A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)

2004-06-25 / 159. szám

2004. JÚNIUS 25. G azdaság H Magyarország: tízmilliárdokat bukhat az állam ÜRESEDIK A ZSEB? Több tízmilliárd forintot kell fizetnie valószínűleg az állam nevében az Állami Privatizációs Vagyonkezelőnek a Legfelsőbb Bíróság szerdai határozata után. Az LB felülvizsgálati tanácsa ugyanis helybenhagyta azt a jogerős ítéletet, amely kimondta, bogy az ÁPV Rt.-nek ki kell fizetnie a korábban megszűnt, állami tula­jdonú Szolnoktej Rt. tartozásait, mintegy 110 millió forintot. A szerdai döntés precedens értékű, így valószínűleg több hasonló ügyben is fizetésre kötelezik az ÁPV Rt.-t, így összességében több tízmilliárdjába kerülhet a mai ítélet az államnak. Június 23. Összesen közel 1500 álla­mi többségi tulajdonú vállalat műkö­dött a kilencvenes években, ezek nagy része adósságokat maga után hagyva azóta megszűnt. A hitelezők sorra pe­relték be a cégek tulajdonosi jogait gya­korló ÁPV Rt.-t, az ügyek megítélése azonban nem volt egységes, a bírósá­gok sokszor nagyon hasonló esetekben is egymásnak ellentmondó döntéseket hoztak. Korábban, 2000 októberéig általá­ban nem ítélték meg a követeléseket, ezt követően azonban a Legfelsőbb Bí­róság egy állásfoglalása után általában kimondták, hogy az állam nevében az APV Rt.-nek fizetnie kell az adósságot felhalmozó egykori állami részvénytár­saságok után. Az ítélkezési gyakorlat azonban nem volt 2000 októbere után sem teljesen egységes, a mostani bíró­sági döntés precedens értékű. A mostani ítélet miatt nem kell azzal számolni, hogy az államnak egyszerre kellene milliárdokat kifizetni, mint a kismama-per után. A precedens értékű döntés ugyanis sok olyan perre is vo­natkozik, amelyben már ítélet született korábban, így ezekben az esetekben az ÁPV Rt.-nek már korábban fizetnie kellett. A még folyamatban lévő hason­ló ügyekben pedig - ahogyan azt Köte­les György, az ÁPV Rt. jogi képviselő­je valószínűsítette - felgyorsulnak a pe­rek, de ezekben az esetekben sem egy­szerre kell kifizetni minden adósságot az államnak, ha veszítenek. I Mennie kell a Burger King vezérének? GYORS LEFOLYÁSSAL Alig márfél év után a Burger King ismét új vezérigazgatót keres - adta hírül a Wall Street Journal. Nincs változás az olajárakban Június 23. Szerdán az új szállítási határidőre, augusztusra vonatkozó nyersolajárak némileg enyhültek azoknak a technikai eladásoknak a hatására, amelyek a keddi rallit kö­vették. Kedden az árakat elsősorban az amerikai benzinhiánytól való fé­lelem hajtotta fel. A szakértők sze­rint az Amerikai Energia Tájékozta­tási Hivatal szerdán a június 18-i hétre vonatkozóan csekély mérték­ben (1 millió hordóval) növekvő nyersolajkészletekről ad majd szá­mot - közép-európai idő szerint 16.30-kor -, és a Reuters szakértői becslésükben a benzintartalékok 1,4 millió hordós növekedését várják. Az olajpiacot befolyásolja, hogy Irakban hétfőn kijavított csővezeté­ken beindult az olajkivitel, amely el­érheti néhány napon belül a napi mintegy 1,8 millió hordós mennyi­séget, a norvégiai olajipari dolgozók öt napja tartó munkabeszüntetés­ének kiszélesítése viszont a mostani 370 ezer hordó helyett napi 1 millió hordós kieséssel járhat. A nyugati féltekén irányadó amerikai West Te­xas Intermediate könnyűolajfajta a legközelebbi, augusztusi határidőre szerda reggel hordónként (159 liter) 38,20 dollár volt a New York-i áru­tőzsde (NYMEX) Szingapúrban folytatódó, elektronikus ACCESS jegyzésében, 5 centtel olcsóbb a keddi New York-i zárónál. A WTI augusztusi szállításra kedden 49 centtel, 38,25 dollárra emelkedett. Hétfő reggel 25 centtel olcsóbbo­dott, 38,75 dollár volt hordónként. Június 23. Az elsőként az Advertising Age című lapban megje­lent értesülés szerint a 18 hónapja posztján lévői Brad Plum helyére új szakembert keres a társaság, pedig a mostani 15 éven belül már a nyolcadik vezérigazgató a gyorsétteremlánc élén. Blum helyére a társaságot négy hó­napja erősítő pénzügyi vezér John Chidsey, a cég észak-amerikai elnöke is esélyes lehet. Kívülről szintén érkezhet az új Burger King-főnök, a madarak Steve Heyer Coca-Cola-elnök és Paul Clayton, korábbi észak-amerikai Burger King-elnök nevét csiripelik. Heyer, miután sikertelenül pályázott az üdítőital-gyártó Vezérigazgatói posztjá­ra, idén elhagyná cégét, Clayton pedig jelenleg a Jamba Juice nevű társaságot igazgatja. A WSJ értesüléseit egyik érin­tett sem kommentálta. S hogy miért kellene leváltani Plumot? Az elmúlt években nem teljesí­tett valami fényesen a Burger King: mintegy 7,9 ezer éttermé­nek legkevesebb 20 százaléka csak veszteséget termel, s 10 leg­nagyobb franchise-partnere kö­zül legalább három nyújtott be csődvédelem iránti kérelmet. A lap szerint a cég hamarosan kénytelen lesz átengedni a Wendy'snek a második legna­gyobb gyorsétteremlánc-címet. A WSJ úgy tudja, hogy a cég új vezérigazgatójának felkutatá­sát az egyik Burger King-tulajdonos, a Bain Capital kezdeményezte másfél hó­napja. Á korábbi tulajdonos Diageo 2002 végén adott túl a láncon, a céget a Texas Pacific Group, a Bain és a Goldman Sachs Partners befektető-tár­saságok vették meg. Az EU 24,5 milliárd euróval támogatja az új tagokat Június 21. Az EU 2004 és 2006 között 24,5 milliárd euróval támogatja a má­jusban csatlakozott tíz új tagországot a strukturális és a kohéziós alapokból - er­ről írtak alá megállapodást szerdán Brüsszelben. A legnagyobb összeg, 12,8 milliárd euró Lengyelországnak jut, Magyarország 3,2 milliárd eurót kap. A strukturális és kohéziós alap az új tagállamok gazdasági és szociális fejlődéhez nyújt segítséget. Egyúttal a támogatások egy része arra szolgál, hogy megerő­sítsék az országok adminisztrációját, képessé tegyék a tervek előkészítésére és végrehajtására. Az alapokból Magyarország 3,2 milliárd eurós támogatást kap­hat az általa meghatározott programokhoz, amelyek elsősorban az emberi erő­források fejlesztésére, a versenyképesség javítására, a közlekedési infrastruktú­ra fejlesztésére, a környezetvédelemre, valamint vidékfejlesztésre irányulnak. A HÍD7 Bush: Magyarország befektetési célpont Június 23. Nem véletlen, hogy Medgyessy Péter miniszterelnök Ka­liforniában kezdte látogatását és ott olyan cégeket keresett fel, amelyek a legmodernebb technológiákat képvi­selik. A keddi napon mind George Bush amerikai elnökkel, mind Colin Powell külügyminiszterrel folytatott tárgyalásain az egyik központi kérdés a gazdaság volt és Bush elnöktől el­hangzott az a kulcsfontosságú mon­dat, hogy Magyarország kívánatos be­fektetési célpont, ahol stabil a gazda­ság és átlátható, világos szabályok uralkodnak. Ez Magyarország számára aranyat ér, mert világossá teszi az amerikai üz­leti körök számára, hogy hazánk az amerikai politika megítélése szerint olyan ország, ahova érdemes amerikai cégeknek befektetni. Az amerikai kor­mány azt persze nem fogja elintézni, mert nem is tudja, hogy a befektetők valóban jöjjenek, de ha van ilyen üze­net és ha Magy arország jó feltételeket tud teremteni számukra, akkor még több cég fog jönni. Az ilyen látogatás akkor igazán hasznos, ha utána olyan lépéseket tu­dunk tenni, amelyek a még ingadozó amerikaiakat arról győzik meg, hogy Magyarországon fektessenek be, fel­keltik azoknak a cégéknek az érdeklő­dését, amelyek még nincsenek jelen Magyarországon. Uj elemként külön hangsúlyt kapott a látogatáson, hogy nemcsak úgy' általában szeretnénk be­fektetőket vonzani Magyarországra, hanem olyanokat, akik a legmoder­nebb technológiákat hozzák, olyano­kat akik a kutatás-fejlesztésben is ér­dekeltek, vagy' akár magukat az ameri­kai egyetemeket nyerjük meg, hogy' együttműködjenek magyar egyete­mekkel Magyarországon. Ez láthatóan nagyon tetszett az amerikai elnöknek is, aki mintha visz­­szamondta volna a magyar miniszter­­elnök gondolatait, amikor úgy fogal­mazott, hogy a huszonegyedik század gazdaságában élünk, ezzel szemben a munkaerő még huszadik századi. Ezt a gondot mi is jól ismerjük otthon, te­hát elemi érdekünk, hogy szert te­gyünk részben az amerikai tudásra, részben pedig arra a tapasztalatra, hogy miként lehet a szellemi kapaci­tásból üzletet csinálni, hogyan lehet a gazdaság szélesebb körében kamatoz­tatni, hogyan lehet a munkavállalókat felkészíteni arra, hogy valóban meg tudjanak felelni a huszonegyedik szá­zad kihívásainak - mondta Draskovics Tibor pénzügyminiszter. Valutaárfolyamok (június 23.) 1 USD = 209.652 HUF I USD = 0.827 EURO 1 USD = 33.590 ROL 1 EURO = 253.49 HUF

Next

/
Thumbnails
Contents