A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)

2004-01-30 / 138. szám

A Hutton-jelentés Nem túlozta el a brit kormány az iraki fegy­verek veszélyességéről készült hírszerzési je­lentést, vagyis a BBC ennek ellenkezőjét állí­tó riportja megalapozatlan volt - derült ki a nyár óta készülő Hutton-jelentésból. Blair pedig megőrizhette pozícióját. (2. oldal) Lavírozás lenne? Az európai parlamenti választási együttműkö­désről írtak alá megállapodást a Magyar De­mokrata Fórum (MDF), a Független Kisgaz­dapárt (FKGP), a Vállalkozók Pártja (VP) és a Magyar Demokrata Néppárt (MDNP) elnö­kei szombaton Budapesten. (8. oldal) Jön az év Így «xwetnén* nwgtuaüönnl MtHBIEtt OLVAfiáHK t»mosat«s*rtJ * VACSORA swsamtájét mi ßUJuW Méptí. 20 ítoHir, amit ITALBAN aöünk vjwzp! FÜGGETLEN, MAGYAR NYELVŰ AMERIKAI HETILAP 2004. JANUÁR 30.-FEBRUÁR 5., 4. ÉVFOLYAM 138. SZÁM 5. HÉT a Magyar Mázban 213 E «2nd StM NVC Támogató: Rónat&Rónai M** a jövő héten Vi$$ZA Figyelje a P Vendégünk volt lumpérth Mónika magyar belügyminiszter •• TÖBB EUROPA A hét ekjén a Magyar Köztársaság Főkonzulátusának vendége volt többek között Lamperth Mónika magyar belügyminiszter, aki az amerikai magyarság képviselővel való közvetlen találkozásán beszélt Magyarország és az Egyesült Aüamok viszonyáról, jogállamiságról, megélhetési bűnözésről, aközelgő Uniós választásokról. Az alábbiakban a belügyminiszter felvezető beszédét, majd a kérdésekre adott válaszait közöljük kivonatos formában. Lamperth Mónika, belügymi­niszter: Szeretettel köszöntőm önö­ket, köszönöm az érdeklődést, a családi­as kör lehetőséget ad arra, hogy kötetle­nül azokról a témákról beszéljünk, ame­lyek valóban érdekelnek bennünket. Ez egy nagyon fontos út, örvendek, hogy sikerült megszervezni ezt a Magyaror­szág szempontjából fontos találkozót, amelynek során szót válthatunk az itte­ni magyarokkal is, valamint sikerül több olyan fontos találkozóra is sort ke­ríteni, amelyek az Egyesült Államok és Magyarország együttműködését értéke­li és megerősíti. (...) Fontos és sikeres ta­lálkozónk volt Pataki kormányzó úrral, ahol személyesen nyújtottam át Medgyessy Péter miniszterelnök meg­hívását a Budapest-New York Testvér­város Kapcsolat Napjára, amely nem­csak szép ünnep lesz, hanem fontos ta­lálkozó is. Nagyon fontosnak tartom azt, hogy most, Európai Uniós csatla­kozásunk küszöbén legyen egyértelmű és nyilvánvaló, amit Medgyessy mi­niszterelnök úr is többször elmondott: több Európa nem jelent kevesebb Amerikát.(...) Péterman István (A Híd): A vá­lasztások ideje jön Magyarországon. Ami az itt élő magyar állampolgárokat illeti, lesz-e lehetőségük az új rendszer­ben itt, azaz külföldön választani? LM: Az Európai Uniós választás lesz az első, amelyben a magyar jogrend le­hetővé tesz azt, hogy a külföldön élő ma­gyar állampolgárok is leadhatják a vok­­sukat. Bár van ilyen alkotmányos kötele­zettségünk, hogy ezt a többi választásnál is lehetővé tegyük, a valamikor június 11 és 13 közötti lebonyolítandó Uniós vá­lasztásokon kerülhet erre sor a leghama­rabb. Ezen a napon minden magyar nagykövetségen lesz lehetősége minden itt tartózkodó vagy élő, Magyarországon állandó lakhellyel rendelkező magyar ál­lampolgárnak leadni a voksát. Ehhez mindössze annyi kell, hogy az itt tartóz­kodó magyar állampolgárnak, aki a honi választói névjegyzéken szerepel, kérnie kell az illetékes otthoni jegyző­től azt, hogy a honi névjegy­zékből töröljék, és vegyék fel a washingtoni névjegyzékbe. Ezek után Washingtonban megejtheti a szavazást. P.L.: Milyen változások tör­ténnek a magyar Belügymi­nisztériumban a májusi Uniós csatlakozás során? Értem ez­alatt, hogy milyen szinten fog átalakulni az Amerikában tar­tózkodó magyarok okmány­­csomaga? LM.: Az első, általánosabb kérdésre a válasz: ami a ma­gyar állampolgárokat illeti, az