A Jó Pásztor, 1949. július-december (27. évfolyam, 30-53. szám)

1949-08-05 / 31. szám

PAGE Ss OiiDÁJŰ A Jó PÁSZTOR — THE GOOD SHEPHERD Pünkösd után kilencedik vasárnap EVANGÉLIUM Szent Lukács 19. fej.. 41-49. Az időben, amint közeledett Jézus, látván a várost, meg­siratá azt, mondván: Vajha te is megismerted volna legalább ezen a te napodon, amik békességre szolgálnak, most pedig el vannak rejtve szemeid elől. Mert rád jönnek a napok és körül­vesznek ellenségeid sáncokkal, bekerítenek és szorongatnak té­ged mindenfelől s földre tipornak téged és gyermekeidet, akik bennek vannak s nem hagynak benned kövöt kövön, mivelhogy nem ismerted meg látogatásod idejét. És bemenvén a templomba, elkezdő kiűzni azokat, kik benne adnak és vesznek vala volt, mondván nekik: írva vagyon: Az én házam, imádság háza, ti pedig azt latrok barlangjává tettétek... És tanit vala minden­nap a templomban. A papi fejedelmek pedig és az Írástudók és a nép íőemberei igyekvének Őt elveszíteni, de nem tudták mód­ját ejteni, mert az egész nép rajta csügg vala, és hallgatván Őt. Hitéleti Rovat ■—B—Pom,"-.. ■ - ■ — --sgati .1 i '■ ihw.n i. i- ts. r asssstfi’’" J_J.________L ' 11 i i i i i jju l,m i i i j A JÉZUS SZIVE TISZTELET 50, ÉVFORDULÓJA Irta: VÖNÖCZKl FÁBIÁN SZENTBESZÉD Jézusról csak két esetben jegyezték fel az evangéliumok, hogy sirt. Először Lázárnak, jóbarátjának a sírjánál könnyezett, másodszor pedig, amikor Jeruzsálem pusztulására gondolt. Jézus előre megmondotta, hogyan fog elpusztulni Jeruzsá­lem. Szavai pontosan be is teljesedtek. Az Üdvözítő beteljesült jövendöléseivel beigazolta, hogy Isten erejével rendelkezik. De nem úgy, mint a többi próféták, akiket Isten világosított meg. Jézus a saját erejéből jövendölt, mert Ő Istennek mondotta magát és ha nem lett volna valóban Isten, lehetetlen az, hogy a saját erejével mondhatta volna meg a jövendőt. De miért is pusztult el Jeruzsálem? Maga az Ur Jézus meg­mondotta: “hitetlenségtek miatt.” Jézus a világ tanítását hon­fitársaival kezdte meg. Működésének három évét nekik szen­telte. Adhatta volna igy irántuk való vonzalmának nyilván­valóbb bizonyítékát? Végre mégis, mikor látta, hogy makacsul a sötétséget többre tartották a világosságnál, a pogányokhoz fordult. Ez az Isten módszere: kopogtat az ajtónál és ha elutasítják, máshová viszi kegyelmeit. Az Üdvözítőnek fáj népének szerencsétlensége, könnyezik a város felett, amikor előtte fellebben a jövő fátyola. Látja, amint Titus vezérlete alatt a római hadak körülveszik a várost, ostro­molják a védőfalakat, lemészárolják a lakosokat és felgyújt­ják a templomot. Ekkora vérontás, öldöklés és borzalom láttára megborzad s könnyes szemekkel felkiált: “Jeruzsálem, Jeruzsá­lem, amely megölöd a prófétákat, hányszor akartam egybegyüj­­teni fiaidat, miként a tyuk egybegyűjti fiait szárnya alá, de te nem akartad. Ha te akartad volna, te lettél volna a világ leg­dicsőségesebb városa, Isten országának székhelye, az egyetemes Egyház Rómája, de te nem akartad és ate gonosz akaratod győ­zedelmeskedett, de pusztulással.” Jézus nem akarja a bűnös halálát, hanem azt akarja, hogy megtérjen. A lelki eltévelyedéseket anyagi csapásokkal is bün­teti az Isten, hogy a lélek szemei megnyíljanak az Istenben való hit a világosságára. Életünkben is többször nehezült már válla­­inkra a megpróbáltatásnak keresztje, mert bűneinkkel rászol­gáltunk. De a legnagyobb baj az, hogy Isten megpróbáltatásában és bűneink büntetésében nem akarunk rátalálni Isten figyelmez­tetésére. Egyszer keservesen panaszkodott nekem egy asszony, hogy mennyire szerencsétlen az élete, mert gyermekeiben nem