A Jó Pásztor, 1949. július-december (27. évfolyam, 30-53. szám)
1949-08-05 / 31. szám
A JÓ PÁSZTOR — THE GOOD SHEPHERD Folyik a történelem A közelmúlt történelemnek és a jelen történelemnek teiemrehivása RÖVID AZ ÉLET - ÖRÖK A EÖLD j | földgolyó még sok ezer millié évig fog keringeni a Nap körül, ha nem éri baleset az egyiket vagy a másikat “32-ES BAKA VAGYOK Ék.. A mai nemzedék már sok mindenre nem emlékszik, ami az első világháborúban és az azt megelőző időkben történt. Sok ezernyi derűs vagy véres részlet a mai nemzedék előtt már csak úgy hat, mint valami legenda. Pedig még ma is százezerek, sőt milliók vannak életben azok közül, akik akkor éltek vagy résztvettek a háborúban. Annak a korszaknak az eleje még úgynevezett hősi korszak volt. Az emberek akkor^nég hittek a jelszavakban, hittek a jóságban, és az igazságban és főként hittek a ferencjózsefi korszak mindenhatóságában. Bár Ferenc Ferdinándot szivből gyűlölték a magyarok, önérzetüket mégis súlyosan sértette a szerbek kettős gyilkossága. A magyar különben sem volt királygyilkos nemzet soha. A királygyilkosokat és orgyilkosokat még a legvéresebb korszakban is megvetették. Mikor a múlt század 50-es éveinek elején egy feldúlt idegzetű magyar szabólegény Bécsben tőrrel akarta megölni Ferenc Józsefet, de az nem sikerült, mert az aranygallér felfogta a tőrszurást: Magyarországon jóformán jobban fel volt háborodva a nemzet, mint Bécsben. Nem is kért egyetlen magyar sem kegyelmet a merénylő számára, akit azután fel is akasztottak. “VESSZEN SZERBIA!” A magyar bakák tehát alapos szerbgyülölettel indultak el a háborúba. Puskáikat zöld gályákkal meg virágokkal tűzdelték tele, mintha parádés ünnepre mentek volna. Vidám katona dalok éneklése közben indultak el a hosszú, bizonytalan útra. Csak századokkal előbb lehetett ilyen szines, érdekes, hősi korszakba illő képeket látni, mikor a magyarok külországokba mentek háborúzni. \ V Amerre a menetszázados vonatok elrobogtak, minden állomáson újra felhangzottak a vidám katonadalok, a vidám kurjongatások, úgy hogy a falu legényei csakhamar szégyelték magukat, hogy ők még mindig nincsenek a daloló vitézek között. A szófélékben is, meg a dalolásban is, meg minden egyébben természetesen a 32-es budapesti “csibészeregiment” vitte a főszerepet. Az egész országnak ez a regiment volt a legérdekesebb, legötletesebb, leghumorosabb, legromantiküsabb és egyben legforradalmibb regimentje! VÉRBE FULLADNAK A KATONADALOK ... A vidám nótázásokból és mókázásokból azonban csakhamar véres valóság., lett. A hibás hadvezetés miatt iszonyú veszteségek érték a harcban álló ezredeket. Mindenkinek volt egy testvére, barátja, vagy pajtása, akit elsiratott. A kötözőhelyeken nem győzték a sebesültek bekötözését. Igen sokan az első segélynyújtások hiánya miatt véreztek el. Amint a szörnyű valóság képe kibontakozott, elmaradtak a mókázások, vérbe fulladtak a katonadalok! Daloltak még azután is, de már inkább csak szomorúkat, mint amilyen például ez volt: .. Ahová le fognak tenni, nem borul fölém majd senki; New York hires Hayden Planetáriumában régebben szokás volt, hoigy a közönségnek bemutatták éjnek idején az elképzelhető világüri katasztrófákat, amelyeknek bármelyike nagy bajt okozhatna azon a parányi égitesten, amelyet mi