A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)

2004-06-25 / 159. szám

6 A HÍD Kárpát - medence 2004. JÚNIUS 25. Kárpátalja: Politikamentes támogatás? Az elmúlt hétvégén Kárpátalján járt Csepeli György, Magyarország Informatikai és Hírközlési Minisztéri­umának (IHM) politikai államtitkára, valamint Szabó Vilmos, a Miniszter­­elnöki Hivatal határon túli magyarok ügyeiért felelős politikai államtitkára. Arra vonatkozóan, hogy az IHM által meghirdetett informatikai fejlesztést szolgáló program kárpátaljai pályáza­tai - a korábbi támogatási gyakorlattal ellentétben - miért nem kerültek szé­les körben meghirdetésre, Csepeli György elmondta: "Nagyváradon, amikor összehívtuk a határon túli ma­gyarság informatikával foglalkozó képviselőit, politikánk egyik alapvető szempontja volt, hogy minden egyes közösség saját maga kell szétossza a neki szánt forrásokat. Az a közösség, amely önmagán belül nem tud egyez­séget találni, amely széthúz, az szá­molhat az eredményekkel. Szlovákia, Burgenland, Szlovénia, Érdél}' eseté­ben ilyen problémák nem merültek fel. Azt kell mondjam: ki mint vet, úgy arat". Dr. Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Fe­renc Kárpátaljai Magyar Főiskola el­nöke ugyanakkor arra hívta fel a poli­tikai államtitkár figyelmét, hogy a pá­lyáztatással megbízott szervezet nem tájékoztatta a pályázati lehetőségekről az érintetteket. Mint ismeretes, az Uk­rajnai Magyar Demokrata Szövetség (ÚMDSZ) mára gyakorlatilag elis­merte, hogy az informatikai fejlesztés­re szánt anyaországi támogatás 33 millió forintos kárpátaljai keretének felhasználására a szervezet szabad ke­zet kapott, és hogy abból - részben "meghívásos" alapon - a nyilvánosság kizárásával juttatott támogatáshoz in­tézményeket. A "meghívásos" pályáz­tatásban való részvételre a Rákóczi fő­iskola nem kapott felkérést. A főiskola vezetősége több fórumon, köztük az IHM-nek is jelezte: Kárpátalján nem hirdették meg az informatikai fejlesz­tésre vonatkozó pályázatot, így nem lehetett tudni, hová forduljanak a pá­lyázók. A pályáztatást végző ÜMDSZ kuratóriuma ezt követően "értesítette" a Rákóczi főiskolát a pá­lyázati lehetőségről. Az intézmény így pályázati kiírás nélkül dolgozott ki pályázatot, mégpedig új épületének informatikai eszközfejlesztésére. Az IHM-től most kapott segítség azon­ban ennek a pályázatnak csak részle­ges megvalósulása, ami értesülésünk szerint értékében is jóval alatta marad az UMDSZ által jelzett összegnek. m Erdély: a helyhatósági választások második fordulója NYERÉSRE ÁLLUNK A 2004-es helyhatósági választások tétje igen fontos volt, nem csak politikai szem­pontból, hanem a helyi közigazgatás, a polgármesteri hivatalok, a helyi és megyei tanácsok összetételének szempontjából - jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök aRomániai Magyar Demokrata Szövetség bukaresti sajtóértekezletén. A Szövetség elnöke ugyanakkor hozzátette, véleménye szerint a választók is kiemelt fontosságú­nak tartották a helyhatósági választásokat, egy minél hatékonyabb önkormányzati rendszer kiépítését, ezt bizonyítja az a tény, hogy mindkét fordulóban az állampol­gárok jelentős hányada gyakorolta szavazati jogát. Június 22. A helyhatósági választá­sok második fordulójának