A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)
2004-01-30 / 138. szám
KÁRPÁT - MEDENCE H Szerbiai választások: a vajdasági autonómia ellensége? RADIKÁLIS HULLÁM Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke (képünkön) szerint a nemrég lezajlott szerbiai parlamenti választás után lassulni fog a reformfolyamat, és feszültté válhat az ország viszonya a nemzetközi közösséggel 6 A HÍD Röviden Szigorúbb szociális rendszer Szlovákia. A munka-, szociális és családügyi minisztérium által szorgalmazott, majd a parlamentben a múlt év végén jóváhagyott szociális törvények nyomán csökkennie kellene a munkanélküliek és azok számának, akik alacsony jövedelmük miatt szociális támogatásra szorulnak. A rászorultság idején nyújtott támogatásról szóló törvény megváltoztatta a szociális juttatások eddigi rendszerét. Ezt a szociális tárca szerint azért kellett módosítani, mert a lakosság egy része tartósan függővé vált a szociális segélyektől. Az eddigi rendszer - állítja a minisztérium - a segélyezést korládan ideig igénybe vehetővé tette, és a juttatások nem voltak arányban a rászorulók aktivitásával. A HUSZm ÜGY Kárpátalja. A huszti járási bíróság közvetlenül lapzártánk előttre tűzte ki a huszti magyar iskola ügyének tárgyalását. A bírósághoz a járási ügyészség nyújtott be keresetet, vitatva a huszti városi végrehajtó bizottságnak a 2003. szeptember 26-án kelt, a Huszti 6. Számú Általános Iskola "átszervezéséről", azaz összevonásáról hozott határozatának törvényességét. A városi vb jogi képviselőjének kérelmére december 16-án a bíróság egyszer már elnapolta az ügy tárgyalását. Ä helyzet azóta annyiban változott, hogy a magyar iskola pedagógusai decemberben nem vették át fizetésüket. A tanárok így reagáltak arra, hogy V. Biraknak, a városi oktatási főosztály vezetőjének rendeletére december havi bérüket már az 5. sz. ukrán tannyelvű középiskola könyvelője számfejtette számukra. "Amíg nincs bírósági döntés, nem kötelezhetnek bennünket arra, hogy elhagyjuk az iskolaépületet - nyilatkozta Himcsuk Katalin, az iskola megbízott igazgatója. - Azt nem lehet tudni, hogy' ezúttal sor kerül-e a tárgyalásra, avagy ismét elnapolják. Mi szeretnénk, ha végre nyugodt légkörben dolgozhatnánk, hiszen van tíz 11. évfolyamos diákunk, akiknek a tanév végén érettségi vizsgát kell tenniük. Mi pedig nem adjuk fel, harcolunk a többi tanítványunkért". Politikai egyezkedések Erdély. Lapzártánkkor még zajlott tegnap az a találkozó, amelyen az RMDSZ és a román kormánypárt, a Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetői megvonták a két alakulat 2003-as megállapodásának mérlegét, és elemezték annak lehetőségét, hogy idén újabb egyezséget írjanak alá. Borbély László, a szövetség kormányzati kapcsolatokért felelős ügyvezető alelnöke a nap folyamán a Krónikát arról tájékoztatta, hogy a megbeszélésen Markó Béla elnök és Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető vesz részt, a PSD részéről pedig Viorel Hrebenciuc alelnök ül le a tárgyalóasztalhoz. A képviselő hozzátette, az RMDSZ a 2003-as megállapodás kapcsán elsősorban azt sérelmezi, hogy' továbbra sem került köztérre az aradi Szabadság-szobor, és nem alakult meg a két magyar nyelvű kar a kolozsvári Babes-Bolvai Tudományegyetemen. Markó Béla korábban úgy nyilatkozott, a 2003-as megállapodást nem tekinti lezártnak mindaddig, amíg az RMDSZ-nek ez a két - a dokumentumba is belefoglalt - igénye nem teljesül. "Ezekre a problémákra kell megoldást találnunk, utána majd meglátjuk, továbbra is együttműködünk-e a kormánypárttal" - szögezte le a szövetségi elnök. Január 26. Az elnök szerint a Szerb Radikális Párt Január 27. Kovács László ezt azzal kapcsolatban mondta, miért nem kívánja a kormány a Máért februári ülésére meghívni az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot (EMNT), a Székely Nemzeti Tanácsot (SZNT) és a szintén erdélyi Magyar Polgári Szövetséget. "Ha a magyar kormány a radikális szervezetekre az RMDSZ-szel egyenjogú partnerként tekint, az ő szintjére emeli velük a kapcsolattartást, akkor ezzel mintegy elismeri egységbontó törekvéseiket, és az erdélyi magyarság számára eredményeket nagy valószínűséggel nem hozó tevékenységüket" - hangsúlyozta Kovács László. Szerinte attól lehet tartani, hogy az EMNT, a SZNT és az erdélyi Magyar Polgári Szövetség fellépése megosztja az RMDSZ-t - "tagságuk egy része az RMDSZ-nek is tagja" -, és az egész erdélyi magyarságot is. Kovács László azt mondta, ez könnyen azzal a következménnyel járhat, hogy a nyáron esedékes önkormányzati választásokon az erdélyi magyarság képviselői pozíciókat fognak veszíteni. "Az év végi parlamenti választásokon még az is előfordulhat, hogy a több magyar párt és