A Jó Pásztor, 1949. február-május (27. évfolyam, 5-21. szám)
1949-04-22 / 16. szám
PAGE 2. OLDAL1 A Jó PÁSZTOR — THE GOOD SHEPHERD A J© PÁSZTOR (THE GOOD SHEPHERD) Founder: B. T. TÁRKÁNY alapította Megjelenik minden pénteken Published every Friday Published by — Kiadó THE GOOD SHEPHERD PUBLISHING COMPANY Szerkesztő: Muzslay József — Editor Szerkesztőség és kiadóhivatal — Publication Office 1736 EAST 22nd STREET CLEVELAND 14, OHIO Telefon: CHerry 5030 ^SjlM ■ j ELŐFIZETÉSI DIJAlö SUBSCRIPTION RATES: Egy évre _____________$4.00 One Year_____________$4.00 Fél évre ----------------------2.00 Half Year .......................2.00 Magyarországra: egy évre $5.00 — Félévre $3.00 Entered as second class matter September 1st, 1933, at the Post Office of, Cleveland, Ohio, under the Act of March 3rd, 1879. NYUGATON FELKELT A NAP Hontalanok nyomorúságos táboraiból felszedtek hat tucat apró emberkét, hatalmas repülőgép elhozta őket New Yorkba. Egyelőre a nemzetközi gyermekmentő intézmény amerikai bizottságának házában helyezték el őket, ott fogják gondjukat viselni addig, amíg jön egy jóságos amerikai házaspár, amelyiket aztán papának és malmának kell szólitaniok. Mert tudni kell, hogy csupa anyátlan-apátlan árvát hozott át a nagy tengeren az amerikai acélmadár. Micsődá‘‘éhhény volt ez! A tiszta és csinos ruha! Csak meg kell fordítani egy csapot és csak úgy zuhog a meleg viz! És az első amerikai ebéd! Ebéd előtt mindegyik gyerek kapott égy aranysárga labdát, és mindjárt játszadozni kezdtek avval. Amíg a soknyelvű tolmácsok megmagyarázták nekik, hogy annak a labdának a héjj át le kell hámozni s a belsejét meg lehet enni. Milyen élvezet, milyen csoda volt ez: az első narancs! Egy tálban fehér port láttak, mellette kis kanalat. Gondolták: biztosan valami ennivaló, hát kanalazni kezdték a porcukrot . . . Egy kedves, barátságos néni jószagu, párolgó pecsenyét rakott mindegyik gyerek elé. Az egyik hat éves kis szöszke szörnyűmód megijedt a füstöjgő valami láttára, felsikoltott és elszaladt az asztaltól, hogy baj ne érje, ha az a füstölgő valami felrobban. Ezek a gyerekek még semmi jót nem láttak; hogy az életnek apró örömei is vannak» azt sem tudják. Hogy háború volt, t: ember embert ölt, náci bestiák a papájukat, a mamájukat, a tests véreiket elpusztították, azt sem tudják a legkisebbek. A nyugati ' földtekén felkelt a nap s számukra uj élet kezdődik. Mához egy évre egyikük-másikuk első lesz az osztályban ... És mind tudni fogják az amerikai himnuszt nem csak dúdolni, hanem énekelni. És tudni fogják, hogy a himnusz szavai mit jelentenek. MÉGIS BEJÖTT A MI UTCÁNKBA Tito legújabb nyilatkozatában kijelentette, hogy nem törődik a szovjet haragjával és nem fél a Komintern bosszújától. Eddig is elég borsot törték az orra alá. De közben kiderült valami, ami többet ártott a kommunista mindenhatóság tekintélyének, akár egy vesztett háború. Kiderült, hogy a szovjettel sikeresen lehet dacolni. Kiderült, hogy a kommunisták között távolról sincs meg az a “testvéri” egyetértés, amelyről annyit szavalnak — azoknak a népeknek, amelyeket ezideig nem sikerült a függöny mögé csalogatni. Titot nem sikerült eltenni láb alól, a nép sem lázadt fel ellene, sőt — bár eleinte gyűlölték úgy a szerbek, mint a