mert megölelte és megcsókolta a feleségét — hajtás közben. — Mióta házasember? — kérdezte a biró. — Tizenöt éve, — felelte a vádlott, — nagyon szeretjük egymást. — Hát csak szeressék egymást holtuk napjáig, ez nagyon szép és boldogító, — jegyezte meg a biró, — de nem hajtás közben, mert könnyen megeshet, hogy az a csók az utolsó csók lesz. KIKÖZÖSÍTETTÉK GRÖSZ ÜLDÖZŐIT A pápa kiközösitéssel sujtotta a Grősz kalocsai érsek üldözésében, vádolásában és elitélésében résztvett katolikusokát, beleértve a tanukat is, akiknek terhelő vallomásai az érsek elitélésére vezettek. Hollywood bécsi származású tüneményes szépségű csillaga Hedy Lamarr, akinek négy férje közül az egyik muníciógyáros volt, elárvereztette egy millióra becsült személyes használati tágyait, ékszereit, hálószobabutort, pár száz ruhát és pár száz pár cipőt, stb. Rózsaszín bársonnyal bevont, rózsaszínű virágdiszekkel ékesített, nehéz parfömök illatát lehellő duplaszéles ágyát egy hadirepülőgépalkatrész gyáros vásárolta meg, Monty Moncrieff, aki 40 éves és feleségével boldog házasságban él. A hadiszállító 500 licitáló versenytársát pipálta le, 250 dolárral magához váltva az illatdus és kedves emlékekben gazdiag ágyat. Amikor Monty felesége értesült e vételről, megbotránkozva kiáltott fel: “Édesem, az igazat megvallva, nekem néha az a gyanúm, hogy a te koponyád alatt nem agyvelő, hanem szálma van!” Amire Monty ravasz vigyorgással igy vágott vissza: “Édesem, neked fogalmad sin-1 csen arról, milyen jó üzleti reklám lesz ez nekem. Majd meglátod, mennyi rendelést fogok kapni rivetekre és csavarokra!” LÉGI KATASZTRÓFA A coloradói Hague hegycsúcsba ütközött és lezuhant egy hatalmas United Air Lines utasszállító repülőgép s 45 utas és az öttöagu személyzet odaveszett. JÓSÁGOS HIÉNA A hiéna nemcsak veszedelmes állat, de utálatos is és ezért Masonga afrikai faluban a maroknyi fehér nép csodálkozik azon, hogy Father Joseph M. Glynn missziós lelkészt a benszülöttek miért nevezik Hiéna Atyának. Ennek a furcsa becézőnévnek magyarázata az, hogy a missziós pap messzi vidékeken térit s jeepjén a késő éjjeli órákban utazik vissza Masongába, szálmafedelü házába. Éjszaka kóborol, mint a hiéna, ezért nevezték el a benszülöttek hiénának szeretett missziós papjukat. Monty sohasem fog a Hedy ágyában pihenni vagy álmodozni. A hároméves Lindi Joy kap-, ja ezt a hatalmas kétszemélyes. alkotmányt. TEHERÁN -—Amerikából nagymennyiségű fegyver, ágyú, tank, kiképző repülőgép, stb. érkezett az iráni katonai felkészültség fokozására. KAIRO — Észak-Egyiptomban több ezer fellah (jobbágy) fegyveres támadást intézett egy gazdag földesur birtoka ellen. Több óra hosszat tartó harc után a rendőrség helyreállította a békét. LONDON — Norfolk megyében egy traktor soffőr minden tulórabérnél csinosabb summát kapott 23-ik születésnapján végzett munkájáért: 4180 dollárt. Ezt a munkabért nem a gazdájátói kapta, hanem a nemzeti múzeumtól — arany és ezüst nyakláncokért, több mint kétezer éves tárgyakért, amelyeket szántás közben talált. BEANFORT CASTLE, Skótország — A múlt héten volt a Fraserek családi találkozója. Nemcsak Angliának, hanem az egész angol birodalomnak minden részéből körülbelül 7000 Fraser jött el e családi ünnepre, amely az ősrégi család első világtalálkozója volt. Amerikai Fraserek is voltak itt. RIO DE JANEIRO — A nyugatnémet kormány Heribert V. Strempel volt washingtoni német követségi tisztviselőt küldte Brazília fővárosába nagykövetnek. Strempel annakidején Washingtonból pénzelte az amerikai nácikat s szoros barátságot tartott fenn Sylvester Viereck amerikai náci propagandistával, akit az amerikai bíróság börtönbüntetésre Ítélt államellenes izgatás miatt. BUDAPEST —- A politikai rendőrség letartóztatta Friédman Pált, a zsidó hitközség volt elnökét és Dr. Fischer zsidókórházi igazgató főorvost. A vád ellenük ugyanaz, mint a Grősz József kalocsai érsek ellen emelt vádak egyike: elősegítették többeknek menekülését a vasfüggönyön és szegesdrótkeritésen át. MONTREAL, Canada. — Dr. Széllé Lajost, az utolsó háború előtti winnipegi magyar konzul 400 dollár pénzbüntetésre és a bírósági költségek megfizetésére Ítélték, amiért elmulasztott bejelenteni 264 svájci órát, amikor Kanada földjére lépett. Dr. Széllé három hónapos látogatási vízummal érkezett Franciaországból Kanadába és állítása szerint az órákat Délamerikában akarta értékesíteni. Dr. Széllé 1937-ben vette át a winnipegi magyar konzulátus vezetését és 1941-ben zárták be a hivatalt, miután Magyarország ellenséges viszonyba került Kanadával. RÓMA — Gróf Luigi Rizzo olasz tengernagy meghalt 64 éves korában. Rizzo az első világháború idején kapta meg a grófi rangot hőstetteiért: megtorpedózta és elsülyesztette 1917-ben a Wien és 1918-ban a Viribus Unitis osztrák-magyar hatalmas csataha jókat. ADDIG JÁR A KORSÓ A KÚTRA(,. (Folytatás a 2-ik oldalról) jét és a vézna Jenőkét mint egy kullancsot lerázta magáról. Ahogy csak a torkán kifért, egy nagyot sikoltott. — Miklós! . . . Miklós! . . . Segítség! ... az urfi! . . . az urfi! . . . Tovább nem is kellett neki kiáltani, mert Miklós villámgyorsan ott termett a söntésben. Mint egy vadkan kel a nősténye védelmére, Miklós is úgy rohant menyasszonyát megvédeni. Hangja mint a villám hasított bele az éjszakába, ahogy az összekuszáit hajú urfit meglátta. — Tyü, a megveszekedett fűzfán fütyörgő rézangyalát a keserves apádnak, te taknyos kölyök, hát az én menyasszonyomat hozod ide gyalázatba, mi! De most aztán megkeserülőd, miért ezzel a lánnyal erőszakoskodtál ! Hüvelyéből mint a villám, úgy repült ki a kardja. A megszeppent Jenő urfit azután úgy elrakta a kardja lapjával, hogy néhányat nyögve összerogyott, mint egy üres zsák. A földön még néhányat belerúgott sarkantyus csizmájával. A hegyes sarkantyú fel is sebezte az urfi homlokát. A nagy lármára a táncteremből berohantak a többi tanyai fiuk is. A Iányok kívül maradva sikoltoztak, ahogy a felbőszült Miklóst meglátták hosszú karját cséphadaró módjára forgatni bent a söntésben. A szeplős alvégi Varga Tercsi el is ájult, ahogy a földön fetrengő Jenőkét meglátta. Miklóst nagynehezen lecsillapították legény barátai. Mindnyáján élénken helyeselték, hogy olyan huszárosán móresre tanitotta a pelyhasállu Jenőkét. Kántor Jóska juhász-bojtár nem is állhatta meg, hogy a földön nyöszörgő urfiba bele ne rúgjon. Sejpitve hadarta: — Nesze, te lakoncátlan lessz kölök, Elzsile vászott a fogad, mosztan alaposzan megkaptad a magadét! . . . Jenőkét azután felszedték és becsavarták a söntés nagy kerek asztaláról levett térítőbe és a legények hazavitték. A kastélyben csak az öreg Julis néni, a szakácsnő, aludt. A Jenőke szülei vendégségben voltak a szomszéd uraságnál. Julis nénit álmából verték fel. Amikor meglátta az asztaltérítőbe csavart, megtépázott Jenőkét, ijedtében majdnem elsikoltotta magát. De mikor a legények megmondták neki, hogy mi történt, Julis néni kárörvendően összehunyoritotta apró szemeit és csak annyit mondott a legényekre kacsintva: — Eb, aki bánja, addig jár á korsó a kútra, amíg eltörik. A GYENGE IDEGZETŰ FÉRFI VAGY NŐ —30 éven felül.... előre fél a nagy melegtől, mert jobban legyengíti, kimeríti az ideg rendszerét és egész szervezetét. Különösképen azon nők és férfiak, akik az ÉLET-VÁLTOZÁS éveit élik, irtózatosan szenvednek a nyári hónapokban. Bágyadtak, gyengék és forróság elönti őket többször naponta. Legtöbbször az ilyen forróság, idegesség és félelem ÉJJEL TÁMADJA MEG szenvedőt. Ha ilyen tünetek egyikét is észleli magán, vagy pedig ha türelmetlen, álmatlan, remeg, reszket, gondterhes, bizonytalan, vagy sok esetben nehezen lélegzik . . . ajánlatos használni a régen bevált SATURNIN IDEG ITALT. Ezrével áldják ezen hatásos gyógyszert, amely “MÁR OTT IS ,SEGÍTETT AHOL SEMMI MÁS NEM HASZNÁLT.” Üvegje $1.50, egy készlet 5 üveg $6.50. Ajánlatos egy készlettel elhasználni megszakítás nélkül. CSAK E CÍMTŐL KAPHATÓ: ’ VÖRÖS KERESZT PATIKA — 11824 P.Buckeye Road Cleveland 20, O. Kérek ................. üveg Saturnint: Pénz mellékelve............... utánvétellel ................... Név: ........................................ .........................Cím: ........... ..................................................... 5 (>