szervezet egymással versengése miatt egyik sem éri el a parlamentbe jutáshoz szükséges küszöböt" - fűzte hozzá. Mint mondta, éppen ez történt a Vajdaságban, és a vajdasági fölényes győzelme válasz a kormányzó pártkoalíció, a DOS teljesítetlen ígéreteire. Szerinte a DOS - amelynek a VMSZ is tagja volt - az elmúlt három évben rendkívüli eredményeket ért el, de ez mégsem elégítette ki a polgárokat. "Biztosra vehető, hogy lassulni fognak az elkezdett reformok, és az is megtörténhet, hogy feszültté válnak a viszonyok a nemzetközi közösséggel, valamiféle blokád alá kerül Szerbia" - közölte a legnagyobb délvidéki magyar párt elnöke a Dnevnik című újvidéki lapnak adott keddi interjújában. A vajdasági magyar politikus szerint talán érdemes lenne hatalomhoz juttatni a radikálisokat, hogy megmutassák végre, mire képesek. Emlékeztet arra, hogy a radikálisok már voltak hatalmon és a szakadékba taszították Szerbiát, ahonnan a DOS vonszolta ki az országot. Bíró Miklós ismert újvidéki filozófia professzor, az magyarságnak ezért nincs képviselete a szerbiai parlamentben. A külügyminiszter leszögezte: a magyar kormánynak az RAÍDSZ-szel egyeztetve kell alakítania viszonyát az EMNT-vel, az SZNT-vel és az erdélyi Magyar Polgári Szövetséggel. Kovács László szerint Tőkés László nyitott ajtón dörömböl, amikor azt követeli, hogy a magyar kormány foglaljon egyértelműen állást a romániai magyarság autonómiatörekvéseivel kapcsolatban. "Az autonómiát a kisebbségi jogok érvényesülése legátfogóbb keretének tekintjük, de az európai tapasztalatok alapján csak olyan autonómiát tartunk működőképesnek, amelyet a többség és a kisebbség tárgyalások útján hoz létre, egy megállapodás alapján" - jelentette ki a külügyminiszter. Az erőszakhoz folyamodás lehetőségét célzó kijelentéseket Kovács László rendkívül veszélyesek nevezte, "mert azok a román lakosságot bizalmatlanná teszik a magyarok szándékai iránt, és az európai országok közvéleményét is elfordítja a határon túli magyarság ügyétől". Kitért arra, hogy az RMDSZ tízegynéhány éve eredményesen működik a romániai magyarság legitim szervezeteként, jelentős eredményeket ért el "nem harsány, nem látványos, nem konfrontációra, hanem megállapodásra törekvő politikájával". A diplomácia irányítója NS Media nevű közvélemény-kutató intézet főmunkatársa közölte a Dnevnikkel, hogy a vasárnapi parlamenti választáson fiaskót szenvedett a polgári eszme, amely tolerálja a regionális és nemzeti különbözőségeket, de a választás "abszolút vesztese" a vajdasági autonómia. Rámutat arra, hogy egyetlen vajdasági párt sem került be a parlamentbe, de a demokratikus tömbből való, parlamentbe jutott pártok közül csak kettő - a Demokrata Párt és a G17 Plus - száll síkra a tartományi autonómia valamilyen formájáért. A Szerbiai Demokrata Párt kimondottan autonómiaellenes. Bíró szerint a szerbiai kisebbségek kis számban szavaztak az Együtt a toleranciáért nevű pártszövetségre. Szerbiában 750 ezer "kisebbségi" szavazásra jogosult polgár él, viszont a pártszövetségre csak 160 ezren adták voksukat, s a szavazatok többségét Kasza József hozta. Az átalakulás folyamatán átesett térségbeli országokban a rendszerváltó politikai erők általában elveszítették a választást, és a "régi" pártok - teljesen megváltozva - ismét hatalomra jutottak - mondta Bíró. Hozzátette: az a gond, hogy a Szerb Radikális Párt mit sem változott, ha hatalomra kerülne, nem tudná végrehajtani saját gazdasági programját, ismét háborúba sodorná az országot, s nekilátna Koszovó visszahódításának. ____________________2004. JANUÁR 30. úgy látja, ezt a politikát a romániai magyarság egyes radikális politikusai, közéleti személyiségei rendszeresen támadják, bírálják, megalkuvónak minősítik, az RMDSZ tevékenysége mégis eredményes. Példaként említette, hogy sikerült elérni a román alkotmány módosítását, amit népszavazás erősített meg, és ennek eredményeként az anyanyelvhasználat feltételei lényegesen rugalmasabbak lettek. "Nagyon jól mutatja a kétféle felfogás különbségét, hogy míg az RMDSZ vezetése az erdélyi magyarságot a referendumon való részvételre és az igen szavazatra buzdította, addig az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökének megválasztott Tőkés László püspök a nem szavazatra ösztönzött" - fejtette ki Kovács László. A magyar kormánynak az RMDSZ-stel kell egyeztetnie? MINISZTERI DÖNTŐ A magyar külügyminiszter úgy látja, méltánytalan lenne, ha a jelentős tagsággal és szavazótáborral rendelkező, az elmúlt tíz év alatt komoly eredményeket felmutató Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) mellett három új romániai magyar szervezet ugyanolyan szavazati joggal jelenne meg a Magyar Állandó Értekezleten (Máért).