remél­heti öregségének a gyámolitóit. “Éppen most halt meg a leg­­jobbik fiam. Miért is sújt engem az Isten?” Kezdtem múltja után tüzetesebben érdeklődni és kisült, hogy tulajdonképen vadjiázasságban élt á férjével, akinek a törvényes felesége az óhazában volt gyermekeivel. Rámutattam arra, hogy egy hitvesnek mennyi keserűséget okozott azzal, hogy hitvestársát teljesen elidegenítette. Megkérdeztem, hogy gon­dolt-e arra a sok keserűségre és fájdalomra, amit ő egy anyai szív­nek okozott? Mindig igaz az, hogy a jó Isten büntetve szeret és szeretve büntet. A csapásokkal csak lelki szemeinket akarja megnyitni és életünket az üdvösség felé irányítani. Junius 11-én múlt 50 éve, hogy XIII. Leó pápa az egész vilá­got fölajánlotta Jézus Szivének. A pápa néhány héttel e nagy ese­mény előtt mondotta azt' Dout­­reloux lüttichi püspöknek: “Pá­paságomnak legjelentősebb cse­lekedetét fogom végbevinni.” Az “Annum Sacrum” enciklika gondolati mutatják, hogy a pápa mélyen megvolt győződve e fel­ajánlás történelmi fontosságá­ról. így gondolkodtak utódai is. Az 50 éve történt első világfel­ajánlás sorosan összefügg a Jé­zus Szive tisztelet diadalutjával. 1875 április 22-én jelent meg P. Ramiére jezsuita szorgalmazá­sára a Szertartások kongregáci­ójának határozata, amely fölszó­lította a földkerekségen élő hí­vőket, hogy junius 16-án egyen­ként vagy közösségben ajánlják föl magukat Jézus Szivének. Ez­zel megtörtént az első lépés a világ felajánlása felé. A döntő lökés azonban más­honnan jött: egy beteg szerze­tesnőtől, Droste-Vichering Má­ria anyától. Mária anya 1863- ban született 1889-ben lépett be a Jó Pásztor nővérek zárdájába Münsterben, Németországban. Öt évvel később Portugáliába küldték és a portoi rendház fő­nökévé nevezték ki. Hosszú és súlyos szenvedés után halt meg ugyanott 1899 junius 8-án. Mária anya 1898 junius 10-én súlyos betegen feküdve levelet küldött XIII. Leó pápának. Elő­adja, hogy az Üdvözítő azt kí­vánja, hogy a pápa az egész Egy­házat és világot ajánlja föl Jé­zus Szivének. A levél valamelyes hatást gyakorolt XIII. Leóra, de egyelőre az ügyet félretette. Mivel Rómából válasz nem ér­kezett, Mária anya gyóntatójá­­nak engedélyével küldött egy másik levelet is a pápának a világfelajánlás érdekében. A le­vél január 15-én jutott a pápa kezébe és ő megbízta Jacobini kardinálist, hogy szerezzen pon­tosabb információkat a levél Író­járól. Az információ kedvező volt, XIII. Leó tehát átadta Má­ria anya levelét Mazella bíbo­rosnak, a hires teológusnak az­zal az utasítással, vizsgálja meg, teológiailag megengedhe­tő-e ilyen világfelajánlás. Ezeknek a vizsgálatoknak eredményeit használja föl az “Annum Sacrum” enciklika, amely 1889 május 25-én jelent meg és meghirdette az egész világ felajánlását Jézus Szivé­nek. Megelőző háromnap után, Jézus Szive ünnepe utáni va­sárnapon, junius 11-én meg is történt ez a fölajánlás. A három­nap előestéjén, junius 8-án Má­ria anya az égbe költözött. Eddig tart a világfelajánlás története. Mármost mi volt a pápa szándéka ezzel a világfel­ajánlással? Isten kegyelmi kiáltása 1. A pápa kifejezésre akarta juttatni, hogy az egész földke­rekség ismerje el Krisztus ki­rályi jogait. 