közönségesen Földnek nevezünk s amely ősidők óta minden emberi történésnek, sok jónak és százszor, ezerszer több rossznak színhelye. Szinházi katasztrófák voltak azok, amiket a Hayden Planetáriumban bemutattak: csinált, elképzelt katasztrófák. A közönséget a mindenségben kalauzoló tudós mindenkor hangsúlyozta is, hogy amit ők látnak, az csak elképzelés. Nein a gyermeki lélek fantasztikus elképzelése, hanem a csillagászat tudósainak elkalandozása végtelen lehetőségek végnélküli birodalmába. Ezeknek a világszinpadi bemutatóknak mindig nagy közönségük volt. Mégis, a világháború idején beszüntették ezeket a bemutatásokat, mert az embereknek éppen elég gondot okozott az amugyis rövid földi élet bizonytalansága. Most újra megnyílt a katásztrófa-szinpad a nagyközönség előtt. “Ne tessék megijedni!...” Este 11 órára megtelt a Copernicus hires csillagászról elnevezett terem kiváncsi néppel. Többségben voltak: nők és újságírók. Robert R. Coles, a Planetarium tisztviselője, látta el a vendéglátó és a kalauz szerepét. Hűsítőkkel és szendvicsekkel kináigatta vendégeit és aztán, mikor a világkatasztrófák bemutatására került a sor, megnyugtatta őket, hogy amit látni fognak, csupa olyan borzasztó esemény lesz, mint amikor a színpadon a hősszerelmes tőrt döf az édes kis primadonna szivébe. “Minden valószínűség szerint a föld még ezer meg ezer millió évekig ^étezni fog,” magyarázta Mr. Coles, “de elméletben el tudunk képzelni mindenféle — pontosan: ötféle — világkatasztrófái ... És ilyesmi akár a következő pillanatban is bekövetkezhet De azért ne tessék megijed» • Gyerünk a színházba!” A szinház: a plantetarium felső főterme. Színjáték a mindenségben Mr. Coles bemutatta az öt világkatasztrófát, amelyek njiindegyikétől libabőrös lett a hölgyek és riporterek háta. Első kalaszirófa: A Nap felrobban. Na, ez nem mindennapi robbanás. Sokkal hatalmasabb robbanás, mint holmi Sohiotanknak levegőbe repülése vagy Molotov-koktélnek a felpukkanása. A Nap felrobbanása folytán olyan elképzelhetetlenül hatalmas gáztömegek zúdulnának a földre, hogy a föld maga is pillanatnyilag gázfelhővé válnék. Második katasztrófa. Egy üstökös belevágódik a földbe és, puff, vele együtt repül tovább a föld is a mindenségbe. (Ennek a rettenetes tragédiának láttára az egyik hölgyvendég úgy megszeppent, hogy a Pepsi-Cola pohár kiesett a kezéből. A világkatasztrófa előadója udvariasan másik poharat nyújtott neki. A hölgy uj erőt merített a jégbehütött cola-iitalból, naig a többi jelenlevőt #•. Atóesnak az a tudományosj^rajfcrázata nyugtatta meg, hogyaz effélé világüri balesetet, egy üstökösnek a Földbe pottyanását, a csillagászok már évekkel előbb megjósolhatják, úgy hogy a Föld minden lakója kellőképpen felkészülhet a mindenségben való örökös kóválygásra.) senki, aki él: Tavasz sem borit rám zöldéi s elhordja rólam a földet, messzi majd a szél ..." Hiába tiltotta el a hadvezetőség az ilyen nótákat, a bakák már nem akarták dalolni a régi pattogó, bizakodó, harcra tüzelő nótákat. Sok volt nekik, amiken a nagytudásu, kevés dahányu, cifra aranygalléros urak tudatlansága miatt át kellett menniök. A 32-esek sohasem bocsátották meg a hadvezetőségnek a megrázó szerbiai vereséget. Felnyilt a szemük, felnyilt a szájuk és titokban nagyon cifrákat mondtak az aranygalléros nagy urakról, akiket már nem tartottak félisteneknek, hanem inkább cifraruhás pojácáknak, meg még sokkal egyebeknek is nevezték őket. “Annyit a Sajó kutyám is ért a hadvezetőséghez, mint ezek” mondta az egyik 32-es baka, amiért kevés hijján csaknem főbelőtték, amikor ez a mondása valahogyan kitudódott. Az agyonlövetéstől csak ötletes csibészbaj társai mentették meg, akik esküdöztek, hogy baj társuk ezt a mondást az ellenséges hadvezetőségre értette. Katonai szempontból a 32-es regiment “aggodalmas” ezred volt, akitől minden felfordulás kitelhetett. így is volt. Túlsók volt köztük az értelmes pesti csibész, vagy tanult ember, akiknek sokkal előbb nyilt fel a szemük, mint a többi ezredeknek. csibészregiment Lassanként átment a köztudatba, hogy a 32-esek nem szeretnek harcolni és ha csak lehet, meglógnak a harc elől. De az igazság mégis valahol a középítőn volt. \ Bátrabb katona ugyan sok akadt a 32-eseknél, de bizonyos feladatok teljesítésére jobb, használhatóbb katonaanyag egyetlen ezredben sem volt. így például a védelmi harcokban, felderítési szolgálatban, az ellenség félrevezetésében vagy bekerítésében, törbecsalásában, egyetlen más ezred sem mérkőzhetett a “csibészregimenttel.” De mig például a somogyi “rosszseb regiment” hires volt szurony rohamairól, általában a véres, gyilkos közelharcokról: a 32-esek irtóztak az ilyesmitől. Mint mondták, “nem embernek való az ilyen mészáros munka.” Akadt olyan indítvány is a hadvezetőség körében, hogy az egész csibészregimentet ki kell vonni a szolgálatból és otthoni, rendészeti szolgálatra kell beosztani. Viszont akadtak olyanok is, akik követelték, hogy a “csibészregimentet” példásan meg kell fegyelmezni és ha kell, “golyófogó ezrednek” kell tekinteni, amely a többi ezredek elől saját testével fogja fel á golyózáporokat, amig végül csak ki nem fogynak... Ezt persze a legnagyobb titokban tartották, de a 32-esek valahogyan megérezték és titokban még jobban szidták, birálták a hadvezetést. Ismeretlen szerzőktől gúny versek is jelentek meg, melyeket szétszórtak az ezredben. Majd rajzokkal is kibővitették, amelyek csúnyán kigunyolták a nagyfejüeket. Szigorúan elrendelték, hogy aki torzképet vagy gunyverset talál azt azonnal KUTYAHÜSÉG. Ez a 7 éves juhászkutya nem biria az egyedüllétet, elszökött Chicago tájékáról, 2000 mérföldet kóborolt, mig megtalálta az urát, a marine katonát, Seattle, Wash.-ban. adja le feljebbvalójának. Le is adták előzékenyen, de kitűnt, hogy majdnem, minden legénységi ember ^“talált” ilyen gúnyrajzot és gunyverset. A vizsgálat meddő maradt; a szerzőket nem lehetett kinyomozni, merthiszen a “csibészregimentben” százan is értettek ilyesmihez. Egyesek azonban úgy tudták, hogy a szerzők között két zászlós és két hadnagy is van .. . A “csibészeket” nem lehetett átnevelni. Volt olyan rendelet is, amelyet “helybenhagytak.” De a legtöbb rendelet hallatára titokban azonban összesúgtak: “Már megint megmarhultak odafönt...”' “Már megint valami tébolydából megszökött vén szamárra bízták a hadvezetést.” És a legszomorubb az volt, hogy majdnem mindig igazuk volt, de ez csak utólag, sok száz vagy ezer elpocsékolt élet árán nyert igazolást. De a végzet már a 32-esek feje .felett lebegett. Titokban már egészült a rendelet, mely őket büntető — azaz ^olyófogó — ezrednek jelölte meg és olyan feladatok teljesitéjsére szemelték őket ki, ahol két-három roham után az egész eprednek el kellett véreznie. Elrabolják a Földet 4 Harmadik katasztrófa: Egy csillag, nagyon messziről jőve, véletlenül belezuhan a Naprendszerbe és nem tud kiszabadulni ennek bűvköréből. Ez még egymagában nem volna baj, az a | kósza csillag majd csak megtalálná a helyét az uj rendben, és küldőiben is elég gondunk van nekünk a Földdel és a földi élettel, nem törődhetünk kósza csillagok balsorsával. De baj az, illetőleg baj lenne az, ha ez a kósza csillag egyszerűen, se szó, Óvakodjunk patkányoktól Mrs. Christina Cassie torontoi hölgy most Edmonton albertai városban él és azt mondja, hogy soha, soha többé nem megy viszsza Torontóba. Attól tart, hogy ha visszatérne Torontóba, megnémulna. Félelme nem alaptalan. Ugyan is a missziszt évekkel ezelőtt egy torontói sziházban megharapta egy patkány. Ez olyan rémülettel töltötte el, hogy elvesztette a hangját. Orvosa tanácsára akkor érdeklődni kezdett, hol van, Canada melyik helyén vagy egy város, ahol nincsenek patkányok. Edmontonnak van ilyen jó hire, oda költözött tehát. És csakugyan, Edmontonban két éven belül visszanyerte beszélőképességét. A Napos Oldalról Leánykérés Az ifjú ünnepélyes arccal adja elő leány apjának, hogy menynyire szeretik egymást és tisztelettel megkéri kedves leánya kezét. Az apa elérzékenyül, kicsit könnyezik is és igy szólt: — Uram, nekem csak ez az egy lányom van .. . A kérő közbevág: — De kérem, nekem igazán csak egyre van szükségem! Küldje el a gyomrát A hires orvost egy éjtszaka a táriratkézbesitő verte fel legédesebb álmából. A táviratban ez állt: “Lenyeltem egy tüt. Sajnos, nem utazhatom fel a fővárosba, mert itt sürgős ügyeim vannak. Kérem, jöjjön le hozzám a hajnali vonattal, ha pedig nem tudna jönni, küldjön táviratilag Röntgen-sugarakat megfelelő használati utasitással. Költség nem számit!” Az orvos azonnal visszatáviratozott: “Sajnálom, hogy szintén sürgős ügyeim miatt nem utazhatom le. Röntgen-sugarakat nem ■küldhetek, de ha semmikép sem tud ön feljönni a fővárosba, kérem, küldje el ajánlott postacsomagban a gyomrát és én Ígérem, hogy a lehető leggyorsabban meg fogom vizsgálni.” Fent fáj — lent fáj Pistike kikapott és most bocsánatot kér. Igyekszem a lelkére beszélni. 1 —Hidd el, kisfiam, ha én téged megverlek, az nekem jobban fáj, mint neked. Pistike megsimogatja a verés helyét és szipogva feleli: — Igen ... de neked nem ott fáj, ahol nekem. I 1937 FORD 2 AJTÓS SEDAN IA-1 állapotban. Igazi jó vétel. $125 áron Érdeklődjék: JOHNNIE’S FRUIT MARKET 2889 E. 116th St., Cleveland, O. PAGE 3. OLDAE Az emberiség ősi átka a Kösiiény és Rheuma Szinte percek alatt váltja meg kinjától a SUM AN Korunk egyik legjelentősebb felfedezése ma már elérhető mindenki számára. Ne szenvedjen tovább. Ezt az áldásos orvosságot minden rheumás és köszvényes betegnek meg kell próbálnia. A sok ezer hálalevélből csak az alábbit közöljük: Mrs. Theresia Kemény, 1287 Fry Ave. Lakewood, Ohio; a következőket Írja: Köszvényes fájdalmaim a szélsőséges tavaszi időjárásban csak a SUMAN használatával voltak elviselhetők. örök hálával tartozom Önöknek, hogy orvosságukkal a kínoktól megszabadítottak. Kezeimet