Uniós csatlakozás időpontjával kezdődően az útlevél mellett személyi igazolvány felmuta­tásával is lehetővé válik az át­utazás az Unió többi országá­ba. Amikor majd a schengeni szerződés tagjai is leszünk, ak­kor majd útlevél vagy igazol­vány nélkül is utazhatunk az Unión belül - ennek az idő­pontját mi legkorábban 2006 -ra tesszük. A második felvetéssel kapcsolatban pe­dig annyit, hogy a teljes magyar ok­mánycsaládot (útlevél, vízumrendszer, gépjárműengedély, stb.) mind az Unió rendszeréhez kell igazítanunk. Ez vi­szont egy hosszú folyamat - arra vonat­kozóan tehát, hogy konkrétan mi válto­zik ebben az ügyben 2005-ig vagy 2006- ig, nem tudok választ adni. " Hámori Péter (Bnai Zion): Az Or­szágos Rendőrfőkapitány úrtól szeretnék kérdezni: hatvan éve, hogy a nácik lero­hanták és elfoglalták Magyarországot - erre emlékezünk a holokauszt-túlélők társaságában. Mi az a konkrét lépés, amellyel tenni lehetne a Magyarországon meglévő antiszemitizmus ellen? Dr. Salgó László (Országos Rendőrfőkapitány): Én azt gondo­lom, Magyarországon nincs antiszemi­tizmus - ennyi politikát engedjenek meg egy Főkapitánynak, aki amúgy nem po­litizálhat, mert eg)' demokratikus or­szágban a rendőrség vezetője nem foglal­kozhat a politikával. Vannak elszigetelt jelenségek, néhány fős csoportok, ame­lyek többségükben a nemzetbiztonsági ellenőrzés kompetenciájába tartoznak. Ezeknek a csoportoknak jobboldali, de nem kifejezetten rasszista megnyilvánu­lásaival valóban találkozunk, és előfordul az is, hogy bizonyos megnyilvánulások provokációba mennek át, például Izrael állam jelképének az égetésébe. Ezzel együtt azt gondolom, a magyar rendőr­ség ezzel együtt képes garantálni vala­mennyi, az országban levő kisebbség nyugodt, alkotmányos, békés jogait. Saj­nos a média Magyarországon is ugyan­úgy működik, mint máshol: szenzációt keres. Én megnyugtatnék minden zsidó embert, minden németet, románt, svá­bot, hogy a rendőrség képes és alkalmas biztonságuk garantálására - Magyaror­szág nem lesz semmiféle új holokauszt kiindulópontja. L.M.: Bár képzésem szerint jogász va­gyok, most mégis politikusként szólok hozzá a Főkapitány úr szavaihoz. Való­ban történnek Magyarországon olyan dolgok, amelyek ijesztőek lehetnek, és nekünk azokra KELL, hogy legyen vála­szunk. Nem fogjuk hagyni - és ezt a kor­mány nevében mondom - hogy szélső­séges csoportok, néhány ember, félelmet keltsen Magyarországon. Minden törvé­nyes eszközt be fogunk vetni, hogy őket ebben megakadályozzuk, és minden po­litikai eszközt, hogy elítéljük. Deák Ferenc: Magyarország határa­inál rengeteg ember él, sok problémával. Létezik egy megélhetési bű­nözés, az apparátus pedig ki­csi... Mennyire van tisztában ezzel a problémakörrel a kor­mány? L.M.: A megélhetési bűnö­zés társadalmi problémát ta­kar. Nem vagyok biztos, hogy mindenki megélhetési gon­dokból kifolyólag bűnözik. A megélhetési bűnözés fogal­mát én nem szeretem hasz­nálni - olyan, mintha legiti­málná ezt a cselekményt, ho­lott az egész társadalomnak cselekednie kellene az ellen, hogy egyes részei el ne szegé­nyedjenek. Szilágyi Ákos (HME): Szeretnék visszakanyarodni az EU-választások amerikai megoldására. Hogyan lesz ez konkrétan lebonyolítva? LM.: Mi szerettük volna az elektronikus szavazást, mert garantálható a rendszer feltörhetetlensége, ez azon­ban kétharmados törvény volt, íz ellen­zék nem fogadta el. Mint ahogy nem fo­gadta el a levélen keresztüli szavazás me­tódusát sem. Az egyetlen lehetőség, ami maradt, az a külképviseleteken tartandó hagyományos umás szavazás. Amit mi tudomásul vettünk, a törvénybe is ez ke­rült be. Én csak egy dolgot sajnálok: túl nagy mozgásra lesznek kötelezve a ma­gyarok, hiszen csak Washingtonban le­het szavazni, és ez egy óriási ország... 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents