A Jó Pásztor, 1949. július-december (27. évfolyam, 30-53. szám)

1949-08-05 / 31. szám

VOL. 27. ÉVFOLYAM No. 3i. SZÁM AZ AMERIKAI MUNKÁS MAGYAROK KINCSES ÚJSÁGJÁNAK EGYETLEN EGY MAGYAR HÁZBÓL SEM SZABAD HIÁNYOZNIA! Beolvadt lapok: “KERESZT” és “EGYETÉRTÉS” The Good Shepherd is the Largest Hungarian Weekly Newspaper in America Szeretettel fogadd szivedbe és otthonodba ezt a léleknemesitő lapot! Mi történt a héten • • • AME „fEÁBAN A 4^, V 1-A negy^X emelés követelése a nagy munkásszei * eszéről megindult azzal hogy az acélmunkások unionja, s. <z,Kkal fenyegetőzve, 30 cent órabéremelést követelt az acéltrösztről, a U. S. Steel Corporation­­tói, amely az amerikai acéltermelésnek egyharmadát látja el. Az akció azért kezdődött itt, mert tapasztalás szerint a kollektiv szer­ződés, amelyet ezzel a mamutvállalattal kötnek, irányadóvá válik az egész acélipar, sőt az egész amerikai nehézipar részére. Fegyverszünet van jelenleg az acéltröszt és a union közt, szeptember közepéig. Addig a Truman elnök kezdeményezésére összeült tényvizsgáló bizottság előtt fogják a tárgyaló feliek álláspontjuk igazát bizony­gatni. A tényvizsgáló bizottságnak három tagja van; a vita végén ajánlásokat fognak tenni, amelyek a felekre nem kötelezők. De azt lehet remélni, hogy az alapos megvitatás után teendő aján­latoknak nagy befolyásuk lesz a döptésre. Legkésőbb augusztus 29-én kell a tény vizsgálóknak megtenniük jelentésüket. A union követelése 30 cent órabér, de nem tisztán órabéremelés formájában, hanem igy: 12J4 cent órabéremelés, 1114 cent nyugdíjalapra (havi $125 nyugdíj) való befizetés, 6 >4 cent élet- és betegbiztosításra való be­fizetés — összesen 30 cent. Ezt a követelést Philip Murray, a unionnak s egyben a CIO-nak elnöke a következőképen indokolta meg: A vásárlóképesség emelése és a munkából kiöregedettek vásárlóképességének biztosítása nemzeti érdek, mert a mostani válság enyhülését csak úgy remél­hetjük, ha a fogyasztók a termelt árukat meg tudják vásárolni, Továbbá: az acélipar rekord profitot ért el ~ég ennek az évnek első felében is: az acélti /t 7(í százalékkal, a Bethlehem Steel Corporation 95 százaléké lökő r.,.1 t hasznot könyv It el 1949 első felében, mint 1948 első felében. A munkaadók álláspontja ezzel szemben a következő: Igaz ugyan, hogy a profitok minden eddiginél magasabbak, de kell is, hogy ilyen magasak legyenek, mert az üzemek kibővítésére igen sok pénz szükséges. Ennélfogva ha a munkások bérét emelnék, az acélgyárak kénytelenek len­ének az acél árát emelni, ami általános dráguláshoz és a jelenlegi válság fokozásához, a munkanélküliek táborának megnagyobbitá­­sához* vezetne. A másik két nagy union az autómunkások és a bányászok unionja egyelőre a várakozás álláspontjára helyezkedik. Az acélipari bérharc kimenetelét vár­ják, hogy a maguk részéről is megindítsák a magasabb bérért való harcot. A lakbérszabályozás kérdésében országos szenzációt keltett a múlt héten egy chicagói szövetségi biró döntése, amely szerint a jelenlegi lakbértörvény az alkotmányba ütközik, amennyiben az állami megyei és köz­ségi igazgatások hatáskörébe utalja annak megállapítását, hogy az állam, illetőleg megye vagy község területén a lakbérek meg­szabására egyáltalán szükség van-e, és ha szükség van szabályo zásra, ezt az állam, megye vagy község maga végezheti. A birc szerint ez a törvény azért alkotmányellenes, mert a kongresszus csak maga hozhat törvényt és nem ruházhatja át törvényi szabá lyozó hatalmát állami vagy más kormányzatra. A magyar nép szabotázzsal felel a kizsákmányolásra A “basaparaszt” nem az egy<( Jiili belső ellenség: most már az “élmunkásokk 1” is baj van A “titoizmus,” vagyis a rab­­nemzeteknek a szovjet imperia­lizmus által való kizsákmányo­lása elleni ellenállás, országról­­országra terjed s most már Ma­gyarországon is nyugtalanító mértékben mutatkozik meg. A kormány nyugtalan, minden ol­dalról ellenségeket lát. Eddig a magyarországi sajtó főleg a ku­­lák-basaparasztok ellne izga­tott s elhallgat ta ,hogy nem any­­nyira a kevésszámú középbir­tokosok ellenállása okoz gondot Budapest urainak, hanem a mil­liók, a földosztással hitegetett és most kolhozzal fenyegetett föld­munkások néma tömegeinek bi­zalmatlansága és gyűlölete. Ce­­piska cseh igazságügyminiszter kimondta, amit a magyar urak még nem mertek kimondani: hogy az egyház elleni irtóhábo­­runak fő célja a parasztság el­választása papjaitól — az orosz kolhoz-rendszer könnyebb beve­zetése érdekében. Komoly bírálat ez — minden oldalról elismerik. Csakugyan, arra még nem volt eset, hogy az Egyesült Államok kongresszusa adott esetben nem rendelkezett, hanem más hatóságoknak engedte át, hogy “kong­resszust játsszanak.” Kongresszusi demokraták nyíltan kimond­ják: ez csakugyan törvénykezési komédia volt. Egyes képviselők úgy vélik, hogy ezt a “törvénykezési komédiát” a háztulajdono­sok nagybefolyásu kijárói akasztották a kongresszus nyakába, azzal a hátsógondolattal, hogy hamarosan egy szövetségi biró rá fog jönni arra, hogy ilyen törvény alkotmányellenes s ez eset­ben a törvény hatályát vesztené. Mármost, ha a Legfelsőbb Bíró­ság csakugyan érvénytelennek mondaná ki a jelenlegi lakbértör­vényt, ennek következéménye az lenne, hogy — lakbértörvény hijján vége szakadna az ellenőrzésnek és a háztulajdonosok tet­szésük szerint emelhetnék a lakbéreket. Országszerte izgalmat keltett emiatt a chicagói biró döntése, különösen a nagy városok­ban, ahol a háború óta változatlanul nyomasztó a lakásínség s az időről-időre napvilágot látó statisztikai kimutatások szerint min­denütt inkább csak egy- vagy két-családos házak épülnek a mó­dosabbak részére, mig alig tiz százalékban épülnek bérbeadó lakások a kisebbkeresetüek részére. Az országos izgalom azon­ban kis.sé túlzott. Ugyanis az elsőfokú bíróságtól a Legfelsőbb Bíróságig nagyon hosszú az ut s mig az ügy oda kerül, lejár az egy évre szóló törvény s a kongresszusnak uj lakbértörvényt kell hoznia. A chicagói döntés tehát, bármennyire érdekes is, csak amolyan “eső után köpönyeg” jellegűnek fog a végén tetszeni. Országszerte szabotálnak A “Szabad Nép”, a “Népsza­va” és a többi pártlap sorozatos cikkekben számol be az ország­szerte elharapódzott szabotázs­akcióról, amely két módon nyil­vánul meg: részint munkalas­sulás, részint pedig selejtes ter­melés formájában. A cikkekből kiderül, hogy a szabotázs ország­szerte általános. A csepeli Weisz Manfréd üzemek, a pécsi, mis­kolci, diósgyőri üzemek, a Ganz­­gyár, a BAMERT, a MAG, a Láng-gyár s valamennyi nagy­üzem szabotál. A “Szabad Nép” junius 29-i száma kénytelen be­vallani, hogy a szabotázs-akció áttterjedt még a nemzeti vál­lalatokra is, amelyeknek egy része “a normát csak 30-50 szá­zalékban teljesiti.” A Diósgyőr­ről szállított fémlemezek 40 szá­zaléka használhatatlan selejt, ami természe :sen arra vezet, hogy a Diósaiőrtől függő más gyárak termélíse is csökken. (A “norma iljesitése” újdon­ság. amelyet jjz amerikai ma­gyar olvasó nem ismer; ez ma­gyarázatra szorul. Norma alatt értik az állaixi “kollektiv szer­ződésekben” előirt munkatelje­sítményt, amelyek általában ma­gasak és amelyeknél lényege­sen többet kell produkálni, hogy a munkabér a munkás megélhe­tését biztosítja. Másszóval, a norma arra siolgál, hogy kipré­selje az ipari munkás csontjai­ból a velőt. “Norma” nem-tel­­jesitése, pedig azt jelenti, hogy a magyar rjunkásságnak nem tetszik ez aj hajcsár-rendszer, amelynek prísz eredetiben Szta­­khanov-rendjzer a neve.) / Elvarázsol kastély A szabotázsra mi sem jellem­zőbb, minta “Szabad Nép” cik-Rosszul áll a szénájuk CANTON. — A kínai nemzeti hadsereg egyre több vereséget szenved. Miközben Chiang generalissimo harcias kijelentések­kel biztatja fáradt hadseregét és közben ismételten fegyvert, pénzt kunyerál Amerikától, a kommunisták újból elindították offenzivájukat és sorra foglalják el a megmaradt városokat, ki­kötőket. A nemzetiek vereséget vereségre halmozva hátrálnak. A kommunisták immár fővárosuk, Canton előtt állanak . A kommunisták számos amerikait tartanak fogva Shanghaiban és más városokban. A többezer amerikait túszként tartják, hogy zsarolhassák Washingtont. Egy shanghai amerikai nujságirót vé­resre vertek és étien, szomjan tartják cellájában. Az amerikai követnek nem engedik meg, hogy haza utazzon jelentés tételre. Kormány és sajtó háborúja Angliában LONDON. — Az angol munkáskormány véleménye szerint kétévi tanulmányozás után arra a megállapításra jutottak, hogy az angol sajtó egyrésze szenzációhajhászásból elferdíti a ténye­ket és a politikai eseményeket úgy találja a közönség elé, hogy félrevezeti olvasóit. Ezért 25 tagú bizottságot állítottak fel. En­nek lesz a kötelessége kigyomlálni “a zugsajtót.” Ha a bizottság nem tesz eleget feladatának, akkor a kormány lép majd közbe. Félbillió ráadást kérnek PARIS. — A Marshall tervből eddig is oroszlánrészt kaptak az angolok^ Mint Churchill mondotta legutóbbi beszédében, a munkáskormány elpocsékolta az amerikai billiókat és most üres kasszával .ismét újabb segítséget kunyerál. Anglia ráadásként külön félbilliós gyorssegélyt kért Washingtontól. 'Ázt hiszik, hogy igy sikerül átvészelniük a fenyegető gazdasági válságot. Az angol ipar teljes gőzzel termel, de az angol árut nem sikerült teljes mértékben értékesíteni a külföldi piacokon. A vételkedv mindenütt lehanvatlott. Gennara Verolino a pápai követ­ség vezetője volt Prágában. A Beran prágai érsek elleni akció során Szlovákiában letartóztat­ták. Kiszabadulása után azon­nal Rómába utazott s a Vatikán­ban jelentést leit a pápának. ke a váci öntőiskola újjáépítésé­ről: —Olyan itt minden, mint az Angol Parkban az elvarázsolt kastély. Minden mozog ebben az épületben. A falakat ujjal be lehet nyomni, sőt az egész falat a padlótól a menyezetig mozgat­ni lehet. De mozog a padló is és föntről, oldalról hull ránk a vakolat. — A váci ipariskola építését a Kőbányai Középitési Nemzeti Vállalat vállalta azzal, hogy 1948 december 1-re elkészül. Az építkezés ezzel szemben csak ez év február 15-én fejeződött be. A falak kétszer szakadtak be. Ám hiába volt az iskola vezető­ségének minden tiltakozása ... Az egészet újjá kell építeni, sok­százezer forintos költséggel. Nem egyéni akciók A “Szabad Nép” ezután köve­telj, hogy a szabotálok ladéktálanul indítsák meg az eljárást. Azonban ennek az eljárásnak nem lehet nagy sikere. Mert a szabotálás nem egyesek, hanem az egész nemzet müve, tiltako­zásként az elnyomás és rémura­lom rendszerével szemben. Mi sem jellemzőbb, mint hogy a veszprémi járás 108 cséplési el­lenőre közül 24et el kellett csapni, mert kiderült, hogy sza­botálják a rendelkezések végre­hajtását. Halálra Ítélték a Magyar Államvasutak volt verzérigazgatóját A francia sajtószolgálat buda­pesti jelentése arról számol be, hogy a magyar katonai bíróság Varga Lajost, a MÁV volt vezér­­igazgatóját, és három vádlott­társát szabotázs címén halálra ítélte. Ezt az ítéletet titokban hozták és a közvéleményt sem a tár­gyalásról, sem az Ítéletről