A Jó Pásztor, 1949. július-december (27. évfolyam, 30-53. szám)

1949-11-04 / 44. szám

VOL. 27. ÉVFOLYAM No. 44. SZÁM CLEVELAND, November, 1949 OHIO ♦US. A, Beolvadt lapok: “KERESZT” és “EGYETÉRTÉS” Szeretettel fogadd szivedbe és otthonodba ezt a léleknemesitő lapot! Mi történt a hét%*• AMElilkl A sztrájkhelyzetben a hét elején végre történt egy lépés, amely remélni engedi, hogy ez a már csaknem válsággá elmérgesedett harc hamarosan vé­get ér. Az ország második legnagyobb acélvállalata, a Bethle­hem Steel Corporation, megegyezett az unionnal. Ezzel meg­gyöngült a U. S. Steel Corporation helyzete s ez annál jelen­tősebb tény, mert eddig mindenkor a U. S. Steel volt az az acél­vállalat, amely diktálta a tempót s a U. S. Steel példáját a többi vállalat úgyszólván vakon követte. A Bethlehem Steel oly messzemenő engedményt tett a munkásságnak, aminőt az union eredetileg nem is követelt, és többet nyújt, mint ameny­­nyit az elnöki tényvizsgáló bizottság ajánlott. Mint ismeretes, a tényvizsgáló bizottság ajánlata az volt, hogy a munkaadók a Social Security öregkori biztositást megtoldják oly módon, hogy a 65. életévet elért acélmunkások havi 100 dollár nyugdijat kap­janak; erre a célra a munkaadók az órabérekre 6 centet fizes­senek rá. Továbbá: a munkásjóléti alapra fizessenek be minden órabér után 4 centet. Összesen 10 centet tenne ki tehát a mun­kaadók hozzájárulása. A Bethlehem Steel ennél többet ajánlott fel: 10 centet öregkori biztosításra, amely összeget teljes egészé­ben a vállalat fizeti; a munkásjóléti alapra pedig a vállalat és a munkások egyenkint 2 és fél centet fizetnek be. A szövetségi békéltető Cyrus S. Ching most ujult erővel folytatja Washingtonban' az egyeztető kísérleteket, hogy az egész acéliparban megállapodást segítsen létrehozni. A U. S. Steel elnöke, Fairless, mindjárt ki­jelentette, hogy tanulmányozni fogja a Bethlehem-egyezséget s azután fog határozni, hogy vállalata milyen engedményekre hajlandó. A munkásság körében bizakodó a hangulat. Az örömtelen karácsony réme, amelyről az acélipar egyik szószólója beszélt, hamarosan eltakarodik. Már eddig is igen sokat veszített e harc folytán mindkét fél. A munkások hetenkint 33 millió dollár mun­kabért áldoztak s a hiányt megérezték a háziasszonyok is, a ke­reskedők is. Fogalmat ad a sztrájk gazdasági következményei­ről az a tény, hogy Pittsburghban a nagy üzletek forgalma 30 százalékkal csökkent. Youngstownban csak egy üzlet ment jól: a zálogház. A Federal Reserve Board megállapította, hogy az egész országos termelésben visszaesés állt be — az 1946 februári színvonalra, amikor nagy sztrájkok voltak országszerte. Az elnök győzelme az acéliparban remélhető végleges megoldás. Truman ugyanis nagyon idegenkedik attól, hogy a Taft-Hartley törvényt alkal­mazza és más hatalmi eszköze nincsen. Kezdettől fogva abban reménykedett, hogy kormánybeavatkozás nélkül is sikerülhet a harc befejezése s most úgy tetszik, hogy ez a nézet és ez az álláspont győz. A szénbányászatban még holtponton vannak a tárgyalások uj kollektiv szerződésről. A union újabb, jelentős követelésekkel állt elő, amelyek a bá­nyavállalatok állítása szerint csakis a szén megdrágítása árán teljesíthetők. A követelések: a munkaidő leszállítása a jelen­legi bérek megrövidítése nélkül, a jóléti alapra való befizetések­nek a mostani 20 centről való felemelése — senkisem tudja, meny­nyire. 