A Jó Pásztor, 1948. március-május (26. évfolyam, 11-21. szám)

1948-03-12 / 11. szám

PAGE 2 OLDAL

A JÓ PÁSZTOR — THE GOOD SHEPHERD

M4R£H 12, 1948

A JÓ PÁSZTOR

(THE GOOD SHEPHERD)

Founder: B. T. TÁRKÁNY alapította

Megjelenik minden pénteken

Published every Friday

Published by — Kiadó <

GÉZA PEREY PUBLISHING COMPANY. INC.

Szerkesztő GÉZA PEREY Editor Társszerkesztő: LÁSZLÓ SZEGEDY Associate Editor

ELŐFIZETÉSI DIJAK:

Egy évre $4.00

Fé) évre..............E.......... 2.00

SUBSCRIPTION RATES One Yéar..........................$4.00

Half Year ..................... 2.00

Magyarországra és Kanadába: egy évre $6.00 — Félévre $3.00

! Entered as second class matter September 1st, 1933, at the Post j Office of Cleveland, Ohio, under the Act of March 3, 1879.

VISSZAJÖN MÉG KOSSUTH LELKE.,

A magyar szabadságharc száz éves évfordulójára irta: SZEGEDY LÁSZLÓ.

(1848-1948 MÁRCIUS 15)- MUSZKA CSAPATOK VERTÉK LE!

Azóta a magyar nemzet mindig azokból a szabadságeszmékből táplálkozott, melyeket az 1848-as és 1849-es szabadság iharc égetett bele a nemzet leikébe.

Ez adott erőt a nemzetnek ahoz, hogy még az elnyomatás sötét korszakában is ellenálljon és az elnyomó hatalmat végre is arra kényszerítse, hogy elkobozott szabadságjogainkat majdnem száz százalékosan visszanyerhettük.

Mikor már újra irigyelt szabad, fejlődő népe lettünk a világnak: a sötétben tapogatózó világhatalmak bűne miatt

RÁNK SZAKADT TRIANON ÁTKA

De a magyar lélek őstalajából olyan uj erők sarjadtak ki, melyek bámulatba ejtették a világot. A magyar nemzet újra kiküzdötte a népek és nemzetek társadalmában helyét a Nap alatt és a világ újra tisztelettel, becsüléssel tekintett a magyarra. De a balsors nem nyugodott

JÖTT A NÁCIZMUS ŐRÜLETE

mely ismét a megpróbáltatások véres keresztfájára feszitette a nemzetet és barbár kilengéseivel árnyékot borított a magyar nemzetre s a magyar népre. De a magyar nemzet legjobbjai, legbátrabbjai tovább küzdöttek a szabadságért.

A nagyhatalmak meglobogtatták az Atlantic Chartert,

— nagy hangon ígérték a kis népek szabadságát és minden ember számára

A NAGY “NÉGYSZABADSÁGOT”!

De a nagyhatalmak gyáván, bűnösen megszegték ígéreteiket. A szörnyű náci járom helyett a még szörnyűbb vörös járom és felszabadítás ürügye alatt az áhított és remélt szabadságot, éppen úgy, mint 100 évvel ezelőtt,

ÚJRA A MUSZKÁK VERTÉK LE!

Ebben a szörnyű történelmi körforgásban benne ég, benne zokog, benne vergődik az elmúlt száz esztendő minden népi fájdalma, minden nemzeti tragédiája.

Mikor lesz vajon ebből a rabságból feltámadás?

Mikor nyeri vissza hazája függetlenségét a magyar, akit otthon most ünneplésre kényszerítenek, akivel el akarják feledtetni az igazi szabadságnak még a fogalmát is, de különösen el akarják feledtetni, hogy száz esztendő alatt a magyar szabadság bimbózó virágait két Ízben

TAPOSTA VÉRISZAPBA A MUSZKA

Száz évvel ezelőtt a cári muszkák, most, száz év után pedig a Sztálin muszkák. De muszkák voltak akkor is, muszkák voltak most is. Azzal a különbséggel hogy a száz év előtti cári muszkák még mindig hatalmas erkölcsi magaslaton állottak. a Sztálin muszkák felett, akik nem ismernek sem tulajdonjogot, sem emberi hitet, lelkiismeretet egyéni jogot vagy szabadságot. | _____ _

Mohos sírok mélyén ébrednek a holtak.

Akik most száz éve nagyok, dicsők voltak. Mohos magyar sirok éjféltájt felnyílnak S felfigyel a Nemzet szavára a Simák.

Amit hő imánkba könnyeken át záriunk: Kossuth szellemére nem hiába vártunk.

. . . Óh, mi, akik annyit imádkoztunk Érted: Hogy ünnepeljük meg a Te visszatérted?

... Hisz, mi virágnak fény, szin, illat és harmat: Te jelented Kossuth, mindezt a magyarnak. ...Gyujtsunk-e fáklyákat lelkűnknek oltárán? Zengjük-e ódánkat szivünknek hárfáján? Kössünk-e csokrokat százféle virágból? Fonjunk-e koszorút, tölgyből, babérágból? Szőjjünk-e fátylakat a futó felhőből? Sajioljunk-e könnyet Hargitán a kőből? ...Vagy zengjük ujongva: "Kossuth azt üzente: Feltámad még egyszer dicső Regimentje....?"

...Temetőben járunk. Magyar temetőben. Fényes Magyar Napunk gyászos lemenőben.

De a sirok mélyén mozgolódás támad S oszlani kezd lassan lelkűnkben a bánat.

... Szellemiárás támad. Felnyílnak a hantok S diszőrséget állnak szellemdarabantok. ...Kossuth Lajos lép ki tépett diszmagyarban. Miként dicsőséges száz év előtt hajdan.

Szemlét tart sietve, szellemdiszőrségen.

Mint honvédek felett száz év előtt régen.

... Száz év tengerében ring az Emlék-Sajka S ilyképen nyíl szóra Kossuth szellem ajka:

"Ki hazáját egykor, oly dicsőén védte:

Mivé lett "48" dicső magyar népe?

...Hová lett a Kárpát? Hová lett a Tátra? Hová lett a magyar kardforgató bátra?

Hová lett Nagyvárad, hová lett Kolozsvár? Hová minden város — végig a Marosnál?

S hol a Sebes Kőrös sietve kanyarog:

Hová lettek onnét székelyek, magyarok?

Hova lett Zalatna, Aranyos és Torda:

S szent hegyünk, hol nektár aránylik a borba? Hová lett Beszterce, Maros, Sziget, Székhely: Hová lett a magyar, hová lett a székely?

A magyart rabságba és porba alázták.

Anyját, nőjét, lányát gazul meggyalázták...

Sápadtabbra sápad Kossuth szellemarca S ily szavakban tör ki lelke belső harca: "...48-ban szintén muszka jött ellenünk S osztrák és a muszka: végre végzett velünk. ... Akkor cári muszkák ... most Stalin muszkái: Mindig muszkák lesznek honunk hiénái?"

Történet zárjában súlyos kulcs csikordul, Hungária Asszony Kossuth felé fordul: "...Mikor a Te Néped segélyért sikoliott, 'Mikor minden ellen, a magyarra rontott; Mikor megrohanták balkántüszős hordák. Mikor minden kincsét idegenbe hordták;

Mikor Trianonban még megsem hallgatták S ezer éves Honát öt részre szabdalták:

Hiába volt a Bűnt teteme idézni,

A hatalmak mindezt némán tudták nézni.

S mikor TETTEL kezdtünk súlyt adni a szónak: A magyart mondották a békerontónak..."

Kossuth szellemarcán komorul a bánat:

"így látom hát. viszont imádott Hazámat? Lekemben zug, ó'röl a Nagy Bánatmalom:

Újra Égre sikolt a magyar Fájdalom!

... Hungária Asszony: nézz messze előre S mondjál szent látomást a magyar jövőre..."

Hungária Asszony két szemét lehunyja S lelkét a Jövendő ködeibe fúrja:

.. Látom látomását a tiprott magyarnak. Látom zöldülését a régi avarnak.

Hallom hangját, hegynek, völgynek és rónának: Hallom halk folyását a homokórának.

Örömök, bánatok ... uajbb tipratások ... Küzdelem... viadal... véres sodródások... ...Hull a vér, hull a könny... és zokog a fájás: Mégis ebből lesz majd a magyar megváltás! Hármas halmunk orma, négy folyamunk árja: Kossuth szellemének visszajöttét várja!"

Kossuth szellemarca életszinre derül S lelke az ihlettől lángolni kezd belül, l"... Küzdés, bánat, remény: folyjanak hál össze: Hogy magyar a lelkét tisztára fürössze..."

• ••Hallottam jóslásod Hungária Asszony: .Visszajár majd lelkem hogy véled virrasszon!"-----1 ii— I» 'll I» l„ ----" ."Hungária Asszony visszanéz Kossuthra És sirja széléről visszalép az Útra:

"Kossulhi szód lelkem szomjasan felissza S szavadtól síromba nem térek már vissza. Látom sorsunk Írva a Nagy Runás Könyvben: Újjászületünk majd, könnyben, vérözönben. ...Zug a Tisza árja ... Villámol a felhő: Kossuth Lajos egyszer, még biztosan eljő. Felhős szivárvány lesz köntöse szegélye S felhőkből földig ér égi jelenése. ...Menydörgés az ajka ... Villámlás szablyája: S feltámad a magyar menydörgő szavára!"

FOLYIK A TÖRTÉNELEM

... Kérdőleg áll Kossuth—nem messze a SirtóV S uj szellem lép elő most egy másik sírból.

... Hungária Asszony! — Kossuth megisméri: , "Elmondasz-e mindent?" — Kossuth esdve kéjei-, Hungária Asszony “szexíiCből Won-iy -r "Elveszett a Haza . . . Elveszett a sereg!" r

"...A balsors a magyart ezer éve tépte.

De ilyen szégyensors, még sohasem érte.

... Tátra-Mátra csúcsán, — a Kárpátok ormán Tombolt a vad vihar, — tombolt a vad orkán. S mikor hosszú harcban félig már elvérzett: Vörösök jármába tiporták a népet.

... Árulók ezrei honunk megtagadták S lelkűket Moszkvának gazul bérbe adták.

Jött a vörös horda . . . részegen, dalolva. Falvakat felgyújtva, ölve és rabolva.

Kossuth Hét Ohioban

Thomas J. Herbert állami kormányzó, a magyar szabadságharc száz éves évfordulójának emlékére adta ki a proklamációt.

A Columbusi Amerikai Magyar Nagybizottság három tagú küldöttséget választott azzal a megbízatással, hogy az egészítse ki magát a helyi magyarság közéleti vezetőivel tizenkét tagú bizottsággá, hívja fel Ohio kormányzójának figyelmét a magyar szabadságharc ez évi százéves emlékünnepeire s kérje fel, hogy március 14-20-ika közötti hetet KOSSUTH HÉT- nek proklamálja.

Governor Herbert készséges örömmel fogadta a küldöttség beadványát és a következő hivatalos kiáltványt bocsátotta ki:

Proclamation

KOSSUTH WEEK March 14, io March 20, 1948.

WHEREAS, Independence Day is always the most important celebration in the life of every nation; and

WHEREAS the Fourth of July symbolizes Freedom for us in these United States, so March 15 represents Liberty to the Magyars and their descendants; and

WHEREAS, March 15, 1948 , is the 100th Anniversary of the

Hungarian Revolution, which resulted in the victory of democratic ideals and the establishment of inalienable human rights and liberties for the downtrodden people; and

WHEREAS the leader and great hero of the Hungarian Revolution was Louis Kossuth,»

Gyöngysorok Petőfi Sándor verseiből

"Meddig alszol még hazám? Kaszálód füvére Csaptak a bitang lovak S legelnek széliére ... Meddig alszol még hazám? Szántanak szomszédid,

S a magukéhoz oda Szántják földed szélit . . .

* * *

Mi mostan a magyar?

— Ha vert az óra, — odva mélyibe . . .

Holt dicsőség halvány kisértete. Föl-föllünik, s lebukik nagyhamar...

—Ha vert az óra, odva mélyibe.

* * *

"Akivel mi megosztottuk Asztalunknak ételét, Ruháinkat, hajlékunkat Éhenkórász volt. elég . . .

S aki hozzánk jönne mostan Bajainkat osztani,

Aki velünk kezet fogna, Nincs barát, nincs atyafi..."

who was the first Governor of the Hungarian Republic.

NOW, THEREFORE, I, Thomas J. Herbert Governor of the State of Ohio do hereby designate and declare the week of March 14 to March 20, 1948 as KOSSUTH WEEK in honor of this great Hungarian Liberator and Emancipator.

IN WITNESS WHEREOF; I

have hereunto subscribed my name and caused the Great Seal of Ohio to be affixed, at Columbus, this 26th day of February, in the year of Our Lord, One Thousand Nine Hundred and Forty-eight.

THE GREAT SEAL OF THE STATE OF OHIO By the Governor:

(Signed)

THOMAS J. HERBERT ★

A tizenkét tagból álló bizottság elnöke: Fodor József, helyettes államügyész; társ-elnökök: id. Füleld András és Wéber János; bizottsági tagok: Nt. Sziártó István, Pirik István, Péterfy Lajos, György Dezső Lőcsös Márton, Lukács János, Csider János, Király Sándor és Dobos András. A Proklamáció aláírását fényképen örökítették meg, melyet e lap szintén közölni fog.

DOBOS ANDRÁS, a Columbusi Sajtó-bizottság tudósítója.

1848-1948

A magyar szabadságharc története

VII.

KOSSUTH LAJOS AZT ÜZENTE *

A nép táborba indulása

Mintha uj népáradás volna, mintha a földből támadnának a seregek, mintha a nádasok minden levele karddá válnék: úgy támadt elő a töméntelen fegyveres nép és ellepte a Duna-Tisza közét. Ahelyett üresen maradtak a falvak; megszűnt a korcsmái lárma, hadba szállottak a legények. Egy nóta hívta el valamenynyiöket. Egy nóta, melyet sóhajtoztak az aggok, daloltak a hajadonok és legények, selypítettek a kisdedek:

Kossuth Lajos azt izente:

Elfogyott a rfgimentje.

Ha még egyszer azt izeni:

Mindnyájunknak el kell menni!

Éljen a haza!

És mind elmentek a legények; a szép deli életerős leventék" tódultak a halál mezejére, ahol ugyancsak szükség volt rájuk. Várta őket a sok jópajtás a tábor füzeknél; várta őket a harci dicsőség és a dicsőséges halál.

És várta őket Jellachics, aki már Pákozdig nyomult előre.

A PÁKOZD-SUKORÓ-VELENCEI CSATA

Bizony alaposan megverte az újonc magyar sereg Jellachich kiképzett katonáit az első összecsapásnál.

Pedig viszály is volt a vezérek között.

Ludwigh Jánost küldte le az országgyűlés, hogy Móga altábornagyot az örökös visszavonulás helyett a harc elfogadására bírja. A haditanácsban a két Perczel hevesen kikelt a “sárga-fekete” tisztek ellen, mire Móga leoldotta kardját. Példáját mások is követték: maga a hős Kiss Ernő is. .

Nagy zavar, nagy fejetlenség támadt erfe melynek könynyen szomorú vége lehetett volna.

Végre Batthyány Lajos összebékitette őket; elfogadták a harcot és szeptember 29-én szétverték Jellachich seregeit.

A HORVÁTOK FEGYVERLETÉTELE OZORÁNÁL

1848 október 3-án történt, hogy a székesfehérvári lakosság megtámadta a visszavonuló Jellachich gsapatait és könnyű győzelmet aratott a megijedt hordákon. A horvátság lerakta fegyverét; azokat a fegyvereket, melyeket előzőleg nagy részt éppen Székesfehérvárról raboltak. A nemzetőrök 1158 horvát foglyot kisértek a főváros felé. Alig tisztították meg városukat ezektől: uj had közeledett. Róth tábornok volt ez kilencezer emberrel és tizenkét ágyúval, hogy a bánhoz csatlakozzék.

Hol volt már ez akkor!

Róth elcsigázott seregét e^yre üldözte Perczel hős kis csapata. Nem hagyták megpihenni Tóczon, Bárándnál elővédje már leteszi a fegyvert Görgei előtt. A fősereg részéről Philippovich tábornok fölkeresi Perczelt és szabad elvonulást kér, hogy visszamehessen Horvátországba. Perczel föltétien megadást követel, mire Róth Kálozon és Déghen át el akarna illanni Ozora felé: de a magyarság bekeríti egész seregét.

Róth erre föltétlenül megadja magát.

Ágyúi, lobogói a porban hevernek, ő maga átadja kardját. 7500 határőr, 80 tiszt és két tábornok esett a magyarok fogságába.

E jelenet bevégezte Jellachich hadjáratát.

Továbbra is tábornok maradt ugyan a magyar sereg még találkozott is vele, de hatalmát örökre elvesztette és azontúl csak a tehetetlen osztrák generálisok számát szaporította.

JANKU ÁBRAHÁM — "A havasok királya"

Janku Ábrahám személyét, aki a “havasok királya” és az erdélyi román fölkelő sereg fővezére volt: el kell választanunk az Axentye, — Prodán, — Bálinté, — Salamon féle többi vezérektől, akik közönséges, vérengző rablógyilkosok voltak és akikben a román ügynek semmiféle magasabb fölfogása nem, élt.

Janku a havasi mócoknak volt bálványozott vezére, akinek szavára a vad móc vakon hallgatott. Lázadó és ellenség volt ő is: de nemeslelküségének is számtlan jelét adta. Sok száz magyar család neki köszönheti megmenekülését. Verekedett a miagyar csapatokkal, de a céltalan gyilkolást, ártatlanok leölését szigorúan tiltotta.

Ábrándozó lelkű ember volt, aki valóban hit Dákó-Románia lehetőségében. És ezért küzdött, ezért harcolt, ez volt az ideálja.

Sokszor voltak mardosó kételyei hogy nem jobb volna-e az osztrák helyett a magyarral egy hajóban evezni és több Ízben alkudozott is Kossuthtal. Az alkudozások azonban egy heveskedő magyar őrnagy hibája miatt meghiúsultak.

Az ő mócai ölték meg a szerencsétlen kezű Hatvanit és az ifjú hős Vasvári Pált. Utóbbihoz benső barátság fűzte Jankut és holtteste fölött igaz, őszinte könnyeket hullatott.

Janku maga is tragikus sorsot ért.

Az osztrák börtönbe vetette, a császár nem fogadta, Bécsből kiutasították, otthon pedig népe osztrák járom alatt nyögöt. Végre elzüllött, koldussá lett; egy furulyával járt falurólfalura; megőszült, megháborodott. Utolsó éveiben a magyar családok kegyelem kenyerén élt. Meghalt 1872-ben.

(Folytatjuk)

“GOOD SHEPHERD” WEEKLY

11426 Buckeye Road

ELŐFIZETÉS ÉVI 4 DOLLÁR MERCHANTS: Best Advertising Medium

Szerkesztőség és kiadóhivatal — Publication Office

11426 BUCKEYE ROAD CLEVELAND 4. OHIO

Telefon? rp^a» <aiAi

MEGISMÉTLŐDÖTT A TÖRTÉNELEM

1848-1948

"Ha nem születtem volna is magyarnak, E néphez állanék ezennel én.

Mert elhagyott, mert a legelhagyottabb. Minden népek közt a Föld kerekén!"

Sok százéves vágyódás után, a magyar szabadságharc 100 évvel ezelőtt indult el dicsőséges útjára, hogy végre a szabad és független nemzetek sorába emelje az ezeréves magyar nemzetet is.

A nemzet ezeréves történelmében sok történelmi fordulat követte egymást.

Robert Károly, Nagy Lajos, Szent László, IV. Béla és a tatárjárás majd Mátyás dicsőséges országlása utána megint II. Lajos és Mohács véres végzete: de ezek egyike sem gyakorolt a .nemzet életére olyan mély benyomást mint iaz 1848- as szabadságharc és annak dicső küzdelmei.

1848: a magyar nemzet élethalál kérdése volt.

Ezt érezte át az egész ország, ez mozdította meg oly elhatározóan a nemzet minden rétegét, társadalmi állásra, fajra és vallásra való különbség nélkül.

Ezért maradt annyira fájdalmas száz éven át is a magyarság lelkében hogy amikor a dicsőséges honvédhadsereg a világ akkori legnagyobb hatalmasságát: Ausztriát már elhatározóan megverte: akkor a dicsőséges magyar szabadságharcot