A Jó Pásztor, 1947. augusztus (26. évfolyam, 31-34. szám)

1947-08-01 / 31. szám

AUGUST 1, 11)47 A JŐ PÁSZTOR — THE GOOD SHEPHERD PAGE 3 OLDAL EGY HÁLÁTLAN MESTERSÉGRŐL Amerikában azonban ez se rossz Régi barátom és földim, akit én ‘Miki ur” néven emlegetek, a múlt bét szombatján olyan rosszul lett, hogy orvos után telefonáltatott. Elsőnek a ma­gyar orvost akarta volna látni, de az megmondta, hogy sajná­latára nem mehet el hozzá vagy csak valamikor éjféltájban, mert korábbi betegei foglalják le idejét. Jó lélekkel azonban más orvost ajánlott, aki felől dicsé­rő szavakkal emlékezett, körül­belül ilyesformán: — Bár sült amerikai a jám­bor, de orvosi tudása van. Déli harangszó előtt ment érte a telefon szava, Ígérte is, hogy egy-kettőre ott lesz “Miki ur” betegágya mellett, de ala­posan besötétedett, mire odaér­kezett. No, úgyse jött későn, mert “Miki ur” a késedelmes kezelés dacára ma is él. Nem lehet a másvilágra küldeni olyan embert, aki nyomban pénzügyminiszterem lesz, amint engem román királynak válasz­tanak. A diszes állás egyikünk­nek se kell tovább egy rövid hónapnál. Megélünk mi aztán nagy jólétben holtunk napjáig. Talán még azután is. Az amerikai orvos barátom­nak nyolc dollárt számított a látogatásért, amit furcsának ta­láltam. Lett volna öt dollár, vagy tiz, megnyugodtam volna benne, de mert a nyolcat nem értettem, tapogatózni kezdtem, mire ezt a választ kaptam: — Öt dollár a látogatás és három dollár a fuvardíj. Szent igaz, hogy öt, meg há­rom az nyolc, de a fuvardíj itt Amerikában, annak is egyik nagyobb városában, újdonság volt részemre. Tudtommal ed­dig ilyesmit nem számítottak fel az amerikai orvosok, de-.hát azért halad a világ, hogy erre is sor kerüljön.. Ha Amerikának uj dolog az, hogy az orvosok fuvardíj at szá­mítsanak, annál jobbán ismer­tük mi azt a régi hazában, Ma­gyarországon. Éppen csak két percnyi kutatás kellett hozzá, hogy lomtáramból kihalásszak egy negyvenöt esztendős újsá­got, amely Budapesten jelent meg és a cime az, hogy “Or­vosi Hetilap”. Annak hátsó ré­szében legalább hatvan pályá­zati hirdetést találtam orvosok után. Javarészben körorvosokat és városi alorvosokat kerestek, egyöntetűen megszabott fizeté­si feltételekkel, melyek szerint: — A körorvos javadalmazása évi 1,200 korona, községek sze­rinti beosztással. Nappali beteg­látogatási dij 40 fillér, éjjeli 80 fillér. Fuvardíj kilóméteren­ként 8 fillér. Hát nézzük csak ezt a fuvar­díj kérdést. Ne törődjünk vele, hogy 40 fillér beteglátogatási dij csak 8 cent amerikai pénz­ben, hanem maradjunk a fuvar­díjnál. Sürgyefalu Kapnikbányától, ahol a körorvos székhelye volt és lehet, hogy ma is van, ke­reken tiz kilométer, ami mint­egy hét amerikai mérföldnek felel meg. Ha tehát éjszaka ide­jén Sürgyefaluba hívják a kör­orvost, jár neki először a láto­gatásért 80 fillér, azaz 16 cent és fuvardíj fejében, oda és visz­­sza, azaz 20 kilométerre 1 ko­rona és 60 fillér, ami amerika 'mérföldekre átszámítva 14 mér föld és az ára 32 cent. Aki valaha amerikai automo bil-bérkocsiban, aminek taxi a közönséges neve, jó félköpet nyit ment, tudja, hogy azt 32 centért meg nem ússza. Nehéz dollárok lennének a 14 mérföl­­des útnak fejében felszámítva a távolságot mérő órán. És a borravaló. Van nekem- erről egy «cifra1 históriám, amelyet mindezekkel kapcsolatban hadd mondhassak el most amerikai magyarok épülésére. Valahol Békés megyében tör­tént, hogy dél óta szakadó eső­ben, de pontosan éjfél után egy órakor felzavarták legjobb ál­mából a körorvost. Jóképű ta­nyai gazda búgta: — Tekintetes orvos ur, tessék kijönni a tanyára a feleségem­hez. Elfojtott bosszúsággal kérdez­te az orvos: Mi baja van az asszony­nak? — Azt, instállom, nem tudom, éppeg csak annyit tudok, hogy baja van. Kiment a körorvos az istálló­ba, befogta maga a lovait, mert sajnálta kocsisát ilyen szörnyű időben felébreszteni és odaszólt a gazdának: — Merre menjünk? Milyen messze van a maga tanyája? — Csongrád irányába' men­jünk, instállom, kereken öt ki­lométert. Szinte tengelyig érő sárban, szakadó esőben ment a kocsi, mig végre megszólalt a jóravaló gazda: — A cölöpfánál tessék balra befordulni, mert ott a házam. Korom sötétség volt a ház­ban, amelynek ajtaja előtt meg­állották. Ott a gazda leszállt a kocsiról és zsebébe nyúlva pénz után, azt mondta: — 80 fillér a beteglátogatási dij és 80 fillér a fuvardíj oda, meg vissza. Ehol a pénz, doktor uram. Jó éjszakát kívánok. — Hé, földi, előbb hadd néz­zem meg a beteget. — Nem beteg itt, kérem, sen­ki. De ebben az időben a fiá­­keros tiz koronán alól nem akart kihozni, hát gondoltam, hogy igy olcsóbba kerül az ut. Ennek tudatában mondta az egyszeri ember magyar földön gyermekének: — Csak orvosnak ne menj, fiam! MINDSZENTHY JÓZSEF Bibornok, Hercegprímás Urnaki Esztergom, Hungary Krisztus kegyes FőpásztorunkI Tudomásomra jutván az, hogy Főmagasságod a magyar­­országi nyomorúság enyhítése érdekében egyházi megbí­zottai utján közvetlenül fordult az amerikai katolikus fő­papsághoz, a magam részéről is hozzá kívánok járulni ehhez a krisztusi munkához és e célre mellékelten...............dollárt ajánlok fel. j A jóságos Isten segítse kegyes Főpásztorunk törekvé­sét. Hitbeli alázattal kérem, hogy foglaljon engem főpász­tori imáiba. A megváltóba vetett bizalommal maradok Bíboros Urunknak hitbeli hive: NÉV: .................................................................. « W UCCA: ................................................................. VÁROS: ÁLLAM: FÉNYKÉPÉSZTÖRTÉNELMI MÚZEUMOT LÉTESÍTETTEK Eastman György, az országszerte híres fnyképész-kellék gyáros N. Y. Rochesteri otthonából, amelyet eredetileg az édesanyja sza­mára építtetett. Ebben a legrégibb fajta fényképezőgépektől kezdve kiallitjak es bemutatják a fnyképezés haladását korunkig. A felső betéteken Eastman a nemrégen elhalt Edisonnal, a hires feltalálóval látható, a másik kép egy régimódi felvételezést ábrázol. A MAGYAR HAZA EfiLBlE - MISEHELY Irjp; MINDSZENTY JÓZSEF bibornok, Magyarország prímása, Esztergom érseke A magyar nép, mint földmivelő és szőlő­­mives nép az Oltáriszentség népe. A legtöbb vidékünk azonban mégis olyan, hogy vagy kenyeret, vagy csak bort termel az oltárra. De ez a szőlőtermő hegynek és a ringó ka­lásszal ékes rónaságnak a találkozása. Kezek és verítékek nyomán a rónákról a csöpp bu­­zakenyér, a hegyoldalakról a szőlőtő tiszta nedve hat nap munkája után együtt vonul az Ur házába. A magyarok beleállnák beleülnek vagy térdelnek szőlő és földműves ősök helyébe és éneklik: Szent lakodba jő né­ped, buzgón dicsérni Téged. És az Isten szol­gája átváltoztatja Krisztus szavával Krisztus testévé és vérévé a munka gyümölcseit. Ó, mennyi áldás és fény hullik az átváltozás ol­táráról a hétköznapi munkára. Divatos szóval ne nevezzék magukat se ennek, se annak, ha­nem az Üdvözítő ajkával, szőlő- és földműve­seknek. De nem is lehet hűségesebb-"népV'af Oltáriszentségnek, mint a magyar nép a maga egészében. Ha valaki nem is szőlő- és földmű­ves, de magyar, belekerül az Oltáriszentség és a szőlő-mező népének fölséges kapcsolatába. Jól mondta valaki, hogy nem más a ma­gyar föld, mint egy hatalmas mise-kehely. A kehely-völgy a magyar Alföld, a kehely pe­reme a hegyláncolat köröskörül. Balszerencse, igazságtalanság és hitványság, letördelték a kehely peremét. Megmaradt a kehely mélye vér és siralomvölgynek. Csordultig tele a ke­hely és egekig csapkod a keserűsége. A Szé­kelyföldön is háború dúlt, a háború hosszú ujjakkal kopaszt embereket. Jött kétévi száraz­ság, nem kelt ki a burgonya és kukorica. Há­romszékben nem füstölnek a kémények és hal­nak a tartatlan magyarok. Csikból gyerekeket vittek Szatmár megyébe feltáplálásra. Töb­bekre nézve már későn. Egyik halott gyere­ket felboncolták és mohát találtak benne. Délen de sok magyar kívánt áldozatul és felfalt a világháború szűnni nem akaró ember­telensége! A Felvidék deportált rabszolgái jog és vagyonfosztottjai, kiüldözöttjei tömegesen borzalmas áldozatokat jelentenek. És folytat­hatnék a magyar szenvedés szemleutját égtá­jakon világszerte. Ki az az egyén, melyik az a család, amely vérben, könnyben, szenvedésben ne hozta vol­na meg a maga áldozatait úgy, amint százado­kon át az eszéki hídon át elhurcolva idegenbe, a Héttoronyban, Kisázsiában, idehaza renge­tegek, nádasok és zsombékok mélyén, fagyö­kereken, erdei vadgyümölcsökön beláthatatlan magyar sor meghozta a maga áldozatát. A Getszemani kertben nehéz éjszakán csordultig tele a kehely. A Getszemani-ban voltak, akik gondtalanul aludtak; voltak, akik felbérelve dorongokkal, ordítozva jöttek. Voltak, akik ki­­árendált csókot hoztak az Igazságnak. Melyik az én csapatom? Az alvókhoz, a husángosok­­hoz, a bün-csókosokhoz tartozom, Jézus egye­dül virrasztóit, vergődött és imádkozott. Az éjszaka vele voltatok mind a Getszemaniban. Ez a világ most a vérrel verítékezés nagy Get­­szemani-kertje, amelynek szorongó suttogása: Vigyázzatok és imádkozzatok, hogy kisértésbe ne essetek! Az Oltáriszentség és Jézus Szive kell most nekünk! Mindegyik a szenvedés emlékezete, fájó szív ez, ha fájó kell. Az Oltáriszentség mindenekelőtt áldozat. Egyedül igaz és vég­telen értékű áldozat. Amellett hogy tökéletes imádás, az Istenhez egyedül méltó hálaadás, hathatós közbenjárás, a legtökéletesebb en­gesztelő áldozat is. Az Oltáriszentség és a szen­vedő magyar nép egymásnak valók. Az Ol­táriszentség az áldozat gyümölcse is, amikor magunkhoz vesszük. Minden szentáldozás, akár­melyik nép fia végzi, egyesülése Jézusnak és az embernek. Senkinek úgy nem kell ma, mint a magyarnak. Aki leszüreteli a szőlőt, learatja a gabona gyümölcsét, arassa le áldoztának, a szentmisének a gyümölcsét, amely az erősek eledele, oltalom, segítő, fenntartó. Él és éle­tet ad. Fenn az Elba mentén egy fiatal magyar káplán járja a magyar rabszolgákat. Egy he­lyen 12 rásosmulyádi magyar él. El nem ma­radna egy sem a szentmiséről, a szentáldozás­ról. Egy szélütött asszonyt is visznek maguk­kal. Az Oltáriszentség körül látok két fölséges édesanyát, mindkettő nagyon kell nekünk. Bethlehem, Názáret, Golgota nincs a Boldog­­ságos Szűz nélkül, de ha az Oltáriszentségre gondolok, gondolok a Boldogságos Szűzre is. Nagyhatalmú Szűz hatalmáról beszél az Ol­táriszentség első harangszója. Bethlehem, a­­mely magyarul Kenyérháza, a második ha- | rangszója, a kánai mennyegző csodája. Nagy­hatalmú Szűz népek, nemzetek életében is. I Portugália 1910-26 közt élte történelme legvál- 1 ságosabb idejét: 16 év 16 forradalom, 43 kor­mányválság, 8 államfőváltozás. Az állam anya­gi csődben, a megélhetés siralmas, a tőke me­nekül, az Egyházat nyíltan vagy báránybőrben üldözik. És a Boldogságos Szűz elveszi Por- t tugália minden keresztjét, amikor a portugál nép Mária Szeplőtlen Szivét a rózsafüzérrel tiszteli és engeszteli. Istenem! Elszorul a szi­vem, hát mi volnánk a Nagyasszony népe, a miénk a legmélyebb örvény, mirajtunk is segítene, ha mi is rátalálunk a Szeplőtelen szivére? Ne vergődjünk, ne kínlódjunk, térjünk visz­­sza Hozzá, őseink lábanyomában. Ismerjük, hogy ő nem földön áll, hanem a bibliai kígyó­nak a fején. A többi ember nem áll annak a fején. A Nagyasszony összes fiai a kígyó gyű­rűjében, tajtékjában vonaglanak. A másik édesanya az Anyaszentegyház; 950 esztendeje bölcsőringató, fölnevelő, mindig csak igazságra, szépre, jóra, emberi méltóságra nevelőnk volt. Lehet, hogy gyalázatát költik; de mi tudjuk, hogy édesanya, legfeljebb mi vagyunk tékozló fiák. A suhanc a cimboráért házat fordít; de az édesanya édesanya marad és csak egy van a világon. A pápa is kezet csókol az édesanyá­nak, ha az mosónő volna is. Egyszer egy jó­módú ember jött hozzám, hogy egyszerű, sze­gény, öreg édesanyját helyezzem be a sze­gényházba. Kést vágott belém. Mi az édes­anyánknak vissza akarjuk fizetni 950 esztendő jótéteményeit és nem .engedjük senki keze, lába, bunkója alá, különösen nem azoknak, akiknek a tettei nem mutatnak arra, mintha édesanya nevelte volna őket. Ahol édesanya van, ott van a család. A megszállt Rárosmu­­lyadról az egyik magyar családból 8 leányt, 1 fiút írtak ki elszállításra. Kettévágták a csa­ládot; az öregedő szülők és a kisebb leány otthon maradhattak volna. Szerették egymást, hát elmentek azok is, akiknek nem kellett volna, hogy a család egységét megmentsék. A magyar nép is egy nagy család. Ezt a családias érzést ápoljuk egymás iránt! A bűn mondja: gyűlölet és osztályharc; Jézus mond­ja: szeretet és együttérzés. Állnak fölséges és erős jeleink, erődeink: Oltáriszentség, Boldog­ságos Szűz, Anyaszentegyház, család. Az üdvö­zítő Jézus, utunk, igazságunk, életünk fogja egybe ezeket az értékeket. Ezekre az érté-i kekre jól vigyázzunk. Ellopták egy clevelandi magyar házát Sok érdekes hir történik eb­ben az Amerikában és lépten nyomon találkozunk magyar j nevekkel a hírek között. Ez a I hir olyan érdekes volt, hogy az egész amerikai sajtó közölte. Nem volt olyan érdekes azon­ban honfitársunk, Papp Z. Gyű­­la számára, akinek kis, két szó- , bás házát a clevelandi West 45? utcán két ember csigával felhúzta egy nagy lapos szállító truckra és ismeretlen helyre szállította. Egy 15 éves leány, aki az utcában lakik, érdeklődéssel fi­gyelte a dolgot. Elbeszélése szerint déltájban két truck je­lent meg a helyszínen, a nagy, lapos és egy kisebb. Mindkettő­ből egy-egy ember szállt ki. A két ember drótkötéllel, a csiga segítségével, amelyet a nagy truck gépje hajtott, körülbelül délután három órára felhúzta a házakat a lapos truckra. A leány azt mondja, hogy egyál­talán nem néztek ki tolvajok­nak, szép kényelmesen dolgoz­tak, mint akik a rendes munká­jukat végzik. Mikor készen vol­tak, beleültek a truckjaikba és a Detroit Avenuen a west side felé, tehát, mondjuk Toledo vagy Detroit felé szép kényel­mesen elhajtottak. Az utcákon sokan megbámulták az utazó házat, de a 117-ik utcán túl a rendőrök már nem találtak sen­kit, aki látta volna. A tolvajok­nak bottal ütik a nyomát. így jelent meg a hir az első napon. Másnap jelentkezett egy fiatalember, aki a házat elvitte, mondván, hogy megvette. To­vábbi faggatás után beismerte, hogy nem fizetett érte, hanem a telek tulajdonosa, amelyen a házacska állt, azt mondta, hogy elviheti, ha akarja. Lassan kiderült a teljes igaz­ság, amely szerint a ház nem is ház volt, hanem csak egy bódé, amelyet egy telep csinál­tatott őrháznak. Papp Z. Gyula megvette és a négy-családos háza melletti telekre vitette, miután