A Jó Pásztor, 1951. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)

1951-08-03 / 31. szám

Beolvadt lapok: KERESZT és EGYETÉRTÉS VOL. 29. ÉVFOLYAM AZ AMERIKAI MUNKÁS MAGTÁROK KINCSES ÚJSÁGJÁNAK EGYETLEN EGT MAGTAR HÁZBÓL SEM SZABAD HIÁNYOZNIAl A JÓ PÁSZTOR CLEVELAND. O.. péntek, 1951 augusztus 3. EGYES SZÁM 10 CENT No. 31. SZÁM, The GOOD SHEPHERD b the Earße•! Hungarian Weekly Newspaper in America Szeretettel fogadd szivedbe és otthonodba ezt a léleknemesiiő lapot! Mi történt a héten ״ • • AMERIKÁBAN Truman elnök tiltakozik | Mi történt a héten Résen kell * mondotta Acheson külügyminiszter a ülügyi bizott­sága előtt, nem szabad a fegyverkezés tei. .assitani, amiért a szovjet zsarnokok most taktikát változta x s békés húrokat pengetnek, a tőke és a munka, a diktatúra és a demokráciák bé­­kés együttműködésének lehetőségéről értekeznek azokban a la­­pókban, amelyekben eddig az imperialista Amerika megsemmi­­sitését prédikálták. Mint békepropagandájuk általában, úgy mos­­tani békeoffenzivájuk is azt a célt szolgálja, hogy Amerikát és e többi szabad népeket gyengítsék, éket verjenek a szövetsége­­sek közé. Hasonló álnok békepropagandát folytattak ők már ko­­rabban is többizben: amikor az U.N. nyomása alatt felhagytak a Perzsia (Irán) elleni hóditó hadjárattal; a berlini blokád meg­­szüntetése utáni időszakban; a görögországi kommunista felkelés veresége után; Csehszlovákiának a szovjetbe való bekebelezése után, stb. A szovjet békeoffenziva igazi értelmét általában átlátják a szabad népek, a hangzatos békefrázisokhak tehát itt nincsen visszhangjuk. A veszély nem is a szavakban van, amelyeknek senkisem ad hitelt, hanem a té­­nyékben. Az oroszok ugyanis tudják, hogy nekik a vasfüggönyön túl senkisem hisz; ezért a vasfüggönyön túl a szavakat tettek­­kel tetézik — lélekzetvételi szünetet tartanak. És ebben van a veszély. Ugyanis nemcsak a gazdag Amerikában, hanem a gaz­­dasági nehézségekkel küzdő Angliában és egyebütt az adóteher alatt nyögő tömegek szívesen látnák a költséges fegyverkezés le­­lassitását és a spórolás híveinek kitűnő fegyvert ad a kezébe a szovjet azzal, hogy időlegesen békén hagyja a világot. Persze a messzibbre-látók, mint Acheson, nem dőlnek be e cselfogásnak. Huszonötezer millió dollárba fog kerülni Amerikának a három évre tervezett nagyfokú fegy­­vërkezés — Amerikának és a szabad, szövetséges nemzeteknek felfegyverzése. A haditermelés Amerikában 1954 nyarán fogja elérni a tetőpontot. Akkor aztán már csak kisebb mértékben kell folytonosan fegyverkezni, úgy hogy 1955-ben már enyhíteni lehet adóterhünkön. Ez a hatalmas fegyverkezési program a vá­­lasza Amerikának az oroszok békesuttogásaira. Mert egy fehér békegalamb, amelynek szárnyai mögött kilenc milliós vörös had­­sereg rejtőzik ugrásra készen, nagyon veszedelmes állat. A kommunista vezérek összefogdosása Amerikában a múlt héten folytatódott. Californiában az FBI őri­­zetbe vett tizenkét vezért a második garnitúrából. (Második gar­­niturának nevezik összeesküvők azokat, akik átveszik a vezér­­lést, ha az elsővonalbeli vezérek rácsos ablakok mögé kerülnek.) A kommunista párt ügyeit az orosz származású William Schnei­­derman irányította, amióta a vezérkart bebörtönözték, négy ve­­zér kivételével, akik megszöktek és veszni hagyták az egyenként 20,000 dollár biztosítékot. Ezen és a korábbi Eisler-eseten okul­­va ezúttal a biróság több biztosítékot követelt: 100,000 dollárt Schneidermantól egyenkint 75,000 dollárt férfi társaitól és egyen­­kint 2500 dollárt a két letartóztatott nőtől. A kommunisták biz­­tositék-alapja, amelyet a “Polgári Jogok Bizottsága” adott, nem áll többé rendelkezésre, amennyiben a bíróságok ebből a forrás­­ból származó pénzt nem fogadnak el; igy hát a magas biztosité­­kok azt jelentik, hogy a letartóztatott másod vezérek nem élvez­­hetik jogerős elítélésükig az amerikai szabadságot, amely ellen hazájuk ellenségével összeesküdtek. Az FBI legközelebbi vezér­­razziája Detroitban és Chicagóban lesz, aztán sorra következnek a többi nagyvárosok. Megemlítést érdemel, hogy Schneiderman ellen több évvel ezelőtt eljárás folyt polgárosításának érvény te­­lenitése és a nem-kivánatos idegen deportálása céljából, de ak­­kor a republikánus párt vezére, Wendell Willkie, a Suprema Courtnál kieszközölte a kommunista agitátor felmentését. Akkor még Amerikában nagyon sokan azt hitték, hogy az oroszokkal, akiket segítettünk Hitler elleni védekező harcukban, békében él­­hetünk. De kiderült, hogy az oroszok csak a védelmi háború-ide­­jére függesztették fel ellenséges magatartásukat. A kongresszusban eközben kicsinyes politikai csatározások folynak. Egy sereg republiká­­nus azzal próbálkozott, hogy Acheson külügyminiszter fizetését töröljék a költségvetésből s ezzel kényszerítsék Truman elnö­­köt, hogy dobja ki kormányából azt a minisztert, akit ő, az el­­nők, úgy jellemzett, hogy egyike az Egyesült Államok legkivá­­lóbb államférfiainak. Ez a kicsinyes oldaltámadás kudarcba fül­­ladt. Douglas illinoisi demokrata szenátor pedig hadat üzent az elnöknek,'mert ez két illinoisi szövetségi bírót nevezett ki, akik Douglasnak nem tetszenek. Douglas sérelmesnek érzi, hogy az elnök ebben az esetben eltért attól a szokástól, hogy szövetségi birók kinevezésénél figyelembe veszik az illető állam szenáto­­rának ajánlását. Órákat, talán napokat fog elrabolni a szenátus idejéből ez a személyi sérelem. Ami pedig a drágasági frontot illeti, ott még ennél a személyi konfliktusnál is élesebb kon­­fliktus folyik az érdekeltségek és a fogyasztók szószólói közt. Hetek óta tartó vita után a képviselőház és a szenátus közös konferenciát tartott, hogy a törvénytervezeteik közt mutatkozó eltéréseket kisimítsák. Megállapodtak abban, hogy a kormány maximális árak megállapításánál köteles figyelembe venni azt, hogy mostanig, pontosabban julius 26-ig, a termelési, beszerzési költségek emelkedtek vagy csökkentek-e. Minthogy a legtöbb árucikknél a költségek a koreai háború kezdete óta folyvást emel­­kedtek, ez a törvényi rendelkezés azt jelenti, hogy a kongresz­­szus akaratából további drágulásnak nézhetünk elébe. Az ipari és az üzleti érdekeltségek megkapták, amit kívántak, a számlát pedig megfizetik a fogyasztók, a szervezetien munkások, a fehér­a deportálások ellenA NAGYVILÁGBAN A világ itélőszéke előtt felelősségre vonja a magyar kormányt gyalázatos cselekedeteiért A május !közepe óta Magyar­­országon folyó brutális kitele­­pitések és elhurcolások ügyé­­ben Truman elnök éles nyilat­­kozatot tett: “Mélységesen megdöbbentett engem a ma­­gyár nép tragikus balsorsa ... A magyar kormány ennél az eljárásánál a jog és tisztesség legelemibb parancsai ellen vé­­tett . . . Ezer meg ezer magyar­­nak otthonaikból való el'hurco­­lása egyben súlyos megsértése a békeszerződés ama pontjai­­nak, amelyek az emberi jogo­­kát garantálják . . .” Tito visszavág Molotov handabandázására, amelynek során minden igaz vagy akár hamis tény megje­­lölése nélkül gazembereknek kiáltotta ki Titot és híveit, a jugoszláv marsai alaposan megfelelt, amikor Boszniában százezernyi tömeg előtt be­­szélt. Ezt mondta: — A szovjet vezérei gaz­­emberek. Azért neveznek min­­két gazembereknek, hogy a vá­­daskodással elleplezzék saját gazságaikat. Ők gyilkosok: al­­bánoknak, románoknak, ma­­gyaroknak, csehszlovákoknak, lengyeleknek, bolgároknak — és elsősorban oroszoknak — gyilkosai. Milyen jogon prédi­­kál erkölcsöt az a Molotov? Azon a jogon, hogy ő egyik ve­­zére egy országnak, ahol nagy­­ban