eredményeit ismertetve Markó Béla elmondta, az RMDSZ jelöltjei tulajdonképpen a vá­rakozásokon felül teljesítettek, hiszen a vasárnapi második fordulót követően, a Központi Választási Iroda (B.E.C.) adatai szerint újabb 38 jelöltjük nyert polgármesteri mandátumot, ezzel pe­dig 186-ra növekszik a Szövetséget képviselő polgármesterek száma. Ez a szám pedig a 2000-ben megszerzett 146 mandátumhoz képest mindenkép­pen előrehaladást jelent. Az RMDSZ elnöke jelentős győze­lemként értékelte azt a tényt, hogy Szatmárnémetiben a Szövetség jelöltje, Ilyés Gyula nyert polgármesteri man­dátumot, hiszen a város lakosságának csupán 39-40 százaléka magyar nemze­tiségű. Markó Béla kiemelte, arról ugyan még nincs szó, hogy az etnikai szavazás megszűnt volna, az eredmény mégis nyilvánvalóan mentalitásválto­­zásra utal, hiszen az RMDSZ jelöltjei olyan kisebb településeken is nyertek, mint például a Bihar megyei Margittá, vagy a Maros megyei Szászrégen, ahol a magyar nemzetiségű lakosok részará­nya 40 és 30 százalék között mozog. A mentalitásváltásra utaló jelek rendkívül fontosak és pozitívak. Számomra külö­nösen nagy öröm, hogy az említett vál­tozás nyomán az RMDSZ további sza­vazatokat nyert és nem pedig veszített - hangsúlyozta az RMDSZ elnöke. A megyei tanácsok összetételéről, il­letve vezetőségéről szólva a szövetségi elnök kifejtette, az 1996-os helyhatósá­gi választásokat követően az RMDSZ- nek 2 megyei tanácsot (Kovászna, Har­gita), 2000-ben 4 megyei tanácsot (Kovászna, Hargita, Maros, Szatmár) az idén pedig a jelek szerint 5 megyei tanácsot sikerült megnyernie (Kovászna, Hargita, Maros, Szatmár, Bihar). Természetesen az elkövetkező I Vajdaság: Budapest fenntartja az álláspontját VÁRHATÓ ADAGOK Magyarország fenntartja azon álláspontját, hogy az Európa Tanácshoz fordul, ha nem szűnnek meg a vajdasági magyarok elleni támadások, ugyanakkor bízik a szerb demokratikus erőkben — jelentette ki a belügyminiszter tegnap Budapesten. Június 21. "A Magyar Köztársaság bízik a szerb demokratikus erőkben és abban, hogy megakadályozzák az atrocitásokat" - mondta sajtótájékoztatóján Lamperth Mónika annak kapcsán, hogy Nenad Canak vajdasági parlamenti elnök kö­zölte: "megengedhetetlen", hogy a ma­gyar belügyminiszter szabadkai látoga­tásán a szerb hatóságok hatáskörébe tartozó dolgokkal foglalkozott. Arra az újságírói kérdésre, hogy pontosan mikor fordulnának az Euró­pa Tanácshoz, milyen haladékot adná­nak Szerbiának, azt válaszolta: "nem fogunk késlekedni". A belügyminiszter múlt pénteken a vajdasági önkormányzati és helyi kö­zösségi vezetők tanfolyamának meg­nyitóján, Szabadkán arról beszélt: Ma­gyarországot aggodalommal tölti el, hogy az utóbbi időben bántalmazások, atrocitások és gyalázkodások érik a vaj­dasági magyarokat. Amennyiben ezek nem szűnnek meg, vizsgálatot kezde­ményez az Európa Tanácsban, hogy - szükség esetén - a szervezet szankciók­kal vessen véget ennek. Nenad Canak vajdasági parlamenti elnök hétfőn közölte: "megengedhetet­len", hogy a magyar belügyminiszter a szerb hatóságok hatáskörébe tartozó dolgokkal foglalkozik, ugyanakkor a politikus úgy látta, hogy a szerb bel­ügyminiszternek azonnal le kellett vol­na mondania a Vajdaságban megszapo­rodó "soviniszta incidensek" miatt. Nenad Canak azt firtatta a Beta belgrádi hírügynökségnek adott nyilat­kozatában, "miként lehetséges, hogy egy szomszédos állam belügyminiszte­re olyasmivel foglalkozik, ami ennek az országnak az elemi rendjére és békéjé­re vonatkozik". hetekben folyik a megyei és helyi taná­csok vezetőségének, valamint az alpol­gármesterek megválasztása, kinevezé­se, ezt követően pedig egy rövid vaká­ció után elkezdődik a parlamenti és el­nökválasztást megelőző kampány idő­szaka - tette hozzá Markó Béla. Az eredmények alapján a szavazók újra bizalmat előlegeztek az RMDSZ- nek, de ez nem jelenti azt, hogy nem fogalmazódtak meg kritikák is. Á kriti­ka iránt természetesen nyitottak va­gyunk, odafigyelünk rájuk, és a jövő­ben hasznosítjuk azokat. Újságírói kérdésre válaszolva az RMDSZ elnöke kifejtette, meglátása szerint az Európai Néppárt (ÉPP) által létrehozott vizsgálóbizottság nem a vá­lasztások lefolyását vizsgálja majd, ha­nem a romániai helyhatósági választási törvényt, illetve azt, hogy annak alkal­mazása megfelel-e az alapvető demok­ratikus követelményeknek, a kisebbsé­gi képviseletre nézve. - A hétvégén le­zajlott találkozón egy olyan összeha­sonlító tanulmány elvégzésére tettem javaslatot a bizottság képviselőinek, mely az Európai Unió tagállamainak a választásokra vonatkozó törvényeit - különös tekintettel a kisebbségekre vo­natkozó részekre - hasonlítja össze egy­mással. Egy ilyen tanulmány igen hasznosnak bizonyulhat majd a jövő­ben, hiszen az Unió bővülő multikul­turális terében a politikumnak sok etni­kai kisebbséggel kell majd számolnia. Korai lenne még a parlamenti vá­lasztásokat követő koalíciókról, együtt­működésről beszélni - mondta további újságírói kérdésre válaszolva Markó Béla. Mint eddig minden alkalommal, az RMDSZ idén is külön indul az őszi parlamenti választásokon. Bár a kor­mánypárttal aláírt protokollum nem vonatkozik a választásokra, elsősorban az Szociáldemokrata Párt iránt va­gyunk nyitottak az együttműködésre. Mint már többször is hangsúlyoztam, a Nemzeti Liberális Párttal és a Demok­rata Párttal sem zárjuk ki az együttmű­ködést. E tekintetben csak a Nagyrománia Párt az a politikai alaku­lat, amely szóba sem jöhet - szögezte le az RMDSZ elnöke. Természetesen nekünk is vannak veszteségeink. Ilyen például Marosvá­sárhely, ahol nem sikerült polgármeste­ri mandátumot szereznünk. A kolozs­vári eredményeket azonban sikerként könyvelhetjük el, hiszen az volt az el­sődleges célunk, hogy eltávolítsuk a ré­gi, szélsőségesen nacionalista polgár­­mestert, és ez sikerült is. Ahogy azt az elmúlt napokban tettem, újra hangsú­lyozom: az első fordulóban Gheorghe Funar eltávolítása a polgármesteri szék­ből a magyarok szavazatainak köszön­hető, a második fordulóban azonban a románok szavazatai döntöttek az új polgármester kilétéről - mondta a Szö­vetség elnöke az RMDSZ veszteségei­re vonatkozó kérdésre válaszolva. A legutóbbi parlamenti választások kudarcai nyomán a Kereszténydemok­rata Nemzeti Parasztpárt nélkül egy ideológiai egyensúlyvesztés követke­zett be a parlamentben. A keresztény­­demokrata doktrína az RMDSZ-en be­lül is létezik, és véleményem szerint a parlamentben is jelen kellene lennie - mondta az RMDSZ elnöke.

Next

/
Thumbnails
Contents