380,000 bányász sztrájkol e követelések kierőszakolására. A Navy és a légi haderő háborúságában a múlt héten szenzációs fordulat történt: Tru­man elnök elcsapta a haditengerészet legfőbb tisztjét, Denfeld admirálist, mert ez nagyon harciasán állást foglalt a kongresz­­szus hadügyi bizottsága előtt történt kihallgatásánál Johnson honvédelmi miniszterrel szemben, aki a légi haderőnek háború esetén nagyobb szerepet szánt, mint a haditengerészetnek és a tengerészeti repülőknek. Az elnök abból a megfontolásból in­dult ki, hogy a három fegyvernem vezérkarainak együttműkö­dését veszélyezteti, ha az egyik fegyvernem lázadozik a kormány katonai politikája ellen. Nem tűrhető, hogy a civil honvédelmi miniszternek megtagadják az engedelmességet a neki aláren­delt katonai hatóságok. Választások lesznek a jövő héten s. mind közt legfontosabb egy szenátor vá­lasztása New York államban. Ott két igen tehetséges és tekin­télyes jelölt áll egymással szemben: a demokrata Lehman, aki többizben az állam kormányzója volt, és Dulles, a republiká­nus, aki az Egyesült Nemzetek szervezetében képviselte Ame­rikát. Az első a haladás szellemét képviseli, a másik a konzer­vatív irányzatot. Lehman népjóléti újítások szószólója, Dulles viszont óva int a kormány hatalmának növelésétől. A nép általá­ban nem fél attól, hogy fokozott népjóléti törvényalkotások a szabadságjogok megnyirbálásával járnának s ezért a republiká­nus jelölt esélyeit nem ítélik meg kedvezően. Az, amit nem csi­nálnak, sohasem hat annyira a népre, mint az, amit csinálnak. Az egyszerű tagadás pilitikája a Truman-Dewey választási harc­ban hatástalannak bizonyult. Ősszelogdossák Ausztriában a magyar politikai menekülteket Az oroszok kényszerítik az osztrák hatóságokat, hogy az emi­gránsokat Magyarországba való visszahurcolás végett adják át a szovjet katonai rendőrségnek Helmer osztrák belügyminisz­ter nyilatkozattal fordul a vi­lág közvéleményéhez az orosz megszálló hatóság önkényes és erőszakos eljárása ellen, amely­nek folytán az osztrák rendőr­ség és csendőrség kénytelen­kelletlen elfogja a Magyaror­szágból elmenekült egyéneket, köztük nőket, gyermekeket és aggastyánokat is és átadja az oroszoknak, akik azután a sze­rencsétleneket visszaviszik Ma­gyarországba, kiszolgáltatják őket a kommunista kormány dü­hének és bosszújának. Megdöbbentő nyilatkozatában az osztrák miniszter többek közt a következőket mondja: “Az osztrák nép és az egész civilizált világ újból és újból megdöbbenéssel és borzadállyal hallja, hogy Ausztriában elfog­nak és a határon áttoloncolnak embereket, akik hazájukat el­hagyni kénytelenek és Ausztriá­ba jönnek, meid politikai meg­győződésük ókából életüket ha­zájukban nem érzik biztonság­ban. Ilyen letartóztatásoknál néha osztrák hatósági közegek is közreműködnek. Ez okból szükségesnek tartom annak megállapítását, hogy Ausztria törvényei, úgyszintén a nemzet-' közi jogszokás értelmében poli­tikai menekülteket, akik ellen nem forog fenn közönséges bűn­cselekmény gyanúja, menedék­jog illet meg. Ezért utasítottam az osztrák rendőrhatóságokat, hogy tartsák tiszteletben azok menedékjogát; akik útlevéllel vagy akár útlevél nélkül is az osztrák határt átlépték, hogy politikai üldözéstől szabadulja­nak. A szovjet hatóságok ennek a rendeletemnek ellenére ki­adták a parancsot, hogy minden menekültet el kell fogni és az orosz megszálló hatóságnak ^át­adni. Ez a parancs sok esetben arra vezetett, hogy férfiakat, nőket, gyermekeket és aggokat áttettek a határon és ott rossz végük lett. Az orosz hatóságok­nál többizben tiltakoztam ez el­járás ellen, de eredmény nélkül- Minthogy az orosz hatóságok to­vábbra is az osztrák csendőrök­nek és rendőröknek büntetéssel fenyegetőzve megparancsolják, hogy az osztrák és a nemzetközi jog elleni vétségeket kövesse­nek el, nem látok más lehetősé­get, mint hogy Ausztria tekin­télyének megóvása érdekében ezt a tényállást a világ nyilvá­nossága elé vigyem.” Lázadás magyar falvaira a íöldraWás ellen Moszkvai parancsra megkezdődött az erőszakos kolhoz-alakítás A római Magyar Parasztszö­vetség lapja, Buzakereszt, jelen­ti, hogy Erdei Ferenc földműve­lésügyi miniszter moszkvai ut­jának magyarázata az, hogy az oroszoktól utasításokat kellett átvennie a kolhoz-rendszer erő­szakos bevezetésére. Moszkva türelmetlen, mert a magyaror­szági szövetkezeti mozgalom még messze van az ideáltól: az orosz mintájú kolhoztól, amely­ben a magánföldtulajdonnak már nyoma sincsen. A kommu­nizmus világkormánya, a Ko­mintern, kiadta a jelszót — ren­deletet—, hogy Magyarországon a jövő év február végéig a ter­mőföld 35 százalékát el kell ven­ni a parasztok tulajdonából és kolhozokká kell átalakítani. Moszkva urai Erdeinek meg­mondták, hogy a célt csak eről­tetett tempójú kolhozitással le­het elérni s rámutattak arra, hogy a balti országokban a föl­dek köztulajdonba vétele pél­dás gyorsasággal ment végbe, miután a földjüktől megfosztott s ez ellen ágaskodó parasztokat tízezrével Szibériába száműz­ték, munkatáborokba. Erdei meg próbálta magyaráz­ni a Kreml urainak, hogy Ma­gyarországon a kommunista rendszer még nem elég erős ah­hoz, hogy ilyen eszközökkel kísérletezhetnének, különösen most, amikor Jugoszlávia felől titoista szelek fújnak. Hazatérve, Erdei beszámolt a Kreml magyarországi helytartó­jának, Rákosi Mátyásnak. Ráko­si úgy vélekedett, hogy Moszk­va tanácsa — parancs. Nyugta­lanság és lázadozás elkerülése végett azonban tanácsos lesz a földrablást óvatosan, fokozato­san végrehajtani. Csakugyan, az Elnöki Tanács 3. sz. törvényere­jű rendelete egyelőre csak 361 községben rendeli el a “részle­ges tagosítást,” köztük Szeged és Debrecen “falvakban.” F egy veres ellenállás Alig indult meg a tagosítás, vagyis a parasztgazdaságoknak kolhozokká való átalakítása, máris az ország minden részé­ből zavargásokat jelentettek. Mezőzombor községben éjnek idején parasztok betörtek Patai János termelőcsoporti elnök há­zába s 17 késszurással megölték a kolhozitás vezetőjét. Amikor másnap a politikai rendőrség két autóval kiszállt a községben, a nép kőzáporral fogadta a rend­­csinálókát. Nagy Ferenc föld­munkást és Krivanyec Márton kisgazdát letartóztatták. De a tagosítást, amelynek során 24 kisgazdának a földjét akarták elvenni, felfüggesztették. Nádudvaron másként jártak el a parasztok. Alig jelent meg a rendelet, 17 kisgazda jelentke­zett termelőcsoporti tagnak s ajánlotta fel földjét a kolhoz­nak. Ezeket ugyanis a termelő­csoport elnöke tájékoztatta ar­ról, hogy a kolhoz az ő földjük­re- tart igényt s igy legjobb, ha nem várják meg, mig kiakol­­bolitják őket, hanem maguk is belépnek földestől együtt. Be is léptek s még másnap uj el­nököt választott a termelő cso­port. A gazdák itt maguk vették kezükbe az irányítást. Bulgáriában is elkeseredett parasztok Délbul­­gáriában, Kirdzali kerületében agyonvertek nyolc kommunista ügynököt, akiket a terménybe­szolgáltatás kierőszakolására küldöttek ki Szófiából. A lázadó parasztoknak, akik 3 csendőrt agyonlőttek, sikerült török te­rületre meneküiniök. Károlyi Mihály is hazaáruló már Károlyi Mihály, a magyar kormánynak kegyidőben párisi követe is sorra került. Hivatalos közlemény adja tudtul neki és a világnak, hogy ő a magyar nép ellensége, mert “állást foglalt a magyar népi demokrácia ellen és átlépett a reakció és az impe­rializmus táborába.” Úgy lépett át, hogy megcáfol­ta Rajk László hihetetlen val­­lomásos hazugságsorozatának azt a részletét, amely szerint állítólag Dr. Sulyok Dezső az ő (Rajk) segítségével menekült el Magyarországból, és e hazug­ságra rámutatva a halálos Íté­lettel végződött per ujrafelvé­telét kérte. Ilyen kérelem ma­napság hazaárulás. Ugyanis, mondja a hivatalos nyilatkozat, ez az ujraf elvételi kérelem csak ürügy; a cél az, hogy megren­dítse a nép bizalmát a Népbiró­­ság iránt. (Pedig a magyar nép­nek amúgy sincsen bizalma a vészbírósággal szemben ...) A kommunista recept szerint ilyen alkalommal, amikor vala­kire rásütik a hazaárulás bélye­gét, mást is rá kell sütni. Tehát a politikai vádat megtoldják az­zal, hogy Károlyi felesége, az Andrássy grófnő, a diplomata­­útlevéllel járó kedvezményeket arra használta fel, hogy arisz­tokrata rokonainak vagyontár­gyait külföldre csempészte. Emi­att Károlyiné már hosszabb idő óta nem mert Magyarországba jönni. STETTINIUS MEGHALT Edward R. Stettinius, volt külügyminiszter, 49 éves korá­ban hirtelen meghalt. Roosevelt elnök 44 éves korában állította a külügyi hivatal élére: ő volt 150 év óta a legfiatalabb külügy­minisztere Amerikának. Fogoly Mukdenben a U. S. főkonzul MUKDEN — Az amerikai főkonzul, Angus Ward, a kínai kommunisták foglya. Vele együtt még négy konzulátusi főtiszt­viselőt hurcoltak el a kínaiak. Vízözön előtti írások LONDON — Mezopotámiában régi cseréptáblákat találtak amerikai és angol régészek. Ezek az írások még a vízözön előtti időkből származnak, mondják a történészek. Találtak egy 4000 éves szumér-héber szótárat is. Ennek révén remélnek majd fényt deríteni sok olyan Írásra, melyek értelmét nem sikerült ezideig mégfejteni. A pápa az örök békéről RÓMA — XII. Pius pápa fogadta az Európát járó amerikai szenátorokat és közölte velük, hogy a tartós, állandó -békét csak úgy remélhetjük, ha a világ népei visszatérnek a keresztény hit­hez. Szabadon engedtek 127 cseh papot PRÁGA — Gottwald elnök szabadon engedett 127 csehszlo­vák katolikus papot, akik kijelentették, hogy visszavonják ed­digi nyilatkozataikat és behódolnak a kormánynak. Összesén 300 papot tartóztattak le a kommunisták. A csehszlovák püspö­kök közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben visszavonták koráb­bi ellenkezésre biztató felhívásukat. Engedjék be a menkülteket VATIKÁNVÁROS — Pius pápa azt kéri az amerikai kor­mánytól, hogy engedjenek be Amerikába több hontalant, első­sorban a hazátlan nőket és gyermekeket. Atomgázzal is tudnak gyilkolni LONDON — Megbízható értesülések szerint a szovjet nem­csak atombombákat gyárt, de atomgázt is, amellyel “mérges atomfelhőt” bocsájt ki az elpusztításra kiszemelt csapatok és városok fölé. A gyilkos sugarak minden élőlényt megölnek. Hazaengedik a német hadifoglyokat BERLIN — A keletnémetországi kommunista német kor­mány elnökének megígérte a szovjet, hogy a még Oroszország­ban levő német hadifoglyokat hazaküldik 1950 tavaszán. Ezek a német katonák kommunista kiképzésben részesültek és azdk, akik már hazatértek, most a szovjetrendszer megbízható szolgái. Három minisztert kergettek el VARSÓ — Orosz parancsra három lengyel minisztert dob­tak ki a kommunista kormányból, mert nem elég buzgón szol­gálják az orosz érdekeket. Földalatti szervezkedés BUDAPEST — Rákosi Mátyásékat nem csekély mértékben aggasztja a földalatti mozgalom, amelyet az orosz-ellenes kom­munisták folytatnak a sztálinista csatlósok ellen. Saját lapjuk és rádiójuk van már a guerilláknak, akik irtóhadjáratot hirdetnek a jelenlegi rendszer ellen. Sztálin után — összeomlás MONTREAL — Paul C. Hoffman, az európai segély admi­nisztrátora kijelentette, hogy Sztálin halála után az egész “vé­res szappanbuborék”, a kommunista világhóditási lázálom össze fog omlani. A szovjet marsaíok máris egymás között marakod­nak, hogy kié legyen a hatalom, ha Sztálin lehunyja a szemét. Negyvennyolc halott PÁRIS — A New York és Páris között közlekedő légióriás, a Constellation a viharban az Azori Szigetek fölött egy szikla­­csúcsnak ütődött, felrobbant és lezuhant. Mind a 48 utasa ször­nyethalt. Kiutasították a cseh főkonzult A külügyminisztérium tudatta a washingtoni csehszlovák követséggel, hogy Dr. Ervin Műnk newyorki csehszlovák főkon­zul itteni működése nem kívánatos. Ez más szóval kiutasítást jelent. Dr. Műnk a csehszlovák kommunista kormány megala­kulása után belügyminiszter volt. Vele együtt kiutasították Horváth Jánost, a cseh főkonzulátus házvezetőjét. AZ AMERIKAI MUNKÁS MAGYAROK KINCSES ÚJSÁGJÁNAK EGYETLEN EGY MAGYAR HÁZBÓL SEM SZABAD HIÁNYOZNIAI The Good Shepherd is the Largest Hungáriáin Weekly Newspaper in America Mi történt a héten • • • A NAGYVILÁGBAN Csata a jugoszláv-magyar határon BELGRÁD — Nagy az izgalom a jugoszláv fővárosban a határincidens miatt, amelynek során a magyar kommunista ha­tárőrség 8 órán át puskatüz alatt tartotta a jugoszláv határőr­séget. Egész éjszaka folyt a tűzharc, a magyarok kézigránáto­kat dobáltak a jugoszláv laktanyára. A jugoszláv kormány eré­lyesen tiltakozott a háborús provokáció ellen. Tito szerint az egésznek a hátterében az oroszok állanak, akik igy akarják el­kezdeni az uj balkáni háborút, hogy a csatlósokat ugratják Ju­goszlávia ellen. Hangoztatta a jugoszláv marsai, hogy a jugo­szláv nép sohasem fog behódolni Sztálinnak és harcolni fog, ha idegen katona teszi a lábát jugoszláv földre. A szovjet csalétkül a Bácskát Ígérte a magyaroknak és a Bánátot a románoknak. Az oroszok persze ígérhetnek más bőrére, — mondja a jugo­szláv rádió, de sok vér fog folyni, amig ezt az Ígéretet megvaló­­si thatják.

Next

/
Thumbnails
Contents