A Jó Pásztor, 1950. december (28. évfolyam, 51. szám)

1950-12-22 / 51. szám

ÄMKlUIÄi munkJU ÜÄÜZÄnÜfi. iunCSc» ÚJSÁGJÁNAK EGYETLEN EGY MAGYAR HÁZBÓL SEM SZABAD HIÁNYOZNIA! Th* GÖŰD Stt&FB&ttŰ is the Lamest Hungarian Weekly Newspaper in America olvadt lapok: KERESZT és EGYETÉRTÉS Szeretettel fogadd szivedbe és otthonodba ezt a léleknemesitő lapot! CLEVELAND, O., péntek december 22, 1S50 Mi történt a In i\ ^.u;vviB.iviin^ 21 földrengés rázta meg Mexico City városát ées még számos délamerikai vá­rost. Emberéletben nem esett kár, mindössze néhány ház omlott össze. Az a hír járja hogy koalíciós kormányt alakítanak Angliában a nemzetközi vál­ságra való tekintettel. Churchill, az ellenzék veterán vezére is résztvesz az uj kormányban. A hirt hivatalosan még nem erősí­tették meg. Bevin angol külügyminiszter azonban betegsége miatt lemondott állásáról. Lehetséges, hogy tavasszal, amikor Bevin nyugalomba vonul, Churchill kerül majd a helyére. A konzervatív párt 76 éves vezére beszélt az atombombával kapcsolatban, hely­telenítve, hogy Amerika nem akar élni ezzel a fegyverrel. “Ha mi arra várunk, hogy az ellenség használja először a bombát, olyasmi ez, mintha azt mondanék, hogy nem védekezünk a rab­lók ellen, ha csak előbb agyonlőnek bennünket.” — mondotta Churchill. Anglia egyébként nem kap többé Marshall segélyt, mert -.az ECA vezetőségének jelentése szerint az angol gazdasági helyzet annyira megjavult, hogy nincs szüksége többé amerikai támogatásra. A német ifjúság nem akar katonáskodni. Csalódott vezéreiben és a nyugati hatal­mak körkérdéseire azt a választ adták a nyugati övezet katona­sorba serdült legényei, hogy nem vonzza őket az uniformis, még kevésbé a harci dicsőség. A keleti zóna németjeit, akik fekete egyenruhában masíroznak, kicsufolják és orosz ágyutöltelékek­­nek nevezik. A nyugat német kormány majd csak sorozás révén kap katonákat, mert önkéntesek csak gyéren jelentkeznek. Ugyanakkor az oroszok százezres német kommunista haderőt állítottak fel. Miközben vadul tiltakoznak azellen, hogy a nyugati zónában is katonaságot képezzenek ki, ők kommunista német diví­ziókat állítottak fel. A német népet megfélemlítik és terrorizálják, Nemrég törvényt hoztak, amely lefejezéssel fenyeget meg min­denkit, aki a nyugati hatalmakkal rokonszenvez. Nemcsak a keleti zóna, de a nyugati-övezet németjeit is börtönbe vetik, ha elkapják őket az orosz oldalon. Terrorhullám tartja rettegésben Prágát, ahol újra kezdődött a római katolikus papság üldözése. A vatikáni rádió szerint Josef Beran érseket, aki eddig házi őrizetben volt, letartóztatták és börtönbe hurcol­ták. Éjjel számos papot vittek el a Pankrác börtönbe. A papokat ismeretlen helyre deportálják. Őrültséget szimulál Use Koch, a buchenwaldi szörnyeteg, akinek lelkén 46 ember éle­te szárad. A tanuk tömege vallott ellene a bírósági tárgyaláson, ahol német bírák fognak Ítélkezni fölötte. Volt SS őrök vallják, hogy Ilse kínozta, verte, éheztette a foglyokat a koncentrációs tá­borban. Ilse legutóbb elvesztette önuralmát és dühöngeni kezdett, úgy hogy az őröknek kellett vissza vinni a cellájába. Aztán úgy tett, mintha nem érdekelné a tárgyalás, cukrot majszolt és vigyor­gott egész idő alatt. Egy másik alkalommal a haját tépve sikoltoz­ta, hogy “Bűnös vagyok.” Az orvosok szerint, akik már egy hete tartják megfigyelés alatt, a gyilkos asszony csak tetteti az őrült­séget. Brüsszelben elkezdődött az Atlanti Paktum keretébe tartozó nyugati demok­ráciák külügyminisztereinek tanácskozója. Acheson külügymi­niszter is résztvesz a megbeszéléseken, melyek célja közös euró­pai hadsereg felállítása. A németek azt kívánják, hogy egyen­­ranguakként kezeljék őket. A franciák viszont félnek fegyvert ad­ni a németek kezébe. A paktum keretében ígéretet tettek a szót yetségeseknek,' hogy Amerika nagyobb hadsereget tart majd Európában. A közös urópai hadsereg fővezére Eisenhower tábor­nok lesz. Togliatti is Moszkvába utazik “üdülni.” Akár a francia, bolgár, magyar és más kommunista vezérek, az olasz kommunisták moszkvai zsol­dos-vezére, Togliatti is Moszkvába repült, hogy újabb utasításo­kat kapjon főnökeitől. Ezek az európai szovjet-bérencek most szer­vezik meg a kommunista seregeket, amelyek majd saját hazájuk ellen fognak harcolni, hátbatámadva saját népüket, hogy az orosz bevonulást elősegítsék, ha elkezdődik a harmadik világháború. A vörös quislingek árulásuk jutalmául aztán “ve­­zéri” állást kapnak a leigázott országokban. Gábriel Asztrik előadása Chicagóban Gábriel Asztrik egyetemi nyilvános rendes tanár azj Amerikai Történészek Évi Köz­gyűlésén fog előadást tartani j december 28-án, Chicagóban, I a Stevens Hotelben. A New York Times november 19-i számában Miss Gertrude j Samuels nagy cikket közölt aj princeton Institute for Advan­ced Studyról, amelynek Gábri­el professzor ez évben tagja, és ahol Einstein professzor is végzi kutatásait. A New York Times cikkírója kiemelte Gábriel professzor történelemkutatási munkássá­gát és a lap közölte fényképét. Gábriel Asztriknak nemré­gen egy kiadványa jelent meg Ottawa, Ont.-ban a párisi egye­temről. EPÉS ÉS TALÁLÓ Az Uj Ember cimü budapesti katolikus lapban olvassuk: Csillagvizsgáló létesül Szege­den. Ott eddig csak a börtön­felügyelők voltak “Csillag”­­vizsgálók. Menekülni kénytelen az rmerikai kaícnság ereje elől. Behajózás Hungnamnál. kínai kommunista hordák tízszeres túl-Nemzeti szükséghelyzetet proklainált az elnök A szovjet békezavaró támadásaira fokozott fegyverkezéssel s gazdasági mozgási*.ássál felel Amerika A koreai invázió és még in-j kább a milliós kínai kommunis­ta hordák támadása az Egye­sült Nemzetek rendcsinaió had­erői ellen Koreában minden két­séget kizáróan megmutatta, hogy a szovjet az általános ka­tonai akció terére lépett, hogy fegyveres erőszakkal megte­remtse világuralmát. Ez a felis­merés arra kényszeríti Ameri­kát, hogy fokozza saját és szö­vetségesei felkészültségét az el­­maradihatatlannak tetsző leszá­molásra. Truman elnök az ame­rikai nemzethez intézett kiált­ványában — amelyre felfigyelt az egész világ megállapította, hogiy nemzeti szükséghelyzet áll fenn. vagyis: a haza veszély­ben van a szovjet fenyegetések, készülődések és támadások mi­att. Amerika nem enged sem fe­nyegetésnek, sem erőszaknak. Ezért az elnök elrendelte az or­szág fegyveres erejének sürgős növelését, hogy megvédhetjük a nemzet biztonságát és támogas­suk az Egyesült Nemzeteket a béke megóvására irányuló akci- j óbán. A katonai mozgósítás si­kere attól is függ. hogy a gazda-' sági élet egészséges, normális maradjon. Ezért az elnök prok­­lamációjában felhív minden ha­zafias amerikait, vagyis Moszk­va szekértolóin, a hazaárulókon kívül mindenkit, hogy fokozott , j) ön­zetlenséggel, összetartással, a körülmények követelte minden áldozat meghozásával járulja­nak hozzá a teljes mozgósítás sikeréhez. Csak ha mindenki megteszi kötelességét, tudjuk megvédeni minden ellenséggel szemben legdrágább örökségün­ket, az amerikai szabadságot és jólétet. Védelmi mozgósítás * A honvédelem* érdekében el­rendelt mozgósítás igazgátójá­­vá Truman elnök kinevezte Charles E. Wilsont, aki eddig a General Electric elnöke volt. A mozgósítási igazgató hatásköre oly nagy, aminőre nincsen példa Amerika történetében. Az ő fel­adata és joga lesz: irányítani, el­lenőrizni, elrendelni minden oly intézkedést, ami szükséges a termelés fokozására, a haderők­nek minden szükséglettel, úgy felszereléssel, mint ember­anyaggal való ellátására, a gaz­dasági élet egyensúlyának biz­tosítására és szabályozására. Mindezek a felhatalmazások alig adnak fogalmat arról, hogy milyen óriási a mozgósítási igaz­gató hatalma. Elég rámutatni arra, hogy ő utasításokat adhat még a minisztereknek is. Gyászistentiszteletei tartanak Hungnam koreai város határában, a kínai kommunista bandák által legyilkolt amerikai katonák temetőjében. Háborús korlátozások Alig vette át hivatalát a moz­gósítási igazgató, már kijött az első rendelete: az automobil ára­kat nem szabad emelni, sőt az a néhány vállalat, amely a na­pokban autói árát felemelte, köteles ezeket az áremeléseket visszavonni. Ez az “első fecske” és, ezután sorra kerülnek más iparok, sor­ra kerül idővel a fontosabb szük­ségleti cikkek árainak rögzítése, áremelések megtiltása s ennek nyomában a béreknek szabályo­zása is, mert nem lehet az ára­kat lekötni anélkül, hogy a ter­melési költségek egyikét, a mun­kabéreket ne szabályoznák. Per­sze cfeak oly munkabérek rögzí­tése jön tekintetbe, amelyek összhangban vannak a jelenlegi árszínvonallal. Hamarosan olyasféle korláto­zásoknak leszünk alávetve, mint a világháborúban. A korlátozá­sok életbelépnek, mihelyt a szükséges hivatalok meg lesznek szervezve s a szükséges nyom­tatványok, például jegyköny­vecskék milliói ki lesznek nyom­tatva. Addig is a gazdasági igazgatással megbízott hivatal, Economic Stabilization Agency (amely a világháborús OPA-nek felel meg) elvárja az ipar önkén­tes tartózkodását áremelésektől. Az árak emelésének megakadá­lyozása a fegyveres erő felfoko­zása mellett a legfontosabb fel­adat e rendkívüli időkben. Az árak és a bérek mellett korláto­zásoknak lesz alávetve az üzleti hitel, részletre vásárlás is. A hitel korlátozás meg fogja nehezíteni a ház vásárlását, aruk felhalmozását az üzletek­ben, továbbá a tőzsdei spekulá­ciót, beleértve a terménytőzs­déket is. Bankoktól kölcsönt kapni is csak korlátolt mérték­ben lehet ezután. A takarékosságban a kor­mány fog példával elől járni. Bár sokkal több adót fogunk fi­zetni, a kormány sokkal keve­sebbet fog költeni nem-katonai célokra, mint eddig. Az a cél, hogy a katonai kiadásokat hitel igénybevétele nélkül fedezhes-No. 51. SZÁM Mi történt a héten • • • ASIBIUKÁIIAN Mindenki tudja, hogy Sztálin és bandája, az úgynevezett Politbüro a világ békéjének zavarói, | akik világforradalmat akarnak szítani világháború utján; min­denki tudja, de az államférfiak és diplomaták eddig nem mond­ták ki nyíltan ezt a szentenciát. Most végre elhangzott a szó j s az egész világ meghallotta. Truman elnök a nemzethez és a vi­­! lág minden népéhez intézett üzenetében rámutatott arra, hogy Amerika a világ többi szabad nemzetével egyetemben a világhá­ború befejezése óta azon fáradozott, hogy megteremtse a tartós béke alapjait, de a Szovjet Unió — vagyis Oroszország — ura: örökös támadásaikkal veszélyeztetik a világ békéjét. Egyik sza­­(bad nemzetet a másik után leigázták — fenyegetéssel, álnokság­­; gal, erőszakkal. A kommunista imperializmus juinusban Koreá­ban nyílt háborúba ment át s most kínai hadseregeit küldte harcba a szabad nemzetek ellen. Ezzel megmutatták Moszkva urai, hogy készek világháború örvényébe taszítani az egész vilá got, hogy céljukat — a kommunista világfelfordulást — elérhes­sék. Ez a koreai háború célja és értelme. A kommunista világveszedelem ellen Amerika és a többi szabad népek felveszik a harcot, jelentette ki Truman elnök. Még mindig reméljük, hogy a világháborút el lehet kerülni, de nem úgy, hogy szabadon garázdálkodni hagy­juk Moszkva urait, hanem úgy, hogy kellőképpen felfegyver­kezünk, megerősödünk és akkor megpróbálunk velük beszélni. Mert amig ők erősebbeknek érzik magukat, nem lehet velük beszélni. Az elnök ezután előterjesztette a programot, amely­nek végrehajtása szükséges, hogy az általános támadástól, a világháborútól elrettentsük a vörös cárt és tanácsadóit. A hadi­­termelést felfokozzuk, az amerikai ipari termelőképességnek egyre nagyobb hányadát fegyverek készítésére fordítjuk és ugyanakkor a haderő létszámát növeljük, úgy hogy hamarosan bárom és fél millió amerikai fog fegyverben állni. így felelünk a szovjet támadásaira, nem pedig azzal, hogy koncot dobunk eléje. Koreát nem adjuk fel: az Egyesült Nemzetek határozata, hogy Korea egységes, demokratikus nemzetté váljék, továbbra is érvényes marad. A hazai fronton a rendkívüli világhelyzet egyrészt fokozott munkát, másrészt több adót jelent. De mindjárt hozzátette az elnök, hogy ezt senki­­se tekintse áldozatnak, hanem önmagával és a szabad világgal szembeni kötelezettségnek. A gazdasági élet egyensúlyát e nagyfokú mozgósításnak nem szabad megzavarnia. Arra fogunk törekedni, hogy a mozgósítás költségeit készpénzzel — nem adópénzekkel — fedezzük, ugyanakkor a nem-katonai kiadásokat csökkentsük. Az érzékenyebb megadóztatásnak az a nagy gaz­dasági jelentősége, hogy a megcsappanó civil szükségleti tár­gyakért nem lesz túlságosan nagy kereslet s igy az árak nem fognak elviselhetetlen mértékben emelkedni. Egyszerűbben szólva: Ha kevesebb lesz az áru, legyen kevesebb a pénz is. A drágulás megakadályozására azonban ez a jövedelem-lecsapolás egyedül nem elegendő. A kormánynak közvetlenül is be kell avatkoznia, hogy áremelke­déseket megakadályozzon. Alapvető fontosságú anyagok és ter­mékek árait a kormány szabályozni fogja, és persze ezzel párhu­zamosan elkerülhetetlen a munkabérek szabályozása, rögzítése is, mert nem lehet egy bizonyos iparnak meghagyni, hogy árait ne emelje, a munkabéreket azonban emelni köteles. Hangsú­lyozta azonban az elnök, hogy ezidőszerint nem szándékozik az egész vonalon befagyasztani az árakat és a béreket. A gazda­sági szabadságot abban a mértékben lehet megóvni, amennyire az ipar önként korlátozásoknak veti alá magát és úgy a vállala­tok, mint a unionok tartózkodnak a rendkívüli termelési viszo­nyok önző, nyerészkedő kihasználásától. Ellenőrzés és szabályozás sohasem volt népszerű Amerikában, de a rendkívüli helyzetben, amelyet Moszkva világuralmi törekvése felidézett, elkerülhetet­­(len. Az elnök a gazdasági és katonai mozgósítással kapcsolatos ; minden teendő központi irányítását rendelte el és kinevezte a | “Védelmi Mozgósítás” hivatalának élére Charles E. Wilsont, ; a General Electric Co. elnökét. A nemzeti egység szükségességét hangsúlyozta Végül az elnök s kemény szavakkal ostorozta áz ! egyik vasutas uniont, amely éppen most sztrájkkal veszélyez­­| teti a nemzeti védelmi programot. Bejelentette továbbá az el-, I nők, hogy Acheson külügyminiszter Európába repül, hogy az | ottani szabad nemzetek felelős vezetőivel megbeszéléseket foly­­; tasson a közös védelemről. Nem csak Amerika népének kell i egységesnek lenni ezekben a válságos időkben, hanem minden I szabad nemzetnek. Azonban éppen akkor, amikor az elnök az összetartás és egyetértés szükségességét hangsúlyozta, a repub­likánus honatyák a képviselőházban is, a szenátusban is tüntető j határozatot hoztak, hogy kívánják Acheson kiebrudálását a kül- I ügyminisztériumból. A kongresszusi demokraták megdöbbenés­­j sei fogadták a széthúzásnak ezt a nyugtalanító jelét. “Tragikus | eltévelyedés ez,” mondotta Rayburn, a képviselőház elnöke. se a kormány, mert ha a máris vetkezm ényeit megéreznék igen, nagy államadósság (250 mindazok, akik megtakarított ezer millió dollárnál több) to- pénzükből, nyugdíjból, házbér­­vább emelkednék, a dollár érté-1 bői élnek, vagy akiknek kötvé­­ke csökkenne s ennek súlyos kö-! nyeik, biztosításaik vannak. ÉVFOLYAM A;olvadi lap

Next

/
Thumbnails
Contents