állítása szerint a telek tulajdonosa, egy hirdetési cég üzletvezetője, telefonon keresz­tül megengedte ezt. Az üzletvezető azt mondja, hogy erre nem emlékszik, de hónapok óta kereste a bódé tu­lajdonosát és nem találta. Mi­kor aztán a szóbanforgó fiatal­ember meg akarta vásárolni a bódét, azt mondta neki, hogy nem az övé, de szívességet ten­ne neki, ha elvinné onnan. A nagyon friss hírből igy lesz olyan, mint ennek a hír­nek az első fele és amire azt mondhatjuk később, amit az olvasók nagy előszeretettel úgy szoktak mondani, hogy “ujyág­­hazugság”. Fáradt, fájós, izzadt, égő lábát újjá vará­zsolta a Pedisin Szeretne Ön is egész nap a lábán állani, vagy mérföldeket sétálni lábfájás, lábégés, vagy lábizzadás nélkül? Szeretné, ha a lába állan­dóan hűvös és pihent lenne? Ha igen, tegyen egy próbát és menjen el a legközelebbi patikába, vagy rendeljen egyenesen a gyárostól egy doboz PEDISIN lábéltetőt. Használja csak egy napig és akkor belátja, hogy ez a valaha is hasz­nált legjobb szer. PEDISIN meg­szünteti a láb kellemetlen szagát, hüsen.és kényelemben tartja a lá­bát, megszünteti a tyúkszem és bőrkeményedés okozta szúró fáj­dalmakat és mindenki, akinek egész nap lábán kell állni vagy járni, feltétlenül örömmel teszi meg ezt a próbát. Használja csák egyszer és szabadítsa meg fáradt, égő, fájós lábát a kínoktól. Ön szeretni fogja a PEDISIN munká­ját. Még az uj cipőben s kényel­mesen fogja érezni a lábát. Egy napi próba bebizonyítja. Győződ­jék meg róla. Ne járjon fájós lábbal. Vegyen egy doboz PEDISIN lábéltetőt. Te­gye azt a lábára. Küldjenek $1.05- et és küldünk — 1 dobozzal. Nem küldünk C. O. D. Ha nem lesz megelégedve, pénzét visszaadjuk. Tartsa állandóan a háznál. Kérje a valódi PEDISINT. Ha nincs raj­ta a védjegy, ne fogadja el. Káp­­ható: Minden patikában, vagy ren­delje meg bármelyik Standard Drug Storeban, Red Cross Phar­macy, Krejci Patika vagy a gyá­rostól: American Chemical Co., 321 Frankfort Ave., Cleveland 14, Ohio. VIRGINIA’S MODEL SHOP Model repülőgépek és hozzávalók — Model motorok — Model vasutacskák és hozzávalók. — Versenygépek, hajók, játékok. — Tréfás újdonságok, játék-fegyverek, baseball keztyük, cukorkák. — Kölcsönkönyvtár. 11503 Buckeye Road GA. 5843 Mrs, Horvath .féle kirándulás Philadelphia, Atlantic City, New York városokba FEDÁS TIVADAR ÉS NEJE VEZETÉSÉVEL INDULÁS CLEVELANDBÓL AUGUSZTUS 28, este 8:15 VISSZAÉRKEZÉS CLEVELANDBA SZEPT. 2, reggel 6:25 B. & O. VONAT, A UNION TERMINAL-BÓL Philadelphiai programban: Independence Hall, Első Kongresszus épülete, Supreme Court, Franklin síremlék, Betsy Ross háza megtekintése. Atlantic City: Séta a Broad Walkon, fürdés, egy délutánra való pihenés, szórakozás. New York: Times Square, Fifth Ave., Wall St., Chinatown, .Bo­wery, Little Church around the Corner, Empire State Bldg., Radio City, Rockefeller Center, St. Patrick’s érseki templom, Millionaires Row, Harlem, stb. Vasárnap délután ki-ki saját szórakozásáról gondoskodhat. Hajókörut New York partjain, a Manhattan sziget körül. A Liberty szoborhoz való kirándulás, stb. Az ut 65 dollárba kerül szállodával, koszttal, amikor a társaság együtt van. Ez a vonaton ülőhelyre szól. Pullman árak 76.50, 78.70, 81.70. Előleg 5 dollár. Aug. 20-ig be kell fizetni a többit. További felvilágosítást ad MRS. THEODORE FEDAS 4311 Whittman Ave. Cleveland, Ohio Telefon reggel féltizenegyig és este 9 óra után MElrose 1937 Siessen lekötni ezt a kellemesnek ígérkező kirándulást előleg befizetésével, mert csak határolt számú jelentkezőket fogadunk el

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents