A Jó Pásztor, 1949. július-december (27. évfolyam, 30-53. szám)
1949-08-12 / 32. szám
f VOL. 27. ÉVFOLYAM No. 32. SZÁM AZ AMERIKAI MUNKÁS MAGYAROK KINCSES ÚJSÁGJÁNAK EGYETLEN EGY MAGYAR HÁZBÓL SEM SZABAD HIÁNYOZNI AI Beolvadt lapok: “KERESZT” és “EGYETÉRTÉS” The Good Shepherd is the Largest Hungáriám Weekly Newspaper in America Szeretettel fogadd szivedbe és otthonodba ezt a léleknemesitő lapot! AMERH4 .BAN Fehér Könyvet adott ki a külügyminisztérium a kinai kédésről. Ez a könyv, történeti adatok és okmányok gyűjteménye, beszámoló arról, hogy Kinában súlyos vereséget szenvedett nem csak a nemzeti kormány, hanem Amerika is. A háború vége óta három ezer millió dollárt költöttünk Csiangkaisek nemzeti kormányának támogatására a kommunisták elleni harcában és ez az óriási anyagi áldozat teljesen kárbaveszett. A kommunisták az egész vonalon győztek és most, amikor a déli tengerpart felé törnek és elfoglalással fenyegetik Canton városát, a nemzetiek ideiglenes fővárosát, semmi akadály sincsen az útjukban. Miért mondott csődöt a nemzeti kormány és hadviselés és az amerikai segitség? Erre a kérdésre a Fehér Könyy azzal felel, hogy a nemzeti kormány fő emberei, a tábornokok és a magasállásu civilek, tehetségtelenek és tisztességtelenek voltak. A kinai polgárháborúnak egyetlenegy szakában sem volt a nemzetiek vereségének oka az, hogy talán kevés anyagi, katonai segtiséget kaptak volna Amerikától — mondja a Fehér Könyvben Acheson külügyminiszter. Több kísérlet történt amerikai részről a helyzet megjavítására. Hurley amerikai nagykövet, majd Marshall tábornok, Wedemeyer tábornok próbálkoztak, hogy demokratikus reformokra, a katonai szervezet javítására, a korrupció elleni harcra késztesse Csiangkaiseket és bizalmasait, de nem volt eredmény. (Marshall tábornok, látva, hogy a kinai nép milliói földreformot és egyéb reformokat kívánnak — amiket a kommunisták Ígértek —, azt ajánlotta Csiangkaiseknek, hogy próbáljon egyezkedni, koaliciós kormányt alakítani a kommunistákkal; Csiangkaisek és a kommunisták bizalmatlanok lévén egymás iránt, ez a terv nem valósulhatott meg. Közben I győztek a kommunisták itt is, ott is és ami amerikai segitség jött, azt részben ők kapták, amennyiben a nemzeti hadsereg korrupt tábornokai a kommunistáknak, vagyis az ellenségnek, eladták csinos summákért a fegyvereket. Hogy ily körülmények között milyen volt a nemzeti hadsereg morálja, vagyis harci kedve, azt el lehet képzelni. A polgárháború utolsó szakában a kommunista hadsereg már mindenütt úgyszólván ellenállás nélkül haladt előre s elfoglalta Nanking fővárost és Shanghait, a világ egyik legnagyobb városát. Veszélyes helyzet állt elő a kinai kommunista győzelemmel. A 450 milliós nép a szovjet érdekkörébe jutott. Attól kell tartani, hogy a japán nép nem tud boldogulni, ha teljesen el lesz vágva a kinai piactól, ahol ipari termékeit értékesíthetné. És bizonyosra vehető, hogy Kina kommunista urai nem is fognak kereskedni más Japánnal, mint kommunista kormányzat alatt állóval. Ennélfogva Japánban is megerősödik a kommunista mozgalom. A többi ázsiai országokban is, amelyek Kínát környezik, erős a kommunista mozgalom: Indo-Kinában a franciák helyzete válságos, Burmában, amely az angol gyarmati kormányzat alól felszabadult, inog a kormány: Malayában az angolok alig tudnak rendet teremteni s Sziámbán is mozgolódnak a kommunisták. Könnyű elképzelni, hogy mihelyt a kinai kommunista hadsereg eléri a határt, guerilla háborúk fognak kitörni itt is, ott is és a kinai kommunisták fogják a kommunistákat fegyverrel támogatni, úgy, hogy a balkáni kommunista kormányok támogatják a görög guerillákat. Ez a hasonlat nagyon helyénvaló, mert látjuk, hogy