nem tájékoztatták. Börtönbe velük' A Csendes- tengeri háború hási halottainak örök nyugvóhelyéül uj katonai temetőt lé­tesítettek Honoluluban. Képünk a felavatás alkalmával végbement első temetési szer­tartást ábrázolja. BUENOS AIRES. — Peron argentin diatátor ellenzéke egyre hangosabban követeli a kormányzsoldban álló menekült német nácik eltávolítását és a háborús bűnösök kiadatását. Amerika és Anglia már többizben sürgették Peron diktátort, aki ezideig a füle botját sem mozdította. Köztudomású, hogy Argentina a náci ban­diták paradicsoma és Peron tanácsadói között több volt SS go­nosztevő van. Most hogy gazdasági bajokkal küzd Argentina és szüksége lenne Amerika dollárjaira, a diktátor hajlandónak mu­tatkozik kiszolgáltatni a németeket, ha cserébe megkapja a kért szerződéseket és Amerika ismét vásárolni fog Argentínától. Sok milliós vállalatokat alapított Argentínában az európai áldozatok­tól elrabolt vagyonokból. Ezeket valószínűleg elkobozzák, hogy az üres argentin államkasszát ismét megtömjék. Az ellenzék a nácik bebörtönzését követeli. Orosz telepesek — Magyarországon MOSZKVA. A szovjet úgy készül az uj háborúra, hogy siet biztosítani a határait. Az orosz határok mentéről eltávolítják a nem megbízható elemeket. Százezrével deportálják a nem kom­munista népeket. Helyükre megbízható kommunista oroszokat telepítenek le. A Duna mentén több orosz gyarmatot létesítettek, így többek között Magyarországon is több ezer oroszt telepítettek le, hogy sakkban tartsák a magyar lakosságot. Ausztriában és Csehszlovákiában ugyancsak orosz gyarmatokat létesítettek a Duna mentén. Incidensek a jugoszláv-magyar határon ZÜRICH. — Az orosz kormány elunta a hidegháborút és a szócsatát, amit Titoval folytattak és elhatároztak, hogy a tettek mezejére lépnek. Mesterségesen szítják a forradalmat Jugoszlá­viában Tito ellen, aki szembe mert szállani Sztálinnál és hátat fordított Moszkva világhódító politikájának. A bolgár, görög, albán macedón bandákból hadsereget toboroztak és ezek a ban­dák naponta törnek be Jugoszláviába, ahol gyilkolnak, gyújto­gatnak és rabolnak. Az oroszok azt remélik, hogy igy majd sike­rül egymás ellen uszítani a balkáni csatlósokat és belháborü esetén “rendcsinálás” ürügyével léphetnek közbe. A magyar­­jugoszláv határon mindennaposak a gyilkosságok és támadások. A marsba akarja telepíteni a németeket FRANKFURT. — Dr. Heinz Gartman német rakétaszakértő olyan rakétát épit, amelynek segítségével a holdba és a Marsba készül repülni. Kijelentette, hogy számítása szerint a Marsotl bőven van hely és életlehetőség emberek számára és németek lesznek az első telepesek ezen a titokzatos bolygón. Arrogáns, nagyképü népség BERLIN. — így beszélnek Amerikáról és az amerikaiakról nyugati Németország politikai szónokai. Nincs semmi tévedés a dologban, nem a szovjetzónában hangzottak el az Amerika-elle­­nes, gyűlölettől izzó kirohanások, hanem a nyugati zónákbatí, ahol százmilliókat tömtek a németekbe; Berlinben, ahol hónapo­kon át repülőgépek segítségével, óriási áldozattal táplálták az oroszok által kiéheztetett lakosságot. A szovjetről árva szóval sem emlékeztek meg a német politikusok. Csak az amerikaiakat szi­dalmazták. “Arrogáns, nagyképü, hangos, elviselhetetlen ban­dának” nevezték az amerikaiakat és annak a reményüknek ad­tak kifejezést, hogy “hamarosan megszabadulnak tőlük.” Mi történt a héten • • • A NAGYVILÁGBAN De újabban olyan, jelek mu­tatkoznak, hogy a magyar ipari munkásság is elégedetlen és egyre ellenségesebb szemmel nézi az újfajta, Moszkvából dik­tált kizsákmányolást. Szabotázs­ról számolnak be a Párt hivata­los lapjai.

Next

/
Thumbnails
Contents