2. A pápa Krisztus királyi jo­gainak elismerésével kifejezte továbbá azt a szándékát is, hogy mint Krisztus földi helytartója nemcsak saját személyét, nem­csak a katolikusok nagy világ­közösségét, hanem az egész lát­ható világot rábízza az Ur Szi­vére, annak irgalmas szereteté­­re. 3. XIII. Leónak nem titkolt reménye volt, hogy e világ'Jel­­ajánlás által a jókban a hit és szeretet megerősödik, a lanyhák­ban megnövekszik a buzgalom, a hitetleneket és tévhitüeket ma­­gukbaszállásra indítja, jobb ál­lapotokat teremt az államközös­ségekben. XIII. Leó e várakozása telje­sedésbe ment. Igazolja ezt XII. Pius pápa “Summi Pontificatus” enciklikája (1930 okt. 20), amely­nek bevezetésében ez olvasható: “Ha ennek a negyven évnek (a világfelajánlás óta eltelt idő) külső eseményeit és szellemi vál­tozásait az örökké -alóság fény ­ben áttekintjük, mérlegeljük ér­tékét és értéktelenségét, lelki szemünk előtt mindjobban föl­tárul ennek a Krisztus Király­hoz, amely a fölébresztésre és irányítására annyira rászorul.” Valóban ha áttekintjük az utolsó 50 év egyházi életét, meg­figyelhetjük azokat a hatalmas eredményeket, amelyek a világ felajánlásából fakadtak. Hogy mást ne említsünk: a Jé­zus Szive tisztelet a katolikus liturgia fontos eleme lett, ugyan­akkor a családok és egyének lel­ki életének egyik középpontjá­vá. Mindezek hatása lemérhetet­­len, de tapasztalható. Az ötvenéves jubileumi ün­nepséget minden hivő katolikus XII. Pius szándéka szerint fel­ajánlással és engeszteléssel üli meg. Pünkösd után kilencedik vasárnap EVANGÉLIUM Szent Máté 14. rész, 59. VALLÁSOS élet a VASFÜGGÖNY MÖGÖTT Németország keleti övezetéből érkező hírek szerint a háború befejezése óta a vallásos élet bel­ső és külső megnyilatkozásai 1 minden eddigi méretet felülmúl­nak. A húsvéti ünnepeket meg­előző hetekben egy-egy pap napi öt-hat órán át gyóntatott, hogy a nagyszámú hivő lelkiszükség­­j létének eleget tehessen. Hasonló arányban növekedett a szent­misehallgatások és áldozások száma is, a hitleri uralom alatt visszaesést mutatott gyermek­­keresztelések és áttérések szá­ma pedig ugrásszerűen emelke­dik. nak nyújtott Tiodoiitnak vallá­sos értelme. Egyre világosabban mutatkozik meg, hogy Isten nagy figyelmeztetője, kegyelmi kiáltása volt ez az egész világ-ÁLDOTT ARATÁS Katolikus kórház mindegyik államban Newcastle wyomingi város­ban megnyílt egy katolikus kór­ház s ezzel most már mind a 48 államban van legalább egy ka­tolikus btegápoló intézet. Csodatevő Szent Rita Szent Ritának, a “Lehetetlen­ségek Szentjének” névünnepén csodálatos gyógyulás történt a római Sant Agostino templom­ban. A déli szentmise után, "miköz­ben a pap épp könyörgő imát mondott a szenthez, a hívek se- 1 regéből egy tizenkét éves fiú felkiáltott: “Meggyógyultam!” Raffaele Cardiolinak hívják a csodálatosan meggyógyult fiút, aki már kora gyermegségétől bé­nulásban szenvedett. Eddig csak ! a lábára erősített két fémtartó segítségével tudott mozogni. Ké­résére azonnal leoldották lábá­ról a tartókat s a fiú minden segítség nélkül a sekrestyébe ment. A kis Raf fáéiról elmondják, hogy hatéves kora óta minden­nap szentmisét hallgatott Szent Rita oltára előtt s minden vá­gya az volt, hogy egyszer letér­delhessen az Urfelmutatás alatt. Imádsága meghallgatásra talált: Raffaele Cardioli azóta is min­dennapos misehallgató. A saját lábán megy templomba s öröm­től ragyogó arccal térdel a Ta­­bernákulám előtt, akárcsak a többiek. Pintér László apostoli proto­­notárius, a nagyváradi egyház­­megye püspöki vikáriusa főpász­tori szózatában az aratással kap­csolatban igy rendelkezett: “A mi Urunk, Istenünk irgalmas volt hozzánk, esőt adott és vele kenyeret. Mielőtt a határban felhangzanék a legszebb muzsi­ka, a kaszapengés, a lelkipászto­rok szólítsák fel az aratókat és kéveszedőket, hogy az aratás el­ső napján jelenjenek meg a tem­plomban, a részükre mondott szentmisén, ahol a lelkipásztor megáldja őket és szerszámaikat. Az Egyház áldásával fogjanak bele a föld dolgozói az aratásba, mely a nemzeteknek is az életet jelenti.” A lengyel állam és egyház harca A lengyel katolikus egyház és az állam között fennálló vi­­;ás ügyekben megkezdődtek a tárgyalásokb a vatikáni rá­dió varsói jelentése szerint. A tárgyaláson a lengyel püspöki kar három tagja és a legyei kormány megbízottja vesz részt. Az időben kényszerité Jézus a tanítványokat beszállni a hajócskába s előre átmenni a tengeren, mig elbocsátá a sereget. S elbocsátván a sereget, fölment a hegyre egyedül, hogy imád­kozzék ... Beeseteledvén pedig csak teljesen egyedül vala ott. A haj ócska pedig a tenger közepén hányaték a haboktól, ameny­­nyiben ellenkező szél vala. Az éjszakának negyedik őrváltásakor pedig hozzájuk méné, a tengeren járván. És amint látták Őt a tengeren járni, megháborodának, mondván: Ez rém. És a féle­lem miatt kiáltának. És mindjárt szóla nekik Jézus, mondván: Bízzatok, én vagyok, ne féljetek. Felelvén pedig Péter, mon­­dá: Uram, ha te vagy, parancsold nekem azt, hogy hozzád men­jek a vizen. Ő pedig mondá: Jöjj! ... És kiszálván Péter a ha­jócskából, a vizen jár vala, hogy Jézushoz menjen . .. Látván pe­dig az erős szelet, megijede és midőn merülni kezdett, kiálta: Uram, ments meg engem. És Jézus azonnal kinyújtván a kezét, megfogá őt és mondá neki: Kicsinyhitű. Miért kételkedtél? És midőn bementek a hajócskába, megszűnők a szél... Akik pedig a hajócskában valának, eljövének s imádák Őt, mondván. Bizo­nyára Istennek Fia vagy. És miután átkeltek a tengeren, Genezár földjére jövőnek. SZENTBESZÉD A legnagyobb harang A világ legnagyobb harang­ja sohasem szólalt meg. 1735- ben, amikor Moszkvában a cárok koronázási templomá­nak tornyába fel akarták húz­ni, a faállványzat megrongá­lódott, a harang lezuhant és 6 yardnyira ásta be magát a földbe. A világ legnagyobb harangja több mint 200 tonna súlyos volt és az esésnél egy tonnás darab kitörött alsó ré­széből. Egy évszázadig fe­küdt a harang sajátmaga ásta sírjában, amikor I. Miklós cár elrendelte kiásását. Ekker szi­lárd alapzatra helyezték. Az óriás harang 8 yard magas, 20 yard a kerülete, belsejében 25 ember kényelmesen elfér. Letartóztatták Márton Áron gyulafehérvári püspököt A Vatikánvárosból jelentik: A román politikai rendőrség őri- I zetbe vette Márton Áron gyula­­fehérvári katolikus püspököt. , Most már egyetlen katolikus püspök sincsen szabadlábon Ro­mániában. Tilos olvasmány Szalmái Györgyöt, a magyar jezsuiták hires, de már államo­sított kalocsai gimnáziumának hetedikes növendékét az ország valamennyi középiskolájából ki­tiltották, mert aktatáskájában megtalálták a Quadragesimo Anno cimü pápai enciklika ma­gyar kiadását. CUSHING BOSTONI ÉRSEK Camp Mishanock, Mass.-ben az intézet leányainak soft­­ball versenyén maga is kezébe vette az ütőt... De ? lányok véleménye szerint nem bizonyult mesteriátékosnak. Pásztorleyele két irni jobban tud. A mindenható és bölcs Teremtő nemcsak megalkotta a vilá­got, hanem annak gondját is viseli és a maga részéről mindent megtesz, hogy elérje azt a tökéletességet, amelyet számára mint célt kitűzött. Ez a gondolat lebegett az Ur szeme előtt, midőn elrendelte és az emberi nemnek kihirdette, hogy minden hetedik nap nyugalom nap legyen, amelyben a test s a lélek magát kipi­henje és az ember egészen Isten dicsőségének és saját örök érde­keinek szentelje idejét. Hogy milyen fontosságot tulajdonított Isten ezen ünnepi tör­vényének, megmutatta azzal, hogy ő, aki világot egyetlen pil­lanat alatt megteremthette volna, hat korszakban, melyeket napoknak nevez, hozta azt létre, hogy igy a hetediken maga is megpihenve példát állítson a hetedik nap megszentelésére. A teremtés könyvében olvassuk: “Elvégeztetének tehát az egek és a föld és azoknak minden ékessége. És befejező Isten a hetedik napon munkáját és megnyugovék a hetedik napon munkájától, melyet véghezvitt vala. És megáldá a hetedik napot és meg­szentel azt.” Minthogy a bűnbeesés folytán az Isten ezen intéz­kedése az emberiség tudatában kezdett elhomályosodni az Ur a Sinai hegyen a harmadik parancsban újból kihirdette akaratát, hogy a hetedik napot szenteljük meg, Az apostolok ezt a napot a hét első napjára, vasárnapra tet­ték annak emlékére, hogy ezen a napon támadott fel Krisztus és szállott le az apostolokra a Szentlélek Isten. Isten a vasárna­pot a saját dicsőségére és az ember javára teremtette, azért ezt a napot testtel és lélekkel kell megünnepelni. A test ünnepe a nyugalom, a léleké az istenitisztelet és áhitat, melyet a templom­ban kell megadnunk, mert az az Isten háza, de egyúttal népek­nek is a háza és igy a templom látogatása által a vasárnapot igazi népünneppé tesszük. A világ összes népei ezt mint termé­szetükbe irt törvényt tkeintett ékés ezért a földkerekség népei­nél megtaláljuk a hetedik megünneplését. A keresztények a vasárnapot ünnepük, a zsidók a szomba­tot tartják, a mohamedánok a pénteket, a mongolok a csütörtö­köt, Guinea négerei a keddet, Ozmus és Goa bálványimádói a hét­főt ülik meg vallásos tisztelettel és pihenéssel. Az újabb korban végzett tudományos kutatások is igazolták, hogy nem lehet böl­­csebbet és üdvösebbet kitalálni a hetednapi pihenőnél. A vasárnapi testi pihenés csak egyik rész Isten parancsának a megtartásában, mert a vasárnap csak akkor lesz Isten akarata szerint teljesítve, ha vallásos életünk elmélyítésére is felhasz­náljuk azt és ezért rendeli az egyház, hogy: vasárnap szent misét becsületesen hallgass! Az apostolok cselekedetei szerint keresz­tény őseink a hét első napján egybegyűltek a kenyérszegésre, vagyis a szent áldozásra, amely a szentmise alatt ment végbe. Hogy mily fontosnak tartották az első keresztények a vasárnapi szentmisében való részvételt, eléggé jellemzi az, hogy az üldöz­tetések idején a katakombákban életük kockáztatásával is össze­jöttek. A szentmise hallgatása halálos bűn terhe alatt kötelező. Szent István király országos törvényt is hozott, hogy azokat, akik a vasárnapi szent misét elhanyagolják, büntetésből kopaszra nyírják. Szükséges vasárnap a templomba menni, mert a szentmise Krisztus véres keresztáldozatának vérnéküli megújítása. A szent­mise lehozza nekünk az Istent és felviszi lelkünket az Istenhez. A misében való buzgó részvéttel felemelkedünk az Istenhez, imáink által elbeszélgetünk az érettünk magát a szent oltáron a miséző pap imádsága által feláldozó Jézussal. És ez lelki meg­nyugvást ad, erőt, a kisértések ellen és önbizalmat az élet nehéz­ségeinek elviselésére. MINDSZENTY VÁDLÓJA JUTÁMAT KAPOTT A Magyar Keresztény Nép­mozgalom párisi tájékoztató köz­lönye jelenti: A Mindszenty-per egyik legszánalmasabb figurája a fiatal Alapy népügyész volt. Beavatott körökben nem volt ti­tok, hogy Alapy a vádveszédet készen megírva kapta a párttól. Megbízható értesülés szerint Alapy utóbb 100,000 forintot vett fel a központi pártkasszá­ból, a Mindszenty-perben tanúsí­tott magatartásának jutalma­ként. Kommunista lapot olvasni tilos Spellman naw yorki érsek ki­jelentette, hogy katolikus ember súlyos bűnt követ el, ha a Daily Workert, a kommunista párt lapját olvassa. Aki úgy véli, hogy hivatása, foglalkozása ke­retében olvasnia kell kommunis­ta újságot, annak az egyházi ha­tóság kifejezett, Írásbeli enge­délyére van szüksége. Pártolja Hirdetőinket! J

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents