A Jó Pásztor, 1949. július-december (27. évfolyam, 30-53. szám)
1949-12-30 / 53. szám
VOL. 27. ÉVFOLYAM No. 53. SZÁM AZ AMERIKAI MUNKÁS MAGYAROK KINCSES ÚJSÁGJÁNAK EGYETLEN EGY MAGYAR HÁZBÓL SEM SZABAD HIÁNYOZNIAl Beolvadt lapok: “KERESZT” és “EGYETÉRTÉS” The Good Shepherd is the Largest Hungarian Weekly Newspaper in America Szeretettel fogadd szivedbe és otthonodba ezt a léleknemesitő lapot! Magyarország ellen * volt kénytelen fellépni az Egyesült Államok kormánya a múlt héten. Washingtonban minden eddigi kommunista visszaélésnél súlyosabban Ítélték meg a legutóbbi hetekben történt két jogtalan bebörtönzést: Robert Vogelernek, az International Telegraph and Telephone Company budapesti igazgatójának, és Israel Jacobsonnak, az amerikai Joint Distribution Committee magyarországi bizottsági elnökének letartóztatását — szabotázs és kémkedés hamis vádjával. E két önkényes bebörtönzés miatt az amerikai kormány megtiltotta amerikai állampolgároknak Magyarországba való utazását. Európában a U. S. konzulátusok utasítást kaptak, hogy az amerikai állampolgárok útleveleibe vezessék be ezt a tilalmat. Azzal indokolta meg a magyar kormányhoz intézett jegyzékében Amerika ezt a tilalmat, hogy a magyar kormány magatartása folytán amerikai állampolgároknak magyar területen nincsen meg a minden idegent megillető mozgási szabadságuk s személyes biztonságuk. Az amerikai kormány ennélfogva nem teheti ki állampolgárait önkényes háborgatás, bebörtönzés veszélyének. Egyben kárpótlást követel az amerikai kormány a Vogelernek, Jacobsonnak és korábban más amerikai állampolgároknak sérelmeiért. Azt is joggal nehezményezi az amerikai kormány, hogy a budapesti U. S. konzulnak nem engedték meg, hogy börtönében meglátogassa Vogelert. A bebörtönzések hátterében Vogeler esetében a magyar kommunista kormánynak az a szándéka áll, hogy hamis vádak alapján megkaparintsa, ellenérték nélkül kisajátítsa az amerikai ipartelepet, úgy mint annakidején a lispei gázforrásokkal tette. A magyar kormány nyilván azon az állásponton áll, hogy rabolt holmi olcsóbb. A PAPA MEGNYITOTTA AZ 195» SZENT ÉVET A kommunisták ünnepről Áási kísérlete meghiúsult Mi történt a héten • • • A NAGYVILÁGBAN Az amerikai tiltakozásra a Rákosi kormány — szokása szerint — kihívó választ adott. Azt mondja, hogy Vogeler az ipari termelésre vonatkozó adatokat küldött Amerikába, vagyis kémkedett, és a magyar kormány nem tűri, hogy területén külföldiek kémkedjenek. Ehhez tudni kell, hogy a kommunista kormányok tetszés szerint kémkedésnek nyilvánítanak oly gazdasági természetű közléseket, amelyek minden más országban nyilvánosak és az újságokban redszeresen itíegjelennek. így hát semmi jelentősége sincs annak, amit a magyar kormány válaszjegyzékében említ, hogy Vogeler vallott. Minden nagyobb ipari vagy kereskedelmi vállalat figyeli a piaci viszonyokat és készít időnkint statisztikai jelentéseket; ahol ezt kémkedésnek minősitik, ott külföldiek jobban teszik, ha minél előbb távoznak. Magyarországon jelenleg körülbelül hatszáz amerikai tartózkodik; saját érdekük, hogy minél előbb elhagyják azt az országot, ahol a személyes szabadság hovatovább ismeretlen fogalommá lesz. Fekete karácsonyt készítettek elő Detroitban az atómunkások unionjának — ismeretlen tettesek. A union székházában harminckilenc dinamit töltényt találtak s tettek az utolsó pillanatban ártalmatlanná, névtelen telefonhívás utján figyelmeztetve. Ez a harmadik merénylet, amely a union, illetőleg annak elnöke, Walter P. Reuther ellen irányul. Másfél évvel ezelőtt Reutherre rálőttek konyhája ablakán át, fél évvel ezelőtt Reuther fivére ellen követtek el merényletet, amelynek folytán egy szeme világát elvesztette. Mind a három merényletnek tettesei ismeretlenek. Azt sem tudják biztosan, hogy mely oldalról származik az ellenségeskedés. Legvalószínűbb a feltevés, hogy kommunisták a merénylők, merthiszen Reuther erős kézzel kipuccolta a unionból a kommunista vezetőket. A unionok megtisztítása kommunista elemektől ilyen merényletektől függetlenül tovább folyik. A CIO nemrégen kizárta a 400,000 taggal rendelkező villanyossági munkás uniont és úgy határozott, hogy hasonló célból eljárást indít még tiz más kommunista vezetés alatt álló union ügyében. A múlt héten ment végbe az első “kommunista per” — a United Office and Professional Workers union ellen. A vádló a unionvezetők fejére olvasta, hogy minden aktuális politikai kérdésben egy húron pendülnek a kommunistákkal: minden kérdésben ugyanúgy írnak, mint a Daily Worker, a kommunista párt lapja. A védekezés nagyon gyenge volt: “Minekünk senkisem ad utasításokat, hogy mit Írjunk.” Ez igaz, csakugyan a kommunislák nem kapnak utasításokat sem Moszkvától, sem máshonnan, hanem utasítás nélkül is mindig tudják, hogy mi a hivatalos kommunista álláspont. Legközelebb sorra kerül a többi kilenc union is és a CIO vezetősége reméli, hogy márciusig lezárhatja az eljárást. Az eredmény előre látható: kitaszítják a CIO kebeléből valamennyi kommunista vezetés alatt álló uniont. A nyolcadik hazaáruló került börtönbe a múlt héten: John Burgman, Amerika berlini nagykövetségének irodavezetője, aki a háború kitörésekor nem jött haza, hanem önként ott maradt s azután a náci rádió propaganda szolgálatában hecceit Amerika ellen. A tárgyaláson azzal védekezett, hogy kényszeritették náci propagandára. A szövetségi bíróság 6—20 évi börtönre ítélte az 53 éves hazaárulót. Szombaton, december 24-én d. i e. 10 óra 35 perckor XII. Pius pápa a hagyományos fépyes és magasztos ceremóniával megnyitotta az 1950. Szent Évet, a katolikus egyház huszonötödik szent évét. Lelépve fehér selyemmel bevont trónjáról, a pápa megállt a Szent Péter bazilika oldalsó Szent Ajtaja előtt s az aranydiszjtéses, elefántcsontnyelü ezüstkalapáccsal, amelyet a Catholip Action munkás tagjai ajándékoztak, háromszor bekopogtatott oly módon, hogy a kalapácscsal ráütött a bronz ajtó közepén elhelyezett kis keresztre. Mögötte felsorakoztak bibornokok és más magas egyházi és világi méltóságok, a diplomáciai kar tagjai diszöltözetben vagy egyenruhában, a római nemesség képviselői és a belga özvegy királyné. — Nyíljék meg az igazság kapuja! — szólt a pápa az első kalapácsütéssel. A papság, a Sixtina énekkar kíséretével felelt: — Belépvén, meg fogok gyón-L iicCrL'• ■' A második kalapácsütéssel a pápa igy szólt: — Be akarok lépni az Ur házába! És a kórus felelete volt: — Alázattal meghajlok Előtted Szent Templomodban. Harmadszorra erősebben a keresztre ütött a pápa e szavakkal: — Nyíljék ki az ajtó, mert Isten velünk van! És a kórus folytatta a mondatot: — Aki erőt adott Izráelnek. A nehéz bronz ajtó kinyílt s ebben a pillanatban megkondultak a bazilika mélybugásu harangjai, amelyeknek kongásával mindjárt elvegyült a négyszáz római katolikus templom harangjainak muzsikája. Ugyanakkor a három más pátriárkális bazilika kapuiban egy-egy bíboros hasonló ceremóniát végzett s ezzel formálisan is megnyílt a huszonötötdik Szent Év. Körülbelül 35,000 személy volt jelen e ceremóniánál. Nagyobb tömegek, aminők a bazilika előtti tágas téren szoktak ünnepi alkalommá gyülekezni, ezúttal nem is fértek volna el a Szent Kapu közelében, hiszen ez a bazilika oldalajtaja. A nagy tér felől a szertáro st nem lehetett látni. y Az ünneprontóíj' A római kommunisták minden előkészületek megtettek, hogy a Szent Év ünnepélyes megnyitását megzavarják. Tömeggyülést hivt;' össze az egyik bazilika közelében levő Munkahivatal előtti térre. Ezt a gyűlést előző este a rendőrség betiltotta és szombat reggel ezer' rendőr, gépfegyveres és páncélkocsi osztagokkal elzárta az utat a tüntetésre készülő kommunisták előtt. Hasonlóképpen lezárták a Róma felé vezető országutakat, mert értesült a rendőrség, hogy a kommunisták a közeli falvak lakóit is meghívták a tüntetésre. Még a vasúti kocsikból is kiemelték a falusi népet és visszatésére kényszeritették őket. így a kommunisták terve füstbement, alig pár százan tudtak besurranni a Munkahivatal előtti térre s ezek közül négyszázat letartóztattak, az erőszakoskodókat gummibottal téritették észhez. Két óra múlva egyetlen kommunista sem volt a közelben — az ünneprontás terve dugába dőlt. Mind a négy bazilika előtt zavartalanul folyt le a megnyitó ceremónia. Buci az oevtcil békeszózattal A pápa pénteken a vatikáni palotában, a bibornoki kollégium és magasrangü egyházi és világi személyisé lek jelenlétében mondotta ej. -zokásos karáöa'vn ~vAwn ty\ három nyelven a rádió utján a világ minden részébe kisugározva, üzenet volt a világ minden népének. Annak a reményének adott kifejezést, hogy az 1950. Szent Év fordulópont lesz a világ történéseiben — fordulópont a béke irányában. De mindjárt hozzátette, hogy amikor békéről szól, szabad népek békéjét érti, merthiszen totalitárius elnyomással nem lehet az emberiség problémáit megoldani. Ezzel a megállapítással a pápa megbélyegezte a kommunista diktátorok terroruralmát Oroszországban, az; európai csatlósországokban és Kínában, anélkül, hogy a “kommunista” szót kimondta volna. Felhívta a pápa a világ 375 millió katolikusát, hogy a hit fegyverével harcoljanak az emberiség békéjéért. Legyen a Szent Év a békéért folyó kereszteshadjárat éve. És a kormányokat is felhívta a pápa, hogy ebben az évben a megbékülés szellemében helyezzék hatályon kívül a háborús és politikai bü'NYILJÉK MEG AZ IGAZSÁG KAPUJA! nösök üldözése dolgában hozott törvényeket, gyakoroljanak kegyelmet. A rendkívüli bíróságok által kiszabott büntetések enyhítésével, a büntetések további ságon nem esik sérelem; ellenkezőleg, a visszanyert szabadság a törvény iránti tiszteletet meg fogja erősíteni azok lelkében, akik vétkeztek vagy tévedtek. Vallás és politika A pápa, hasonlóan évszázadok óta elődeihez, felszólította a keresztény egyházakat, amelyek őt nem ismerik el a kereszténység legfőbb vezérének, hogy térjenek meg az egyetemes egyház kebelébe. Ennek a felhívásnak ezúttal a szokottnál nagyobb jelentősége van, amennyiben a szovjet befolyás alatt álló szakadár egyházaknak szól, amelyek nemcsak kiszolgálják, Oroszországban, a kommunizmunizmust, hanem erőszakkal terjesztik a katolikus egyház elleni propagandát a csatlósországokban. Legtöbb nyelven a csatlósországokba ment a rádió leadás. Felelet volt ez a csatlós kormányok igyekvésére, hogy a Szent Évre vonatkozó híradásokat és közleményeket távol tartsák elnyomott katolikus népeiktől. ANGOL-MAGYAR KONFLIKTUS A magyar kormány nem engedte meg, hogy a budapesti angol konzul meglátogassa a fogházban Edgar Sanders angol állampolgárt, az amerikai Standard Electric Co. budapesti igazgatóját, aki egy hónappal ezelőtt a szokásos vádakkal illettek: szabotázs és kémkedés. Ezért most az angol kormány kiutasította Londonból a kereskedelmi szerződés dolgában tárgyalást folytatott magyar küldöttséget és igy Anglia és Magyarország közt nem jön létre szerződés. Ennek következménye, hogy Magyarország szűkében lesz az annyira fontos angol pénzeknek, amelyekkel több országban fontos termékeket lehetne vásárolni. Ez év első tiz hónapjában Anglia hat millió font sterlingért (két millió dollár) vásárolt árut, főleg élelmiszereket, Magyarországon. Katonai támadás készül Tito ellen BELGRÁD. — A jugoszláv sajtó jelenti, hogy a magyar határon ismét mozgolódás észlelhető. A szovjet tízezer katonát vezényelt a déli határsávokra. Ezenkívül repülőtereket építenek bombázók számára. Molotov legutóbbi beszédében megfenyegette Jugoszláviát. Azt mondotta, hogy “Titot hamarosan eléri szégyenteljes végzete”, amiért “a nyugati kapitalisták zsoldjába szegődött.” 376,929 japán hadifogoly sors?i TOKIO. — Ötszáz japán polgár tüntetett az orosz követség előtt és követelték, hogy bocsássák haza a még mindig fogvatartott japán katonákat, számszerint 376,929 embert, akik négy éve robotolnak a szibériai bányákban, gyárakban és erdőkben. Megfenyegette a papságot BUDAPEST — Ortutay Gyula vallás és közoktatási miniszter megfenyegette a római katolikus papságot. Azt mondotta a parlamentben, hogy miután a papság az államtól huzza a fizetését, illő hát, hogy szolgálja is az államot. “Itt az ideje, hogy szóval és tettel bizonyítsák be, hogy támogatják a nép ügyét.” Szovjetmódra, persze. Jégszekrényben kínozták őket BECS — Egy menekült lengyel, akinek sikerült kiszöknie Lengyelországból, elmondotta, hogy Varsóban kínzásokkal csikarnak ki vallomásokat a kémkedéssel vádolt foglyokból. A francia polgárokat, akiket meggyanúsítottak, jégszekrényszerü cellába zárták és félig megfagyasztották őket. Aztán egy olyan kis cellába zárták, ahol sem ülni, sem állni, sem aludni nem lehetett. Testben, lélekben összetörve a szerencsétlenek aztán aláírták az előre elkészített “vallomást.” iS.oveteiuz.iieK BUDAPEST — A magyar kormány azt követeli Amerikától és Angliától, hogy a nyilasok és a németek által 1944-ben Ausztriába hurcolt magyar javakat szolgáltassák ki nekik. Állítólag még sokmilliós értékek hevernek igy a szövetségesek őrizetében. Nem kell nekik király BRÜSSZEL — Néhány hét múlva szavazni fog Belgium népe afölött, hogy vissza engedik-e trónjára Leopoldot, a száműzött belga királyt, aki most Svájcban üdül és várja, hogy viszszasegitsék hazájába. A nép nagy többsége nem nagyon lelkesedik a nácibarát királyért. Rossz néven vették azt is, hogy már a háború előtt Hitler vendége volt. Sokak szerint már ekkor megígérte, hogy “semleges marad.” Miközben a belga nép szenvedett és a hazafiakat százával lőtték agyon, Leopold fényes pártikat adott a leakeni kastélyban, ahová “visszavonult.” Itt megnősült, luxusban tartotta házanépét, ugyanakkor amikor a nácik által kifosztott nép éhezett. Amikor belga hazafiak megpróbálták segítségét kérni a náci ellenes földalatti mozgalomhoz, a leghatározottabban elutasította, sőt megfenyegette ezeket a hazafiakat. “Ha egy közönséges ember viselkedik igy, felakasztják — mondották az elkeseredett belgák. — Leopold pedig viszsza akar tolakodni a belga trónra.” Ilyen az orosz-német barátság BERLIN — A nyugati övezet városi tanácsa azzal vádolja a szovjetet, hogy több mint százezer német hadifoglyot tart viszsza Szibériában és a kényszermunka táborokban. Nem sikerült a zsarolás SEOUL. — Az Economic Cooperation Administration két főtisztviselője 81 napi fogság után kiszabadult a koreai kommunisták börtönéből. Az északi koreai kommunista kormány amerikai elismerést próbált kizsarolni cserébe a két fogolyért, de sikertelenül. Mindkét amerikai már átért Dél Koreába, ahol biztonságban vannak. 500 halott BOGOTA. — A kíméletlen választási háborúságnak ötszáz halottja van Colombiában. A lövöldözések és késelések napirenden vannak. A kormány ostromállapotot hirdetett ki. Indonéziát felveszik az UN-be LONDON — Anglia csakúgy, mint Amerika támogatja Indonézia kérelmét, hogy felvegyék az Egyesült Nemzetek sorába. Az indonéziai kormány miniszterelnöke és 16 minisztere mind antikommunisták. Boldog újévet kiván minden magyar családnak JÓ PÁSZTOR szerkesztősége, kiadóhivatala és műszaki személyzete tu! f. rtäS&ßO •-ö' •s-“ ' V & O'ÖMi történt a héten AMERIKÁÉ ' A »y»M^WWVVUVWHH\V,VVHVHUUH\Uv>VMU # A ÁVHW CLEVEIAND, Dec. 30.\l949. OHIO ♦ ———Jfe A
