A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)
2004-06-18 / 158. szám
2004. JÚNIUS 18. A NAGYVILÁG HÍREI A HÍD 3 ü Európai Parlamenti választások Európaszerte KULTÚRVÁLASZTÁS Minden idők legalacsonyabb részvételi aránya és kormányellenes szavazatok jellemezték az európai parlamenti választásokat. A német, ófrancia és a lengyel kormány különösen nagy vereséget szenvedett, míg sok euroszkeptikus párt eddigi legjobb eredményét erte el. Az Európai Parlament legnagyobb frakciója továbbra is a Néppárté lesz. Június 16. Mindössze hat héttel az uniós csatlakozás után, minden három választóból kevesebb mint egy ment el leadni voksát Közép- és Kelet-Európában az Európai Parlamenti képviselőkre. A 25 tagországban összességében kisebb volt a részvételi arány, mint öt évvel ezelőtt. Azok, akik elmentek szavazni, legtöbbször a kormánypártok ellen voksoltak. Megfigyelők már előzetesen attól tartottak, hogy példátlanul alacsony lesz a részvételi arány, de néhányan előre jelezték, hogy ezúttal nem Nagy-Britanniában és Hollandiában szavaznak a legkevesebben, mint öt évvel ezelőtt, hanem az öt közép- és kelet-európai országban, amelyek május elsején csatlakoztak az Európai Unióhoz. Lengyelországtól Észtországig a részvételi arány átlagosan 26 százalékos volt, ennek eredményeként az összesített Európai Uniós eredmény alig haladja meg Brit kilépes az EJJ-tól? Június 15. A brit kormányfő szerint “rendkívül nagy ostobaság” volna hazája részéről kilépni az Európai Unióból, amint azt az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP) EU-ellenes brit párt követeli. Az eddig jelentéktelen, és politikai programjául kizárólag az EU-ből való kilépést meghatározó UKIP a szavazatok meglepően magas, 16 százalékát szerezte meg az európai parlamenti választásokon, és ezzel a harmadik helyen végzett a brit pártok erősorrendjében. “Nem fogjuk engedni, hogy Nagy- Britannia Európa szélére sodródjon az euroszkeptikusok megelégedésére. Szenvedélyesen hiszek abban, hogy Nagy-Britanniának Európa szívében van a helye. Szerintem rendkívül nagy ostobaság volna a XXI. század elején egv olyan ország részéről, mint a miénk, hogy kilépjen a v ilág legnagyobb politikai szövetségéből és kivonuljon a legnagyobb gazdasági piacról, amely ráadásul a szomszédunkban van” - jelentette ki Blair kedden, rendes havi sajtóértekezletén. a 45 százalékot. Ez már csak azért is szokatlan, mert a korábbi bővítésekkor az új tagállamok szavazói általában lelkesebbek voltak, mint a régieké. Az Európai Parlament leköszönő elnöke, Pat Cox az eredmények pozitív oldalára hívta fel a figyelmet, vagyis, hogy a csalódást keltő részvételi arány ellenére több, mint 150 millió ember vett részt Európa valaha rendezett legnagyobb szavazásán. Egész Európában a választási kampányok a belpolitikai kérdésekről szóltak és legtöbbször a szavazók súlyosan megbüntették a kormánypártokat, mint például két nagy tagállamban, Franciaországban és Németországban. Míg a kormányzó német szociáldemokraták az elmúlt 50 év legrosszabb választási eredményét érték el, addig az ellenzéki francia szocialisták a legsikeresebb európai választást tudhatják maguk mögött. Ezek az eredmények azonban kioltják egymást és az új Parlament összetétele nem sokban különbözik majd a régitől. A jobbközép kereszténydemokraták maradnak a legnagyobb párt, őket a szocialisták, a liberálisok és a zöldek követik. Az euro-szkeptikusok, a szélsőjobboldaliak és az ultranacionalisták azonban minden eddiginél nagyobb számban képviseltetik magukat. Sok közöttük a brit, a cseh és a lengyel. Egyelőre nem tudni, hogy egy csoportba tömörülnek-e és hogy milyen aktívak lesznek. “Az üzenet a politikai vezetők számára Európa-szerte az, hogy ha hisznek az EU-ban, akkor különös felelősséggel tartoznak vezetőként és muszáj hitet tenniük” - fogalmazott az Európai Parlament elnöke, Pat Cox. - “Szerintem ez különösen fontos figyelmeztetés azon országok vezetőinek számára, akik népszavazást kívánnak tartani az európai alkotmányról.” A 25 tagállamból legkevesebb nyolc szeretne népszavazást az új alapokmányról, amelyről az európai vezetők reményei szerint a héten megegyeznek Brüsszelben. A mostani európai parlamenti választások eredményei segíthetnek egyezségre jutni az alkotmányról - de az is lehetséges, hogy arra ösztönzi az európai vezetőket, hogy határozottabban védjék nemzeti érdekeiket, hogy megelőzzenek egy újabb vereséget a következő évben. Castro az emberi faj kihalásáról A JOLELKU ZSARNOK Kuba vezetője, Fidel Castro szerint "a kihalás szélére sodorja az emberi fajt a neoliberális globalizáció". Június 15. Fidel Castro, a kommunista vezetésű karibi ország elnöke felszólította az ENSZ hétfőn megnyíló tizenegyedik kereskedelmi és fejlesztési konferenciájának részvevőit: lépjenek fel e "barbár civilizáció" ellen, hogy elkerülhető legyen környezetünk jóvátehetetlen pusztulása. A 77 éves kubai vezető "a neoliberális globalizáció visszásságait" sorolva hangsúlyozta havannai beszédében: a szegény országok 54 milliárd dollárnyi fejlesztési segélyt kaptak 2003-ban, s ugyanabban az évben 436 milliárdot kellett kifizetniük a gazdag országok számára adósságszolgálat címén. A gazdag országok évente több mint 300 milliárd dollárt költenek állami támogatásokra, hogy gátolják a szegény országok exporttermékeinek bejutását piacaikra. Kijelentette: "vagy megváltozik a jelenlegi helyzet, vagy kihalás veszélye fenyegeti az emberiséget". Sajnálkozott, hogy "nincsenek hozzáértő és felelős személyiségek" a gazdag és hatalmas országok vezetői között, de kifejezte reményét, hogy "a globalizáció által előidézett válságból előbb-utóbb kiemelkednek majd olyan vezetők, olyan politikai és társadalmi szervezetek, amelyek nagy erőfeszítéseket tesznek majd az emberi nem megóvásáért". Röviden ni öngyilkos merényletek és egyéb támadások elkövetésére nőket és fiatalokat, mert az izraeli biztonsági intézkedések, a ciszjordániai biztonsági kerítés megépítése következtében a férfiak egyre nehezebben tudnak akcióba lépni. Elhalasztották a LEGGAZDAGABB OROSZ PERÉT Június 16. Moszkvában szerdán elnapolták a leggazdagabb orosz állampolgárnak, az adócsalással vádolt Mihail Hodorkovszkijnak a perét. A védőügyvédek bejelentése szerint meghatározatlan ideig halasztották el a pert, mivel a Hodorkovkszkijt védő ügyvédek közül az egyiket frissen műtötték és most van felépülőben. Bár a bíróság a per folytatására nem tűzött ki időpontot, a védőügyvéd beadványában június 21-ig terjedő halasztási kérelem szerepelt. A YUKOS korábbi vezetőjének és a társaság egyik fő részvényesének, Platon Lebegyevnek a pere szerdán kezdődött meg Moszkvában. A bíróság három ügyésze most tanulmányozza Hodorkovszkij és Lebegyev másik, bírósághoz intézett kérelmét, amely arról szól, hogy a vádlottak a per idején otthon tartózkodhassanak. SÍITA FIATALOKAT VÉGEZTEK KI Fallúdzsában Június 15. Hat fiatal iraki síitát őrizetbe vettek és kivégeztek mindennemű tárgyalás nélkül a szunnita Fallúdzsa városában, közölték kedden dél-iraki síita törzsek képviselői. Egy keddi bagdadi tüntetésen osztották ki a sajtó képviselőinek azt a közleményt, amely szerint az eset még június 5-én történt. A síita képviselők azt állítják, hogy7 a fiatalok árut szállítottak egy fallúdzsai lakosnak, amikor egy' magát “Mudzsáhidúnnak” nevező csoport a helyi rendőrséggel karöltve őrizetbe vette őket, majd két helyi szunnita imám parancsot adott a kivégzésükre. A hat fiatalt megfosztották javaiktól, kivégezték és megcsonkították őket, ami “ellentétes minden vallással és törvénnyel” - hangsúlyozza a kommüniké. A rabija síita törzs és más déli törzsek elítélték a bűntettet, és követelték, hogy szigorúan büntessék meg a tetteseket, mert úgy vélik, “az ilyen esetek elhallgatásának baljós hatása lehet az ország és polgárai biztonságára". Újabb srebrenicai TÖMEGSÍRT TÁRNAK FEL Június 14. A srebrenicai mészárláshoz köthető tömegsír feltárását kezdték meg hétfőn Bosznia keleti részében muzulmán szakértők a boszniai szerbek tájékoztatása alapján. Az értesülés az eltűnt muzulmánok felkutatására alakult bizottságtól származik. Amor Masovic, a testület elnöke elmondta, hogy' a sír mintegy7 húsz olyan személy maradványait rejti, akit 1995-ben gyilkoltak meg a boszniai szerbek Srebrenicában. A tömegsír 15 kilométerre Srebrenicától, Sandici településen helyezkedik el, s szerepel azon a 32 helyszínt felsoroló listán, amelyet a boszniai szerb kormány által létrehozott bizottság hozott nyilvánosságra a múlt héten. A boszniai szerb kormány - erőteljes nemzetközi nyomás hatására - 2003 decemberében hozta létre e bizottságot. A testületnek június végéig kell jelentést készítenie, és a nemzetközi közvélemény elé kell tárnia benne a teljes igazságot a tömeggyilkosságról.
