A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)
2004-06-25 / 159. szám
2004. JÚNIUS 25. A HÍD 5 mSzigeti András kiállítása KÉSŐI KIBONTAKOZÁS Szigeti András kiállítását június 13-án láthatták az érdeklődők a New York-i Fészek Klubban. Mint már előző számunkban említettük, a művész mindössze két éve ragadott ecsetet azért, hogy kitöltse szabadidejét. Aztán a festés több lett mint egy egyszerű hobbi. Fazekas Krisztina Mi volt az indíttatás, hogy festeni kezdjen? Én a konzulátuson dolgozom, tehát nem kell utaznom a munkahelyemre. Feleségemnek egészségügyi okokból haza kellett utaznia Magyarországra, és magamra hagyott öt hónapra. Sok szabadidőm volt, és nekiálltam festeni. Négy nap alatt kész lettem az első képpel, és azonnal belekezdtem a másodikba. Aztán ez így ment tovább. Kezdetben csak temperával farost lemezre, később már olajjal vászonra. Két év alatt sok kép készült el. Minek köszönhető ez a termékenység, régóta bújkált már belül a vágy a festésre? Mindig is szerettem képtárakba, kiállításokra járni, és többször megfordult a fejemben egy-egy kép láttán, hogy esetleg én is képes lennék ilyet létrehozni. Amikor elkészültem az első képpel, kitettem magam elé, és elégedett voltam. Tehát már az első próbálkozás után sikerélmény ért, és ez arra késztetett, hogy folytassam. Néha egész hétvégén, munka után ügyeletet adtam a konzulátuson, tehát otthon kellett maradnom, nem mehettünk kirándulni -amit egyébként sokszor megteszünk-, vagy éppen rossz idő volt, és a tévé műsort elég hamar meg lehet unni. Én inkább festettem, ilyenkor születtek ezek a képek. Sok képet látok az amerikai tájról, de azért ráismerni itt a magyar vidékre is. Hazalátogatások alkalmával születtek ezek a képek, esetleg emlékezetből festette őket? Én alföldi gyerek vagyok, és nagyon vonzódom ahhoz a síksághoz. Igyekeztem egy-két képemen ezt visszaadni. Kevésbé festek emlékezetből, látnom kell magam előtt azt amit festek. Realista stílusban festek, bár nagyon szeretem az impresszionistákat, és szívesen mennék el abban a festői irányban. De nem könnyű elszakadni a valóságtól, és a benyomásokra hagyatkozni. Gondolom ehhez több időre, több gyakorlásra lesz szükségem. Főleg tájképeket fest, ez egyfajta vonzódás ehhez a témához, vagy ezt könnyebb látni, akár a valóságban, akár fényképen magunk előtt? Én nagyon szeretem a természetet és főleg a vizet. A legtöbb képemen meg is jelenik a víz. Egyébként nem vonzódom témákhoz, hanem ami megtetszett, szép volt a kompozíció, érdekesek a színek, azt megfestettem. Nem szeretném magam beskatulyázni tájképfestőnek. Láttam egy-két emberábrázolást is. Milyen emberi testet festeni? Nagyon érdekes az emberi testet festeni. Érdekes a folyamat, ahogy az üres vászonból előbújik a forma, és lassan felismerhetővé válik. Kicsit extázisbán is szoktam lenni ilyenkor, és ez mindig hajt, hogy minél hamarabb kész legyek. Nagyon tudom ajánlani a festést minden olyan embernek, akinek van egy kis szabadideje és motivációja, hogy próbálja ki magát. Amikor én dolgozom, megszűnik körülöttem a világ. Ha eltelik egy-két hét, hogy nem tudok festeni, már nagyon hiányzik. Volt több kiállítása is? Igen, kettő a konzulátuson, és nagyon jó visszhangja volt. És nagyon örültem, hogy ez alkalommal a konzulátus falain kívül is sikerült kiállítanom a Fészek Klubban. Nagyon szép megjegyzéseket írtak a kirakott vendégkönyvbe. És úgy tűnik még idén lesz egy kiállításom Tiszafüreden, majd Simon Veronika segítségével Székesfehérváron. Egyébként a második kiállításomat még George Pataki is látta. A visszajelzések mindig jók, de én azért az építő jellegű kritikára is kíváncsi lennék, mert autodidakta módon jutottam el idáig, soha nem tanultam se festeni, se rajzolni. Kezdetben a színek kikeverése is gondot jelentett, és én a mai napig nem érzem profinak, bár a környezetem szerint egyre jobbak a képeim. Manhattanben! Érezd jól magad! Elegáns környezet, táncos lányok, taxiszolgálat, baráti társaság Szombaton, június 26 -án este 10-től reggel 5-ig a klub Lea-ban, 230 Park Ave (East 46th St.) Evidence Hungarian Party