folyik a népirtás. Hol van­­nak a Volga mentén évszáza­­dók óta megtelepedett néme­­tek? A szibériai pusztákon vannak, vagy a szibériai pusz­­ták földjében. Hol vannak a krimeai tatárok? Szibériában. Hol vannak a kaukázusi cse­­csenek? Szibériában. Hová te­­lepitik nap nap mellett esztek, lettek és litvánok ezreit? Szi­­bériába. — Szibéria — folytatta Tito — az utolsó állomás minden nép számára, amely a szovjet igájába hajtja a nyakát. Végezetül Tito üzent a len­­gyeleknek: Híven sokszáz éves múltjukhoz, álljanak ellen az orosz elnyomásnak, kövessék Jugoszlávia példáját. Az Egyesült Államok kor­­mánya — igy folytatja Truman elnök — a magyarországi de­­portálásokat a világ közvéle­­ményének itélőszéke elé fogja vinni és az egész világ előtt felelősségre fogja vonni a ma­­gyár kormányt becstelen eljá­­rása . miatt. A kormány az Egyesült Nemzetek fóruma előtt ismertetni fogja az em­­bertelen üldözés bizonyítékait, amelyek már a küliigyminiszté­­rium birtokában vannak. Truman elnököt erre a dicsé­­retes, erélyes kiállasra a nagy amerikai munkásszervezetek, A.F.L., C.I.O. és U.M.W. kép­­viselői kérték fel, akik Milano­­ban nemzetközi munkás érte­­kezletet tartottak. De kétség­­kívül hozzájárultak az elnök elhatározásának megérlelésé­­hez azok a tiltakozó szavak és a gyalázatos elhurcolásokat bizonyító adatok is, amelyeket az amerikai magyarság névé­­ben az Amerikai Magyar Sző­­vétség juttatott el ,külügymi­­nisztériumhoz. Az akciót, amely most Tru­­man elnök nyilatkozatával a világ érdeklődésének közép­magyaroknak —keresztények­­nek és zsidóknak — a száma, akiket elhurcoltak. Hogy hová hurcolták el őket, azt nem le­­hét tudni; a szerencsétlenek útját csak a záhonyi pályaud­­varig és az Uhgváron és más kárpátaljai, jelenleg orosz uralom alatt álló országrész­­ben levő gyüjtőtáborokig síké­­rült követni. TÖBB MINT I SZÁZALÉK Szovjethiradás szerint a kinai kommunista pártnak öt és há­­romnegyed millió tagja van most. Ez a szám a 450 milliónyi lakosságnak több mint egy szá­­zaléka. De lesz az a százalészám még egynél is kevesebb, mert tapasztalás szerint a tömeges be­­lépéseket a pártból való tömé­­ges kizárások váltják fel kom­­munista uralom alatt álló orszá­­gokban. NAVY FŐNÖKE HIRTELEN MEGHALT MEGVESZTEGETTÉK A detroiti arzenál parancs­­nokát, Crawford tábornokot felfüggesztették állásából, mert ajándékokat fogadott el oly cégeiktől, amelyek az ar­­zenáltól szerződést kaptak vagy szállítási szerződésért fo­­lyamodtak hozzá. A tábornok beismerte visszaléléseit. MARHA-INFLÁCIÓ A new yorki Social Research főiskola mezőgazdasági szak­­értőinek számítása szerint Amerika marhaállománya, amely ez év elején 59 millió volt, a jövő év elején 65 millió lesz, vagyis több mint valaha — hét és fél millióval több mint volt 1945-ben a rekord állomány. A szakértők egyben azt jósolják, hogy a marhatár­­sadalomnak ez a gyarapodá­­sa a hús olcsóbbodását fogja majd előidézni. De egyelőre a hús drágulni fog. pontjába került, a_ ׳Szakszervezeti dé osztályáig tóttá el cl* Tánói nemi terjesztett eg? mólót a magyá kormány becstelen zetközi ?g zsi­­indi­é eszá­­fmunista !járásáról. E beszámoló úgy szólt, hogy legalább 47,000, de talán 80 ezer azoknak a szerencsétlen Nápolyban szívroham követ­­keztében meghalt 55 éves kora­­ban Forrest Sherman tenger­­nagy, az amerikai tengeri had­­erők főparancsnoka. Sherman Spanyolországban járt fontos diplomáciai küldetésben: élőké­­szitette az Amerika és Spanyol­­ország közti katonai egyez­­ményt. Makacs kommunista követelések A semleges zóna kérdésében még nincsen megegyezés A fegyverszüneti tárgyalások megint elakadtak. A kommu­­nisták azt követelik, hogy a semleges zónát a régi észak­­déli határvonal felett és alatt 12 mérföldnyi földsávban álla­­pitsák meg. Ez azt jelentené, hogy az amerikai és szövetsé­­ges csapatok, amelyek harc és Nam II koreai tábornok, kommunista fegyverszüneti bi­­zottság vezetője. a áldozatok árán előrenyomul­­tak észak-koreai területre, feladnának 2000 négyzetmér­­föld területet. Az amerikai de­­legáció ehhez nem járul hozzá gallérosok, a nyugdíjasok. A drágaság már ma is a nép nagy többségének anyagi erején tulment, minek következtében mii­­liók kénytelenek életszínvonalukat leszállítani ugyanakkor, ami­­kor az ipari és üzleti nagyvállalatok negyedévről negyedévre újabb és újabb rekord haszonról számolnak be. s azzal érvel, hogy az az észak­­déli határvonal nem katonai, hanem politikai határvonal és hogy a fegyverszünetnek tisz­­tán katonai célja van: az, hogy mindkét fél katonailag jól véd­­hető állásban álljon egymással szemben mindaddig, amíg a béke helyreáll. A kommunista követelésnek propagandajellege is van, amennyiben az amerikai csa­­patoknak Észak-Koreából való kiszorításával volna egyértel­­mü és megint csak alkalmat adna a kínaiaknak olyan ha­­zug propagandára, hogy ők a győztesek, akik az amerikaiak­­nak diktálják a fegyverszüne­­ti feltételeket. Persze tudatá­­ban vannak annak, hogy kö­­vetélésük elfogadhatatlan s ci­­gánymódra alkudozni kell ve­­lük. Hogy a kommunistáik ne bi­­zakodjanak el módfelett, az amerikai légierő kiadósán bőm­­bázta fővárosukat, Pyongyan­­got, és éppen a parlamenti épületet érték pusztító, észhez­­térítő bombák. A fronton csak előőrsi csatározások folynak. VILÁGHÁBORÚ VESZÉLYE EGYRE FOKOZÓDIK A hadvezetőség tudtul adta a kongresszusnak, hogy az oro­­szók készülődése a szabad né­­pék elleni általános támadásra egyre nyilvánvalóbb. Ezért sürgetik a katonai felkészült­­ség felfokozását: egy éven be­­lül még 430,000 újoncot kér­­nek és a hatvanezer millió dől­­lár katonai költségvetésnek újabb billiókkal való megtol­­dását. Hogy hány újabb billió­­ra lesz szükség, azt még nem számították ki. A galamb és a papagáj egy kalitkában jól megférnek egymással, nem vájják ki egy­­más szemét, de persze amit az egyik turbékol és amit a másik fecseg, az nem lehet egyéb mint hangzavar. Sztálin parancsára a legkiválóbb amerikafalók és amerikagyülölők elkezdtek angol­­nyelvű cikkekben békét turbékolni, még pedig az egyedül ü<í­­vözitő szovjetvallás szellemében: magának a nagy Sztálinnak egy 1936-ból való kinyilatkoztatását idézve, amely szerint a szov­­jet nem törekszik arra, hogy a kommunista forradalmat más országokra kiterjessze. Ugyanakkor Molotov, ezúttal a papagáj szerepében, elismételte a szovjetpropaganda ismert dühös és hazug jelmondatait: hagy Amerika és a nyugati demokráciák mindenáron háborút akarnak, Amerika a világ meghódítására törekszik, stb., és megismételte a szovjet életveszlyes fenyegeté­­seiit “Tito bitang bandája” ellen. Ennek a dühös kirohanás­­nak különös érdekessége éppen az, hogy moszkovita lázadásra uszítja Jugoszlávia népét, vagyis — Sztálin szavaival, azok ér­­leimének kiforgatásával — a kommunista forradalomnak más országra való kiterjesztését prédikálta. Washingtonban az ame­­rikai külpolitika és a hedvezetőség vezetőemberei most a mellé­­nyük, illetve a katonaköpenyük gombjait morzsolva találgatják, hogy melyik az szovjet igazi hangja: az-e, amit a galamb turbé­­kol, hogy az, amit a papagáj rikácsol? Némelyek úgy vélik, hogy mind a két hang igaz hang. A galamb Amerikához és a többi szabad népekhez szól, hogy biztonságba ringassa és a fegyver­­kezés lelassítására bírja őket; a papagáj pedig a vasfüggöny mö­­götti orosz és csatlós népekhez szól, harci felkészültségre ősz­­tökölve őket. Zaklatják a kinai kommunistákat nacionalista gerillák, akiknek gyülekezőhelye nem Kínában, há­­nem a szomszédos Burmában van. Tízezerre becsülik a Csiarig formásai kormányához hű gerillák számát. Ezek főleg az 1949- ben Yunnan tartományban széthullott nemzeti hadsereg marad­­ványai, amely nemzeti hadseregek akkor szörnyű vereséget szén­­védték, mert a tartomány kormányzója elárulta Csiangot és át­­ment a kommunistákhoz. A gerillák hir szerint 65 mérföld mély­­ségben behatoltak kinai területre és 100 mérföldnyi fronton sora; koztak fel. A gerillák sikerei figyelemreméltók, de nem szabad elfelejteni, hogy csak időlegesen tudják magukat tartani kihái területen, hiszen a kinai kommunista kormány előbb-utóbb elé­­gendő katonaságot tud Yunnanba küldeni, hogy kiverje onnan őket. Másfelől a gerillaháborunak főleg az a célja, hogy nyug­­talanitsa az ellenséget. A kinai sajtó azt állítja, hogy az “anie­­rikai imperialisták” küldik ellenük a gerillákat. Amiben van va­­lami igazság, mert Amerika helyesli a kommunistákat zaklató gerilla harcot és igyekszik a gerilláknak fegyvereket eljuttatni. Csak a burmai kormánynak kellemetlen a dolog, mert elismerte a kinai kommunista kormányt, semleges akar lenni, de nem képes a gerillákat akadályozni burmai területről kiinduló hadmüve­­léteikben. Az olajos mézeshetek elmúltak Perzsiában (Iránban) és most a kiábrándulás érzése vett erőt a szélsőséges elemeken, azokon a politikusokon, akik azt hitték, hogy csak ki kell sajátítani az angol olaj forrásokat és olajfinomi­­tókat és minden rendben lesz és lesz sok pénz mindenki részére, aki az olaj termelésben résztvesz vagy nem vesz részt és csak busás sápokat kap. A szakértelem nélkül folyt termelés máris érezteti hatását, az olaj müvekből kevesebb az összjövedelem, mint volt az angol üzemvezetés alatt az 50 százalék részesedés. A perzsa kormány kezd enegdékenyebben viselkedni s Harri­­man amerikai közvetítő akciója Teheránban sikerrel kecsegtet. Valószínű, hogy hamarosan leülnek a zöldasztalhoz a perzsák és az angolok és valamelyes észszerű megoldást találnak. Bébi• zonyosodott, hogy a szélsőséges álláspont nem vezet célra. Az an­­golok ezer millió dollárt fektettek be a perzsiai olajiparba; őket nem lehet egyszerűen, szavazással onnan kiebrudalni. Hetedszer alakított kormányt De ׳ Gaspari olasz miniszterelnök és általános a nézet, hogy ez a kormány sem lesz életképes és a nyári politikai szélcsend utári uj viharok várhatók. Tartós kormányzatot azért nem lehet Olasz­­országban elérni, mert az alapvető probléma megoldatlan: a földosztás. A nép milliói nyomorognak, a kormány évek óta igéi־ földosztást, de oly nagy a földbirtokos osztály befolyása, hogy általános, nagyarányú földosztást nem lehet végrehajtani. A Gasperi kormánynak megvan ugyan a parlamentben a többsége, de nyugodt kormányzási munka nem lehetséges, mert nagyon erős az ellenzék. A kommunista pártnak a nemrég lezajlott vá­­lasztások során elért újabb eredményei tanúsítják, hagy az olasz nép elégedetlen. A cseh kormánynak házi bajai vannak: a katonaságnál is, a rendőrségnél is belső ellenségék húzódnak meg, vagyis olyanok, akiknek nem tetszik a szovjet­­rabság. Tábornokok eltűnnek, hírek kelnek szárnyra bebörtön­­zésekről, öngyilkosságokról. A prágai politikai rendőrség főnöke állítólag a börtönben felakasztotta magát. A lapok összeesküvé­­seket jelentenek. Az oroszok, az ország igazi urai, szakértőket és más ellenőröket küldenek Csehszlovákiába. A nép hallgat éS szenved; csak itt-ott, főleg falvakban mutatkozik ellenállás. À szovjet gyarmatban erősebb, félelmetesebb a terror, mint volt a náci protektorátusban. Ennek magyarázata az, hogy a Cseh­­szlovákiának a szovjet birodalomba történt bekebelezése polgár­­háború jelleggel birt. Történeti igazság, hogy polgárháborúk ké­­gyetlenebbek, mint nemzeti háborúk.

Next

/
Thumbnails
Contents