évek óta nem tudtam használni és most megint tudok dolgozni. A jó Isten áldja meg, aki a SUMAN-t kitalálta. Azt hittem, sohasem fogam tudni használni a kezeimet és ez a csodaszer visszaadta munkaképességemet. A SUMAN ára: 1 üveg $3.00, 2 üveg $5:50, 3 üveg $7.50 és Ohio államban 3% sales tax. Bérmentesen szállítva. Utánvéttel (C.O.D.) a postaköltséget is felszámítjuk. Ha a gyógyszer nem használ, pénzét vissza fizetjük. Levelét és a pénzt küldje alanti címre: M. C. D. CÖRP. 1243 West 3rd St. Dept. P. Cleveland 13, Ohio Tel: TOwer 1-1251 se beszéd, ellopja a Földet a Naptól, vagyis a maga bűvkörébe, a maga csillagrendszerébe vonja a Földet. Ebben az esetben a Föld nem a Nap körül forogna többé, hanem a rabló csillag körül. És, ki tudja, annak a rabló csillagnak talán nincsenek oly éltető sugarai, mint a Napnak... Ki virágoztatja fel a mezők liliomát és ki ajándékozza a Föld népe millióinak az éltető kenyérmagvat, ha elszakadunk a Naprendszertől? .. . (“Borzasztó még csak elképzelni is,” ijedezett az ijedős hölgy, és felhörpintett még egy pohár jébehütött Pepsi-Colát sziverősitőül.) Negyedik kaíaszlrófa: A Hold véletlenül beleesik a Földbe és az ütközés erejétől minden pozdorjává törik s a romok ellepik az egész Földet. Ennek a balesetnek következtében minálunk megrendül minden, szárazföld és tenger, az óceánok mérhetetlen vizmennyisége elömlik a földkerekségen, a kialudtnak vélt tűzhányók tüzet okádnak... (Ó borzalom, még egy poharat, please!) Ötödik és utolsó katasztrófa: Mint a csalódott szerelmesnek a szive, kialszik a Nap tüze. Mi lesz most? Könnyű kitalálni: megfagy minden, megfagyunk mindnyáj an. (Ez sok volt a rosszból. A hölgyek és a riporterek megköszönték Mr. Colesnak a szives kalauzolást a katasztrófák világában és kifelé tolongtak. Kint hűvös éjjeli szellő lengedezett, de a reggeli újság délre 92 fokos hőséget jósolt.) A JÓ PÁSZTOR OLVASÓIHOZ! KERESZTÉNY HÁZNAK nem lehet szebb ékessége, mint ez a felséges Krisztus kép, a legnagyobb magyar festőművésznek, Munkácsy Mihálynak remek alkotása. A festmény Krisztus Urunkat megkötött kezekkel ábrázolja, amint a római helytartó, Pontius Pilátus előtt áll. INGYEN KAPJA ezt a képet minden előfizetőnk, aki A JÓ PÁSZTOR részére egy uj előfizetőt szerez vagy A JÓ PÁSZTORt megrendeli egy barátja vagy rokona részére. Minden uj előfizető egy szebbnélszebb magyar dalokat tartalmazó nótáskönyvet is kap ajándékba A JÓ PÁSZTOR 1949. évi nagy kincses naptárával együtt. Csak 4 dollár egy évre az előfizetési ára A JÓ PÁSZTOR- nak, a legjobb, legelterjedtebb amerikai magyar hetilapnak. Testvéreim! Csak egy-egy előfizetést kérek mindnyájuktól 35 éves ujságoskodásom évfordulójára! Igaz tisztelettel és szeretettel JAKAB ANDRÁS Vágja ki és küldje be cimemre (234 Wilson St., Johnstown, Pa.) ezt a szelvényt: r................................................i I Kérem, inditassa meg A Jó PÁSZTORT egy évre a következő nj előfizetőnek: ■ -----------------------------------------------------------------------------------— i B CUT: f--------------------------------- ■ I VÁROS: ” ” ' ÁLLAM: * > Mellékelve $4.00. Szíveskedjék úgy ez uj előfizetőnek, mint nekem is megküldeni a ma- § g gyár nótáskönyvet és A Jó PÁSZTOR 1949. évi kincses naptárát. c I ALÁÍRÁS cím I