horvátok, szlovének és a Sarajevo körüli mohamedánok, most egyszerre ragaszkodnak bpzzá, mert tudják, hogy két rossz közül ő a kisebb rossz. Szovjeturalom helyett inkább Titót akarják, aki nem engec orosz vazallust csinálni Jugoszláviából. Tito most tovább ment egy lépéssel és úgy játsza ki a szolgalelfcü szomszéd csatlósállamok bojkottját, hogy a nyugati államokkal lép gazdasági összeköttetésbe. Angliától, ’Amerikától, Franciaországtól vásárol Jugoszlávia és ugyanakkor elad nekik saját termékeiből. így kiderül majd, hogy végeredményben jobban járt, mint a többi csatlósállamok, Magyarország, Lengyelország, Románia, Bulgária, Albánia, akik a szovjettel állanak “gazdasági csereviszonyban.” Ami magyarul annyit jelent, hogy az oroszok elvisznek mindent, ami elvihető és cserébe a vazallusoknak megengedik, hogy dolgozhatnak, rogyásig. A NŐK GAZDAGSÁGA 1 udvalevő,'hogy Amerikában a nők gazdagabbak, mint a féríiak. A nemzeti vagyon 75 százaléka van nők kezén és a vásárlóképesség 80 százaléka. Oka ennek egy nagyon egyszerű élettani jelenség: a nők hosszabb ideig élnek, mint a férfiak, tehát örökölnek. De tévedés azt hinni, hogy a nők rendelkeznek is vagyonukkal. A nagy vagyonokat ugyanis, amelyeknek nők a tulajdonosai, férfiak kezelik. Köztudott dolog, hogy egy nőt Amerikában még törvényhozónak is könnyebben választanak meg, mint egy nagyvállalat igazgatójának. A nők tehát csak haszonélvezői a vagyonnak, nem irányitói. És ez valószínűleg helyesen van igy. A férfi és nő alaptermészete között van egy lényeges kü'dómbség. A legtöbb nő megelégszik a vagyon élvezetével, mindazzal az előnnyel, amelyet a vagyon nyújt. A nő természetéhez nem tartozik a teremtés, az építés vágya, mint a férfiéhez. A nő lugast varázsol — mint a költő mondja. Ha a “lugas varázslásához” szükséges eszközök megvannak, az teljesen kielégíti. Nem úgy a férfi. A férfi a vagyonban nemcsak a jólétet élvezi, hanem, az építés lehetőségét is. Olyan gazdag emberek, mint a Fordok,- Rockefellerek, Mellonok és a hozzájuk hasonlók, túl vannak azon, hogy egyszerűen a vagyonnal járó jólétet élvezzék. Vagyonuknak századrésze is elég ahhoz, hogy minden emberileg elképzelhető kívánságukat kielégítsék. Mégis ugyanolyan energiával dolgoznak tovább, mintha a vagyonalapitás elején lennének. Nem a pénz élvezete érdekli őket, hanem egy ipari birodalom: kiépítése. Kisebb mértékben igy van ez más férfiakkal is, akik a gazdasági élet terén sikereket értek el. | Hogyan kell a földet művelni? Tele volt a kocsma akácfavirágnak édes illatával Irta: GONDOS SÁNDOR Még az elsőí nagy háború előtti években eUndültúnk felfedező útra Olaszországba: Fráter Lóránd dalköltő, Horvai János szobrászművész és e sorok írója. Horvai volt a kalauzunk, aki jól ismerte Olaszországot. Firenzében két napig jártuk a muzéumokat. Szorgalmasan végigmentünk a képtárakon, megcsodáltuk a Strozzi, Picardi palotákat, a csodás Palazzo-Vecchiót. ... Két nap után azután az öreg Arno-hidon nagyot koppantott a botjával Fráter Lóránd: — Ez mind nagyon szép, de már a torkom füstölög ettől a szalmaizü olasz-bortól. Hol lehet itt valami jó italt kapni? Horvai nem volt semmi jónak elrontója. Rögtön kész volt 'a válasszal: — Este fölmegyünk Fiesoleba. Ott van egy dalmát kocsma. Firenze mellett, a hegyoldalban, valóban ráakadtunk a dalmát kocsmára. Gránátpiros volt a bor színe. Fráter megizlelte, bólintott: — Rendben van. . ■ Egy nápolyi jambó-csoport énekelt és gitározott. Volt egy hegedűs is közöttük. Járta a Ninuccia» a. Frangesa. A harmadik üveg után Fráter, Lóránd föláRott, kivette a hegedűt az egyik jambós kezéből és elkezdett halkan játszani. “Óh jöjj vissza szép kor, csak egy szóra — Őszi rózsa, fehér őszi r0Z5«!” • WM ■ r -■ A jambósok összenéztek,mosolyogtak, bólintottak, azután cincogva kezdték követni a nótát. Nagyszerű muzsikus volt valamennyi, a vérükben, az ujjúkban ott volt a kiséret és mikor a másik nótábá fordult Fráter Lóránd Vönójay Wár teljesen együtt j voltak. És akkor Fráter elkezdett énekelni a világos olaszországi estében, halkan, kedvesen, amíg aztán magasan szárnyalt a nóta: “Hova lettél hova, ábrándok világa, — Te maradtál Csak egyedül akácfa virága.” Ferteges sikeré volt. Percekig tapsolták. Égy öreg, halászforma ember egy csésze fekete kávéval-kedveskedett az énekesnek. Egy virágáruslány virágot tűzött a gomblyukába és nem fogadott el érte semmit. Egy szép fiatal láhy odaugrott, megölelte, megcsókolta. Mintha egyszerre tele lett volna a kiskocsma akácfavirággal. Morváival egymásra néztünk: A tapsot, sikert; virágot, feketekávét egyszerűen tudomásul vettük. Hanem azt a csókot, azt szívből irigyeltük mind a ketten, .s’ Farkas Imre NEM SZÉKELY A SZÉKELYGULYÁS! Aki ázt hiszi, hogy a székelygulyást székelyek találták ki, nagyon téved. A székely embernek a székelygulyáshoz csak anynyi köze van, mint a budai kiskocsmák vendégeinek — ha szeretik azt a finom eledelt. A hitélés történeti adatok a következők: Székely János pestmegyéi főlévéltámok betért egy pesti vendéglőbe, kikérdezte a gazdát, mi jó falatokat tudna neki adni s mikor a konyha üzenetét megkapta, a következő rendelést adta fel: Egy adag sertéspörkölt, egy adag káposátafőzelék és tejfel. A három adagot egy táíijrérrá rakta, jói elkeverte és jó étvággyal elfogyasztotta. ^ : > . A szomszéd asztal felöl irigységgel vegyes csodálkozással figyelte a nágytekinteiü megyei főlévéltámok ur latómározását egy sápadtképü, sovány flátalémber: Petőfi Sáiídóf... í&édve lett volna mindjárt magának is rendelni egyet a három-égy adag finom eledelből, áe hát Ő akkor már étkezés után vólt. így hát csak pár nappal később követhette & jó példát. így szólt a vendéglőshöz: :.>ic t , A; Adjon nekem, kérem, olyan Székely-gulyást.” Kapott is Székely-gulyást « azóta, rajta iparadt a káposztás, tejfeles sertéspörköltön a székelygulyás név. Hamarosan népszerű lett, a Vendéglők mindennap felszolgálták, persze egyre jobban feljavítva, kifinomitva. •?•*.* IV1' A Nem valami Székely nevű emberről, hanem csakugyan a székelyekről nevezték el a s^éjcely rakottkáposztát — de áz. egészen más eledel! : , ' ; . . , , ÁLLAT AZ EMBERRŐL Kucsera, a kefekötő mester, egy vasárnap délután kisétált a pesti Állatkertbe. Sorra nézte a látnivalókat s végül elmerengve megállt a vízi madarak nagy, tava mellett. A viz szélén ácsorgott a fehér tollú, hosszunyaku pelikán, kit a magyar természettudósok — nem tudni, mi okból — gödény névre kereszteltek. A pelikán örömmel üdvözölte Kucserát: — Á, ön az, Kucsera ur! Már rég szerettem volna találkozni magával. Azt akarnám ajánlani, hogy a kettőnk brancsa, akarom mondani szabadszakszervezete együttesen tiltakozzék az emberek alaptalan ráfogása ellen, mely szerint iszákos embertársaikat mivelünk hozzák vonatkozásba, azt mondván: ‘ügy iszik, mint egy kefekötő”, avagy: “iszik, mint a gödény.” — Valóban aljas rágalom — méltatlankodott Kucsera —, Isten a tanúm, aki a szivet és a veséket vizsgálja, hogy ma se ittam többet egyetlen pohár gyenge sörnél. — Én pedig iszom, iszom, no de csak tiszta vizet! — mondta a gödény. . M ■ ■ ' ■ ■ A közelben álldogáló gólyamadár meghallotta beszélgetésükét ésközbeelegyedett: yy / V öt'a, áy , — Már bitöny az úgy van, Uraim, liogy ezek az emberek minden hibájukat, ' szenvedelmüket, 1 meggondolatlan cselekedetüket másra tolják.' Erről- Já bűnbak-kecske is sokat tudna mesélni a szomszédos kőszálon. Ám önök. még nem panaszkodhatnak! De képzeljék csak, mit fognak rám! Hogy éh hozom a. kölykeiket a világra. Ez aztán a szemtelenség netovábbja! Arról, hogy miként kell a földet, az Istenadta talajt művelni, helyesebben jól megművelni, tízezrekre menő számú amerikai magyar nagyobb joggal és több tudással beszélhetne, mint én. Sajnos: kevesebb tollforgató gyakorlattal. Ha például Bárányos József bátyám nyitná ki száját és beszélne a szántás mikéntje felől, annak volna teteje. Ám a szó az -ember szájából könnyen szalad ki, ellenben a betű annál nehezebben a keze alól. így nyomtatott betűkön keresztül mégis csak nekem kell beszélnem a föld megművelése felől. Uj esztendő óta magy arországi lapokból sokat olvastam afelől, hogy a magyar földművelés fejlesztése érdekében az ős talajnak más irányzatot -kell adni. Úgy írják, hogy a nagybirtokoknak Földnélküli Jánosok között való felosztása nem vált be. “Kolhoz” nevű földművelő egységeket kell teremteni, mert azok a földművelést gépekkel, nagyobb arányokban végzik. Ezt a rendszert a mostani orosz uralom vezette be és a szó is orosz szó. A gondolatnak vagy törekvésnek — úgy látom — politikai jellege van és" maradi agyvelőm, amely nem akar haladni, azt véli: —- Egyszer port hintettek a magyar Földnélküli Jánosok szemébe a nagybirtokok szétdarabolásával és uj kis gazdák kezére adásával, most pedig ezer vagy ötezer nagybirtok helyett a meglevő kis Magyarországot egyetlen nagy földbirtokká akarják átalakítani, amelynek kizárólagos földesura a teljhatalmú állam lenne. A cél érdekében a “kulák” hadd pusztuljon. Ez is orosz szó és magában foglal minden gazdát, akinek 50 vagy több holdja van. Miként lehet ilyen embert földbirtokos urnák bélyegezni, azt nem értem, de mert politikai kérdésről van szó, nem foglalkozom boncolgatásával. Engem a gépekkel való földművelés kérdése érdekel. Azt akarom tudni, hogy vájjon a magyar hold föld, amelyet gépekkel müveinek, Péter-Pál napjára, aratásra több búzát ad-e, mint a másik magyar hold föld, amelyet Bárányos József szántott fel úgy, hogy az eke két szarvát saját kezeivel vágta a talajba? Magamfajta tudálékos ember, mikor ilyen nehéz kérdés kínozza, kimegy Ohio államban a határba és megnézi, hogy mit csinál az amerikai farmer a maga nyolcvan akeres földjén, amelyből húszat búzába akar vetni? Nem magyar farmerhez mentem, hanem olyan amerikaihoz, akinek ősapja is az Egyesült Államokban született és ezért Harold H. Melville nevű ismerősömet látogattam meg. Fél nyolc óra körül még reggelije mellett találtam, amivel megkínált és láttam, hogy pontosan nyolc órakor kapott fel a traktor nevű géphajtásos járműre, amely húzta maga után az ekéket. Nem ekét, hanem ekéket. Ez a gép egyszerre négy barázdát hasított a talajba. Ismét csak Bárányos József bátyám jutott eszembe, akit még a szülőhazából ismerek és akit többször láttam, amint két holdat a hidegkúti határban tavaszi búza alá szántott. Azt az egyetlen és egy-késes ekét két jámbor ökör húzta. Józsi bátyám az eke két szarvát fogva vágta a vasat a talajba, olyan mélyre, hogy beleizzadt. Eüő kellett hozzá, nagy erő. Alaposán meg kellett forgatni a földet a szántogatónak. De Bárányos József alapos ember volt, mikor a maga kis földecskéjét müvelgette. Másnap a?|k néztem meg, hogy miként Ai a búzát Mr. Melville, azJ^Rrikai farmer. Azt is á ‘ti S^^mitat húzott vetőgéppel csinálta, amely után valami boronaféle jött, amely a nyílegyenes sorba vetett buzaszemeket betakarta. Ezt a munkát is reggel nyolckor kezdte, délután ötig folytatta, de csak nyolc órát dolgozott, mert délben egy órán át ebédelt az asztala mellett. Bezzeg Bárányos József bátyám, aki látástól vakulásig vesződött a két holdacskával, pihent ugyan délben, mert az ökröcskéknek enni kellett, meg a közeli patakból vizet inni, persze nem sokat, hogy jobban dolgozzanak, igen, ennek a Bárányos Józsefnek ebédre nem jutott más, csak egy darab kukoricalisztből sütött kenyér, meg két vörös hagyma, amit bicskájával . karikára vágott. És jobb hijján legalább erősen megsózta. Az• tán az ökrökkel együtt maga is r ivott a patakból, hogy lenyom. tassa. Most aztán beszélhetnek ar. ról, hogy a traktorral és az ök. rökkel végzett szántás nyomán mennyi búzája termett Melville . amerikai farmernek és mennyi l Bárányos Józsefinek, aki a nya. kába akasztott tarisznyából 1 kézzel szórta a vetőmagot. Ám - olyan keveset tudó ember, mint í jómagam, aki buzaszemek heí lyett csak betűket vetek, ne r használja saját fejét, hanem nézzen utána a magyarországi f és az amerikai földművelésügyi t kormányok hivatalos jelentéses inek. t Ázt mondja az amerikai földt. mivelésügyi kormány, hogy az z amerikai aker föld átlagos but za-termése 27 bushel, tehát kö_ rülbelül 2,700 font. Azt mondja a a magyar földművelésügyi kor- 1 mány jelentése a régi békebeli 5 időkből, hogy a kis magyar holt h átlagos búzatermése csaknem tizenkét mázsa, azaz 1200 kiló, L_ ami fontokban szintén 2,700 fon. tot jelentene. Végül azt mon^ dóm én, aki nem vagyok szakértő: u — (Most légy okos, Domokos! . Most mondd meg, hogy melyik . földművelési rendszer a jobb? Hasztalan kapargatom feje- i met, másnak kell ezt megmona őani. Olyan öreg amerikás má- L„ gyár oknak, akik ezt nálam joba ban értik. r Ha igaz, hogy a nagyban való tl földlmüvelés jobb és dlőnyösebb, mert a kis birtok se termel többet, mint a nagy ura_ dalmak, akkor árva fejem nem lát köztük az egész nemzetre S nézve nagy különbséget. Anná többet az egyes földművelőre való teikintetteil, aki naponta | csak nyolc órát dolgozik gépek* kel és jó reggeli, bő ebéd, nagy vacsora után autójára kapva a faluba vagy városba megy mozit nézni, mig a Bárányos Józsefek halálra fáradtan dőltek le, hogy hajnal előtt Imár ismét talpon legyenek. Bevallom, hogy öreg korom folytán maradi ember vagyok és nem tudok hinni abban, hogy az orosz “kolhoz” rendszer jobb, mert azt állítja: — Tied az állam, tehát ha a földet túrod, magadnak dolgozol. Rövid eszem szerint az állam földjén vesződő ember csak oly béres, mint azelőtt volt. Eben f gubát cserélt. A gróf, a báró vagy a bérlő helyett az állam lett a gazdája, de az is tiszttartókkal és botos ispánokkal hajszoltatta a bérest munkára. Annak háta mögött is ott van a csendőr a szuronnyal. Hadd maradjunk azonban a fontos kérdés mellejtt: Hogy jobb a földet művelni? Gépekkel vagy a régi kézzel nyomott ekével, lovacskákkal, ökröcskékfcel? A sok hozzáértő amerikai magyar között bizonyára akad olyan, aki ezt nekem megmonídíhgftja. Én aztán nu(jd nagy dobra ütöm, hogy mások is tudjanak felőle. Régi tapasztalatom, hogy ha az ember valamit nem tud, kérdezze meg a hozzáértőket. A föld művelése felől a Bárányos Józsefeket faggassa. Hibát találni vajmi könnyű, de jobbat előállítani, bizony nehéz. Széchenyi István Dkos ember nem bajlódik a bajjal Aki ajtót nyit a bajnak, háromszorosan szenved — mondta La Rochefoucauld. Először akkor, amikor rettegni kezd a Dekövetkezendő bajtól, másodszor, amikor a baj valóban jelen van, harmadszor, amikor a baj már elmúlt, de ő gondolataiban állandóan az átélt szenvedéssel foglalkozik. Ezért tehát ne gondoljunk arra, ami talán be sem következik; ha itt a baj, foglalkozzunk vele minél kevesebbet és ha elmúlt: felejtsük eL Fáradj, mig az múlandó életben vagy, holtod után bizony eleget nyugodhatsz. Apáczai Cseri János A nép java legyen a legfőbb törvény. Cicero A harag rövid ideig tartó őrültség. Horatius A Jó Pásztor Verses Krónikája Írja: SZÉKELY GÓBÉ GÁBOR GYŐZNI FOG A U. S. ALÁ VAN MÁR ÍRVA az Atlanti Paktum; nem csupán terv mostmár: történelmi faktum. Akiket illeteti: Truman összehívta és tizenkét nemzet tényleg aláírta. Adria partjától Atlanti tengerig, remélik a békét biztosítja nekik. A diplomácia szinte beleszédült, mikor tizenkét nép sorsa eggyé épült. "Egy valamennyiért, valamennyi egyért." Ezért lett a Paktum bombabiztos mellvért.- . . Akik megtámadja az Atlanti Falat; olyan, mintha fejjel a mozdonynak szalad! t DEHA ELVETÉLT ÉSZ és diktátor elme mégis meghibbanna s háborút üzenne: játszva összetörjük a diktátor jármot s megmentjük az örök népi szabadságot. Birkanyájként többé nem tipornak népet. Miénk lesz a törvény, miénk lesz az élet. •.. Kezünkben a szent könyv: mit mond a biblia? "Legyen boldog minden szülőnek a fia!" Megírták már régen titkos szók a falon: Ne gyilkoljon többé diktátor hatalom! Uj Menetekeit ir megint Isten ujja: Övé a hatalom: megmutatja újra! NEM NŐHET MÁR ÉGIG Káin véres fája; miijó véres élei nem hull már alája. Zsoltározni járunk majd a békeházba. Diktátorok éltünk nem vonják már gyászba. Legfeljebb még egyszer... de már utoljára: ránk törhet még egyszer a háború árja. De a békerontót Isten számonkéri 1 és Uncle Sam karja biztosan eléri. ! Hős fiaink, ha kell, a határra mennek s égig riad hangja majd a győzelemnek. ... .Győzni fog a U. S., mert eszmékért harcol s letörli a szégyent az emberi arcról. i