A Jó Pásztor, 1951. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)

1951-07-27 / 30. szám

A JŐ PÁSZTOR - THE GOOD SHEPHERD PAGE 8. OLDAt CZINKA PAN N A 4 FEJEDELEM CSALOGÁNYA EREDETI REGÉNY (158-ik folytatás) Délután azután befogatott a kocsijába és ,megindult a neu­­hauseni kolostorba, amelynek egykor maga is lakója volt és éle­­tének kalandos viszontagságai akkor kezdődtek, amikor Vinczé­­di Marci megszöktette a kolostor komor falai közül. A herceg­­asszonyra a !kolostor kertjében talált. Mikor a fejedelemasszony meglátta, örömtől sugárzó arccal sietett eléje. — Emilia! — Oh, ha tudnád, milyen régóta vártalak már vissza. Hosz­­szu, hosszú idő múlt el azóta, hogy átadtam a Rákóczinak szánt levelet és nem tudtam, mi történt vele, eljutott-e ahhoz, akihez küldtem. Emilia boldogan újságolta: — Egy kicsit csakugyan hosszúra nyúlt az ut, de eljutott a levél, hogyne jutott volna el, sőt itt van rá a felelet. És átnyújtotta a levelet, amelyet Rákóczi hitvese könnyes szemekkel, túláradó határtalan örömmel kezdett olvasni és nem is sejtette, hogy jóságos személye körül milyen gonosz, kegyet­­len játék indul meg. 37. FEJEZET Az Arany Bárány-szálloda Giacomo Pullveri az egykori velencei nemes, majd később Csáktornyái kereskedő, aki hosszú évek sora előtt a kecskeméti vásáron elvesztette fiát, a kis Giacomét, még számos év elmúl­­tával is őszintén megsiratta elveszett gyermekét, valahányszor eszébe jutott. A gyermek anyja természetesen még többet gon­­dőlt elveszett fiára és hiába volt két viruló lánya, a szerencsét­­len asszony egyre csak elveszett fiacskája után sóhajtozott. Teltek-multak az évek, a két Pullveri-lány egymásután eladósorba, majd főkötő alá került, de anyjuk még mindig elve­­szett fiáról beszélt, pedig már az unokája is majd akkora volt, mint valamikor a fia. A férje eleget kérlelte, hogy nyugodjék bele végre a gyér­­mek elvesztésébe, de szerencsétlen asszony csak nem tudott meg­­nyugodni és még hosszú évek után is mindennap felkereste azo­­kát a játszóhelyeket, ahol a fia az eltűnés előtt megfordult. Az évek folyamán a Pullveri-vagyon még sokkal nagyobb lett, mint volt valaha Velencében, úgyhogy a már öregedő kai­­már, miután leányainak sorsa nem aggasztotta már, hiszen mind­­kettő jól ment férjhez, elhatározta, hogy elköltözik Csáktornyá­­ról, ahöl a régi ház minden szöglete fiukra emlékezteti az asz­­szonyt. Legjobbnak vélte, ha olyan helyre költözik, ahol a felesé­­ginek nem lesz alkalma a fia után búsulni. Úgy gondolta, hogy ezért a legjobb lesz, ha egy nagyvárosba költöznék és ki is vá­­lasztotta erre a célra Bécs városát. Minden ingatlan vagyonát pénzzé tette tehát, az ingóságait pedig hosszú poggyászkocsira rakta, azután felköltözött Bécsbe. ! Hogy azonban a felesége mindig emberek között éljen és min­­dig el legyen valamivel foglalva, elhatározta, — bár eddigi tő­­kéjéből is szépen meg tudott volna élni holta napjáig — hogy egy szállodát és vendéglőt vesz, s feleségével együtt fogják azt vezetni. Éppen abban az időben, az Arany Bárány-szállodával szem­­ben uj szállóhely épült Bécsben, úgyhogy Kraxelhuber Jeromos ur, az Arany Bárány tulajdonosa egyáltalán nem volt megelé­­gedve a szállodája jövedelmével, ami az uj konkurrencia miatt napról-napra csökkent. Kapóra jött tehát neki Pullveri ajánlata, aki egy ügynök utján szerzett tudomást Kraxelhuber ur elége­­detlenségéről. Kraxelhuber szép pénzért szívesen megvált a szállótól. Azt hitte, hogy fényes üzletet csinált, mert ő, az öreg szállodás tudta, hogy az Arany Bárány nem tud versenyezni az uj konkurrenssel és így szentül meg volt győződve arról, hogy tulajdonképpen becsapta a jámbor kinézésű olaszt, aki megvette tőle a szállodát. Félt, hogyha az olasz meglátja, még visszakéri majd tőle a pénzét, ezért teljes egy évig be sem mert menni Bécs városába, hanem a város környékén levő szőlőjében éldegélt családjával együtt. * Mily nagy volt azonban a csodálkozása, amikor a vásár után egy évre mégis halaszthatatlan dolga akadt a városban és a ki­­váncsiság ördöge elvitte a régi szállodája felé. Először azt hitte, hogy eltévedt, mert a régi kopott Arany Bárány helyén uj ha­­talmas szálló emelkedett. Szebb és nagyobb volt, mint a volt konkurrensé, aki most már nem is volt konkurrens, mert csődbe ment és azt a szállót is Pullveri vette meg és egyszerűen össze építtette az Arany Bá­­ránnyal. Kraxelhuber Jeromos ur szörnyen oda volt a csodálkozás­­tol, azután pedig igen irigykedett a szerencsés olaszra, akit ed­­dig csak bolond taljánnak hivott idehaza a családja körében. Mégis felkereste és megkérdezte tőle, hogy tulajdonképpen mi­­csoda ördögi praktikákkal tudta elérni, hogy az Arany Bárány­­nak sikerült legyőznie a konkurrenciát. Akkor azután Pullveri uram megmagyarázta az irigykedő németnek, hogy az egész nem boszorkányság, csak pénz és szív kérdése. Volt elég pénze, hogy ráfizessen egy pár hónapig a szállodára és a vendéglőre és volt elég szive ahhoz, hogy jót is olcsón adjon a vendégei­­nek. Ilyenformán az Arany Bárány régi vendégeit mind visz­­szacsábitotta megint a Fehér Rinocerosztól — igy hívták az uj vendéglőt, amelynek üzletmenete napról-napra rosszabbodott. Mikor a Fehér Ricocerosz csődbement, akkor potom pénzért megvette az egészet és egy időre áttelepítette az egész üzemet oda. Ezalatt az Arany Bárány régi, kopott épületét lebontotta és felépittette az uj nagyszerű szállodát és vendéglőt, azután össze­­építtette a két házat és egyesítette a két üzemet. Kraxelhubert a sárga irigység ette, hogy a bevándorolt olasz­­nak ilyen szépen sikerültek a dolgok és elhatározta, hogy vala­­milyen módon visszaszerzi tőle az Arany Bárányt, ami persze mostani nagyszerű formájában még jobban tetszett neki, mint amikor még ő volt a gazdája. Az Arany Bárány-fogadó éppen szemben volt a gróf Alten­­burg-kastéllyal, amelynek abban az időben nem az Altenburg­­család, hanem sokkal előkelőbb lakója volt: Rákóczi Ferenc fe­­jedelem felesége és két fia. Még Kollonich adta ki a gyermekek neveltetésére szolgáló utasítást, amelynek lényege abban állott, hogy a Rákóczi-gyer­­mekeknek semmi olyanról sem szabad tudniok, ami Magyaror­­szággal, vagy a magyar szabadságharccal vonatkozásban állott. Az anyjuk, aki maga sem tudott valami jól magyarul, hiszen Amália német hercegnő volt, aki Hessen-Darmstadt tartomány­­ból származott, igyekezett ugyan a fiaival, hacsak lehetett, min­­dig magyarul beszélni, de erre nem igen volt sok alkalma, mert a mindenható kancellár uralma alatt úgyszólván alig látta a gyermekeit, legfeljebb egyszer napjában. A gyermekek a többi időt különféle tanárok és nevelők felügyelete mellett tanulás­­sál és olvasással töltötték. Képzelhető, hogy a Kollonich által összeválogatott nevelők mikre tanították a Rákóczi-gyerekeket és milyen olvasnivalókat adtak nekik. Mikor Lipot császár halála után József került trónra és ezután rövidesen véget ért Kollonich uralma, a Rákóczi-gyere­­kék és édesanyjuk helyzete valamivel megjavult. Természete­­sem azonban az uj császár is lábadónak tekintette Rákóczi Ferencet és ennek megfelelően kezeltette a feleségét, illetve gyér­­mekeit is. De valamennyire mégis csak javult a fejedelemasszony hely­­zete és Rákócziné, aki eddig mindlennemü társaság hijján élt, valósággal fellélegzett, amikor csodálatosképpen megengedték, hogy Wohlfahrt Emilia grófnőt udvarhölgy vagy társalkodónő rangjában maga mellé vegye. Rákócziné ezt a kegyet az uj csá­­szár engedékenyebb természetével magyarázta és eszébe sem jutott egyenes leikével arra gondolni, hogy Emília tulajdonkép­­pen kémszolgálatot jött teljesíteni mellette a császári kamarilla — mert még mindig volt császári kamarilla, ha Kollonich már­­nem is kormányzott — megbízásából. A fejedelemasszony tehát teljes bizalommal fordult Emiliá­­hoz, mint ahogy teljes bizalommal fordult páter Renátushoz is, aki néhány nap óta a gyóntató atyai tisztséget látta el mellette. Addig is volt ugyan gyóntatója, egy öreg Pálos-szerzetes, ez azon­­ban !most télviz idején betegeskedni kezdett, majd! egy szép na­­pon Renátus atya hozta a szomorú hírt, hogy az öreg szerzetes meghalt és a Pálos-rend főnöke őt bízta meg azzal, hogy Rákó­­cziné gyónását ellássa. Ebből a meséből egyetlen szó sem volt igaz. Az öreg Pálos-szerzetes makkegészséges volt, de az udvari körök nem tartották eléggé megbízhatónak a puritán és telje­­sen befolyásolhatatlan férfiút, ezért kapóra jött a pálosok rend­­házfőnökének jelentése, ami elmondta, hogy Hernádcsányról, a Pálosok Magyarországon levő testvérkolostoráb^ gkezett egy Theobaldus nevű barát, aki igen ravasz fickónál{ látszik és így a Rákóczi-gyerekek nevelésére, de főleg arra alkalmas, hogy be­­férkőzzék Rákócziné bizalmába és igyekezzék kivenni belőle a terveit, illetőleg azt, hogy az ura mit tervez. A Pálos-főnök előre is egyetemlegesen feloldotta Theobaldus, illetve más néven Re­­nátus szrezetest a gyónásitok szentségének megsértése alól, úgy­­hogy az udvari körök belegyezésével Rákócziné eddigi gyón­­tatóatyjának hamarosan beteg hírét költötték és csakhamar az uj lelkiatya járt az Altenburg-palotába. ... * A fiatalok gyóntatója igen kedves és rokonszenves ember volt, akit Rákócziné és a gyermekek már azért is megkedveltek, mert Kassa mellől, a Rákóczi-birtokról jött és jól beszélt ma­­gyárul is, úgyhogy ha nem hallotta senki, mindig magyarul beszéltek vele. Egyetlen különös volt csak a Pálos-barát visel­­kedésében és ez az, hogy a csuhája kámzsáját mindig mélyen a szemébe huzva viselte. Különösen pedig olyankor húzta még job­­ban előre a kámzsát, ha a fejedelemasszony udvarhölgyévél ta­­lálkozott. Erre különben nagyon jó oka volt, mert nem akarta azt, hogy Emilia grófnő a fejedelemasszony gyóntatójában felis­­merje az egykori rablót — Mólót. Móló ugyanis, amikor Kassán kidobták a fejedelmi udvar­­ból, visszament a hernádcsányi kolostorba, ahol azt mesélte az apátnak, hogy Pál barát, azaz Botháry gróf után indult, aki a Rákóczi ellen irányuló összeesküvés iratait ellopta. Ö, aki hithü császárpárti, vissza akarta szerezni okvetlenül az iratokat és ezért eredt a gróf után, akit utolért, sőt bevallja, erőszakkal az iratokat is sikerült a gróftól visszaszereznie. Az apát nagyon meg volt elégedve az uj novicius viselke­­désével és a próbaidő elengedésével azonnal felvette véglegesen a rendbe, sőt pappá is szentelte, mely alkalommal a választott Theobaldus név helyett a Renátus nevet vette fel az uj barát. Rövidesen annyira az apát bizalmába férkőzött Renátus, hogy amikor Bécsből egy feltétlenül megbízható, magyarul jól tudó szerzetest kért az udvar, akkor választása habozás nélkül azonnal Mólóra esett. Ilyen módon került Móló a fejedelemasszony környezetébe ahol mindenkivel hamarabb gondolt találkozni, mint éppen az zal a főúri hölggyel, akivel alig egy hónap előtt, a Kassa melletti erdőségekben olyan eszeveszett kalandja volt. Egyáltalán nem volt kellemes az a tudat, hogy a barátcsuha ellenére is ráismer hét Emilia grófnő, de viszont a bécsi Pálosok előtt nem árulhatta el magát és a hernádcsányi apátot, aki azt irta róla, hogy már évek óta ismeri páter Renátust, aki jóideje tagja a rendnek. Ha most hirtelen azzal állna elő, hogy a grófnővel még világi korá­­;an, alig egy hónapja találkozott, akkor egész biztosan megren dűlne benne az udivari körök bizalma, sőt a hernádcsányi apát s minden bizonnyal kegyvesztett lenne. Emíliának ugyan feltűnt, hogy a fiatal barát, valahányszor őt meglátja, mindig jobban szemére huzza a kámzsát, de ennek Tcm tulajdonított mélyebb jelentőséget, hanem azt hitte, hogy ezt a pap csak a világi hivságoktól való félelmében teszi. A hang­­ja is ismerős volt nagyon a barátnak, de Emilia még nem tudott sehogy sem rájönni arra, hogy hol hallotta már ezt az édeskés lágy baritont. De nem is igen ért rá foglalkozni ezzel, mert sok­­kai nagyobb dolgokon törte a fejét. (Folytatjuk) _______________________________________________________«-.'Liles truck soffőr a napokban Hétről LAFAYETTE, Ind. Dr. Mar­­tin orvos bevonult katonáékhoz és tiz hánapon át teljesített szol­­gálatot Valley Forge, Paó-ban. Vele volt ott felesége és a ház­­tartáshoz tartozott még Jasper is, az ötéves szürke macska, me­­lyet az asszony magához édesge­­tett. Amikor aztán letelt a dók­­tor szolgálati ideje, hazautazott Lafayette városába az egész csa- Iád, dr. és Mrs. Matin és Jas­­per. De Jasper már másnap el­­tűnt és senkisem tudta, hová. Egy hét múlva aztán megoldó­­dott a rejtély. Martinék penn­­sylvaniai háziasszonya azt irta, hogy a macska visszajött. Hét­­száz mérföldet gyalogolt Jas­­per, mig hazakerült. NARRAGANSETT, R. I. — Ennek a 400 lakosú községnek nyugalmát gyors egymásután­­ban megzavarta két esemény. Az egyik egy kocsmai verekedés volt, a rendőrállomással szem­­közt levő lokálban, amely vere-1 kedés egy sebesüléssel és egy ( letartóztatással végződött. A ; másik esemény ennek logikus folytatása volt: a kocsmaveindé­­gek kőzáport zúdítottak a rend­­őrség épületére, betörték az ősz­­szes ablakokat. És kiabálttak, hogy nem tűrik tovább a rend­­őrök erőszakoskodását. Még az j éjjel összeült a községtanács és' úgy határozott, hogy egy hónap-1 ra az állami rendőrséget kéri. meg a rendőri szolgálat ellátá- ! sára. CANON CITY, Colo. — Öt fe­­gyenc, revolverekkel és kések­­kel felfegyverezve, megkísérel­­te a kitörést az itteni állami fegyházból. Két őrt megsebesi­­tettek. A kitörési kísérletet az őrség meghiúsította, könnygáz­­zal árasztva el a cellablokot. A lázadás sikere esetében kiszaba­­dúlt volna egy ,gyilkos és több húsz és harminc évre elitéit rab. MIAMI, Fia. — A hirtelen meggazdagodott James A. Sül­­lisan sheriff megúszott egy im­­mel-ámmal végzett vizsgálatot, amelynek során kiderült, hogy a törvény őre össze játszott a szerencse játék szélhámosokkal. Most adóeltitkolás miatt gyűlt meg a baja — nem a helyi ható- Ságokkal, hanem a szövetségi kormánnyal. A szövetségi es­­küdtszék már vád alá is helyez-1 te őt és feleségét. Több mint 16,000 dollár adóval maradtak adósok. PONTIAC, Mich. — Joe Clo­­vese, Michigan állam utolsó pol­­gárháborus veteránja, meghalt Hétre 107 éves korában. Joe néger rab­­szolga volt, aki még az általános felszabadulás előtt szabad em­­bér lett, amikor belépett Lin­­coin hadseregébe. DETROIT — Jack Burns még csak 26 éves, de már megunta az életet. A Belle Isle hidrái a vízbe akart ugrani. De egyik Iá­­ba beleakadt a híd korlátjába és emiatt Burns függve maradt föld és viz közt. Kiszabadították kényelmetlen helyzetéből és ha­­zaküldték. CHICAGO — David Edgerly, akit bankrablás alkalmával el­­követett kettős emberölésért 60 évi börtönre Ítéltek, most fél millió dollárra perli Kennelly chicagói polgármestert azon a címen, hogy a rendőrök, amikor vallatták, rosszul bántak vele, kínozták, úgy hogy a bal keze nyomorék lett. (Kár, hogy nem a jobbkeze lett nyomorék a bankrablás előtt.) PORTLAND, Ore. — A 82 éves Ike Hobson feleségül vette a 74 éves Emma Schmidt kisasz­­szonyt. Az esküvőt eljegyzés előzte meg, amely nem pár hét­­tel vagy pár évvel ezelőtt volt, hanem több mint fél évszázad­­dal ezelőtt. Régen, 1897-ben tör­­tént, hogy Ike beleszeretett Em­­mába s mielőtt elutazott Alasz­­kába, megígérte, hogy mihelyt visszajön, oltár elé vezeti. Visz­­sza is jött, Ígéretéhez híven, 54' év után. WASHINGTON — Truman el­­nők aláírta az uj törvényt, mely । szerint nemcsak a dájmtól fel­­felé tilos az ércpénzek formájá­­nak bármilyen megváltoztatása, hanem a centet és a nickelt sem szabad semmiféle célra átalaki­­tani. Detroitban már horogra ke­­rült egy ember, aki az uj tör­­vény ellen vétett. William Weiss tojásded alakra préselt cente­­két és azokból nyakláncokat for­­máit, Detroit városának 250. szü­­letésnapja alkalmából emlék­­képpen. A Grand Circus Park téren, ahol a születésnapi ün­­népségek lesznek, Weiss már el­­kezdte a nyakláncok árusítását, de a rendőrség hamarosan el­­fogta és 500 darabot elkobzott. Weissnak azonban ennél na­­gyobb baja nem esett. Az ügyész kijelentette, hogy nem alkalmazhatja a törvény szigo­­rát, mert a törvény még égé­­szén uj és a közönség körében ismeretlen. Sőt, még az ügyész­­ség sem kapta meg a törvény hivatalos szövegét. SHREVEPORT. La. — Shellv jubileumot ült: egy és fél mii­­lió mérföldet hajtott eddig anél­­kül, hogy a legcsekélyebb bal­­esete lett volna. Húsz éves re־: kordja egy üres papirlap. Egy párszor megkörnyékezte a ve­­szély, mondotta Liles, de olyan־ kor mindig megsegítette az Is­­ten, aki nyilván szereti a gondos hajtókát. . . MEDINA, O. — Birósági ár-, verés volt a törvényszék udva­­rán. Egy 1951 évi Plymouth ko­­esi volt soron. “35 dollár!” volt az első ajánlat a licitálásra megjelentek sorából. “Senki többet?” Egy hang megszólalt: “50 dollár!” De senkisem tud­­ta, honnan jött a hang. Nem lát­­ták a licitálót. Aztán kiderült, hogy a licitáló sem látott sem­­mit, még a Plymouthot sem lát­­ta. George Bricker ugyanis a cellájából licitált. Háromhavi büntetése hamarosan lejár és szüksége lesz a kocsira, mondot­­ta. És hozzátette: A kocsit ugyan nem láttam, de egy Plymouth, akármilyen régi, látatlanban is megér 50 dollárt. NEW YORK — Roland Kann salesman jelentette a rendőr­­ségnek, hogy autójából elloptak száz darab női cipőt: csupa bal­­lábravalót. KLEIN’S Auto Radiator Service RADIATOR CORE Minden gyártmányú autóhoz és truckhoz TISZTÍTÁS és JAVÍTÁS Ingyen elhozzuk és hazaszállítjuk a város bármely részébe — WO 1-8266 5016 Lorain Avenue Cleveland, Ohio BUCKEYE JEWELERS BRILLIÂNSOK, órák , ÉKSZEREK, EZÜSTÖK KITŰNŐ ÓRA ÉS ÉKSZER JAVÍTÁS 11611 BUCKEYE RD. Tel: RA 1-0584 CLEVELAND■ 20, OHIO KUBIAK, Inc., and SONS COMPLETE FLOOR COVERING SHOP Csináltassa meg vagy *csinálja egyedül״ Mi kölcsönzőnk szerszámokat és adunk utasításokat. Lakóházi és kereskedelmi munka. Szakértő szerelés. 15644 MADISON AVE. BO 2-7666 Lakewood, Ohio Tulajdonos: Jos. J. Kubiak, Sr• Mgr. HAZEN’S MARKET JÓMINÖSÉGÜ HÚSOK ÉS FŰSZEREK INGYEN HÁZHOZ SZÁLLÍTÁS Magyarul beszélünk 11516 Kinsman Road Tel: LO 1-2974 Ctevelánd, Ohio SHAKER BODY & AUTO REPAIR TELJES AUTÓ JAVÍTÁSI SZOLGÁLAT NAPPAL ÉS ÉJJEL Blocknyira északnak a Shaker Squaretől 12808 Woodland Avenue GA 1-3601 Cleveland, O. MI MANAPSÁG A LEGJOBB VÉTEL életünk jobbátételére? A villany, természetesen! Amig a megélhetési költség ebben a körzetben, ame­­lyet mi szolgálunk, FELMENT több mint 78%­­kai 1939 óta, az általános ára a villany egység­­nek, amelyet mi adunk az otthonoknak, LE­­MENT 24%-kal. ELLÁTNI VEVŐINKET a legjobb és leggazda­­ságosabb villanyszolgálattal volt a mi állandó célunk több, mint félszázad óta. Manapság az állandóan javuló szolgáltatás áldása jobb éle­­tét jelent önöknek alacsonyabb áron . . . maga­­sabb életstandardot az egész körzetnek. aivayc AT Y n n s ז ז ■ y 1 c ז im tar וז«ז ZinnTinü im tuc

Next

/
Thumbnails
Contents