ilyen guerillaháboruval szemben Amerika úgyszólván tehetetlen, ha nyíltan nem avatkozik be —ami világháborút vonhatna maga után. Mi a teendő? Ezen tanakodnak az amerikai külpolitika irányitói, élükön Truman elnökkel. A Fehér Könyv figyelmezteti a kinai kommunistákat: ne merészkedjenek országuk határain túlra! De ilyen figyelmeztetés nem elég. Tenni kell valamit, hogy a kommunizmus áradata el ne lepje egész Ázsiát. Egyelőre csak annyi bizonyos, hogy Amerika valamilyen módon segíteni fogja azokat a még szabad kinai tartományokat, amelyekben a kommunisták még nem ragadták magukhoz a hatalmat. Ezeknek a tartományoknak körülbelül 150 millió lakosuk van. Titoizmusra is számit az amerikai kormány, vagyis arra, hogy a kinai kommunista kormány nem lesz vakon engedelmeskedő szolgája Moszkva urainak s nem fogja kiszolgáltatni országát a szovjet imperializmusnak úgy, ahogy az európai csatlósállamok kénytelenek azt tenni. Ez okból lehetséges, hogy az amerikai kormány gazdasági, újjáépítési segítséget fog nyújtani a kinai kommunista kormánynak, hogy éket verjen Kina és Szovjet közé. Engedelmeskedett a pápának börtönbe kerfllt a cseh pap Nyolc évi börtönre büntették a csehszlovákiai római katolikus papot, aki kommunistának megtagadta az utolsó kenetet Mint előrelátható volt s Moszkva a rádió utján az egész világgal közölte:- a szovjet és csatlósai ellentámadással, megtorlással felelnek a pápa julius 13-i kinyilatkoztatására, hogy minden kommunista és a kommunizmus minden támogatója automatikusan a katolikus egyházból kiközösitettnek tekintendő. A kommunista kormányok a pápa egyházi hatalmával a maguk világi és fegyveres hatalmát szegzik szembe és moszkvai utasításra börtönnel fenyegetnek meg minden katolikus papot, aki a pápai kiközösítés végrehatása során megtagadja kommunistáktól vagy a kommunizmussal rokonszenvező egyénektől a szentségek kiszolgáltatását. Csehszlovákiában két nappal a pápai hirdetmény megjelenése után, julius 15-én Cepicka igazságügy miniszter kijelentette, hogy aki a pápa határozatának eleget tesz, hazaárulás bűntettét követi el. Már a következő napon, julius 16-án megtörtént az első “hazaárulás.” Most közhírré tette a prágai rádió, hogy a prágai bíróság Alois Fajstl katolikus papot nyolc évi börtönre ítélte hazaárulás büntette címén s a rádió jelentésből, az ítélet indokolásából most értesülünk, hogy mi történt a Cepicka-nyilatkozat másnapján. Ez történt: “Csak ha kilép a pártból. . ” Sebranice községben súlyos tüdőgyulladásba esett egy 67 éves asszony. Papot hivatott, hogy adja fel neki az utolsó kenetet. Rév. Fajstl hamarosan megjelent a betegágynál s első kérdése ez volt: “Tagja-e a kommunista pártnak?” A beteg igenlő válaszára a pap megjegyezte, hogy ő a pápai kiközösitési rendelet folytán csakis nem-kommunistának szolgáltathatja ki az utolsó kenetet. Erre a beteg a fiával visszaküldette tagsági kártyáját a kommunista pártirodába. Ennek megtörténtével a pap ellátta a kért egyházi szolgálatot. Az asszony felgyógyult s amikor ismét erőre kapott, elment a kommunista pártirodába, viszszakérte tagsági kártyáját és — elmondta az esetet. “A Vatikán az ellenség...” Dr. Richter, a törvényszék elnöke, Fajstl lelkészt 8 évi börtönre, vagyonának elkobzására és polgári jogainak 10 évre való felfüggesztésére ítélte. Az ítélet indokolásában nem annyira a vádlott ellen, mint inkább a pápa ellen kelt ki szenvedélyesen a biró, mondván hogy a Vatikán a csehszlovák népköztársaságnak és a dolgozó népnek legnagyobb ellensége, a kapitalizmus védelmezője, a fasizmus pártolója, és igy to* ább. Kiközösített pap Matocha , pImiiig m ,-sek. kiközösítette Volny lelkészt, mert csatlakozott a kommunista kezdeményezésre megalakult úgynevezett “Katolikus Akció” szövetséghez és a csehszlovák népi demokrációt dicsőítő beszédet mondott, továbbá vonakodott a templomban felolvasni a csehszlovák püspökök ismert közös pásztorlevelét, amelyben a kormány egyházellenes akcióját elitélik és a Vatikánhoz való ragaszkodásukat hangoztatják. A kiközösített lelkész vonakodik elhagyni a plébániát és továbbra is ellát papi funkciókat, dacolva egyházi felettes hatóságával. Fenyegetőzik a cseh sajtó A csehszlovákiai sajtó fenyegetőzik, hogy ezután sorra hazaárulás címén pörbe fognak minden katolikus papot, aki a szentségek kiszolgáltatását megtagadja. Állítólag Rév. Fajstl után már több papot letartóztattak. Az egyházat ez a fenyegetés nem ijeszti meg. Egyrészt hangoztatják az egyház szószólói, hogy a papok engedelmeskedni fognak a Vatikánnak, bármi történjék is; másrészt arra számítanak, hogy meggyőződéses kommunisták nem is fognak papot hívni. Kevesebb a férfi A Statisztikai Szemle kimutatása szerint Magyarországon 358,000-rel több a nő mint a férfi. A férfiak és nők arányszáma Budapesten más, mint a vidéken. Mig a vidéken 1000 férfira 1061 nő jut, a fővárosban 1000 férfin 1241 nőnek kell majd osztozni, ha mind felnőnek. Eszerint Budapesten legnagyobb a férfihiány. A GYEREKNEK MEGTILTANI NEM LEHET... A szomszédok panaszra mentek a pasadenai rendőrségre, hogy Jeffrey örökös, éjjel-nappali bőgése miatt nincs nyugtuk, nem tudnak sem dolgozni, sem aludni. Jött is rendőr a házhoz, megpróbálta elcsitiiani =■ fiatalurat, de hasztalanul próbálkozott. Végül is kijelentette, hogy a törvények és rendeleiek értelmében a gyereknek nem lehet megtiltani a sírást. Kimondta az utolsó szói és eltávozott. Zsidómentő jezsuita A Kanadai Zsidó Kongresszus a napokban Montrealban bankettet rendezett Fr. Pierre Chaillet francia jezsuita tiszteletére. Father Chaillet résztvett a háború idején a nácik elleni franciaországi földalatti ellenállási mozgalomban s több ezer zsidó életét mentette meg. Feloszlatták a román szerzetesrendeket Justinian orthodox uátriárka, aki kezdettől fogva behódolt Románia kommunista kormányának, most a kommunista párt utasítására feloszlatta az összes katolikus papi és apáca rendeket. Ez a rendelkezés körülbelül 100 szerezetest és 1400 nővért érint. Ez az uj támadás nyilván a hitéhez és egyházához ragaszkodó nép ellen irányul, hiszen az egyház már amugyis el van nyomva Romániában. Valamennyi katolikus érsek és püspök, úgyszintén az orthodox püspökök legtöbbje fogságban van. Mi történt a héten 9 * * A NAGYVILÁGBAN WWWWWHWWWWVWWWWWHWMHWWWyWWWM Nem félünk Sztálintól — kérkedik Tito BELGRÁD. — Tito marsai beszédet mondott Skoplje város katonai garnizonja előtt. Kijelentette, hogy nem fél Sztálintól és az orosz fenyegetésektől. “Erős hadseregünk felkészülten áll minden támadással szemben” mondotta a jugoszláv marsai. Majd igy folytatta: “Nem hiszem, hogy Oroszország hadsereggel támadna ránk, ez a szocializmus végét jelentené az egész világon.” Tito egyébként kereskedelmi szerződést kötött Olaszországgal. Bizalmas tárgyalásokat folytat de Gasperi olasz miniszterelnökkel a trieszti kérdés rendezése ügyében és többszázmilliós kölcsönt remél Amerikától. Nemrég hatalmas érc, kobalt és manganéz erekre bukkantak a jugoszláv hegyekben. Az angolok gyárakat alapítanak Jugoszláviában. Kétbillióért hajlandó “kibékülni” NEW YORK. — Az U. N. World Magazine közli Gromyko szovjet delegátus nyilatkozatát. Eszerint Sztálin a jaltai és potsdami egyezményekre való hivatkozással kétbilliós amerikai kölcsönt kér. Ennek fejében hajlandó “kibékülni” Amerikával. Kivégeztek hét voodoo gyilkost PRETORIA, Dél Afrika. — Az angol protektrátus területén kötél általi halálra Ítéltek hét benszülött törzsfőnököt a voodoo gyilkosságok miatt. A rituális emberölést páratlan kegyetlenséggel hajtják végre a babonás vadak. Az áldozatot előbb megcsonkítják és csak aztán ölik meg. Majd minden héten találnak a dzsungelben ilyen megcsonkított holttesteket. A trözsfőnököket és a kuruzslókat, akik a rituális gyilkosságokra uszítanak, börtönbe vetették. Korábban már 11 főnököt végeztek ki. Tegnap ismét hetet akasztottak fel, hogy igy rettentsék el a fanatikusokat a gyilkosságoktól. Nem izgatja őket a demokrácia BERLIN. — Augusztus 14-én szavaznak a németek az uj, központi, alkotmányos köztársaság sorsa fölött. Húszmillió ember járul majd az urnák elé a nyugati zónákban. Amerikai megfigyelők szerint a németeket nem nagyon izgatja az egész dolog. A politikai vezérek azonban annál hangosabbak. Elképesztő hangon folytatják a választási agitációt és vezérszólamuk ugyanaz: Amerikát szidják. A katonai hatóságok ezideig mit sem tettek az Amerika ellenes izgatás elnémitására. Angol tiltakozás LONDON. — Az angol női egyesületek tiltakoztak az ellen, hogy a 16 éves amerikai uszóbajnoknő, Shirley May France mezi- ' telenül ússza át a csatornát. Arra hivatkoznak, hogy mások is átuszták már a 19 mérföldes távolságot és volt rajtuk úszónadrág. Shirley azt állítja, hogy könnyebb ruha nélkül úszni a sós vízben. Tízmillió rabszolga A Vatikán sajtópere kommunista lapok ellen Példátlan lépésre szánta el magát a Vatikán a kommunisták szüntelen rágalmazó hadjárata ellen: a római bíróság előtt rágalmazás! pert indított az Unita és Paese lapok ellen, mert azt írták, hogy a Vatikán pénzért érvénytelennek nyilvánítja gazdag emberek házasságát, hogy azok újból házasodhassanak. Ez rágalom. Az igazság az, hogy a Római Szent ítélőszék házasságot csak oly esetben nyilvánít semmisnek, amikor az eleve érvénytelen volt, vagyis — nem is volt házasság. GENF. — Az UN gazdasági bizottsága előtt elismételték az angol delegátusok korábbi vádjaikat. Eszerint a szovjet koncentrációs és munkatáborokban tízmillió politikai rabszolga sínylődik. A szerencsétleneket halálra dolgoztatják bányákban, gyárakban és farmokon. Orvosi segélyben nem részesülnek a betegek, akik ’százával hullanak. Még jávány esetén sem kapnak gyógyszert. A foglyok nem érintkezhetnek családtagj aikkal, még leveleket se közvetítenek hozzájuk. Anglia nemzetközi bizottság kiküldését javasolja. A szovjet azonban nem engedi meg, hogy az Un bizottság átlépje határait. “Még a cárok alatt sem sínylődött ennyi fogoly Szibériában” — mondotta az angol bizottság. Háborús veszélyt jósol GENF. — Bunche, a UN amerikai békeközvetitője figyelmeztette a szövetséges nemzeteket, hogy az arabok újra kezdik a kétszínű játékot és lázasan fegyverkeznek. Háborúra készülődnek és ha hamarosan nem történik erélyes intézkedés, ismét fellángol majd a harc Palesztinában. Vörös Duna BÉCS. :— Az osztrák békeszerződésről fognak tárgyalni a nagyhatalmak a legközelebbi londoni külügyminiszteri konferencián. Az osztrák kormány attól tart, hogy a Duna hamarosan “kommunista” folyó lesz, mert a szovjet mindenütt orosz ellenőrzés alatt tartja a dunai kikötőket. Magyarországon, Csehszlovákiában, Romániában és Bulgáriában a dunai hajózási társaságok élén oroszok állanak. 36 centet ér már csak a tízforintos bankó BUDAPEST. — A magyar kormány rendkívül szigorúan bünteti a forinttal üzérkedőket. Magyar pénzt tilos külföldre vinni. A hivatalos árfolyam szerint 87 cent tiz forint átváltási ára. De már csak 36 centet adnak érte külföldön és Budapesten, magánforgalomban. A forint értéke egyre esik, belföldi vásárlóértéke is folyton csökken. Mi történt % * * •
